Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-01 / 230. szám
VILÁG ***L**A*JAI EGYESÜLJENEK ! MNI. évfolyam, 230. szám, 1952 október 1. szerda. AZ IfzDP NYIIR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A harmadik negyedév tapasztalatai alapján javítsuk meg a gazdasági vezetés színvonalát Üzemeinkben a dolgozók lelkesen jegyeznek békekölcsönt, hogy az államnak kölcsön adott forintjaikkal is segítsék meggyorsítani a fejlődés ütemét. A kölcsönjegyzés ünnepi napjai egybeesnek harmadik ngyedévi tervünk befejezésével. A kölcsönjegyzés lelkes hangulata számos üzemünkben lendületet adott a termelésnek, így például a Győri Gyapjúfúnó- és Szövőgyár kártelefonodájában a jegyzés ideje alatt 20 százalékkal emelkedett a termelés. Most, amikor a népnevelőkön keresztül a párt szava minden dolgozóhoz eljut, üzemi dolgozóink még inkább megértik: az ötéves terv teljesítésével életszínvonalunk további javulását biztosítjuk és jelentős mértékben hozzájárulunk a béke megszilárdításához. A békekölcsön-jegyzés nagy munkájában a jegyzés sikeres előrehaladása mellett egymás után születnek meg a szebbnél-szebb termelési gyerei, üzemeink sorra jelentik harmadik negyedévi tervük teljesítését. Azokban az üzemeinkben, ahol a dolgozók eredményes, jómunkát végeztek, a harmadik negyedévi terv teljesítése érdekében, a Juiicnak új szakasza kezdődik. Vannak azonban lemaradt üzemeink is — elsősorban a nehézipar területén. Ezekben az üzemekben kettőzött a feladat: egyrészt meg kell szüntetni a lemaradást, másrészt ezzel egyidejűig napról napra teljesíti,nei az előirányzott tervet. A harmadik negyedév tapasztalatai is bebizonyították, hogy egyik legégetőbb problémánk még mindig a gazdasági vezetés színvonalának megjavítása. Hiába a dolgozók lelkedése, áldozatkészsége, elszánt a karsza, ha a gazdasági vezetők nem biztosítják számukra az ütemes termelés feltételeit, ha megtűrik a szervezetlenséget s nem törődnek azzal, hogy a rendelkezésükre álló lehetőségeket a tervteljesítés idekében a legmesszebbmenőkig kihasználják Ezek a jelenségek elsősorban lemaradt üzemeinkben mutatkoznak. Vállalatvezetőink a terve alapos mérlegelés után írják alá és ezt kötelezettséget vállalnak annak minden részletében való teljesítéséért Amint azonban a terv megvalósítására kerül a sor, egyes vállalatvezetők kiengedik a kezükből gyeplőt és ha hibák mutatkoznak, legtöbbször nem is gondolnak arra hogy ez az ő munkájuk fogyatékosságainak az eredménye. Lemaradt üzemeinkre jellemző a munka szervezetlensége, a termelés tervszerűségének hiánya. A mosonmagyaróvári építkezéseknél éppen szervezetlenség miatt a produktív dolgozóknak alig 60 százaléka tud résztvenni a termelő munkában. Ugyanez vonatkozik a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárra is. A Mezőgazdasági Gépgyár az évekje óta tervteljesítési nehézségekkel küzd, ugyanakkor nem használják ki a meglévő munkaerőt. Ma a vállalatvezetés megoldaná a munkaerő jobb eloszlásai s megteremtené az előfeltételeit annak, hogy lehessen irányítani a termelő munkába azoknak a dolgozóknak a seregét, akik ma éppen a vállalatvzetés hibájából kénytelenek tessék-tássék munkát végezni, ez egymaga a termelés jelentős emelkedését vonná maga után. Megteremteni üzemeinkban a szervezette■eget biztosítani a folyamatos termelés feltételeit, helyesen gazdálokozíak a munkerővel, ez gazdasági