Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-01 / 1. szám
dali IcacLcL a „Tpaztutk“ szwkeszteiénértez 1844-ben megindult Vaterlam győri lap nagy változásos állóit 1846-ban. Az átalakulás megérintette Győr lakossága Misser Richard Vaterland címűét elég sokan olvasták még, dez jól megérezte, hogy nagyzások előtt áll az ország. A var szellem elsöpörte volna; ■iandot, éppen ezért Noissel várta be újságjának a bukás hanem idejekorán fordítót köpönyegét. 1547. január 2-án ,Izlandból Hajánk lett, ezzel sületett az első győri magyar vti hírlap, új lap szerkesztője, Kovács értékelni tudta munkatársainak hozását. A magyar írók a győri utaknál olyan anyagi megbecsüls részesültek, mint seholt az országban. Arany Jánosja sem futott nagyobb futamért, mint amilyenben Kovács Pál szesítette munkatársait. A jó írók vtel nélkül mind nagy tiszteletten részesültek. Nagy íróink az óbb győri cenzúra miatt s szíen küldték féltettebb munkáikat Hazának. Ezek után senki sem zájkozhatott, ki a győri Hazánkszág egyik legszínvonalasabb lett. Dicfi kora ifjúságától jó barát fin volt Kovácscsal. Petőfi felesében ifi része volt. Kovács tanulmányait a pápai kodéban végezte. A kollégiumi főtársulat javára 1842-ben idíjat tűzött ki. Ezt a pályaot nyerte el „Szín és való“ című táncával Petőfi. Kovács Pál emlérralaiban így írja le első találkosunkat: „Egy hop csal, betoppan hozzám a borzashajú fiatal diákember Pálról. ” Petrovich Sándor pápai autó — mondó — s megköszönni 't, hogy mint egy balladájának álója, művel jutalomra érdemesí. ,'S így a pályadijat el is nyerte, és Czuczor Gergely voltunk felve bírálókul Győrött, s egyhunzig szavaztunk a borzashajú diák ■idájára. Ö belőle lett a világi Petőfi, kivel szoros barátsága éltem, s kit szerencsém volt a fiúk dolgozótársául bírni folytat Én , a döfi 6 verset szokott egyszerküldeni, utasításokat is mellékelt versekhez, melyeknek meg nemása miatt haragudott. Egyik küldeményében ott volt a Kest, a Kutyakaparó, Nagykároly ! és az Egy gondolat bánt enget című verse. A Kőszentnek ilett volna előbb megjelennie, de cenzor akadékoskodása miatt a atyakaparó jelent meg előbb. Pest ekkor felháborodásában a költkező goromba hangú levelet írta ovácsnak: Pest, február II, 1817. Édes Palim! Nagy meglepetéssel pillantotta meg éppen most a Kutyakaparót a lazánkban (1847. február 16-i, 20 számban). Miután én a küldött verseket megszámoztam, s kértem önt, úgy a szerint, adja őket. Megvalun, ilyenekhez nem vagyok hozzárokva. Ez egy kis szerkesztői önkényt azonban elnézem; de jövőre bátozottan nyilatkoztatom, hogyha ők előleges tudósítás nélkül ilyes, tesznek verseimmel, kénytelenek magamat a Hazánk írótárvak sorából töröltetni, először mert én nem ok nélkül szánlom verseimet, mulatságból, vagy rmekességből; másodszor és kik éppen azért, mert én halálos,ztató ellensége vagyok mindenek, ami az önkény, despotizmus ártékát viseli is . . .“ Kovács Pál válaszában szerényen elmagyarázta, hogy a csere okaem szerkesztői önkény, hanem a múzor akadékoskodása volt. Erre dőfi a következő levelet írta Kovács Pálnak: „ Édes Barátom! Meglehetősen goromba levelet írn Önnek tegnapelőtt, bárcsak elreszelt volna a postán — de eszem,re se jutott hirtelenében, hogy azok fiz akasztór’iavaló cenzorok is léteznek a dicső szabius magyar háziban, s hogy ön e miatt szegte meg kívánságomat, miszerint úgy adja verseimet, amint számozva vannak• A Nagykárolyban és az Egy gondolat bánt engemet című két dal kijön összes verseim között, azért akartam, hogy előbb e kettő jelenjék meg. E helyett, amit a cenzor kitörölt, írok a túlsó lapra mást, valamint jövőben is mindazok helyett, melyeket a cenzor tiltó aláírásával visszaküld Ön hozzám. Ez igen természetes és igazságos dolog. Hazugság, hogy Pápa táján jártam, nem lesz én, még gondolatban sem- Győrbe azért sem mehettem, mert minden istenáldotta nap kétszer kell a nyomdába zarándokolnom. Annyi bajom van, mint az istennyila, avval a menykő nagy kötettel. Apropos! Ön ugyan befütyült nekem; azt írja a minapi Hazánk (1847. febr. 16.), Petőfi kiadja öszszes költeményeit arcképével együtt. Ebből azt gondolhatják, hogy én magam adom ki arcképemet, ami csakugyan csúnyaság volna tőlem, s legfölebb Császártól telnék ilyesmi.