Gyógypedagógia, 1982 (27. évfolyam, 1-6. szám)

1982 / 1. szám - Vinczéné Bíró Etelka: A gyógypedagógiai nevelés-oktatás tartalmi megújulása

giai Intézetben először szaktanácsadók foglalkoztak, akik az Országos Szakfel­ügyeleti és Továbbképzési Központ gyógypedagógiai csoportját alkották. Közvetle­nül is segítették az intézmények irányítását, szakmai-fejlesztési feladatokat oldot­tak meg, megindították a központi továbbképző tanfolyamok sorozatát, sőt, kutatá­si feladatokat is végeztek. 1976-ban e csoport az OPI átszervezése folytán meg­szűnt, munkatársai átkerültek a tanszékből Gyógypedagógiai osztállyá szervező­dött egységhez. A tartalmi korszerűsítés egységét kívánta bizosítani az az intézkedés is, mellyel 1975-ben lapunk, a „Gyógypedagógia" szerkesztése is a tanszék, majd osztály fel­adatkörébe került. Ezzel a módszertani lap a terület tartalmi változásainak sajtó­fórumává vált. Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy ebben az időszakban erősödött az Úttörő­szövetséggel kialakított kapcsolat. Az évente megrendezésre kerülő kisegítő isko­lai úttörő vetélkedők és sportversenyek azóta is jelentős szerepet játszanak a ne­velő-oktató munkában. A tartalmi korszerűsítés legfontosabb tényezője azonban az az elvi irányítás és koncepció volt, amelyet az Oktatási Minisztérium fogalmazott meg a különböző iskolatípusok tantervi irányelveiben. E korszerűsítési tézisek az általános iskolai képzési célt is figyelembe véve határozták meg az adott intézménytípus igazodá­sát és eltéréseit az általános iskolához viszonyítva. A különböző irányelvek általá­ban megfogalmazták, hogy az adott gyógypedagógiai iskolatípus szerves része közoktatási rendszerünknek, valamint azt is, hogy továbbra is érvényben vannak az 1961. évi III. törvény alapelvei, tartalmilag azonban gazdagodnak és teljesebbé válnak. A tartalmi munka a továbbiakban teljes egészében ezen irányelvek szerint folyt. Az OPI gyógypedagógiai osztályán új tantárgypedagógiai kísérletek kezdődtek. Elsősorban a kisegítő iskolai számolás-mérés tanításának korszerű matematika ta­nítássá való átalakítása vált fontossá. E kísérletben bázisintézménnyé vált a nyír­egyházi kisegítő iskola és nevelőotthon, elévülhetetlen érdemeket szerezve az új kisegítő iskolai matematikai nevelés kidolgozásában. További kísérlet folyt az anyanyelvi tantárgyak integrált oktatásának előkészítésére, valamint az összevont osztályok munkájának audiovizuális eszközökkel és egyéb segédanyagokkal való segítésére. Megindult a siketek anyanyelvi nevelésének korszerűsítési kísérlete és a hallás-ritmusnevelési kísérlet. Megalakultak a tantervi bizottságok és elkezdődött az új nevelési és oktatási tervek kidolgozása. A tantervi munkálatok A tantervi munkálatok (tartalmi kidolgozás) az OPI-ban az OM által rendelke­zésre bocsátott hálóterv szerint indultak. Az általános iskolai képzési célhoz való igazodás azonban szükségessé tette, hogy a bevezetés azokban az iskolatípusok­ban, amelyek jelentős módosításokkal vagy teljesen önálló dokumentum kidolgo­zásával operáltak, csak később történjék. Az ütemezés módosítása mellett más té­nyezők is nehezítették a gyógypedagógus tantervkidolgozók munkáját. Néhány — szerintünk leglényegesebbet — felsorolunk: — az általános iskolai tantervkészítés menet közbeni tartalmi módosításait a gyógypedagógus tantervírók — tájékozottság hiányában — nem tudták követni, így többször is olyan helyzetbe kerültek, hogy az adaptált tantervek elkészültekor az általános iskola már újabb változattal rendelkezett, s a gyógypedagógiai adap­tálást újra és újra módosítani kellett: — az általános iskolai képzési célhoz történő igazodás és a dokumentumok szinkronban történő kidolgozása a munka ütemének oly mértékű felgyorsítását igé­nyelte, hogy az elkészült tantervek kipróbálására nem maradt idő. Alapkutatások a fogyatékosok tanítás-tanulási folyamataira vonatkozóan alig álltak rendelkezésre, s így érthető, hogy a szakterület több koncepcionális kérdést eleve bizalmatlanul fogadott. 2

Next