Gyógyszerészi Hetilap, 1923 (62. évfolyam, 1/3106-52/3140. szám)
1923-01-01 / 1. (3106.) szám
GYÓGYSZERÉSZI HETILAP. képest egyes foglalkozási, ágak megnevezése csupán útbaigazításul szolgál, tételes felsorolásnak azonban nem vehető. (3) Az adókötelezettség szempontjából közömbös az a körülmény, hogy valamely üzlet, vállalat, vagy bármilyen más haszonhajtó foglalkozás az adózónak fő- vagy mellékfoglalkozása-e, vagy hogy azt csak alkalomszerűleg (alkalmi foglalkozásképén) rövid ideig folytatja. 2. §: Az adóztatási jog kiterjedése. (1) A törvény kiterjed minden olyan keresetre, amely a magyar állam területén folytatott kereseti tevékenységből, foglalkozásból származik, tekintet nélkül arra, hogy a keresetűző magyar állampolgár-e vagy idegen, s hogy a kereset belföldről vagy külföldről származik. (2) Ugyanez a szabály érvényes az adózó személyes tevékenysége nélkül keletkezett, általános kereseti adó alá eső jövedelmekre is, hacsakmaga a törvény kifejezetten másként nem rendelkezik. 3. §: Ipar és kereskedelem. (1) Általános kereseti adó alá tartozik mindaz a jövedelem, amely az ország területén bárki által folytatott ipari és kereskedelmi üzletből származik. (T. 1. §. 1. pontja.) (5) Kereskedelmi üzlet a kereskedés, gyógyszertár, stb. 5. §. Szellemi foglalkozás. (1) Általános kereseti adó alá tartozik minden olyan jövedelem, amely az ország területén bárki által folytatott szellemi foglalkozásból ered. (T. 1. §. 2. pontja.) 6. §. A 3—5. §-okban nem említett haszonhajtó foglalkozások. (1) Általános kereseti adó alá tartozik mindaz a jövedelem, amely az ország területén bárki által folytatott ,bárminő olyan haszonhajtó foglalkozásból ered, amely az előző 3—5. §-okban meghatározott foglalkozások közé nem sorozható. (T. 1. ,§. 2. pontja.) (2) Az adókötelezettség szempontjából közömbös az, hogy a haszonhajtó foglalkozás űzéséhez iparigazolvány, iparengedély vagy más hatósági engedély szükséges-e vagy sem, vagy ha szükséges, hogy a fél azzal rendelkezik-e vagy sem. (3) . A jelen §. rendelkezése alá tehát a legkülönfélébb foglalkozások tartoznak, melyeket egyenként felsorolni nem lehet. 7. §. Szolgálati vagy munkabérviszony.(1.) Általános kereseti adó alá tartozik az ország területén lakó egyénnek akár belföldön, akár külföldön lakó munkaadóval szemben fennálló szolgálati vagy munkabérviszonyából származó jövedelme. (T. 1. §. 3. pontja.) 11. §. Haszonbérek és hasonló szolgáltatások. (1.) Általános kereseti adó alá tar■tozik minden olyan jövedelem, amely a gyógyszertárak, vagy más szolgáltatásokból származik. (T. 1. §. 7. pontja.) II. FEJEZET. Az adóalap meghatározása. 44. §. Az adó alapja általában. (1). Az általános kereseti adó alapja általában az adóévet megelőző évben elért tiszta jövedelem. (T. 10. § (1) bek) (2). A tiszta jövedelmet a nyers bevételnek az annak megszerzésére fordított költségek és kiadások levonása után mutatkozó maradványa alkotja. (T. 10. §. (2) bek.) 06. §. Az adó mértéke a szolgálati és munkabérilletmények és járadékok után. (1.) Az általános kereseti adó tétele a végrehajtási utasításnak 7., 8. és 9. §-aiban felsorolt forrásokból (nevezetesen a szolgálati és munkabérviszonyból és járadékokból vagy járadékszerű visszatérő szolgáltatásokból) származó jövedelem után: a) ha a jövedelem hetenként 1500 koronát meghaladheti » • ■ 1500 K-án felül 2000 Iv-ig 5 K 2000 K-án felül 2500 K-ig 10 K 2500 K-án felül 3000 K-ig 20 K 3000 K-án felül 3500 K-ig 30 K 3500 K-án felül 1000 K-ig 45 K 4000 K-án felül 4500 K-ig 60 K 4500 K-án felül 5000 K-ig 80 K 5000 K-án felül 6000 K-ig 1000 6000 K-án felül 7000 K-ig 125 I 7000 K-án felül 8000 K-ig 160 K 8000 K-án felül 9000 K-ig 220 K 9000 K-án felül 10.000 K-ig 275 K 10000 K-án felül 11.500 K-ig 350 K 11500 K-án felül 12500 K-ig 450 K 12500 K-án felül 15000 K-ig 600 K 15000 K-án felül 17500 K-ig 780 K 175000 K-án felül 20000 K-ig 1900 K 20000 K-án felül 22500 K-ig 1050 K 22500 K-án felül 25000 K-ig 1250 K 25000 K-án felül 27500 K-ig 1500 K 27500 K-án felül 30000 K-ig 1800 K-ig 300(X) K-án felül 32500 K-ig 2200 K 32500 K-án felül 35000 K-ig 2600 K 35000 koronán felül a jövedelem minden egész vagy megkezdett 1000 koronája után 7.56/p (T. 17. §., (1) bek.) A heti 35000 koronán felül tehát minden megkezdett 1000 korona után 75 korona adó jár, mert minden megkezdett 10 10 korona teljes 1000 K-nak veendő. b) ha a jövedelem havonként 5000 koronát meghalad, 5000 K-án felül 8000 K-ig 20 K 8000 K-án felül 10000 K-ig 50 K 10000 K-án felül 12000 K-ig 80 K 12000 K-án felül 14000 K-ig 120 Il 14000 Ií-án felül 16000 K-ig 180 Ií 16000 K-án felül 18000 Ií-ig 240 Ií 18000 K-án felül 20000 Ií-ig 320 K 20000 Ií-án felül 24000 K-ig 400 K 24000 K-án felül 28000 K-ig 500 K .