“ Ennek a levélnek a hátuljára írta Petőfi a XIX. század költői című verset. Petőfi gyakran figyelmeztette Kovács Pált ifjú tehetségekre, de felhívta figyelmét a lapban megjelent gyenge versekre is. Ezt írja 1847 április 1-én Pestről. . . amennyire lelik, őrizkedjél olyan égbekiáltó silány portékákat közleni, mint a minap Butyovszki és Halka, vagy ki fene versei voltak. Amint elolvastam, hát maszkárságba estem és három ízben ütött meg a guta. Ha kedves elölted az életem, válogasd meg jobbár a verseket. Inkább semmit, mint rossz verset.“ Ötödik levelében ezt írja Petőfi: . Arany Jánossal beszéltem, ő is ír neked, ha kell. Jókaival már megalkudott annyi összegben, mint velem, csakhogy kevesebb verset ad, mint, én, csak hónaponként egyet. Azt tanácsolom, szerezd még, mert nagy költő, annyit mondhatok . . •" Petőfi 6. levelével küldte el a Kerényi Frigyeshez írt Üli leveleket. E leveleket két feltétellel adta oda: ha minden levélért egy' aranyat kap, és ha szóról'szóra jelenik meg- Következő levelében megváltoztatta előbbi feltételeit, mert házassága miatt az Üli levelekért egy összegben 60 forintot kért. Utolsó (8.) levelében küldte el Petőfi a felesége által írt Naplótöredékei- Kívánsága az volt, hogy egy számban, megszakítás nélkül adja ki a szerkesztő. Petőfi figyelmét az általános európai és magyar események egyre jobban a forradalom felé irányították. Ennek ellenére szinte a Hazánk megszűnéséig dolgozott újságunkban. Petőfi költészete Győrött is hozzájárult a forradalmi szellem kialakulásához. Nagy János: Dolgozó népünk bizalommal tekint az új esztendő felé Új esztendőbe léptünk. Az elmúlt, harcokban gazdag 1952-es év sok eredményt és sikert hozott hazánk, az egész dolgozó magyar nép számára. Az új esztendő ötéves tervünk negyedik esztendeje lesz, amely kemény harcokat, új, kiemelkedő sikereket és sok-sok örömet ígér dolgozó népünknek. Mi, magyar dolgozók, megszoktuk a hét szabad esztendő alatt, hogy Rákosi elvtárs vezetésével, a Szovjetunió, Sztálin elvtárs segítségével, dolgozó népünk áldozatkész munkája alapján terveink valósággá válnak. Az új évbe még odaadóbb munkával, a békéért vívott harc fokozásával, a jövőbe vetett bizalommal jövünk át. Erről szólnak az alábbi nullát hozatok. Porubssky Lajos sztahanovista esztergályoss Az elmúlt évben két ízben nyertem el a sztahanovista jelvényt Sztálin elvtárs születésnapját közel 2000 százalékos teljesítménynyel köszöntöttem. Nemcsak a saját eredményeimet könyvelem el sikernek, hanem azt is, hogy nyolc dolgozótársamnak adtam át munkamódszeremet Jó munkám jutalmaként Galyatetőn és Mátrafüreden üdültem. Termelésem növelésével együtt a keresetem is emelkedést kellettmindenre, amire szükségem volt. Vettem magamnak többek között egy rádiót 2100 forintért Az új esztendő új örömet jelent számomra: már megkaptam az üdülési beutalót Galyatetőre. Most fejezem be 1954 első negyedévi tervemet Május elsejére teljesíteni akarom ötéves tervemet. Az új évtől még valamit várok: új esztergapadot. Remélem ez a vágyam teljesülni fog. Török Kálmán traktorista brigádvezető Sztahdnovista címet kapott a brigádunk. A töltéstavai gépállomáson — büszkeséggel mondhatom el — a Kossuth-brigádnál nincs jobb