Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1952. január (8. évfolyam, 3-25. szám)

1952-01-05 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK Vmn. évfolyam, 3. szám, 1953 január 5. szombat Megyei kultúrotthon - megyei népi együttes Győr-Sopron megyében az el­múlt év nyarán avatták a szá­zadik kultúrotthont Ágfalván, a nyugati határszélen. Azóta szá­mos új kultúrotthont építettek fel, vagy régebbi épületekből ala­kítottak át dolgozóink a megye területén. A kultúrotthonok gyarapodá­sában, megyénk kulturális életé­ben az egyik legnagyobb jelentő­ségű esemény azonban az elmúlt év utolsó irányán felavatott me­gyei kultúrotthon létesítése volt. Ezzel fontos állomáshoz érke­zett el megyénkben a kultúrfor­­radalom ügye. Pártunk követke­zetes harcainak eredményekép­pen a Szovjetunió példája nyo­mán tovább léptünk egy hatal­mas lépéssel a kulturális fejlő­dés útján a dolgozó nép kultu­­ális színvonalának emelése, a tama­lyi é a tömegeket átfogó kultúrmozgalom felé. A kultúrforradalom központi erődje lesz a megyei kultúrott­hon. Ide szaladnak össze a szá­lak, a megye minden kulturális jellegű megmozdulásáról, itt jön­nek össze megbeszélésre, viták­ra a kulturális élet irányítói, ve­zetői, élharcosai, itt kap politi­kai, művészi irányítást, példa­­mutatást megyénk minden kultúr­­csoportja, kultúrmozgalma. Ez a központ fogja össze és egysé­gesíti az eddig sokszor elszige­telt kulturális mozgalmakat. Minta kultúrotthon lesz me­gyénk újonnan felavatott kultúr­­otthona. Munkáját tehát a rend­szeresség, a munkaterv szerint vezetett működés jellemzi. Me­gyénk legtöbb kultúrotthonánál még az az egyik legfőbb baj, hogy munkája rendszertelen, kszor kapkodó alkalomszerű és ik elvétve akad egy-két kultúr­­o­tthon, mint például a rábacsa­­jlaki, ágfalvi, ahol rendszeres munkaterv irányítja a kultúrott­hon munkáját. A rendszerességet az állandó munkaterv s a mun­­katervben megjelölt műsorokhoz való következetes ragaszkodás biztosítja. A megyei kultúrott­­honban minden hét keddi na­pján ismeretterjesztő előadások hang­zanak el a természettudomány, irodalomtörténet, történetem, képzőművészet területéről. Min­den hét csütörtökén rádiószemi­­nárium, minden vasárnap dél­előtt gyermekműsor, amelynek keretében bábjáték, film és va­lamelyik úttörőcsapat kultúrcso­­portjának előadása zajlik le. Eze­ken az állandó jellegű előadáso­kon kívül a hét minden napján történik valami a kultúrotthon­­ban. A következő napokra és he­tekre elkészített munkatervben például szerepel a város sztaha­novistáinak és újítóinak ismerke­dési estje filmvetítéssel, a ma­gyar sajtó levelezőinek megyei értekezlete kiállítással, a Nagy tűzfény című film bemutatója, az Irodalmi Kör ankétja, hang­verseny, előadás a magyar nyelv­­ről, városi tánccsoportjaink szemléje, ünnepélyes könyvtár­­megnyitó, a Vagongyár műsor­-­ estje és számos más nagyjelen­­t­őségű kulturális esemény. Ezen­kívül itt rendezték meg a ja­nuár 1-től 15-ig tartó „fegyver­rel a szabadságért“ című képki­állítást is. Ez a rendszeresség és a munkatervszer­ű működés ad­ja meg a megyei kulcúrotthonnak a mintakultúrotthon jelleget át.­ ezt a példát kell követnie me­gyénk minden kultúrotthonának is. A kultúrotthon egyik legfonto­sabb jellemzője az, hogy kultu­rális és műszaki, tudományos és művészi kezdeményezések bölcső­je elindítója lesz. Már a megala­kítás perceiben­­felvetődött dol­gozóink részéről az a jogos ké­rés, hogy a nemrég nálunk sze­repelt Állami Népi Együttes min­tájára Győrött is szervezzék meg a Megyei Központi Művészegyüt­test, A Ki­ltunk Megyei Bizottsága teljes erejével támogatja ezt a nagyszerű kezdeményezést és a kulturális, művészi életünk me­gyei képviselői, vezetői egyön­tetűen felsorakoztak a terv meg­valósítására. Ezt a tervet öröm­mel és lelkesedéssel üdvözli a kultúrát és művészetet szerető minden dolgozó. Nemcsak azt je­lenti, ennek az együttesnek a megalakulása, hogy a megyei kultúrotthon felavatása­ után mennyiségileg is gyarapodnak kultúrcsoportjaink, hanem főként azt, hogy a mennyiségi változás­sal együtt fontos és nagyjelentő­ségű minőségi gyarapodást je­lent a megyei kultúrmunka szá­mára. A művészegyüttes meg­alakulása hatalmas lendítő erőt vinne kultúrcsoportjaink fejlő­désébe. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy­ néhány jól fejlődő kultúrcsoport, mint például a vagongyári énekkórus, a Szer­számgépgyár tánccsoportja, a Gyapjúfonó balalajka zenekara, az állandó szereplések miatt csak nehezen tudott a továbbtanulás és a művészi elnélyültség egyre fokozódó követelményeinek ele­get tenni. Ugyanakkor többi kultúrcsoportjaink kiszorultak a nyilvános szereplések területé­ről, és legtöbbször nem lépték át az üzem kapuját. Néhány, sze­repléssel túlzsúfolt csoport mel­lett így rekedtek meg a művé­szi fejlődés útján többi kultúr­csoportjaink. A Központi Művészegyüttes megalakulása ledönti a fejlődés korlátait, szélesre nyitja az utat a többi kultúrcsoportok előtt. El­sősorban példát mutat arra, ho­­gyan, milyen eszközökkel kell és lehet alapos, elmélyült kulturális munkát végezni. Felemelkedést és fejlődési lehetőséget jelent ab­ból a szempontból is, hogy leg­jobb kultúrcsoportjaink tagságá­nak egy részét bevonva, maga­sabb színvonalon fejleszti tovább képességeiket. Ezzel szemben felmerült már az az ellenvetés, hogy ha legjobb kultúrmunkások tömörülnek a Központi Művész­együttesbe, akkor elsorvadnak a ma legjobban működő énekkóru­sok, zenekarok és tánccsoportok. Ez az érvelés természetesen nem állja meg a helyét, hisz az ed­dig jól működő kultu­rcsoportok szerepeltetésével és állandó lét­számának megőrzésével sehol sem merítettük ki az üzemekben lévő lehetőségeket. Éppen a Köz­ponti Művészegyüttes megalakí­tása indítja meg azt az egészsé­ges kulturális szervező munkát, amely az eddig elhanyagolt terü­letek, üzemek dolgozóinak leg­­jobbjait a kulturális mozgalom­ba bevonja. " A művész.­ gyüttet megalakí­tása abból a szempontból is fel­­bec­sülh­etetlez értéket jelent, hogy feltárja megyénk eddig el­hanyagolt kulturális hagyomá­nyait, megszólaltatja félig elfe­lejtett népdalainkat, színpadra vi­szi az itt-ott még meglévő, de helyenként már eredeti mivoltá­ból kiforgatott nép­­táncainkat és­­ megszólaltatja Győr-Sopron megye népzenei kincsét. A mű­vészegyüttes kulturális munkája hatalmas lépéssel viszi előbbre Győr-Sopron megyében a kultúr­forradalom ügyét. Ezzel itt, a nyugati határon amellett, hogy színvonalas m­isorszá­maival to­vábbi lelkes munkára buzdítja a megyénk dolgozóik erős bástyát emel a nyugatról beáramló im­perialista kozmopolita álkultúra terjedése f­elé. Ezzel nemcsak m­egyénk dolgozóinak kulturális­ felemelkedését, hanem egyúttal a béke megvédésének ügyét is szol­gálja. Számoljuk fel a lazaságot, szilárdítsuk meg az állami fegyelmet a sertés- és zsírbeadás terén is! Rákosi elvtárs beszéde óta, megyénk legtöbb községében ■meggyorsult a begyűjtés üteme. Rákosi elvtárs szavai fel­nyitották sok olyan dolgozó parasztnak a szemét is, akik eddig az ellenség, a kuláik befolyására hallgatva, húzták, halasztották törvényes kötelezettségük teljesítését. A szabad­piaci forgalom engedélyezése a falusi lakosság iparcikkekkel való bőséges ellátása közvetlenül érdekévé teszi minden­egyes dolgozó parasztnak, hogy mielőbb minden részletében rendezze, teljesítse a hazával szembeni tartozását. A Párt és kormány határozata azonban nem jelenti azt, hogy most már a begyűjtés hátralévő része, különösen a soron lévő élőál­lat, sertés- és zsírbegyűjtés magától fog megoldódni. Az el­lenség, különösen a kulákság továbbra is igyekszik szabo­tálni, népi demokráciánk törvényeit és ugyanerre igyekszik rábírni a dolgozó parasztságot is. Éppen ezért, a begyűj­tés tökéletes végrehajtása, az állam iránti kötelezettség ma­radéktalan teljesítése, továbbra is elsőrendű harci feladat. Egyes tanácsaink, különösen a csornai járásban, úgy lát­­szik ezt nem értik meg eléggé és „türelmesek" az állam törvé­nyeit nyíltan megszegőkkel szemben, nem alkalmazzák azo­kat a megtorló intézkedéseket, amelyek a megrögzött nem­­teljesítőket egyedül tudják csak észretéríteni és velük meg­értetni, hogy a begyűjtés törvény, amely mindenkire egy­formán vonatkozik és azt mindenkinek teljesítenie kell, sokkal nemcsak hogy nem se­gítik elő az állami fegyelem megszilárdítását, hanem még ma­guk is megsértik a kötelező álla­mi fegyelmet. Alkalmazzák a törvényt a csornai járásban is! A csornai járás, amely utolsó helyen kullog az élőállat- és zsírbegyűjtés­ terén, a legutolsó jelentés szerint sertésbeadási kö­telezettségét csupán 66 százalék­ban, a zsírbegyűjtést pedig 81 százalékban teljesítette. A le­maradást különösen a kulákok­ szabotáló magatartása okozza. Rábatamásin 16, Konyhán 15, Fehértón 9, Rábacsanakon 9, Rá­­bapordányban 7, Egyedin 6 ku­­lák nem tett még eleget sertés­­beadási kötelezettségének. A já­rás legjobban lemaradt községe Bágyogszovát, ahol a sertésbe­adást eddig mindössze 33 száza­lékban te­ljesítették. Példát ve­hetnének a bágyogszovátiak a sziliakről, akik már 93 száza­lékban teljesítették a sertésbe­adást. A járási tanácsnak és az egyes községi tanácsoknak az eddiginél sokkal keményebben és haladéktalanul alkalmazni kell a szabotálokkal sze­­ben a törvény minden rendelkezését, mert az eddigi halogató maga tart.­ Ara­t­ó fillér MAI SZÁMUNKBÓL: Sztálin elvtárs üzenetének to­vábbi visszhangja a világsajtó­ban. — A magyar sajtó levelezői­nek győ­r-sopronmegyei értekez­letén résztvevő levelezőik. — A kilencvenkettes ga­zdám után. —• Így jár, aki a kulákokkal cim­borál. F­­kozott lendülettel kezdték meg a munkát ötéves tervünk harmadik évének megindulásakor megyénk üzemelnek dolgozói A Győri Szerszámgép­­gyár dolgozói az év első napjaiban új lendülettel kezdték el a munkát. A verseny fokozásával, a termelés emelésével harcolnak azért, hogy tervüket naponta teljesítsék és megszűnjön a múlt évben előfor­duló hónap végi hajrá a havi terv­­i teljesítésért. Az öntöde üzemi dol­gozói tudják, hogy az ő üzemüktől, mint kiszolgáló üzemtől függ több üzemrész tervteljesítése. A vasön­tők között a legjobb eredményt Varga István érte el, 480 százalé­kos tervteljesítésével. Utána Papp Mihály következik 310 százaléká­val. A magkészítők közül Stanits István tört az­ élre 200 százalékos termelésével. A szerszámgépüzem­rész dolgozói is sokat tanultak a múlt évi hibáiból, és ma már min­den erőt mozgósítanak a napi terv teljesítéséért. Az üzem dolgozóinak becsületes munkája nyomán kiváló eredmények születtek. Jámbor Já­nos Kovács 280, Joó Antal autó­­génhegesztő 250 százalékos terme­lésével biztosítja az 1952-es tervév sikerét. A Soproni Pamutiparban a versenylendület továbbra is a Komszomo terem ifjúmunkásai kö­rében mutatkozik legjobban.. A csütörtöki műszakiban Burján Mar­git 8 gépes ifjúmunkás 121 száza­lékos teljesítményével ért el ki­emelkedő eredményt. Kálmán Anna 110, I­risz Aliz 113 százalékos tervteljesítést értek el. A Komszo­­mol-teremben indult meg elsőnek a hosszúlejáratú verseny­szerződések megkötése. Piros Ferencné ifjúmun­kás versenyre hívta ki a Komszo­­mol-terem minden dolgozóját. Ver­senypontként szerepel, hogy min­den dolgozó az 1952-es tervév első negyedében 110 százalékos tervtelje­­sítést ér el. A Komszomol-terem dolgozói nevében Felber Ernőné 10 gépes szövőnő fogadta el a kihí­vást és ígéretet tett arra, hogy min­den igyekezetükkel azon lesznek, hogy ezt a vállalást teljesíteni is tudják. Szabó Jenőné, Szécsenyi Istvánná és Csere Ferencné 10 gé­pes szövők jelenleg ’ 29—200 szá­zalék közötti teljesítményt érnek el. Az üzem generálozó műhelyének minden dolgozója vállalta a tervév megindulásakor hogy május 30-ig az üzem minden gépén előzetes karbantartást végeznek, miáltal biztosítják a dolgozók számára a jó gépeket, a minőségi és a mennyiségi termelés fokozása érdekében. A Győri Fonoda dolgozói az elmúlt tervév utolsó hónapjaiban megfeszített munkával, a legnagyobb odaadással tudták csak teljesíteni az évi tervüket. Ál­dozatokat vállaltak, de becsülettel teljesítették a rájuk háruló feladato­kat. Adósság nélkül kezdték el az 1952-es tervévet. Ebben az évben eltelt munkanapok eredményei azt bizonyítják, hogy­ a Fonoda dolgo­zói tanultak a múlt év hibáiból. Az év első két munkanapján 101.77 százalékos és 102.71 százalékos terv­­teljesítést értek el. Az üzem 49 bri­gádja között párosverseny szerző­dés kötése folyik. A dolgozók egyénenként is kiváló eredményeket értek el. Erdélyi Mária 126, Ábra­­hám Alajosné előfonónő pedig 127 százalékos termelést­ ért el Ne elégedjék meg a kezdeti eredményekkel a kapuvári községi tanács! Kapuvár községben, különösen Rákosi elvtárs beszéde óta gyor­sult meg a baromfi-, tojás-, élő­állat- és zsírbeadás üteme, azon­ban az eddigi eredmények is még messze vannak az előirány­zattól, s ezért ebben a község­ben is keményebben fel kell lép­nie a tanácsnak az olyanok ellen, akik elfogadják népi demokrá­ciánk áldásait, de ők a maguk részéről semmivel sem járulnak hozzá ötéves tervünk megvaló­sításához. Az ilyenek, mint Csi­szár István, Pászli János, Sobri András ötholdas dolgozó parasz­tok, akik közel hét év óta nap­­ról-napra nagyobb mértékben ére­­­zik népi demokráciánk gondosko­dását és segítségét és ugyanak­kor begyűjtési kötelezettségük­nek jóformán semmiből sem tet­tek még eleget, végre fel kell, hogy ismerjék. Itt az ideje, hogy rendezzék az állam iránti tarto­zásukat Ha pedsig továbbra is folytatni kívánnák eddigi maga­­■tartásukat, úgy velük szentben is alkalmazni kell a tanácsnak a törvény teljes szigorát.

Next