vezetőink egyik fontos feladata. Ha az üzem nem teljesíti tervét, gazdasági vezetőink legtöbb esetben előszeretettel hivatkoznak az objektív nehézségekre, anyaghiányra, társüzemek rossz együttműködésére, az újonnan felvett, gyakorlatlan dolgozókra és így tovább. Kétségtelen, hogy vannak ilyen nehézségeeink, amelyeket éppen a növekedés, a fejlődés gyors üteme, szocializmust építő munkánk sürgető követelményei szükségszerűen hoznak létre. Ez azonban nem magyaráz meg mindent. Nem magyarázza meg például azt, hogy a daruüzemben augusztus hónapban nem készült el a tervbe vett fűtő daru, hiszen annak legyártásához minden előfeltétel megvolt. Gazdasági vezetőink ne igyekezzenek minden hibát belevarrni az objektív nehézségek zsákjába. Helyes, ha vállalatvezetőink harcolnak a külső nehézségek ellen. Nem szabad azonban megfeledkezni a jó közmondásról, amely szerint mindenki söpörjön először a maga portáján. És hogy nem egy üzemünkben éppen elég söpörnivaló van, azt ugyancsak a daruüzem bizonyítja, ahol nincs tervteljesítés, de ugyanakkor van bőségesen munkabéralap túllépés. Felemelt ötéves tervünk feszített termelést követel meg minden üzemünktől. Az egyes üzemek terve összhangban van az egész ország hatalmas tervével. Egy egy üzem terve népgazdaságunk egészének szerves részét képzi. Elég egy gépben egy csavart meglazítani, hogy zavarok keletkezzenek a gép munkájában. Ugyanígy egy üzem tervlemaradása, a feszített üröm sie nem tartása széles területen okozhat hibákat. Ennek ellenére előfordul, hogy a vállalatvezetők nem annyira a módosított terv teljesítéséért, mint inkább a terv csökkentéséért harcolnak. A Győri Csavargyár vállalatvezetősége például a „tervteljesítés“ megoldását az előrányzat csökkentésében látja. Még kétszeres élüzemünk, a Győri Fonoda részéről is tapasztalható olyan óhaj, hogy vegyék le az előirányzatot. A Győri Fonó termelését a szövődét fonalszükségletének megfelelően tervezték meg és ha a Győri Fonó meghátrál a nehézségek előtt, ez egész sor szövedében keltene zavart. Vállalatvezetőink ne a tervcsökkentésért, hanem a munkafegyelem megszilárdításáért, a gépek jobb kihasználásáért, a fejlett termelési, módszerek elterjesztéséért harcoljanak. A gazdasági vezetőknek biztosítaniok kell a munkaverseny széleskörű kibontakozását. .-A Mezőgazdasági Gépgyárban hiányos a tervfelbontás és ez akadályozza a verseny lendületét. Minisztertanácsi határozat teszi a mesterek, művezetők kötelességévé a verseny értékelését, ennek ellenére az értékelés terén még mindig nagy lazugok vannak. Olyan kérdések ezek is, amelyeket a gazdasági vezetőknek a legsürgősebben meg kell oldaniuk. Mindezeket a feladatokat jól végrehajtan, egyedül egyetlen gazdasági vezető sem képes. A vezetés színvonalának megjavítása csakis a pártszervezetek hathatós támogatása mellett lehetséges. Éppen ezért gazdasági vezetőink vegyék igénybe : pártszervezetek segítségét, támaszkodjanak ;a párt útmutatásaira és asok, plapisn munkájukat megjavítva irányítsák a gondjaikra bízott üzemet a döntő tervév teljesítésének győzelmes útján. A haza javára, a magad hasznára A békekölcsön-jegyzés híres faluról Vág községben, idáig a termelőszövetkezet 27 tagja 5050 forint békekölcsönt jegyzett. Ötvennégy egyénileg dolgozó , paraszt békekölcsön-jegyzési eredménye a mai napig 6950 forint. Szil községben is példát mutatnak a