Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-01 / 1. szám
*mlö fCYtSVtJtrtKt IX évfolyam, 1. szám, 1953 január 1. csütörtök. Ara: 50 fillér. A népszabadság költője Százharminc esztendővel ezelőtt Kiskőrösön egy szegény parasztház. "ban született népünk legnagyobb költője Petőfi Sándor. Legnagyobb, mert sem előtte, sem utána nem akadt egyetlen magyar költő, aki hozzá hasonló tehetséggel, művészi lángésszel szolgálta volna népe, nemzete szabadságának igaz ügyét költői művével. Nemzetünk büszke rá s a világirodalomban ma már a legnagyobbak között emlegetik Petőfi nevét. Költői és politikai hitvallása számos költeményében, levelében és egyéb művében megtalálható. „A XIX. század költőihez“ című versében így fogalmazta meg a költői magatartás célját: „Előre hát mind, aki költő. — A néppé! fűzőn-vizen át- — Átok reá, ki elhajítja. — Kezéből a nép zászlaját.“ Az igazi költő tehát a néppel halad, vele együtt harcol s kitart mellette minden viszontagság és veszély között Ezt vallja Petőfi, s ezt követeli a XIX. század többi költőitől is. A nép az ő szájtjára többetjelent, mint a kor bármely más írója, költője és politikusa számára. Költészetének alaphangja a népdal hangja. A magyar irodalomban vele kezdődik és éri el legnagyobb virágkorát a népes irányzat, amelynek Petőfi mellett igen jelentős képviselője volt Arany János is. Petőfi népdalaiban az egyszerű nép szólalt meg. .S ezekkel a népdalokkal beköltözött. a magyar költészet, de a bojtár, a betyár, az inges,gnyá' poroszt s elfoglalta méltó helyét az elbeszélő költészetben is a lép egyszerű fia, Kukorica Jancsi. Petőfi demokratizmusa, népszereete, hazaszeretete más tőről fakad, aőt sok más korabeli író, költő és politikus hasonló érzései. „Petőfitudorral valami új kezdődött. Az ő költészete nem a nemes lelkiismeretfurdalás költészete többé, hanem egy öntudatra ébredő népnek a hangja“, — mondja Révai elvtárs. Ahogy Petőfi a nép szemével látta és figyelte az egész országot, a népet, az eseményeket, a magyar Alföld tájait, s ahogy a nép nevében sajátjának érezte a valójában még elnyomás alatt élő nemzet hazáját, úgy a nép hangján szólalt meg költeményeiben is. Forradalmi verseiben ez a hang világos és félreérthetetlen: az a nép kér és követelt jogot, szabadságot, az a nép amelyet eddig kényükre-kedvükre kizsákmányoltak hazai és osztrák urai- „Még kér a nép, most adjatok neki!“ — harsogja és a parasztforradalom hősét, Dózsát hozta példaképed a kitörni készülő forradalom leendő hősei elé. Tudja, hogy a történelem már érleli azokat a nagy napokat, amelyek Európaszerte az elnyomott népek szabadságmozgalmainak ünnepnapjai lesznek. S ebben a történelmi készülődésben már nemcsak a nép legelemibb jogainak követelése a cél, hanem az általános szabadság, amelyért ha kell, a vérét is kész ontani. „Sehonnai bitang ember, ki most, ha kell, halni nem mer“, — kiállja a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről március 15-én. A szabadság minden érzésnél és vágynál erősebben élt aköltőben Népdalai, forradalmi és tájleíró -verse; egyaránt ezt a szabadságvágyat és szabadságszeretetet tükrözik. De szerelmes verseiben is minduntalan ez bukkan fel. „Szerelmemért folnadozom —"Az életet, — Szabadságért feláldozom — Szerelmemet“ üzeni Júliának. Ez a magatartás nemcsak verseiben nyilvánul meg, hanem egyéni életének minden mozzanatában is. A nemzet nagy költője műveiben és a dolgozók szívében él azóta is. Egy évszázadon át arra tanította Petőfi költészete az elnyomott magyar népet, hogy a szabadság ügye egykor győzni fog. El kell jönnie annak a napnak, amikor megdől az elnyomás, s végre a nép veszi kezébe saját életének irányítását A „Palota és kunyhó“ című vers sorai ezt mondták a dolgozóknak: „Ne féljetek, szegény jó emberek. Jön rátok is még boldogabb idő, Ha múlt s jelen nem a tiétek is, Tiétek lesz a végtelen jövő.