brigád. Éves tervünket 131 százalékra teljesítettük. Brigádom egyik tagja, Czimmerer József, 181 százalékra teljesítette az évi tervét. Az új évben legalább 200 százalékos tervteljesítést akar elérni. Egész brigádunk azon lesz, hogy az 1953- as év munkája során méltó le Aliend sztahonovista nimhez. PETŐFI SOPRONBAN 2840 telén a soproni tisztikaszinó egeszén keményre dermesztette a jégcsapokat a hideg alpesi szél. Odabent vidáman nyüzsögtek a város előkelőségei. Az egyik elegánsan öltözött úriember odasúgta valami éles asszonyságnak. — Ne menjenek haza a hangverseny után... Zay grófnő meghívott bennünket a palotájába... nagy dolog lesz... képzelje, találkozik két nagy szellem: Zay grófnő novelláit olvassa fel, Liszt Ferenc zongorázik... jó kis muri, mitkuncogott megértően a két előkelőség, aztán kényelmesen hull hátra széltében, hogy ..áhítattal“ hallgassa Liszt Ferencet... de már mindkettő arra gondolt, milyen lehetőségeket ad a pletykára az esti ..találkozás.” Ezalatt egy alig 17 éves fiatalember arról igyekezett, meggyőzni az ajtónállót, hogy bár jegye nincs, engedje be mégis a hangversenyre... Lisztet akarja hallani. A jegyszedő megnézte a fiatalember kopott kabátját, megcsodálta erős ádámcsutkáját és lobogó haját, aztán kinyitotta csendesen az ajtót. A hangverseny után a fiatalember gondolataiba merülve ballagott a hideg soproni utcákon, végig a Várkerületen, fel a halászutcai laktanyába. Ott a káplár ezekkel a szavakkal fogadta: — Hallja, kend, Petrovics! Hogy mert elmenni egy hangversenyre az engedélyem nélkül és méghozzá civilben. Szava nincs. Tiznapi sötétzárka... így végződött Petőfi Sándor és Liszt Ferenc első találkozása. A másik találkozás pedig, amit a soproni előkelőségek terveztek, sehogy sem sikerült, mert Liszt Ferenc nem ment el Zay grófnőhöz, dilettánsokkal akkor sem állt szóba, ha történetesen grófok voltak. Petőfivel pedig akkor találkozott igazán a nagy magyar zeneszerző, amikor - később - egész sor versét megzenésítette , a Magyarok Istenét például kórusműben dolgozta fel. ★ 1807-ben, a,bécsi udvarral történt ,kiegyezés’ esztendejében reménytelenség költözött azoknak a szívébe, akik a 18-as időkben éppen Petőfitől tanulták meg, hogy a szabadság és függetlenség elválaszthatatlanul ikertestvérek. A ••kiegyezés“ halálra akarta gyilkolni ezt a testvérpárt. Hogy könyebb legyen a dolga, a császári és királyi reakció irtóhadjáratot kezdett a gondolatok ellen is, amelyek a magyarságot a I3-as szabadságharc hősi küzdelmére emlékeztették. Ennek a rothadt feudális politikának volt egyik leggyalázatosabb megnyilvánulása, amikor a soproni bencés gimnázium eredetileg Petőfiről elnevezett önképzőkörétGuzmics Izidor névre változtatták. Ez a Guzmics valami bencés tanár volt. Megtehette ezt akkor az uralkodó osztály, hiszen csendőrszuronyok védték, a bécsi és a pesti reakció „kultúrpolitikáját.” De céljukat mégsem érték el a jó urak. 1005-ben, amikor először adták elő a soproni színházban a János Vitézt, nem állíthatott az úri, reakció minden soproni polgármellé szuronyos katonát, nem akadályozhatta meg hogy az emberek könnyei ejtsenek Juliskáért és Jancsiért, akiket a kapzsi zsírosparaszt és a zsugori vénasszony tett boldogtalanná. És nem törölhette le senki a mosolyt az emberek arcáról, amikor Petőfi a mese erejével mutatta meg, hogy az igazságnak győzni kell. Juliska feltámad és a szerelmesek egymáséi lesznek. Véletlen-e, hogy az egyébként üres terem elött játszó soproni színház zsúfolásig megtelt magyar és németajkú soproni polgárokkal a János vitéz előadásain? Vételien-e, hogy általában kétszer tudtak egy színi évadban előadni egy darabot és a János vitézt telt ház előtt, adták huszonegyszeregymásután a soproni színházban. Népszavazás volt ez a legnagyobb magyar költő eszméie, az elnyomók elleni mérhetetlen gyűlölete és a dolgozó emberek határtalan szeretete, a nép függetlensége mellett. Sopron dolgozó társadalma sokszor szavazott Petőfi szelleme mellett. 