Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1952. január (8. évfolyam, 3-25. szám)
1952-01-05 / 3. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK Vmn. évfolyam, 3. szám, 1953 január 5. szombat Megyei kultúrotthon - megyei népi együttes Győr-Sopron megyében az elmúlt év nyarán avatták a századik kultúrotthont Ágfalván, a nyugati határszélen. Azóta számos új kultúrotthont építettek fel, vagy régebbi épületekből alakítottak át dolgozóink a megye területén. A kultúrotthonok gyarapodásában, megyénk kulturális életében az egyik legnagyobb jelentőségű esemény azonban az elmúlt év utolsó irányán felavatott megyei kultúrotthon létesítése volt. Ezzel fontos állomáshoz érkezett el megyénkben a kultúrforradalom ügye. Pártunk következetes harcainak eredményeképpen a Szovjetunió példája nyomán tovább léptünk egy hatalmas lépéssel a kulturális fejlődés útján a dolgozó nép kultuális színvonalának emelése, a tamalyi é a tömegeket átfogó kultúrmozgalom felé. A kultúrforradalom központi erődje lesz a megyei kultúrotthon. Ide szaladnak össze a szálak, a megye minden kulturális jellegű megmozdulásáról, itt jönnek össze megbeszélésre, vitákra a kulturális élet irányítói, vezetői, élharcosai, itt kap politikai, művészi irányítást, példamutatást megyénk minden kultúrcsoportja, kultúrmozgalma. Ez a központ fogja össze és egységesíti az eddig sokszor elszigetelt kulturális mozgalmakat. Minta kultúrotthon lesz megyénk újonnan felavatott kultúrotthona. Munkáját tehát a rendszeresség, a munkaterv szerint vezetett működés jellemzi. Megyénk legtöbb kultúrotthonánál még az az egyik legfőbb baj, hogy munkája rendszertelen, kszor kapkodó alkalomszerű és ik elvétve akad egy-két kultúrotthon, mint például a rábacsajlaki, ágfalvi, ahol rendszeres munkaterv irányítja a kultúrotthon munkáját. A rendszerességet az állandó munkaterv s a munkatervben megjelölt műsorokhoz való következetes ragaszkodás biztosítja. A megyei kultúrotthonban minden hét keddi napján ismeretterjesztő előadások hangzanak el a természettudomány, irodalomtörténet, történetem, képzőművészet területéről. Minden hét csütörtökén rádiószeminárium, minden vasárnap délelőtt gyermekműsor, amelynek keretében bábjáték, film és valamelyik úttörőcsapat kultúrcsoportjának előadása zajlik le. Ezeken az állandó jellegű előadásokon kívül a hét minden napján történik valami a kultúrotthonban. A következő napokra és hetekre elkészített munkatervben például szerepel a város sztahanovistáinak és újítóinak ismerkedési estje filmvetítéssel, a magyar sajtó levelezőinek megyei értekezlete kiállítással, a Nagy tűzfény című film bemutatója, az Irodalmi Kör ankétja, hangverseny, előadás a magyar nyelvről, városi tánccsoportjaink szemléje, ünnepélyes könyvtármegnyitó, a Vagongyár műsor- estje és számos más nagyjelentőségű kulturális esemény. Ezenkívül itt rendezték meg a január 1-től 15-ig tartó „fegyverrel a szabadságért“ című képkiállítást is. Ez a rendszeresség és a munkatervszerű működés adja meg a megyei kulcúrotthonnak a mintakultúrotthon jelleget át. ezt a példát kell követnie megyénk minden kultúrotthonának is. A kultúrotthon egyik legfontosabb jellemzője az, hogy kulturális és műszaki, tudományos és művészi kezdeményezések bölcsője elindítója lesz. Már a megalakítás perceibenfelvetődött dolgozóink részéről