Gyöngyös, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-05-16 / 20. szám
2041 IV. Évfolyam. 1815. Előfizetési árak: .jász évre <i Irt .T< ! 'aír. mm* K a GYOGYÖS. i ! évre .. 3 l'rí — mwB3 mm» E» üpwj'.iéro 1 írt .>0. jijj-yofi s*zám éirns líí lir. Előfizetés, levelezés és njhultn, a lap szellemi ríIssét illető UÜliísmény, lsinHé-hívatalunkb* utal .■ Midé: Bérmentetlen !• velőket ép< lamert kerektül íveítétUla el. /Z TÁRSADALMI, 8AMIÁSMTI, SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Hirdetési díjak: Minden hasálozott petitsirhely után 6 kr Nyilttérben egy petitssorhely ára "iO Jer. Kéziratok Tissza nem küldetnek. hivatalos hirdetések ejrysj ií Mnotes n éJ i "r. Kincstári illeték fejében 80 kr. előre fizetendő m. Még egyszer az új mértékrendszerről. A város közönségének jól felfogott érdeke kívánja, hogy oly dolgot, mely azt legközelebbről érdekli, ne hagyjunk csak pusztában kiáltó hangként elhangzani, hanem önnönmagunk s polgártársaink anyagi érdekeire való tekintetből adjuunk hangot s sürgessük keresztül vitelét annak, ami nemcsak kívánatos, de mert a közeljövőben mint szentesített törvény, kötelező erejűvé is válik mindnyájunkra nézve, városi képviselő testületünk kiváló figyelmére és gyors intézkedésére vár. Engedje meg T. Szerkesztő Úr, hogy toljam ez alkalommal oly tárgyat vegyen hegyére, mely már e lap előbbi számában hangoztatva, de csekély nézetem szerint egészen legombolyítva nem volt. Cs. J. úr e lap 18-ik számában az új mértékekről eléggé tüzetesen értekezik s igen helyesen igyekszik eloszlatni az aggályokat, melyeket az új mérőrendszer behozatala népünknél általában keltett. Tapasztalat igazolja, hogy nálunk, Magyarországon a mérő-eszközök használatára egymástól egészen ellenkező készülékek használtattak s ezek között az ármérték volt az, mely a legnagyobb különbözetet tüntette föl; amennyi vidék, csaknem annyiféle űrmértéket használt s ez míg egyrészről igen primitív állapotban tüntette föl mértékrendszerünket, másrészről sok visszaélésre is szolgáltatott alkalmat. — E tekintetben városunk vevő - eladó közönsége elég tanúságot szerezhetett magának. — Példákkal lehetne registráli, hogy csak boros hordóinknál is a nem egyöntetű űrmérték számítása, illetőleg használata mily sokszor adott alkalmat visszaélésre. Örömmel üdvözöltem azért Cs. J. úr czikkét az új mértékrendszer tárgyában s a közönséghez intézett szavait érdeklődve olvastam; sajnálom, hogy e jeles cikkből elmaradt az, mit már e tekintetben régóta óhajtottam olvasni e lapok hasábjain. Vártam, hogy a közönséget az uj mértékrendszer behozatalának czélszerűségéről megnyugtatván, annak előnyösségét előadván , czikke végén fölhívandja a városi képviselő testület gyors intézkedését az uj mérőeszközök mielőbbi behozatalára a mértékhitelesítő hivatalnál. • Mi fog történni, ha ez intézkedés az új mértékek használatba vételének törvény által megszabott idejére halsztatik?• A legnagyobb zavar. Hordóinknál eddig a magyar és német aksó elnevezésű mértékrendszer használtatott; már e kettős mértékrendszer is sokszor okozott kellemtelenséget, hogy ne mondjam zavart; — az uj év beálltával mindkettő elmarad ; legalább a törvény értelme szerint el kell maradnia s használatba jön az adó helyett a liter, a nélkül, hogy hordóink jó előre, legalább a borszűrés előtt literezve lettek volna. A kinek csak egyszer is volt vidéki, vagy épen külföldi borkereskedővel dolga, az e’gondolhatja, hogy mily sok hajjal s talán veszteséggel is fog járni régi rendszer szerint hitelesített vagy épen nem hitelesített hordóit a vevő kivánatára az új mértékrendszer szerint adni át. Városunk közönségének jól felfogott érdeke kívánja tehát, hogy egyéb sürgős teendők mellett e tekintetben is minél előbb székzett intézkedés tétessék a városi képviselő testület részéről, utasítván a mértékhitelesítő hivatalokat, az új mérték szerinti hitelesítést már az ez évi szüretet megelőzőleg legalább egy negyed évvel, tehát legkésőbb ez év július 1-én e munkához fogni. — Nincs időnk e tekintetben halogatásra, sőt alig hihető, hogy rövid 3 hó alatt képes legyen az illető hivatal e munkának teljesen eleget tenni. Városi képviselő testületünk átesvén a megalakulás terhes munkáján, semmi kétséget nem merünk magunkban táplálni az iránt, hogy mint mindenben, mi által a közönség javát előmozdíthatja, úgy ebben is mint nem csekély fontosságú ügyben a szükséges intézkedéseket a leggyorsabban megtenni elmulasztani nem fogja. "Klimót Pál: Küzdés a gazdának jelszava. Szél, eső, szárazság, hideg, hőség, köd, jégeső, tűz, villám, zivatar, víz bizonyos viszonyok között mind kárt okoznak, de ezek talán mindössze sem oly kártékonyak, mint a gyomok buja növése, magjuk tömegessége, és a rovarok étvágya