Gyöngyös, 1879 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1879-01-05 / 1. szám
sajáót tisztviselőit, tanítóit, s az iparosok és kereskedők számláit fizetni nem képes. Hozzájárult még azon körülmény is, hogy a tisztikar eljárása ellen nemcsak közszájon forogtak botránko tató hírek, de a városi képviselő-testületben is s pedig nem egyszer, emellettek jogos panaszok. Különösen az illetéktelen pénzkezelés ellen. Mindezek tudatában, s mivel a virilizmus intézménynyel szemben a tanúságból merítve a nép óhajtásának eredményét s célját keresztül vihetőnek nem látták, indult meg azon nem dicsérendő de, nagy jelentőségű mozgalom , mely a nagyközség alakban nyert életet. Nem akarom tekintetességed becses türelmét az eléggé ismert üggyel fárasztani; nem is célom ezen mozgalmat dicsérőleg kiemelni ; csak egy futópillantást bátorkodtam vetni a már lezajlott dolgokra, hogy a cselekmények indító okait feltüntetve, a cselekmények ellen idézett szigorú s kérlelhetlen ítéletet némileg enyhithessem. Mint mondám az 1878. év ápril hó 14 a megejtett városi képviselők ellen beadott petició folytán az igazoló választmány összeült s határozatot hozott, s ha jól emlékezem kimondatott : ..póttagoknak tekintendők mindazok, kik mind ilyenek választattak meg.“ Az igazoló választmány működését bevégezvén eredménye lett az, hogy 13 megválasztott városi képviselő törvényes alapon elejtetett, s ily csonka képviselő-testülettel a városi tisztujitás megejtetek, s a jövő titkát mellében hordók kívánságára a cél eléretett. Körülbelül hat hónapja annak, midőn tekintetes alispán úr ajkáról elhangzott a végzés. De dacára ezen hosszú időnek egyéb nem történt, sem a póttagok ki nem jelöltettek , sem a kimaradt képviselők helyett újak nem választottak Hogy mikép lehetett 8 hónapon át csonka képviselőtestülettel kormányozni, arra válaszolhat, az vagy azok, kiknek érdekében állt a törvény tiszteletben tartása nélkül a nép és eh Ilit óhaját s kívánságát saját érdekeik alá rendelni. Erősen hiszem, hogy tok. alispán úr tudomásán kívül van az, hogy az elnöksége alatt működő igazoló választmány határozatának érvény nem szereztetett, végre nem hajtatott. Ismerve tekintetessséged hivatalával járó pontosságát s lelkiismeretességét, erősen hiszem, hogy nincs tudomása arról, miszerint a reklamáció alapján elesett 13 városi képviselő helye mindeddig üres ; és hogy elismeri azt is, miszerint azzal, hogy a képviselő-testület kiegészítve nincs , a törvény tisztelete van megtámadva s az abban gyökerező intenciók sértettek meg. Tiszteletteljes kérésem oda terjed, méltóztassék ezen ügyet becses figyelmére méltatni s intézkedni, hogy alkotott törvényeink az illető közeg s közegek által tiszteletben tartassanak ; s a nép érdekei a törvényben gyökerező intenciók értelmében megvédessenek. Éi egyébiránt maradtam tek. alispán innak tisztelettel A volt igazoló választmány egyik tagja. Semmi! Ezen szómi letehetténk tollunkat, mert a város közházából eddig elkövetett dolgok után, ezen egy szóval eleget mondottunk. A tisztikar némely tagjának hanyagsága miatt, a képviselő-testület összes munkássága , fáradságos jóakarata hajótörést szenved. Kemény vád , de igaz ! Ezert azt mondjnk, a képviselő-testület oka mindazon hibák s mulasztásoknak, melyek városunk közházánál lefolynak. Most pedig azt mondjuk, hogy a képviselő-testület tagjaiba a jóakarat, a nem s tűz megvan; sőt a munkától, fáradságtól sem riadnak vissza , de a hatóságnál, a közegeknél van a vastag hanyagság, mely minden nemes tüzet lelő 1aszt. Tisztelet a kivételnek. Más városokban, ha a tisztikarnál évtizedeken át egy hűségtelen pénzkezelés vagy hanyag eljárás előfordul, elég arra, hogy évtizedeken át