1923-ban, amikor Dr Csatkai Endre múzeumi igazgató kezdeményezésére emléktáblát akartak állítani a Rákóczi-u. 9. sz. ház falára — ebben az épületben talált Petőfi félévig tartó tartózkodása idejére meleg baráti körre Orlai Pethies Soma, a későbbi híres festő és Sass István, a későbbi híres orvos, akkor líceumi tanulók társaságában — a soproni dolgozók gyűjtötték össze ehhez az emléktáblához filléreiket. A hivatalos kultúrpolitika ebben az időben soviniszta, uszító kiadványokra költött, százezreket — Petőfi emléktáblájára nem jutott a kormány pénzéből. . . - ★ Csaks a felszabadulás óta találkozhatott Petőfi szeleme és a népi-nemzeti, kultúrpolitika. Amiről Petőfi, álmodott szűk baráti körében, vagy amikor egyedül silbakolt a mai Petőfi téri sarokház, az akkori posta épülete előtt, az ma megvalósult. Amiről Petőfi álmodott, amikor gyertyát tűzve szuronya hegyére, tanult, hosszú éjszakákon a szűk kaszárnyas ágyon; a művelődés joga már valóság hazánkban, mert a nép ügyét, Petőfi ügyét és bennünket is felszabadító szovjet hatalom példájára a kommunisták pártja, Rákosi elvtárs vette kezébe. Szebb emléket Petőfi Sándor születésének 130. évfordulójára nem is állíthatott ■volna Sopron, mint azt a járási kultúrotthont, amelyet, tegnap avattak fel a városban. A ..sárgapitykés közlegény“ alig pár lépésre ettől a kultúrotthontól silbakolt 113 évvel ezelőtt. Ha ma élne a világirodalom egyik legnagyobb költője, az egykori soproni katona, sapkájához emelné a kezét, tisztelegne a nép előtt, a párt előtt, amely egyre több otthont ad a kultúrának, hogy lángragyújtsa az élet szépségének és igazságának szeretétől az emberi szívekben — azokat az eszméket, amelyekért Petőfi egész költői munkásságát, életét adta. Gulyás Jenő, Lénárd Judit ,«sínművéi«»né gy évbe lépünk, s ha az elmúlt évben végzett munkámról mérleget készítek, akkor egyik fő állomásának tartom, hogy eljátszhattam a ,,Második front mögött“ című darabban Tánja Jegorova főhadnagyot. Miért szeretem anynyira ezt a szerepet! Nincs szebb feladat, mint az igazságot ábrázolni a színpadon. Nincs szebb, mint érezni, hogyan szereti meg a közönség Tánját — és benne az igazságot —, hogyan foglalnak állást mellette. Vele élnek, neki adnak igazat vele örülnek Ha csak egy lépéssel is előbbre vitem azoknak a fejlődését, akik látták a darabot, elértem a célom. Nincs szebb, mint harcosokat nevelni a béke szent ügyének. Sok- sok ilyen szerepet szeretnék játszani, hogy megmutassam, milyenek legyenek az emberek, milyen szeretnék lenni én is, hogy joggal mondhassam magam a gyönyörű, új világ értékes embereknek. Borbély Mihály főmérnök, az című esztendpben Komoly sikereket értünk el a Győri Textilban a gyorsüzem-mozgalom terén. Az eredményeinket akarjuk most, az új tervévben tovább fejleszteni. A gépek felgyorsításának nagy jelentősége van népgazdasági szempontból. Ezzel a módszerrel új szövőgépek beruházása válik feleslegessé. Én munkatársaimmal együtt tovább folytatom vizsgálataimat a „szálbeállítással“ kapcsolatban. El akarjuk érni, hogy a nyüstösgépen le sablonnal dolgozhassanak már az új esztendőben művezetőink. Biztos vagyok benne, hogy eddig is kiválóan dolgozó munkatársaimmal eljutunk a kitűzött célhoz. PÁRTHÍR Felhívjuk pártszervezeteink és politikai iskolavezetőink figyelmét, hogy a propagandista szemináriumokat január hó 2-án, pénteken délután 4 órakor tartjuk a szokott helyén. Feltétlen és pontos megjelenést kérünk. -A Városi Járöózöttség év vágit prop. osztálya.