Gyógypedagógia, 1982 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1982 / 1. szám - Vinczéné Bíró Etelka: A gyógypedagógiai nevelés-oktatás tartalmi megújulása
giai Intézetben először szaktanácsadók foglalkoztak, akik az Országos Szakfelügyeleti és Továbbképzési Központ gyógypedagógiai csoportját alkották. Közvetlenül is segítették az intézmények irányítását, szakmai-fejlesztési feladatokat oldottak meg, megindították a központi továbbképző tanfolyamok sorozatát, sőt, kutatási feladatokat is végeztek. 1976-ban e csoport az OPI átszervezése folytán megszűnt, munkatársai átkerültek a tanszékből Gyógypedagógiai osztállyá szerveződött egységhez. A tartalmi korszerűsítés egységét kívánta bizosítani az az intézkedés is, mellyel 1975-ben lapunk, a „Gyógypedagógia" szerkesztése is a tanszék, majd osztály feladatkörébe került. Ezzel a módszertani lap a terület tartalmi változásainak sajtófórumává vált. Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy ebben az időszakban erősödött az Úttörőszövetséggel kialakított kapcsolat. Az évente megrendezésre kerülő kisegítő iskolai úttörő vetélkedők és sportversenyek azóta is jelentős szerepet játszanak a nevelő-oktató munkában. A tartalmi korszerűsítés legfontosabb tényezője azonban az az elvi irányítás és koncepció volt, amelyet az Oktatási Minisztérium fogalmazott meg a különböző iskolatípusok tantervi irányelveiben. E korszerűsítési tézisek az általános iskolai képzési célt is figyelembe véve határozták meg az adott intézménytípus igazodását és eltéréseit az általános iskolához viszonyítva. A különböző irányelvek általában megfogalmazták, hogy az adott gyógypedagógiai iskolatípus szerves része közoktatási rendszerünknek, valamint azt is, hogy továbbra is érvényben vannak az 1961. évi III. törvény alapelvei, tartalmilag azonban gazdagodnak és teljesebbé válnak. A tartalmi munka a továbbiakban teljes egészében ezen irányelvek szerint folyt. Az OPI gyógypedagógiai osztályán új tantárgypedagógiai kísérletek kezdődtek. Elsősorban a kisegítő iskolai számolás-mérés tanításának korszerű matematika tanítássá való átalakítása vált fontossá. E kísérletben bázisintézménnyé vált a nyíregyházi kisegítő iskola és nevelőotthon, elévülhetetlen érdemeket szerezve az új kisegítő iskolai matematikai nevelés kidolgozásában. További kísérlet folyt az anyanyelvi tantárgyak integrált oktatásának előkészítésére, valamint az összevont osztályok munkájának audiovizuális eszközökkel és egyéb segédanyagokkal való segítésére. Megindult a siketek anyanyelvi nevelésének korszerűsítési kísérlete és a hallás-ritmusnevelési kísérlet. Megalakultak a tantervi bizottságok és elkezdődött az új nevelési és oktatási tervek kidolgozása. A tantervi munkálatok A tantervi munkálatok (tartalmi kidolgozás) az OPI-ban az OM által rendelkezésre bocsátott hálóterv szerint indultak. Az általános iskolai képzési célhoz való igazodás azonban szükségessé tette, hogy a bevezetés azokban az iskolatípusokban, amelyek jelentős módosításokkal vagy teljesen önálló dokumentum kidolgozásával operáltak, csak később történjék. Az ütemezés módosítása mellett más tényezők is nehezítették a gyógypedagógus tantervkidolgozók munkáját. Néhány — szerintünk leglényegesebbet — felsorolunk: — az általános iskolai tantervkészítés menet közbeni tartalmi módosításait a gyógypedagógus tantervírók — tájékozottság hiányában — nem tudták követni, így többször is olyan helyzetbe kerültek, hogy az adaptált tantervek elkészültekor az általános iskola már újabb változattal rendelkezett, s a gyógypedagógiai adaptálást újra és újra módosítani kellett: — az általános iskolai képzési célhoz történő igazodás és a dokumentumok szinkronban történő kidolgozása a munka ütemének oly mértékű felgyorsítását igényelte, hogy az elkészült tantervek kipróbálására nem maradt idő. Alapkutatások a fogyatékosok tanítás-tanulási folyamataira vonatkozóan alig álltak rendelkezésre, s így érthető, hogy a szakterület több koncepcionális kérdést eleve bizalmatlanul fogadott. 2