vita például szolgáljon. Nálunk egész másképen van. Ha bármily kemény megrázkódtatás fordul elő is, rögtön feledékenységbe men. Igazán minden jó akaratunk falraciuijuu uorso, úgy iíusuk az idéink, L végett tollunk hegyére veszünk: semmibe sem illetékes felszólalásunkat , annál kevésbé a tület határozatait. Hányszor hangsúlyoztuk, hogy a rei veleje. Hányszor kimutattuk, hogy a rend idézte elő a nagyobb zavarokat ? Mindegy sem használ! Megy minden a maga régi kerékvágásában. Ezek hosszú sora kellett, hogy a városi házi pénztárnál a kettős könyvvezetést életbe léptessük. Ugyan ezen alkalommal egy szabályrendelet is alkottatott, mely azonban, dacára hogy évek óta kész, még nemcsak életbe nem léptettetett, sőt mint az illető könyvelőtől tudjuk, még mai napig sem látta. Kinek kötelessége a határozatokat végrehajtani ? Kinek kötelessége a szabályrendeletnek megtartására felügyelni ? A város fejének, a polgármesternek. 8 megfoghatóan előttünk azon önkény, melylyel a képviselő-testület határozatait fumigálja, mellyel a felszólalásokat ignorálja. Kérdem : mulatságból ült-e össze azon bizottság, mely a könyvelői szabály-rendeletet — igazán mondom — elég fáradsággal elkészítette ? Emlékezem hűen , hogy a könyvelői szabály-rendeletben nagy gonddal állíttatott össze azon gépezet, melynek rendszeres kezelése mellett a város jövedelmei behajthatók. A szabályrendelet egyik pontja úgy emlékezem intézkedik arról, hogy a fizetési határnapok szigorúan kérlelhetlenül megtartassanak, mint a pénzintézeteknél van. Utasítja a könyvelőt, hogy lejárati naplót tartson s a nem teljesített fizetési összegekről naponként kimutatást adjon át a polgármesternek, ki is azt külömbség nélkül behajtás végett a városi ügyésznek még aznap átadni köteles Ez a fő sarkpont, hogy a költségvetésben fölvett bevétel, az elhanyagolva által ne szenvedjen. Tapasztalatból tudom s határozottan állítom, hogy a kinnlévőségek pontos be nem hajtása sok esetben a dolgot odáig vitte, miszerint a város több tekintélyes összeget veszített. Ott van Boros molnár, ott van özv. Birbaumnél még számtalan kisebb nagyobb esetek. Avagy már ezek mind feledékenységbe mentek ? . . Sajnos ! . . . Nemcsak azzal lehet a várost károsítani, ha a készpénzt megrövidítjük , de azzal is és pedig egyenlően, ha a hanyagság, az alapszabályok tiszteletben nem tartása által, a város jövedelmét megcsonkítjuk. A polgármesternek nem ad jo<rot az említett könyvvezetői alapszabály, hogy a kinnlevő követelésekkel magának jó barátot vagy embereket szerezzen , hanem utasítja, hogy a követelés mindenkin egyenlően behajtassák. S míg ezt nem teszi, sohasem lesz rend a városi pénztárnál Interpellálhat a képviselő-testület, állhatnak össze bizottságok , mind komédia s nem valók egyébre, minthogy a figyelmet egy másik talán pikánsabb dologról elvonják tehát hol van, hol nyugszik a könyvelő részére állított s megye által is jóváhagyott szabályrendelet? Az összes v. képv. urakat kérdem: volt-e már önöknek a könyvelő eljárását szabályozó rendelet kiosztva? .. . Tudják-e, hogy mikép szól? Számon tudják-e kérni eljárását a könyvelőnek szabályrendelet értelmében? . . . Egy a könyvelői szabályrendelet elkészítésében szintén fáradt: V. képviselő. Városunk s a földrengések. Selek Lászlótól. Midőn legelső fogalmakkal bírtam a földrengésekről, tűzhányó hegyekről s némileg tudományos színezetű vizsgálat alá vettem városunk és vidéke — különösen hegyei s talaja — minőségét: mindig csodálkoztam a fölött, hogy épen itt e kétségtelenül kihűlt keblű tűzhányó hegyek közelében, — melyeknek még tölcsére, krátere is igen jól kivehető, például a Kishegy, Tótokhegyese, Sárhegy, Benehegy s több ilyes hegyek tetején — földrengések nem jelenkeznek. Amint a közép-alföldi, vagyis a tiz év előtt igen erősen s nyugtahinitólag jelenkezett apáthi, jászberényi s e vidéki földrengések hírét vettem, önkénytelenül eszembe jutott, hogy a Mátra egykori tűzhányó hegyei, mégis csak képezi a foirdulási pontot, a természettYóőiiinyok iiiaa magaslatának tűr n a tünemények megfejtését... Személyek csak a tűznek vagy helyesebben szólva a hőnek , mások, elég tévesen, csak a víz működésének tulajdonítják a föld, gömb fölületének mai alakját: Legyeit, völgyeit, barlangjait. Anélkül, hogy vitázni akarnánk egyik vagy másik nézet helyessége ellen vagy mellett, csak annyit mondunk, hogy a tűzhányó hegyek, mint nevek is mutatja, kétségtelenül a tűznek, a hőnek közreműködését teszik bizonyossá. A legprózaibb, de legtalálóbb hasonlatot szolgáltatja nekünk en miniature, kicsinyben a kása-főzésnél mutatkozó jelenség, midiin azon termény pöfög, vagyis kisebb-nagyobb felduzzadások — hegyek — s ezek közvetlen közelségében mélyedések — völgyek — mutatkoznak a fölületen, a lövés közben kifejlődött légnemek földuzzasztják a fölületet s a buborékon át kitörnek. Ezen igy történt a mindenséghez képest kásához hasonlítható földgömbijei is: az olvadó ősanyag, melyet minden vulkanikus, tűzhányó hegy oldalain s lábánál találunk, föld űzz,iszt.án még higgadni kezd í s pépszerű anyagot; a melegség és surfolás által létrejött gázok, párák, légnemek földuzzasztották a fölületet, s a duzzadt helyeken lettek a hegyek, alattuk igen természetesen üregek, barlangok maradván, s igy nem csodálkozhatunk, hogy a mi, tisztességes hegyecskénknek is nagyon beillő, Mátránk alatt sok üreg, barlang s mértföldekre terjedő, talán igen mélyen elhúzódó folyosók s menetek vannak, melyeken az alábbi itotoknál fogva nagy mértékben kifejlett gázok, párák, légnemek egyik helyről másikra tódulhatnak, olykor nagy erővel és gyorsasággal, mely alkalommal rezgést és rengést idéznek elő épen úgy, mint midőn a gyúlékony anyagokból csinált puskapor kilövetik, vagy épen nagy mértékben fölrobban s a vidéken földrengést idéz elő... És vajjon mik azon, alábbirtokok , melyek ama forrongásokat idézik elő a föld kebelében ? Más rovatban említjük, hogy az év utolsó napjának reggelén s delén mutatkozó földrengés előtt egy nappal éjszaki fény mutatkozott a hajnali órákban; az éjszaki fényt és földrengést ma minden természettudós összefüggésbe hozza Poggensdorf nagyszerű s páratlan Annalesein kezdve egész csekély ismereteinkig, melyeket van szerencsénk a természettudomány mai niveaujának, magaslatának kézpontjából következőleg, de nem mindenkire nézve egyenlőn érthettőleg előadni. Hogy a földindulásról vagy a jámbor egyszerűség, a beata simplicitás nyelvén nevezett „jelenésről“ és az ezt többnyire megelőzni szokott éjszaki fényről legalább hozzávetőleg mondhassunk valamit, ismernünk kell : mit nevezünk villamos és mit mondanak delejes erőnek ?. Villamosság mutatkozik egyéb körülményeket mellőzve ha különböző természetű érceket, például cinket, rezet, platinát s a többi, egymáshoz érintünk akkor, midőn egyik nagyobb melegséggé), másik kisebbel bir azon helyen ahol érintkeznek. Igen természetes, hogy mennél nagyobb a különböző módon melegített, hevített, ilyes ércek tömege , annál nagyobb a kifejtett villamosság, mely összegyűlik s mint szikra patogállal a hozzá közeli evő tárgyba. Ha ezen villám-szikrákat oly helyen vezetjük át, hol a levegő nagyon tiszta, igen ritka, például az úgynevezett ukrán üveg csöveken, az egész üveget szép piros fénnyel töltik meg, mely hasonlít az éjszaki fényhez. (Folytattatik.) Bel- és Külföld. Itthon édes hazánkban mindenfelé ünnepélyes csend honol a lefolyt nyugalmi napok alkalmából: az uralkodó családja körében ünnepel s mosolyg legjobb egészségben és kedélyben a fölött, hogy részint a túlbuzgó szolgahűség, részint az ügyetlenség merényletet képzel ott is, ahol szopedig állok élötökbe s hadd szóljon az a cső tilles. Már t. i. én , mert most az egyszer, ha nagy fáradságomba kerül is, én leszek a csöndes mindaddig, mig illetéktelen melléknevem a faképnél nem hagy. De hát kérem szóljunk őszintén ! mi az a csöndes?... ki az a csöndes?... Az elsőre a válasz a birka.. Igen , nem igen üt lármát, ha bundáját nyírják. Sőt ha az olló h szőr helyett a bőrbe men, ártatlanul mondja, hogy: b-3. No már kérem birkának lenni, bundámat megnyiratni s ha piros vérem folyik is csak egyszerű b. . . és e .. . betűkkel venni tudomásul : olyan már nincs!.. A második kérdésre, hogy ki? Az a válaszom : aki alszik. Az alvás a halálnak jelképe. Ergo, aki alszik , fizegvánk alvas nemét. Köszönöm alássan ! . . . Hát azért szült édesanyám, s nevelt föl nagy bajjal duzzaszkodó öreg dajkám, hogy ne éljek ? .. . Az volna szép dolog ! Én kérem élni, s néha élvezni is akarok persze, ha egy kis visontaira való kerül vagy vetődik. Mit is mond egy bölcs?... „Az élet álom...“ no de elég ebből ennyi, nem káptalan az én fejem. Majd még azon töröm fejemet, hogy ki mit mondott! . . . Ebből következtetve ha igaza volt, úgy is eleget alszom ha ébren vagyok . . . Még készakarva többet aludtam : olyan már megint nincs!.. Továbbá azt mondják: bölcs az, aki hallgat. Igen, aki idejében hallgat, de aki mindig hallgat, az vagy néma, vagy semmittudó. . . én pedig egyikhez sem akarok hasonlítani, tehát szólok. De miről is beszéltem ? .. Ahá erről, hogy legtöbb ajkon azt hirdetik : roszaságunk s bűneink miatt elvesz a világ. Ha az égi testek subordinációjuknál fogva a kori óta az inspekciós , s hosszú szakáléval őrködik az égi rend fölött: „elvesz a világ!“ — kiált az előbb említett közönség. Ha az árvíz önt ki mint az ürgét, bűneink órts ostornak hirdetik. Pedig egyszerű : ne menj föl yó mellé rakni. Ha esetlegesen a föld megindul, megmozdul elmozdul, mint a napokban is: „Elsülyedünk !“ a jelszó. Mintha annak más értelme volna, minthogy ő is valami méltatlanságért nehezetel; vagy a reá rakott terhet sokalja, vagy a gyilkok által kiömlött vértől borzad meg. No meg aztán mi közöm nekem az ő útjaihoz?... Ha hamarább megindul, előbb céljánál lesz... Engem az nem konfundál; mint ahogy neki sincs semmi köze ahoz, ha én morgok. Igen morgok, nem pedig morgom ; mert hát kérem szépen, nem morgóm, morgom, morgik, neye?... Tehát a mostani világot mondani egyedül bűnösnek, s hasonkorú - szőrű , bőrű társaim fejére mondani mindent... az már még sem megy. .. Igenis nem! Vessük csak föl barátaim a múltak könyvét s olvassuk ! Ott van Noé kora! Miért büntették az akkori embereket vízözönnnel ? . . . Válasz reá : mivel nagyon roszak voltak. (Ezt úgy énekelve válaszold édes olvasóm !) Ott van Sodorna és Gomorka. Miért temette el a büdös-köves tüzes eső ? . . . Ismét csak az a válasz : mert bűnösek voltak. (Ezt is !) Vagy, ott van Lóthné asszonyság! Igaz, ő csak sóbálványnyá változtatott, s ma is ott volna, ha asszonyi gyarlóságánál fogva engedékeny szivétől eredeti köríve által el nem olvad. Vagy el nem olvasztatik. . . S miért? mert bűnös volt. A veszedelem felé tekintését büntetés érte. Azt mondja Stern Izsák : Ha most minden nő, aki a férfi után visszatekint, sóbálvánnyá változnék: az egész világ sómagazin lenne. Ez sem áll kérem!.. Izsák úrfi téved... Lótné asszonyság azért lett büntetve, mert oda nézett, ahol veszedelem volt. A mostani visszatekingető nők pedig ahova néznek, ott nincs valami nagy veszedelem. De kérem, ne menjünk tovább, maradjunk