“ S ugyanekkor így kiáltott a néppel együtt a rablótt kincsektől ragyogó palota felé: „Ragyogj csak, úgysem ragyogsz már soká, — Megvannak már számlálva napjaid“. Valóban, a történelem elhozta Petőfi álmainak beteljesülését. Eljött a kor bár 48 óta majdnem 100 esztendő telt el, amikor a magyar szabadság napja ismét felranyogott Ezt a szabadságot a Szovjetunió Vörös Hadserege hozta, annak a népnek a hadserege, amely Petőfi költészetét igen nagyra értékeli és a nagy magyar költő elismeréseképpen épp a közelmúltban jelentette meg összegyűjtött műveit. Petőfi öröksége felbecsülhetetlen érték dolgozó népünk számára. Hiába próbálták meghamisítani, hiába akartak belőle jámbor prófétát faragni egy évszázadon át s különösen a Horthy-fasizmus idején, Petőfi megmaradt annak a gerinces, hazaszerető, szabadságszerető, megnem alkuvó harcosnak, aki 48 ban volt. A felszabadult magyar nép megbecsüli örökségét. A 48'as szabadságharcosok forradalmi hagyományait ápolják és fejlesztik tovább korunk igazi forradalmárai, a jövendő harcosai, a kommunisták. Rákosi elvtárs arra tanítja népünket, hogy szeretettel ápolja a forradalmi hagyományokat és őrizze népünk legjobb fiainak dicső emlékét. A kommunisták büszke öntudattal vallják magukat Petőfi szelleme örökösének és továbbfejlesztőjének. Petőfi annak idején a nép szerettére tanította a nemzetet. Pártunk ma a dolgozók ügyéért küzd nap mint nap. A munkásosztály és a parasztság szövetsége napnál fényesebb bizonyítéka, hogy a párt kezében jó helyen van a dolgozó nép ügye, amelyért egykor Petőfi annyit csatázott: Petőfi versei izzó hazaszeretetre nevelték a népet. Pártunk ma ugyanezt teszi. Most, amikor az egyesült európai kozmopoliták a nemzeti függetlenség feladatát, a haza megtagadását hirdetik, pártunk a Szovjetunió Kommunista Pártja példájára a szocializmust építő haza szeretetére, megvédésére, ugyanakkor más népek megbecsülésére tanítja a dolgozó népet. Petőfi talpig becsületes, gerinces és meg nem alkuvó ember volt Amikor a Batthányikormány tétlenségét látta, ő mutatott rá először, hogy ebben a forradalmi helyzetben a tétlenség egyenlő a hazaárulással- Pártunk hasonlóan gerincességre, megnemalkuvásra, a soraink között búvó ellenség és árulók leleplezésére ne veli dolgozó népünket. Méltán vallhatja tehát a Magyar Dolgozók Pártja s vele együtt egész dolgozó népünk sajátjának Petőfit. Szükülésének 130. évfordulóján a róla elnevezett termelőszövetkezetek és könyvtárak, kultúrotthonok és munkabrigádok, s a többi falvak, városok, dolgozói ismét megemlékeznek róla, hogy költészetének és emberi magatartásának ragyogó példájából új erőt merítsenek szocializmust építő munkájukhoz- ciőrt pártunk viizrtoltod új g.tj.azibruk (dí a téttel titixiitik negyedik esztendejben ! Indulok 1953-as ) év köszönt ránk, új feladatok előtt állunk. Ötéves tervünk sikerekben gazdag harmadik esztendeje után megkezdjük a terv negyedik esztendejét. Nagyobb célokat tűzünk magunk elé, fokozottabb követelményeket támasztunk magunkkal, munkánkkal szemben azért, hogy egyenesen, szilárdan haladhassunk tovább a fejlődés útján a boldog, szocialista Magyarország megteremtése felé. Munkával építjük szebbé holnapunkat, termelésünk emelésével erősítjük népgazdaságunkat és válaszolunk az imperialista háborús gyújtogatók minden aljas kísérletére. Sztálin elvtárs bölcs szavai szerint küzdünk a