Gyógyszerészek Lapja, 1925 (20. évfolyam, 1-20. szám)
1925-01-01 / 1. szám
4. oldal. Gyógyszerészek Lapja 1. szám. nem egyes gyógyszertártulajdonosoknak azt az újabban behozott újítását, hogy gyógyszertáraikban a szakmához egyáltalán nem tartozó, úgynevezett háztartási cikkeket, mint példának okáért kefe, cipőkrém, fésű, hajcsatt stb. árusítanak. Ezekkel t. i. míg egyrészt lealacsonyítják a gyógyszertárak közegészségügyi jellegét, másrészt retorzióra késztetvén ezzel a droglistákat és háztartási cikkekkel kereskedőket, önkéntelenül rávezetik őket a terhünkre menő kölcsön visszaadására és ezzel az egész gyógyszerésztársadalom megkárosítására. Kérjük tehát elrendeltetni a Népjóléti Miniszter Úrral, hogy: 1. Vétessék fel az újonnan kiadandó gyógyszerkönyvbe azon gyógyszerek jegyzéke, melyeknek készítése nagyobb gyári berendezést nem kíván és amelyek a tervező közegészségügyi bizottság véleménye alapján feltétlenül házilag készítendők. 2. Gyakornoktartási engedélyt csak olyan gyógyszertár kapjon, amely hivatalosan igazolni tudja, hogy az 1. pont alattiak értelmében felszerelt laboratóriummal rendelkezik. 3. A gyakornoki tanfolyam vezetősége kisérje figyelemmel, hogy minden egyes hallgatója az 1. pont értelmében nyert-e gyógyszertári kiképzést s ahol ennek hiányát tapasztalja, arról tegyen illetékes helyen javaslatot a gyakornoktartási jog megvonására, az ilyen gyakornokokat pedig mindaddig beengedje az egyetemre, amíg az előbb említett alapkiképzést máshol el nem sajátították. 4. Technicák és segéderők csak azon gyógytárban legyenek alkalmazhatók, amely gyógytár valamely nagyobb elterjedési vagy közforgalomban levő különlegesség gyártásával foglalkozik, az illetők csak ennek csomagolására használtassanak fel. 5- Gyógyszertári helyiségben a közönség kiszolgálását vagy a gyógyszertár bármely cikkének az eladását csak gyógyszerészek végezhetik. 6. Tekintettel arra, hogy a tisztiorvosok elütő kiképzésüknél fogva, de a gyakorlati szakmabeli tájékozódás hiánya miatt is, sem a gyógytárak, sem a drognériák és illatszertárak, gyárak vagy különféle néven szereplő laboratóriumok törvényszegéseinek felkutatására egyedül a legjobb akaratuk dacára sem alkalmasak, a tisztiorvos urak mellé a hivatalos vizsgálatok idejére, mint szakértők, gyógyszerészek rendeltessenek ki. Ez Ausztriában már régebben igy van és jól be is vált. Az itt javasoltak a Miniszter jogkörét nem lépvén fúl, rendeleti uton is életbe léptethető s így megvalósításuknak és ezzel a munkaalkalom helyreállításának valóban mi sem állhatja útját, miért is tisztelettel kérem javaslatom elfogadását. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság. Fontos és nagy jövőjűi intézménnyel gyarapodott a magyar gyógyszerészet, amikor folyó hó 19-én, belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályok szerint, véglegesen megalakult s megkezdte immáron hivatalos működését is a „Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság." Két évvel ezelőtt ugyanis néhány lelkes egyetemi tanár és gyógyszerész, a jövő magyar gyógyszerészet sorsán aggodalmaskodva, szomorúan és megdöbbenéssel állapította meg, hogy a magyar gyógyszerészet hivatása tudományos felfogásában nagy hanyatlást mutat. Szükségét érezték annak, hogy egy olyan baráti kört alapítsanak, melynek a célja a következő lesz: a magyar gyógyszerészi erkölcsök öregbítése érdekében a természettudományok szeretetének ápolása, a gyógyszerészeti tudományok művelése, a hazai gyógyszerészet történetének tanulmányozása, a gyógyszerészi gyakorlatnak tudományos alapon való kiépítése és a gyógyszerész-ifjúságnak támogatása mindazon törekvéseiben, melyek a haza és hivatás iránt való odaadó szeretet növelésére alkalmasak; e célok elérésére pedig a következő eszközök igénybevételével fog próbálkozni: havonkint egyszer tudományos és ismeretterjesztő előadások tartása, egy gyógyszerészi folyóirat megindítása s figyelemmel kisérése minden olyan jelenségnek, mely a hazai gyógyszerészet fejlődését érintheti. A célok elérésére a hasonló gondolkodásúak körében szervezkedni kezdtek, hogy egy egyesületben tömörülve - ezen keresztül — megvalósítsák programjukat. Ezen előzetes szervezkedés után, mintegy 20--25 együttérző barát, azután ideiglenesen megalapította „Gyógyszerészek Baráti Köre" címen az egyesületet s 1922. nov. hóban meg is kezdte működését. A „Baráti körön" belül egy bizottság alakult a szegény sorsú s rászorult egyetemi hallgatók segélyezésére, — mely bizottság az elmúlt 1923/24. tanévben egynéhány korona hijján 7 millió koronát fordított segélyezésükre s kulturális céljaikra. Időközben, a „Baráti Kör" taglétszáma folytonosan növekedve, — ma már 103 tagot számláz — kidolgozta alapszabályait, egyúttal megváltoztatta előbbi címét „Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságra", mert a „Baráti Kör" megnevezés már nem lett volna megfelelő. Az új nevet felvett Társaság azonban a kitűzött eredeti céljától azért természetesen nem tért el. A jóváhagyott alapszabályok alapján azután a fentjelzett napon — a tagtársak impozáns számú megjelenése mellett — megtartotta a végleges megalakulást kimondó rendkívüli közgyűlést, melyen egyhangú nagy lelkesedéssel megválasztotta — a már 2 év óta eddig Havi tagsági díj 25000 korona.