az a jogos kérés, hogy a nemrég nálunk szerepelt Állami Népi Együttes mintájára Győrött is szervezzék meg a Megyei Központi Művészegyüttest, A Kiltunk Megyei Bizottsága teljes erejével támogatja ezt a nagyszerű kezdeményezést és a kulturális, művészi életünk megyei képviselői, vezetői egyöntetűen felsorakoztak a terv megvalósítására. Ezt a tervet örömmel és lelkesedéssel üdvözli a kultúrát és művészetet szerető minden dolgozó. Nemcsak azt jelenti, ennek az együttesnek a megalakulása, hogy a megyei kultúrotthon felavatása után mennyiségileg is gyarapodnak kultúrcsoportjaink, hanem főként azt, hogy a mennyiségi változással együtt fontos és nagyjelentőségű minőségi gyarapodást jelent a megyei kultúrmunka számára. A művészegyüttes megalakulása hatalmas lendítő erőt vinne kultúrcsoportjaink fejlődésébe. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy néhány jól fejlődő kultúrcsoport, mint például a vagongyári énekkórus, a Szerszámgépgyár tánccsoportja, a Gyapjúfonó balalajka zenekara, az állandó szereplések miatt csak nehezen tudott a továbbtanulás és a művészi elnélyültség egyre fokozódó követelményeinek eleget tenni. Ugyanakkor többi kultúrcsoportjaink kiszorultak a nyilvános szereplések területéről, és legtöbbször nem lépték át az üzem kapuját. Néhány, szerepléssel túlzsúfolt csoport mellett így rekedtek meg a művészi fejlődés útján többi kultúrcsoportjaink. A Központi Művészegyüttes megalakulása ledönti a fejlődés korlátait, szélesre nyitja az utat a többi kultúrcsoportok előtt. Elsősorban példát mutat arra, hogyan, milyen eszközökkel kell és lehet alapos, elmélyült kulturális munkát végezni. Felemelkedést és fejlődési lehetőséget jelent abból a szempontból is, hogy legjobb kultúrcsoportjaink tagságának egy részét bevonva, magasabb színvonalon fejleszti tovább képességeiket. Ezzel szemben felmerült már az az ellenvetés, hogy ha legjobb kultúrmunkások tömörülnek a Központi Művészegyüttesbe, akkor elsorvadnak a ma legjobban működő énekkórusok, zenekarok és tánccsoportok. Ez az érvelés természetesen nem állja meg a helyét, hisz az eddig jól működő kulturcsoportok szerepeltetésével és állandó létszámának megőrzésével sehol sem merítettük ki az üzemekben lévő lehetőségeket. Éppen a Központi Művészegyüttes megalakítása indítja meg azt az egészséges kulturális szervező munkát, amely az eddig elhanyagolt területek, üzemek dolgozóinak legjobbjait a kulturális mozgalomba bevonja. " A művész. gyüttet megalakítása abból a szempontból is felbecsülhetetlez értéket jelent, hogy feltárja megyénk eddig elhanyagolt kulturális hagyományait, megszólaltatja félig elfelejtett népdalainkat, színpadra viszi az itt-ott még meglévő, de helyenként már eredeti mivoltából kiforgatott néptáncainkat és megszólaltatja Győr-Sopron megye népzenei kincsét. A művészegyüttes kulturális munkája hatalmas lépéssel viszi előbbre Győr-Sopron megyében a kultúrforradalom ügyét. Ezzel itt, a nyugati határon amellett, hogy színvonalas misorszámaival további lelkes munkára buzdítja a megyénk dolgozóik erős bástyát emel a nyugatról beáramló imperialista kozmopolita álkultúra terjedése felé. Ezzel nemcsak megyénk dolgozóinak kulturális felemelkedését, hanem egyúttal a béke megvédésének ügyét is szolgálja. Számoljuk fel a lazaságot, szilárdítsuk meg az állami fegyelmet a