békekölcsön-jegyzésben a termelőszövetkezet tagjai. Huszonhat tíz tag 5100 forint, 49 egyénileg dolgozó paraszt pedig 6650 forint békekölcsönt jegyzett a tegnapi napig. Különösen példamutató a bősárkányi termelőszövetkezeti tagság jegyzése. Ebben a községben 43 termelőszövetkezeti tag jegyzett a mai napiig ,békekölcsönt, 10.950 forintot. Ugyanakkor 31 egyénileg dolgozó paraszt 4350 forintot. Rábcakapi községben 23 terme-, főszövetkezeti tag, 3900 forint, 20 egyénileg dolgozó paraszt pedig 3200 forint békekölcsönt jegyzett eddig. A csornai járás területén a barbacsi, a bősárkányi, fehértói, lakóházi termelőszövetkezetekben folyik példamutatóan a békekölcsön-jegyzés. A mosonmagyaróvári járás legtöbb községeiben az úttörőik kultúrműsorral, csasztuskákkal köszöntötték szeptember 28-án a békekölcsönjegyzésben példamutató dolgozó parasztokat, ugyanakkor a kölcsönjegyzési elmulasztókat levélben szólítják fel hazafias kötelességük teljesítésére. A mosonszentjánosi állami gazdaság békekölcsön-jegyzésben példamutató dolgozói felkeresik azokat, akik neon tehetségükhöz mérten vették ki részüket a kölcsönjegyzésből-, elmondják nekik, mit kapott eddig és mit kap ezután a gazdaság a tervtől. A felvilágosító munka eredményeként több dolgozó már eddig is felemelte a jegyzett összeget. Fertőd községben jól felhasználták az agitációs munka egyik fontos eszközét, a faliújságot, a békekölcsön-jegyzés eredményeinek fokozására. Kiírták a faliújságra a példamutatóan jegyzők neveit, valamint azokét is, akik még nem látták át a kölcsönjegyzés országépítő jelentőségét. Ennek eredményeként eddig négy dolgozó paraszt ment be a tanácsházára és egyenként 100—100 forintot jegyzett. A soproni járás területén a balti Micsurin, az újkori Béke termelőszövetkezetekben folyik lendületesen a békekölcsön -jegyzés, vegyen példát tőlük az und ésa magyarfalvi termelőszövetkezet, ahol igen vontatottan halad a munka. Andorka Sándor segédmunkás levele az Autógyár fiataljaihoz A Győri Autógyár mihelycsarnokában állandó a csoportosulás egy tábla előtt. Fiatalok és idősebbek egyaránt látható megilletődéssel olvassák a szöveget, ifj. Andorka Sándor segédmunkás levelét az üzem fiataljaihoz. „Négy hónapja dolgozom köztetek, mint segédmunkás, ebben a Szép üzemben, öröm itt dolgozni minden fiatalnak. Én csak 17 éves vagyok. Öten vagyunk testvérek. Emlékszem a felszabadulás előtti időkre. Édesanyám sírva fakadt és magához ölelt bennünket, amikor öt éhes gyerekszáj kenyeret kért. Apám nem tudott elhelyezkedni, mert nagy volt a munkanélküliség. A felszabadulás után életünk megváltozott. Ketten dolgozunk apámmal, aki portás az OVI Fitnál. Az én keresetem 6—70 forint. Ára: 50 fillér JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖN!! Kürti András sztahanovista Soproni Téglagyár, Cser Mihály szerelő, mosonszentjánosi gépállomás, Kovács István pedagógus, sőr akik példamutatóan vettek részt a Harmadik Békekölcsön-jegyzésben. Megyénk üzemei biztosítják az elsőséget a borsodmegyei üzemekkel folyó versenyben Közel egy hete, hogy megjelent a minisztertanács határozata a Harmadik Békekölcsön jegyzéséről. Ahány nap telt el a felhívás közzététele óta, úgy emelkedik naprólnapra a versenylendület az üzemek, városok és járások között a felhívás maradéktalan teljesítéséért, hazánk és dolgozó népünk javára. A legutóbbi értékelés szerint az