Gyöngyös, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-05-16 / 20. szám

2041 IV. Évfolyam. 1815. Előfizetési árak: .jász évre <i Irt .T< ! 'aír. mm* K a GYO­GYÖS. i ! évre .. 3 l'rí — mwB3 mm» E» üpwj'.iéro 1 írt .>0. ji­jj-yofi s*zám éirns líí lir. Előfizetés, levelezés és njhultn, a lap szellemi rí­Issét illető UÜliísmény, lsinHé-hívatalunkb* uta­l .■ Midé: Bérmentetlen !• velőket ép­< lamert ke­­­rektül íveítétUla­ el. /Z­ TÁRSADALMI, 8AMIÁSMTI, SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Hirdetési díjak: Minden hasálozott petitsirh­ely után 6 kr­ Ny­ilttérben egy petitssorh­ely ára "iO Jer. Kéziratok Tissza nem küld­etnek. h­ivatalos hirdetések ejrysj­ ií Mn­­otes n­ éJ i "r. Kincstári illeték fejében 80 kr. előre fizetendő m. Még egyszer az új mértékrendszerről. A város közönségének jól felfogott érdeke kívánja, hogy oly dolgot, mely azt legközelebb­ről érdekli, ne hagyjunk csak pusztában kiáltó hangként elhangzani, hanem önnönmagunk s pol­gártársaink anyagi érdekeire való tekintetből ad­­juunk hangot s sürgessük keresztül vitelét annak, ami nemcsak kívánatos, de mert a közel­jövőben mint szentesített törvény, kötelező erejűvé is válik mindnyájunkra nézve, városi képviselő tes­tü­letünk kiváló figyelmére és gyors intézkedé­sére vár. Engedje meg T. Szerkesztő Úr, hogy toljam ez alkalommal oly tárgyat vegyen hegyére, mely már e lap előbbi számában hangoztatva, de cse­kély nézetem szerint egészen legombolyítva nem volt. Cs. J. úr e lap 18-ik számában az új mér­tékekről eléggé tüzetesen értekezik s igen helye­sen igyekszik eloszlatni az aggályokat, melyeket az új mérő­rendszer behozatala népünknél álta­lában keltett. Tapasztalat igazolja, hogy nálunk, Magyarországon a mérő-eszközök használatára egymástól egészen ellenkező készülékek használ­tattak s ezek között az ár­m­érték volt az, mely a legnagyobb különbözetet tüntette föl; amennyi vidék, csaknem annyiféle űrmértéket használt s ez míg egyrészről igen primitív állapotban tün­tette föl mértékrendszerünket, másrészről sok visszaélésre is szolgáltatott alkalmat. — E tekin­tetben városunk vevő - eladó közönsége elég ta­núságot szerezhetett magának. — Példákkal le­hetne registrál­i­, hogy csak boros hordóinknál is a nem egyöntetű űrmérték számítása, illetőleg használata mily sokszor adott alkalmat vis­­­szaélésre. Örömmel üdvözöltem azért Cs. J. úr czikkét az új mértékrendszer tárgyában s a közönséghez intézett szavait érdeklődve olvastam; sajnálom, hogy e jeles c­ikkből elmaradt az, mit már e tekintetben régóta óhajtottam olvasni e lapok ha­sábjain. Vártam, hogy a közönséget az uj mérték­rendszer behozatalának czélszerű­ségéről meg­nyugtatván, annak előnyösségét előadván , czikke végén fölhívandja a városi képviselő testület gyors intézkedését az uj mérő­eszközök mielőbbi be­hozatalára a mértékhitelesítő hivatalnál. • Mi fog történni, ha ez intézkedés az új mértékek használatba vételének törvény által megszabott idejére hal­­sztatik?