sertés- és zsírbeadás terén is! Rákosi elvtárs beszéde óta, megyénk legtöbb községében ■meggyorsult a begyűjtés üteme. Rákosi elvtárs szavai felnyitották sok olyan dolgozó parasztnak a szemét is, akik eddig az ellenség, a kuláik befolyására hallgatva, húzták, halasztották törvényes kötelezettségük teljesítését. A szabadpiaci forgalom engedélyezése a falusi lakosság iparcikkekkel való bőséges ellátása közvetlenül érdekévé teszi mindenegyes dolgozó parasztnak, hogy mielőbb minden részletében rendezze, teljesítse a hazával szembeni tartozását. A Párt és kormány határozata azonban nem jelenti azt, hogy most már a begyűjtés hátralévő része, különösen a soron lévő élőállat, sertés- és zsírbegyűjtés magától fog megoldódni. Az ellenség, különösen a kulákság továbbra is igyekszik szabotálni, népi demokráciánk törvényeit és ugyanerre igyekszik rábírni a dolgozó parasztságot is. Éppen ezért, a begyűjtés tökéletes végrehajtása, az állam iránti kötelezettség maradéktalan teljesítése, továbbra is elsőrendű harci feladat. Egyes tanácsaink, különösen a csornai járásban, úgy látszik ezt nem értik meg eléggé és „türelmesek" az állam törvényeit nyíltan megszegőkkel szemben, nem alkalmazzák azokat a megtorló intézkedéseket, amelyek a megrögzött nemteljesítőket egyedül tudják csak észretéríteni és velük megértetni, hogy a begyűjtés törvény, amely mindenkire egyformán vonatkozik és azt mindenkinek teljesítenie kell, sokkal nemcsak hogy nem segítik elő az állami fegyelem megszilárdítását, hanem még maguk is megsértik a kötelező állami fegyelmet. Alkalmazzák a törvényt a csornai járásban is! A csornai járás, amely utolsó helyen kullog az élőállat- és zsírbegyűjtés terén, a legutolsó jelentés szerint sertésbeadási kötelezettségét csupán 66 százalékban, a zsírbegyűjtést pedig 81 százalékban teljesítette. A lemaradást különösen a kulákok szabotáló magatartása okozza. Rábatamásin 16, Konyhán 15, Fehértón 9, Rábacsanakon 9, Rábapordányban 7, Egyedin 6 kulák nem tett még eleget sertésbeadási kötelezettségének. A járás legjobban lemaradt községe Bágyogszovát, ahol a sertésbeadást eddig mindössze 33 százalékban teljesítették. Példát vehetnének a bágyogszovátiak a sziliakről, akik már 93 százalékban teljesítették a sertésbeadást. A járási tanácsnak és az egyes községi tanácsoknak az eddiginél sokkal keményebben és haladéktalanul alkalmazni kell a szabotálokkal szeben a törvény minden rendelkezését, mert az eddigi halogató maga tart. Arató fillér MAI SZÁMUNKBÓL: Sztálin elvtárs üzenetének további visszhangja a világsajtóban. — A magyar sajtó levelezőinek győr-sopronmegyei értekezletén résztvevő levelezőik. — A kilencvenkettes gazdám után. —• Így jár, aki a kulákokkal cimborál. Fkozott lendülettel kezdték meg a munkát ötéves tervünk harmadik évének megindulásakor megyénk üzemelnek dolgozói A Győri Szerszámgépgyár dolgozói az év első napjaiban új lendülettel kezdték el a munkát. A verseny fokozásával, a termelés emelésével harcolnak azért, hogy tervüket naponta teljesítsék és megszűnjön a múlt évben előforduló hónap végi hajrá a havi tervi teljesítésért. Az öntöde üzemi dolgozói tudják, hogy az ő üzemüktől, mint kiszolgáló üzemtől függ több üzemrész tervteljesítése. A vasöntők között a legjobb eredményt Varga István érte el, 480 százalékos tervteljesítésével. Utána Papp Mihály következik 310 százalékával. A magkészítők közül Stanits István tört az élre 200 százalékos termelésével. A szerszámgépüzemrész dolgozói is sokat tanultak a múlt évi hibáiból, és ma már minden erőt mozgósítanak a napi terv teljesítéséért. Az üzem dolgozóinak becsületes munkája nyomán kiváló eredmények születtek. Jámbor János Kovács 280, Joó Antal autógénhegesztő 250 százalékos termelésével biztosítja az 1952-es tervév sikerét. A Soproni Pamutiparban a versenylendület továbbra is a Komszomo terem ifjúmunkásai körében mutatkozik legjobban.. A csütörtöki műszakiban Burján Margit 8 gépes ifjúmunkás 121 százalékos teljesítményével ért el kiemelkedő eredményt. Kálmán Anna 110, Irisz Aliz 113 százalékos tervteljesítést értek el. A Komszomol-teremben indult meg elsőnek a hosszúlejáratú versenyszerződések megkötése. Piros Ferencné ifjúmunkás versenyre hívta ki a Komszomol-terem minden dolgozóját. Versenypontként szerepel, hogy minden dolgozó az 1952-es tervév első negyedében 110 százalékos tervteljesítést ér el. A Komszomol-terem dolgozói nevében Felber Ernőné 10 gépes szövőnő fogadta el a kihívást és ígéretet tett arra, hogy minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy ezt a vállalást teljesíteni is tudják. Szabó Jenőné, Szécsenyi Istvánná és Csere Ferencné 10 gépes szövők jelenleg ’ 29—200 százalék közötti teljesítményt érnek el. Az üzem generálozó műhelyének minden dolgozója vállalta a tervév megindulásakor hogy május 30-ig az üzem minden gépén előzetes karbantartást végeznek, miáltal biztosítják a dolgozók számára a jó gépeket, a minőségi és a mennyiségi termelés fokozása érdekében. A Győri Fonoda dolgozói az elmúlt tervév utolsó hónapjaiban megfeszített munkával, a legnagyobb odaadással tudták csak teljesíteni az évi tervüket. Áldozatokat vállaltak, de becsülettel teljesítették a rájuk háruló feladatokat. Adósság nélkül kezdték el az 1952-es tervévet. Ebben az évben eltelt munkanapok eredményei azt bizonyítják, hogy a Fonoda dolgozói tanultak a múlt év hibáiból. Az év első két munkanapján 101.77 százalékos és 102.71 százalékos tervteljesítést értek el. Az üzem 49 brigádja között párosverseny szerződés kötése folyik. A dolgozók egyénenként is kiváló eredményeket értek el. Erdélyi Mária 126, Ábrahám Alajosné előfonónő pedig 127 százalékos termelést ért el Ne elégedjék meg a kezdeti eredményekkel a kapuvári községi tanács! Kapuvár községben, különösen Rákosi elvtárs beszéde óta gyorsult meg a baromfi-, tojás-, élőállat- és zsírbeadás üteme, azonban az eddigi eredmények is még messze vannak az előirányzattól, s ezért ebben a községben is keményebben fel kell lépnie a tanácsnak az olyanok ellen, akik elfogadják népi demokráciánk áldásait, de ők a maguk részéről semmivel sem járulnak hozzá ötéves tervünk megvalósításához. Az ilyenek, mint Csiszár István, Pászli János, Sobri András ötholdas dolgozó parasztok, akik közel hét év óta napról-napra nagyobb mértékben érezik népi demokráciánk gondoskodását és segítségét és ugyanakkor begyűjtési kötelezettségüknek jóformán semmiből sem tettek még eleget, végre fel kell, hogy ismerjék. Itt az ideje, hogy rendezzék az állam iránti tartozásukat Ha pedsig továbbra is folytatni kívánnák eddigi maga■tartásukat, úgy velük szentben is alkalmazni kell a tanácsnak a törvény teljes szigorát.