okozta hátramaradás és pusztítás. A gyom és rovarséreg gabonánkat elvetésétől aratásáig, a magtárból a malomig kisérik, de lisztül sem hagynak békét. Miután csak az ez évben tömegesen mutatkozó gyomokról szándékom szólam, el kell ismernünk azt, hogy ez év száraz tavasza a különféle gyomok fejlődésére igen kedvező volt. Ha végigtekintünk vetéseinken, ott találkozunk legelőször a konkollyal, (agrostemma gitringo) magasra növő ágasbogas szárán szegfű alakú virággal, fekete gömbölyded, szegletes, körte alakú, kevéssé laposra nyomott magja nehezen rostálható ki, magtartalma fehér kréta szinű, megőrölve a lisztet taponin tartalma egészségtelenné teszi, hányást, főfájást és szédülést idéz elő. A kenyér színe kékes, és keserű. Búzából gyomlálás által irtható legsikeresebben, természetesen a vetőmag tisztítása első kellék. Ragadó galaj (galium vesum), kúszó szára és a száron csillag alakra nőtt levelei apró tövissel ellátva a búzaszálhoz tapadnak s azt földre húzzák. Oltó helyett a sajt készítésnél használtatik. E gyom tömeges előfordulása hanyag rostálás jele. Mogyorós bükköny (lathyrus tuberosus), magja gömbölyű, szürkés-zöldes, megőrölve a kenyérnek kesernyés izt kölcsönöz, kapaszkodó természeténél lógva a gabona szálakat földre húzza. Leginkább árpában. Igen szép feltűnő piros virágjával. Gyepűi babó (viola segetalis), gömbölyű feketés barnás zöldes magja fénylik, mintha meg volna zsírozva,babita tartalma miatt tőle a kenyér kesernyés és hamar szárad. Virágja kékes. Kúszó tulajdona miatt a gabonában kárt okoz. Gondos rostálás és mély szántás által irtható. Mezei kő mag (lithospermum arvense), apró körte alakú, ránczolt szürkés magja kavicshoz hasonlít nemcsak alakjára, de keménységére nézve is. Őrlés alkalmával elkoptatja a malomkövet, s a lisztet varezogóssá teszi. Rostálás által könnyen eltávolítható. Kis szulák (convolvulus arvensis), szürke háromszögletes, két oldalt homorú, egy oldalán domború magja rostálás által választatik ki, mélyen járó gyökere miatt alkalmatlan gyom, ha A gyomok. Tekintsünk bármely üzletet, mesterséget, vagy megélhetés és tőkeszerzés czéljából folytatott műveletet: egyiknek sincs annyi ellensége, mint a gazdának. WASLCEJK* Itthon, Istenem, istenem! köszönöm te risked, Hogy meg hagytad élni, mit úgy óhajtottam: Itthon tölteni egy csendes nyári éjét Holdvilágitotta falusi lakunkban. Hej! mert csak itt érzem magamat boldognak, Ezt a léget ajkam legmohóbban szívja, Kedves emlékeknek, mik szímbe tolongnak, Nincsen itten híja! Összebolyongtam már mérhetlen világot, De sehol sem leltem állandó tanyára, Mindenütt, hol lelkem megnyugodni vágyott, Elővett a honvágy izgató varázsa. Csak egy helyre vágytam mindig,mindenhonnan, Egy kis időre ... e csendes kis szobába, Hol a fiúi szív oly örömmel dobban Szülei csókjára. Körülöttem vannak, kiket szeret lelkem, Atyám, anyám fürge kis testvérek Beszélnek hozzám és hallgatják beszédem S borzadnak ha néha rosz helyzethez érek. Legifjabb testvérem olyan szépen kér kis Selypite ajkával, miért hagytad abban? Mesélj még tovább is! Szegény bohófí azt hiszi, hogy mesélek . Nem tud ő még mást a gondterhes életről, Csak mit altatóúl a dajkák beszélnek A csengő baraczkról, csalfa tündérekről... Anyám rokkát perget de nem néz a szálra, Sten tudja hol jár gondolata, merre? Néha fel felpislant kalandos fiára Kedve telik benne . .. Minden, ami kedves hiány nélkül megvan, Mióta elhagytam nem változott semmi. A virágos régen, a szülei házban. Az egész határon minden csak a régi. Köszönöm, köszönöm, hatalmas teremtő. Hogy teljesítetted legfőbb óhajtásom; Gyermekkorom óta úgyis ez az első Igaz boldogságom... Endrődy Géza, A költészetről. (Értekezés.) Irta : Plander Pál. A sokat hangoztatott „czél”’ mindenre kiterjedő nagy mindensé’gben. Meg van ez az emberben, meg van az állatban, szóval minden szerves és szervetlen lényben. E tekintetben tehát van valami megegyező a természeti lények valóságában, csak hogy mint tudjuk, mindeniknek el kell érni, mert ezt eredetileg egy sem örökli hanem feladatául tűzetik ki mindeniknek. Azonban a mily különbözők ebből t. i. a czél éréséből származott eredmények, és oly különbözők azoknak elérésére szánt munkálódások is. Egyik a czélt könnyebben éri el mint a másik, vagy mint mondani szokás egyik czél elérése könnyebb mint a másiké. Az embernek úgy meg van a maga czélja, mint bármely más lénynek. De ez nem csak egyes emberra terjeszkedik ki, hanem az egész emberiségre, és ennek főczéljául mondhatjuk, a tudományos műveltséget. Ez az egyedüli birtoka valamely nemzetnek, a mely által hatalmának fényt, trónjának szilárdságot s egyáltalában hatalmának tetőpontjára juthat. Azonban a mely nemzet a tudományos műveltség által is ki akar tűnni más nemző-