• A legnagyobb zavar. Hor­dóinknál eddig a magyar és német aksó elnevezés­ű mértékrendszer használtatott; már e kettős mértékrendszer is sokszor okozott kellemtelensé­­get, hogy ne mondjam zavart; — az uj év beálltá­val mindkettő elmarad ; legalább a törvény értelme szerint el kell maradnia s használatba jön az adó helyett a liter, a nélkül, hogy hordóink jó előre, legalább a borszűrés előtt literezve lettek volna. A kinek csak egyszer is volt vidéki, vagy épen külföldi borkereskedővel dolga, az e’gondolhatja, hogy mily sok hajjal s talán veszteséggel is fog járni régi rendszer szerint hitelesített vagy épen nem hitelesített hordóit a vevő kivánatára az új mértékrendszer szerint adni át. Városunk közön­ségének jól felfogott érdeke kívánja tehát, hogy egyéb sürgős teendők mellett e tekintetben is minél előbb székze­tt intézkedés tétessék a városi képviselő testület részéről, utasítván a mérték­hitelesítő hivatalokat, az új mérték szerinti hite­lesítést már az ez évi szüretet megelőzőleg leg­alább egy negyed évvel, tehát legkésőbb ez év július 1-én e munkához fogni. — Nincs időnk e tekintetben halogatásra, sőt alig hihető, hogy rövid 3 hó alatt képes legyen az illető hivatal e munkának teljesen eleget tenni. Városi képviselő testületünk átesvén a meg­alakulás terhes munkáján, semmi kétséget nem merünk magunkban táplálni az iránt, hogy mint mindenben, mi által a közönség javát előmozdít­hatja, úgy ebben is mint nem csekély fontosságú ügyben a szükséges intézkedéseket a leggyorsab­ban megtenni elmulasztani nem fogja. "Klimó­t Pál: Küzdés a gazdának jelszava. Szél, eső, szárazság, hideg, hőség, köd, jég­eső, tűz, villám, zivatar, víz bizonyos viszonyok között mind kárt okoznak, de ezek talán mind­össze sem oly kártékonyak, mint a gyomok buja növése, magjuk tömegessége, és a rovarok étvágya okozta hátramaradás és puszt­ítás. A gyom és rovarséreg gabonánkat elvetésé­től aratásáig, a magtárból a malomig kisérik, de lisztül sem hagynak békét. Miután csak az ez évben tömegesen mutat­kozó gyomokról szándékom szólam, el kell ismer­nünk azt, hogy ez év száraz tavasza a különféle gyomok fejlődésére igen kedvező volt. Ha végigtekintünk vetéseinken, ott találko­zunk legelőször a konkol­lyal, (agrostemma gitringo) magasra növő ágasbogas szárán szegfű alakú virággal, fekete gömbölyded, szegletes, kör­te alakú, kevéssé laposra nyomott magja nehezen rostálható ki, magtartalma fehér kréta szinű­, meg­őrölve a lisztet taponin tartalma egészségtelen­né teszi, hányást, főfájást és szédülést idéz elő. A kenyér színe kékes, és keserű. Búzából gyomlálás által irtható legsikeresebben, természetesen a vető­mag tisztítása első kellék. Ragadó galaj (galium vesum), kúszó szára és a száron csillag alakra nőtt levelei apró tövis­sel ellátva a búzaszálhoz tapadnak s azt föld­re húzzák. Oltó helyett a sajt készítésnél hasz­­náltatik. E gyom tömeges előfordulása hanyag rostálás jele. Mogyorós bükköny (lathyrus tubero­­sus), magja gömbölyű, szürkés-zöldes, megőrölve a kenyérnek kesernyés izt kölcsönöz, kapaszkodó természeténél lógva a gabona szálakat földre húz­za. Leginkább árpában. Igen szép feltűnő piros vi­rágjával. Gyepűi babó (viola segetalis), gömbölyű feketés barnás zöldes magja fénylik, mintha meg volna zsírozva,bab­ita tartalma miatt tőle a kenyér kesernyés és hamar szárad. Virágja kékes. Kúszó tulajdona miatt a gabonában kárt okoz. Gondos rostálás és mély szántás által irtható. Mezei kő mag (lithospermum arvense), apró körte alakú, ránczolt szürkés magja kavics­hoz hasonlít nemcsak alakjára, de keménységére nézve is. Őrlés alkalmával el­koptatja a malom­követ, s a lisztet varezogóssá teszi. Rostálás által könnyen eltávolítható. Kis szu­lák (convolvulus arvensis), szürke háromszögletes, két oldalt homorú, egy oldalán domború magja rostálás által választatik ki, mé­­lyen járó gyökere miatt alkalmatlan gyom, ha­ A gyomok. Tekintsünk bármely üzletet, mesterséget, vagy megélhetés és tőke­szerzés czéljából folyta­tott műveletet: egyiknek sincs annyi el­lensége, mint a gazdának. WASLCEJK* Itthon, Istenem, istenem! köszönöm te risked, Hogy meg hagytad élni, mit úgy óhajtottam: Itthon tölteni egy csendes nyári éjét Holdvilágitotta falusi lakunkban. Hej! mert csak itt érzem magamat boldognak, Ezt­ a léget ajkam legmohóbban szívja, Kedves emlé­keknek, mik szím­­be tolongnak, Nincsen itten híja! Összebolyongtam már mérhetlen világot, De sehol sem leltem állandó tanyára, Mindenütt, hol lelkem megnyugodni vágyott, Elővett a honvágy izgató varázsa. Csak egy helyre vágytam mindig,minden­honnan, Egy kis időre ... e csendes kis szobába, Hol a fiúi szív oly örömmel dobban Szülei csókjára. Körülöttem vannak, kiket szeret lelkem, Atyám, anyám fürge kis testvérek Beszélnek hozzám és hallgatják beszédem S borzadnak ha néha rosz helyzethez érek. Legifjabb testvérem olyan szépen kér kis Selypite ajkával, miért hagytad abban? Mesélj még tovább is! Szegény bohó­­­fí azt hiszi, hogy mesélek . Nem tud ő még mást a gondterhes életről, Csak mit altatóúl a dajkák beszélnek A csengő baraczkról, csalfa tündérekről... Anyám rokkát perget de nem néz a szálra, Sten tudja hol jár gondolata, merre? Néha fel felpislant kalandos fiára Kedve telik benne . .. Minden, ami kedves hiány nélkül megvan, Mióta elhagytam nem változott semmi. A virágos régen, a szülei házban. Az egész határon minden csak a régi. Köszönöm, köszönöm, hatalmas teremtő. Hogy teljesítetted legfőbb óhajtásom; Gyermekkorom óta úgyis ez az első Igaz boldogságom... Endrődy Géza, A költészetről. (Értekezés.) Irta : Plander Pál. A sokat hangoztatott „c­z­é­l”’ mindenre kiterjed­ő nagy mindensé’gben. Meg van ez az emberben, meg van az állatban, szóval minden szerves és szervetlen lényben. E tekintetben tehát van valami megegyező a természeti lények valóságában, csak hogy mint tudjuk, mindeniknek el kell érni, mert ezt eredetileg egy sem örökli hanem feladatául tűzetik ki mindeniknek. Azonban a mily kü­lönbözők ebből t. i. a czél éréséből származott eredmények, és oly különbözők azoknak elérésére szánt munkálódások is. Egyik a czélt könnyebben éri el mint a másik, vagy mint mondani szokás egyik czél elérése könnyebb mint a másiké. Az embernek úgy meg van a maga czélja, mint bármely más lénynek. De ez nem csak egyes emberra terjeszkedik ki, hanem az egész emberiségre, és ennek főczéljául mondhatjuk, a tudományos műveltséget. Ez az egyedüli birtoka valamely nemzetnek, a mely által hatal­mának fényt, trónjának szilárdságot s egyáltalában ha­talmának tetőpontjára juthat. Azonban a mely nemzet a tudományos műveltség által is ki akar tűnni más nemző-

Next