Gyógyászat, 1882 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1882-06-10 / 24. szám

Huszonkettedik évfolyam. 24. SZ. Budapest, 1882. junius 10. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Laptulajdonos: Poor Imre t­r. Szerkesztő-kiadó : Dalsicska Géza tr. Tartalom: A vörh­enyjár­vány Orosházán. — A h­iganyszappanról (savon napolitam­). — A Brightkór második fokáról, a vese zsíros elfajulásáról. — Lap­szemle. Mérgezés bromkalival. Kalium chloricummali mérgezés. Resorcia diphteritis ellen. — Tárca A budapesti kir. orvosegylet 1882. junius 3-án tartott XII. rendes ülése. Reskalap és utódai. (Folyt.) — Különféle. — Hirdetések. A vörh­enyslírvirn­y Orosházán. Dr. LÁSZLÓ ELEK, községi orvostól Orosházán. A vörheny a múlt tól­ folytán Orosházán is járványosan lépvén fel, az ez alkalomból gyűjtött adatokat az alábbiakban óhajtottam nyilvánosságra hozni; nem azért, hogy azokkal mindjárt theóriákat állítsak fel, s következ­ményeket vonjak le, hanem azért, hogy én is egy porszemmel járuljak azon adatok összehordásához, melyeket feldolgozni az arra hivatottaknak tartatott fenn, s mely a vörhenyjárvány keletkezését, okait, kiterjedését, természetét s az okszerű óvó intézkedéseket lesz hivatva felderíteni. Adataimat oly helyről gyűjtöttem, hol a járvány nagyon is veszélyes jelleggel lépett fel, e szerint a járványt egész intenzivitásában észlelhettem, de észlelhettem a szövődményeket is, melyekről vajmi ritkán történik emlí­tés. De mielőtt ez adatok taglalásába bocsátkoznék, szükségesnek tartom a a helyi viszonyok rövid ismertetését előre bocsátani. Orosháza nagy­község Békés megyében, 18 ezer lakossal, munkás, szor­galmas földművelő néppel, fekete televény, fekete homok, s helyenkint szikes talajjal, s a múlt évi nagyobb esőzések után visszamaradt egyes kisebb víz­állásokkal a határban, a község belseje tiszta, utcái, terei tiszták, fásitvák. Vize általában sok sziklót tartalmaz, talajvíz állása elég magas. Laká­sok általában nedvesek, szobák legnagyobb részt padolatlanok, s túlzsúfoltak. Járványok az 1873. évi cholera járvány óta nem dúltak, sőt épen ellenkezőleg Orosháza azon ritka szerencsés községek közé tartozik, melyben az évi sza­­porulás 4—500. múlja felül a halálozást, úgy hogy a múlt 1870—80-ig eső tíz év a cholera veszteség (1000 lélek) dacára is. 3500 szaporulati többletet tudott felmutatni.

Next