szocializmusért, a béke megvédéséért. Példaképünket, a kommunizmust diadalmasan építő szovjet népet követve, lankadatlan erővel harcolunk, és büszkék vagyunk arra, hogy a szabad népek nagy táborában történelmi hivatásunkat hűen teljesítve, kiérdemeljük a világ valamennyi békeszerető népének megbecsülését, szeretetét-Üzemeink ünnepélyes keretek között kezdik meg az 1953-as esztendőt. Ünneppé avatják az új év első munkanapját azzal is, hogy megbeszélik, hogyan törhetnek még nagyobb sikerek felé, és már a munka megkezdése előtt elhangzanak az első szocialista kötelezettségvállalások. Dolgozó népünk a legteljesebb bizakodással tekint a negyedik tervév elé, mert tudja, hogy mint eddig, ezután is számíthat a Szovjetunió baráti segítségére, mert ismeri saját erejét, mert bátran követheti győzelmeink szervezőjét, a pártot. Lelkesítse a daruüzem és a vagonüzem dolgozóit a szállítógépüzem példája A Győri Vagongyár üzemei közül a kovácsüzem és a központi szerszámüzem dolgozói jóval a határidő előtt részleteiben is teljesítették ez évi tervüket. Az elmúlt év folyamán kimagasló sikereket értek el az öntöde dolgozói is. A második negyedévhez viszonyítva, a harmadik negyedévtől kezdve havi 100 tonnával emelték termelésüket. Az új terv azonban többet követel az acélöntöde dolgozóitól is. Ahhoz, hogy tervüket teljesíteni tudják, ezt a termelési szintjüket is tovább kell emelni még havi 100 tonnával. Az elmúlt terv évben lemaradt a daruüzem és a vagonüzem. Ennek a két üzemnek a dolgozói vonják le a tanulságot a szállítógépüzem dolgozóinak hősies harcából. A szállítógépüzem komoly nehézségekkel küzdött az év első felében és a tervév második felének indulásakor egy hónappal maradt már le a tervelőirányzattól. A szállítógépüzem dolgozói azonban szilárdan elhatározták, hogy megjavítják munkájukat és felszámolják a lemaradást. A pártszervezet az üzem kommunistáin keresztül mozgósította a dolgozókat, a műszakiak átszervezték a termelést és most a szállítógépüzem dolgozói büszkén mondhatják el: megszüntették a lemaradást, nem visznek át adósságot az új tervekre. Az üzem példamutatóan készült fel az új tervévre is. Biztosították a műszaki feltételeket a sikeres meginduláshoz, valamennyi dolgozó számára elkészítették a napi tervfelbontást és ennek alapján bátran tehetik meg a dolgozók felajánlásaikat az első negyedévi terv túlteljesítésére. Az üzem dolgozói bíznak abban, hogy 50 százalékkal felemelt tervüket létszámnövelés nélkül, a verseny kiszélesítésével, jobb munkaszervezéssel teljesíteni tudják. 7alékra emelték előosztályú árutermelésüket. Megyénk textilüzemei legnagyobbrészt nemcsak terült vállalásukat teljesítenék, hanem éves tervüknek is eleget tettek Előreláthatólag a Grábgyár szövödéje, két vagy három százalékkal, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár konfekció üzeme pedig kétszázalékos tervlemaradással zárja le az 1952-es tervével. Megyénk textilüzemei felkészültek a következő tervévre. Megindult már az üzemekben az egyéni felajánlások szervezése, hogy már január első napjaiban megtehessék újra vállalásukat a területi felajánlások keretén belül. Fő hangsúlyt a jövőben a mnőség fokozására és az anyagtakarékosságra helyezik Szilárdabb munkafegyelemre van szükség a Mezőgépgyárban A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár dolgozói az eddigi kiértékelés szerint éves tervüket nem fejezik be, adóssággal mennek át az 1953-as tervévbe- Készáru tervüknek 90 százalékban tesznek eleget. 1953. évi jóváhagyott tervünk már megvan, — mondja Ihász József elvtárs, a vállalat igazgatója — reális és teljesíthető Nagy reménnyel indulnak harcba a Mezőgépgyár dolgozói. Első feladatuknak tartják az 1953-as tervévekere érdekében a munkafegyelem megszilárdítását. A munkafegyelem lazasága volt az egyik okozója annak, hogy 1952-ben tervüket nem tudták teljesíteni. Az elmúlt évben 339 nap esett ki a termelésből igazolatlan hiányzás és késések miatt. Ez 3 000 órát jelent s ennyi idő alatt 80 darab kévekötő aratógépet, vagy pedig 300 gépvontatású ekét tudnának elkészíteni. A 48. Építőipari Válalat műszintterve az 1953-as évre A 48. Építőipari Vállalat az 1953-as tervév sikeres beindítása érdekében kidolgozta a műszaki szervezési intézkedések tervét. A műszintterv többek között meghatározza, hogy az építésvezetőségek minden hó 25-ig elkészítik a következő hónapra szóló feladattervet és azt a dolgozókkal, brigádvezetőkkel ismertetik. A tervismertetést idejében tartják meg, úgyhogy a dolgozók minden hónap első két napjában megtehessék ellentervüket. A műszint-terv előírja a Sztálin-úti hat bérház és a hatemeletes lakóház építkezésnél a gyorsfalazás és a szalagrendszerű munka bevezetését. A műszinti terv a gépek jobb kihasználásával kapcsolatban is tartalmaz intézkedéseket. A jobb gépkihasználás érdekében nemcsak a gépek helyes elosztását szervezik meg, hanem gondoskodnak a gépkezelők állandó kioktatásáról is, továbbá megszerveznek egy javító brigádot az esetleges hibák gyors kijavítása céljából. A műszint-terv külön foglalkozik az anyagtakarékossággal Érvényesítik a fokozottabb anyagtakarékossági elvet már az anyag megrendelésénél s a jövőben jobban ellenőrzik az anyagelszámoltatást. A textiles területi verseny eredményei A győr-sopron megyei texilüzemek területi vállalásuknak 1952-es évben legnagyobb részt eleget tettek. Kiváló eredmények születtek meg az export terv teljesítése terén Két üzemet kivéve, a Magyaróvár Kötöttárugyárat és a Soproni Pamutipari, megyénk textilüzemei,teljesítették exporttervüket. A Soproni Selyemipar 107,7 százalékban, a Sopronkőhidai Szövőgyár 106 szá Zalékban tett eleget export kötelességének. A 100 százalékon alul teljesítők száma is csökkent. A Győri Lenszövő dolgozói a területi vállaláson belül ígéretet tettek arra, hogy 59 főnek termelését emelik 100 százalék fölé. Ezzel szemben 108 főnek emelkedett a termelése 100 százalék-sötét- Lemaradás mutatkozik aGyőri Textilben. Itt nem váltották valóra a 100 százalékon alul teljesítők csökkentésére tett vállalásukat. A minőség terén a Soproni Selyemipar ért el legjobb eredményt: 84 százalékról 00 szá. Versenyfelhívás a rakodási idő csökkentésére Az őszi csúcsforgalmunk sikeres befejezése után további feladatunk a hibák kiküszöbölése mellett jó eredményeink fokozása. Ennek érdekében 1953-as évre hosszúlejáratú versenyfelajánlást teszek. Vállalom, hogy a rakodási időt globálisan 4 órára leszorítom, 120 százalékos teljesítést érek itt el. A mindenkori kocsikihasználási-'-tervszámot' pedg 2 százalkkal túlteljesítem. Ered.,, menyeink további fokozása érdekében országunk raktárnokait verseny" re hívom. Seifert Béla GySEV raktárnok. A Cardó Bútorgyár dolgozói is teljesítették évi tervüket A Cardó Bútorgyár dolgozói december 29-én teljesítették 1952-es évi tervüket. Komoly nehézségeket kelllett legyőzniük, hogy kevességüknek eleget tegyenek.. Eredményüket köszönhetik a munkaverseny lendületének, a november 7-i és a december 21-i munkaversenynek. Ezekben a versenyekben kimagasló eredményeket értek el s 22 fővel gyarapodott a sztahanovisták száma. Az 1952-es tervév tapasztalatait kiértékelve, a hibák kijavításával még jobb munkával készülnek fel az 1953-as évi terv teljesítésére.