országos versenyben Győr-Sopron megye és Borsod megye üzemei kerültek az élre a kölcsönjegyzési versenyben. Ez a hír örömmel és büszkeséggel tölti el megyénk minden egyes dolgozóját, ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a következő napokban tovább kell fokozni a felvilágosító munkát, hogy biztosítsuk megyénk elsőségét mind az üzemek közötti versenyben, mind a falun is és ezzel bizonyítsuk be, hogy itt, a nyugati határszélen szilárdan helytállóak a békeharcban hazánk erősítésének munkájában. A városok közötti versenyben a mi megyénk városainak sem kell szégyenkezniök. Győr város dolgozói a legutóbbi jelentés szerint, több mint 27 millió forinttal, Sopron város dolgozói piciig közel 7 millió forinttal járultak hozzá a Harmadik Békekölcsön-jegyzés sikeréhez. Valamennyi területen, a városokban és a falvakban egyaránt, pártszervezeteink, népnevelőink igyekeznek tovább javítani a munkát, további sikerek elérésére. Megyénk városainak és járásainak békekölcsön-jegyzési versenyében az elmúlt napi kiértékeléshez képest nem történt változás, azonban a végleges versenyeredményeket az elkövetkező napok munkája dönti majd el. "100 forint békekölcsönt jegyeztem. Tudom, köztelek is vannak, akik hasonló, vagy még nehezebb körülmények között nevelkedtek fel. Most gyönyörű, szép, csillogó gépeken dolgoztok. Autókat gyártotok. Ifjúmunkás társaim! Tanuljunk a múlt nyomorúságos helyzetéből. Jegyezzetek mindanynyian békekölcsönt, erősítsük békénket, építsük az ifjúság boldog, szocialista hazáját Nem telt bele sok idő, már odakerült egy másik tábla Andorka Sándor felhívása mellé. „Laki István ifjúmunkás, egyengető lakatos, 1300 forint keresete mellett 3000 forintot jegyzett és azt mondta: Tudom, hogy ezzel komoly csapást mérek az imperialistákra, akik a mi felszabadult, boldog életünkre törnek. Én a békét védem és erősítem.“ Andorka Sándor felhívásának nagy hatása van az autógyári ifjúmunkásokra. Nem várják a jegyzésgyűjtőket, maguk mennek aláírni az ívet. Azért jegyeztem, hogy minél több gyermek tanulhasson A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárban is lelkesen folyik a békekölcsön-jegyzés. Pohota Józsefné 700 forintos havi keresete mellett 700 forintot jegyzett. Pohota Józsefné négy gyermek édesanyja. Egyik fia a Leninegyetemre jár, lánya pedig a győri textiliskola tanulója. — Azért jegyeztem 700 forint békekölcsönt — mondotta Pohán Józsefné —, hogy minél több gyermek tanulhasson. Jól veszik ki részüket a békekölcsön-jegyzésből az üzem ifjú munkásai is. Rúzsa Magda tanuló 350 forintos havi keresete mellett 300 forintot jegyzett. Lillafüredről jelentette be jegyzését a Szerszámgépgyár egyik dolgozója Bognár László, a Győri Szerszámgépgyár újítási megbízottja, a következő levelet küldte üzemének: ,,Most érkeztem meg Lillafüredre, erre a gyönyörű üdülőhelyre, hogy át töltsem szabadságomat. A vonatban, ahogy utaztam, mindenütt az ötéves terv építkezéseit hítam. Ha most visszagondolok, hogy mit adott nekem az ötéves terv, magam előtt látom szép lakásomat, épülő gyárunkat. Méltán mondhatjuk, hogy érdemes dolgozni, mert most a dolgozót megbecsülik és saját országunkat építhetjük. Ezért ezúton jegyzek a Harmadik Békekölcsön- jegyzéskor 1100 forintos fizetés mellett 1300 forintot, hogy ezzel is hozzájáruljan e a béke megvédéséhez és a szocializmus építéséhez. Bognár László: