Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

VfiAfi Pnoter/huAi icyesttLjtrfKf IX. évfolyam, 230. szám. mm mm mm mm * 1353 október 1. csütörtök. jUXj ||gy mmj GYŐR-SOPRONMEGYEI ÁRA: 50 FILLÉR ÁZéftDP GYŐR— SOPRON M MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jövő évi kenyerünkért A­­termelőszövetkezetek és gépál­lomást dolgozók vasárnapi megyei tanácskozása újabb bizonyságát ad­ta annak, hogy a termelőszövetke­­zeti mozgalom Győr-Sopron megyé­ben is mély gyökereket eresztett és egészségesen fejlődik. Szinte minden egyes felszólaló hangjából kicsen­­dült az a biztos tudat, hogy nincs a dolgozó parasztság számára a boldogulásnak más, igaz útja, mint a közös, nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás. A tanácskozás részt­­vevői örömmel és büszkeséggel szá­moltak be az eddig elért eredmé­nyekről. Nem egy közülük, mint például Erdősi József, a moson­­szentjánosi Haladás termelőszövet­­kezet küldötte elmondotta, hogy már az idén túlszárnyalták a jöve­delem tekintetében is az egyénileg gazdálkodó középparasztok színvo­nalát. Számos felszólaló beszélt ter­melőszövetkezetének további tervei­­ről, azokról a tennivalókról, ame­lyek segítségével a jövőben mégin­­kább növelni akarják a tagság jö­­vedelmét, a közös gazdálkodás eredményességét. Erről számolt be Lampert Mihály, a bőnyrésalapi Szabad Május 1. termelőszövetkezet elnöke is, aki elmondotta, hogy az új begyűjtési rendszer jelentős könnyítései lehetővé teszik a terme­lőszövetkezet számára, hogy már a legközelebbi jövőben jelentős szá­mú hízottsertést, a tavasszal nagy­ mennyiségű tejet adhassanak el szabadpiacon és ezzel biztosíthassák, hogy a termelőszövetkezet tagjai a termények mellett rendszeresen­­ko­moly pénzbeli jövedelemhez is jus­sa­nak. Kormányzatunk intézkedései min­den segítséget megadnak ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink továb­bi felvirágzásénak tervei mielőbb valósággá váljanak. Ezt segíti elő többek között az olcsóbb gépi mun­ka, és az új begyűjtési rendszer is, amelyek különösen jelentős ked­vezményeket és könnyítéseket ad­nak a termelőszövetkezetek számá­ra. De ezek a kormányintézkedé­sek egymagukban még nem bizto­síthatják, hogy termelőszövetkeze­teink további tervei valóban meg­­valósuljanak. Ez mindenekelőtt ma­gukon a termelőszövetkezeti tago­kon, az ő szorgalmas, jó munkáju­kon és ennek nyomán a termelő­­szövetkezet magasabb termésered­ményein, magasabb termékhozamán múlik. Ezért nincs ezekben a na­pokban a falun fontosabb feladat, mint az őszi munkák, elsősorban pedig a szántás és a vetés jó minő­ségben való gyors elvégzése. Falva­­ink dolgozói saját tapasztalatukon győződhettek­­ meg­ arról, hogy az időben végzett vetés több termést hoz. Komba Tamás, a máriakálnoki Új Október termelőszövetkezet tag­ja elmondotta a vasárnapi tanács­kozáson, hogy azokon a táblákon, ahol a múlt ősszel időben vetettek el, 15,5 mázsás gabona átlagter­mést takarítottak be, míg ott, ahol csak novemberben, decemberben került a földbe a mag, csak 8,9 mázsás gabonaátlagot értek el. De nemcsak a máriakáln,okiak tudják ezt, és ezért megyénk számos ter­melőszövetkezetében máris példa­­mutatóain elvetették az őszi árpát és a rozsot és vetik, már a búzát is. Erről számoltak be a megyei ta­nácskozáson a sopronbánfalvi Új Élet, a hédervári Rózsa Ferenc, a mosonszolnoki Micsurin, és még jó­­egynéhány termelőszövetkezet kül­döttei is. Vannak azonban megyé­jeiben olyan termelőszövetkezetek is, ahol ezek a.sk . tapasztalatoknak és min­den egyes szövetkezeti tag egyéni érdekének ellenére sem fogtak még hozzá megfelelően az őszi munkák­nak. Vannak szövetkezetek, mint a győrladaméri Esze Tamás, a sobori Béketábor, a farádi Alkotmány, ahol még semmit sem vetettek. Annál súlyosabb hiba ez, mert a korai vetés nálunk írott törvény, a minisztertanács határozata is elő­írja. Ez pedig kimondja, hogy az ősziárpát legkésőbb szeptember 30-ig, a rozsot október 10-ig, a búzát pedig október 31-ig minden­kinek kötelessége elvetni. Ez a ha­tározat népünk javát szolgálja és ezért betartása nemcsak kötelesség, hanem a dolgozó parasztság és egész népünk közös érdeke is. A közös vetéssel tehát egyetlen termelőszövetkezetben sem szabad késlekedni. Sem ott, ahol az egész tagság hűségesen kitart a szövetke­zet mellett, sem ott, ahol egyes szövetkezeti tagok még mindig a kilépés gondolatával foglalkoznak. Az ilyenekkel is meg kell­­ értetni, hogy kilépni csakis a közösen el­végzett őszi vetés után lehet, és most minden egyes tag köteles a termelőszövetkezet munkarendje szerint az alapszabálynak megfele­lően a közös munkában résztvenni. A vasárnapi tanácskozás legtöbb résztvevője elmondotta azt is, hogy a termelőszövetkezetek jobb munkát várnak ,a jövőben a gépállomások­­ról. Erről beszélt többek között Módos Lajos, a sopronbánfalvi Új Élet tsz elnöke, vagy Szíj­jártó László, a rábacsécsényi termelőszö­vetkezet párttitkára is, akinek szé­gyenkezve kellett elismernie, hogy még egy szem gabonát sem vetettek el eddig, mert­ nem kaptak ehhez segítséget a gépállomástól. M­inden gépállomás­ dolgozónak magáévá kell tennie az országos és a megyei tanácskozás felhívását és színes­­sé ekkel harcba kell indulnia jövő­évi még nagyobb kenyerünk meg­alapozásáért. Nagy gondot kell fordítani a munka meggyorsítása mellett a ve­tés jó minőségben való elvégzésére is. Ifjú Kovács József, a balfi Mi­csurin termelőszövetkezet elnöke a megyei tanácskozáson emondotta, hogy országosan is kiemelkedő­­ter­méseredményeiket annak köszönhe­tik, hogy a velőszántást­­ 25, a mélyszántást 30—32 centiméterre végezték el és nem sajnálták a ta­lajtól sem a természetes,, sem a műtrágyát. Ezeket a tapasztalato­kat kell minden termelőszövetke­­zetben felhasználni, hogy vala-­ mennyi termelőszövetkezet rövide­den elérje az élenjárók termésered­ményeit és jövedelmét. Az őszi munkák sikeres el­égzé­­séért kemény harc folyik ezekben a napokban a falvakban. A dolgo­­­­zó parasztság ellenségeinek, a ku­­lákoik­nak és egyéb spekuláns ele­meknek itt’ott sikerü­lt ideig'óráig hazugságaikkal még a becsülete® dolgozó parasztok egy részét is fél­revezetniük. Éppen ezért soha nem volt annyira szükség a falu kommu­nistáinak, a népnevelőknek baráti meggyőző szavára, mint éppen ezekben a napokban. A dolgozó parasztság tömegei tőlük várnak (Választ kételyeikre, tőlük várják, hogy megmagyarázzák a kormány" Program" egyes intézkedéseit­ ,a népnevelőkre vár az a feladat, hogy megértessék minden egyes dolgozó paraszttal: az időben elvégzett szán­tás és vetés most a legelső teendő, hogy sikeresen továbbhaladhassunk a kormányprogramom megvalósítá­sának­,­­ népünk életszínvonala továb­bi emelésének alján. r ~~-----— ------­MAT SZAMUNK TARTALMÁBÓL» A Storre! kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához a külügyminiszterek ta­nácskozásának összehívásáról. _ A tervév döntő szaka­­sza. — Világos beszéd. — Holnap este premier. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Újjáépítik a csornai gimnáziumot Csornán a felszabadulás előtt nem volt gim­názium. A népi demokrácia tette lehetővé, hogy a csornai és környékbeli dolgozók gyermekeinek ne kelljen messzebbre, Győrbe, vagy Sopronba középiskolába járniuk és ezért az elmúlt évek­­ben megkezdte működését a csornai gimnázium. Államunk évről-évre több dolgozó gyermekének teszi lehetővé, hogy elvégezhesse az általános is­­kola után a középiskolát is. Így adódott, hogy a csornai gimnázium épülete, amelyet a régi polgári iskolában helyeztek el, már szűknek bi­­z­onyult­ az egyre növekvő számú tanuló elhe­lyezésére. Ezért kormányzatunk jelentős összegű beruházással elősegíti, hogy a csornai gimná­zium megfeleljen a követelményeknek. Egy hó­nappal ezelőtt kezdték el az iskola épületének kibővítését, illetve újjáépítését. A munka gyors ütemben folyik és előreláthatólag még ebben az évben be is fejeződik. .A csornai gimnázium bő­vítése is mutatja, hogy államunk egyre nagyobb összegeket fordít a dolgozók kulturális szükség­­leteinek kielégítésére is. Korszerűsítik a kapuvári községi hangoshíradót Kapuvár községben m­ár néhány év óta mű­­ködik a hangoshíradó berendezés, amely tájé­koztatja és egyben szórakoztatja is a község dolgozóit. Az eddigi hangoshíradó"hálózat ■ azon­­ban nem­ terjed ki a község egész területére és technikailag sem felelt meg eléggé a követelmé­nyeknek. Államunk most biztosította, hogy még ebben az évben kibővítsék a község hangoshírű­adó-hálózatát és berendezését a legkorszerűbb felszereléssel lássák el, hogy az ne csak egy­szerű hírközlésre, hanem zenei műsor előadására is alkalmassá váljék. Gondoskodás a Győri Textil dolgozóiról A Győri Textil ebben az évben jelentős muta­szatvédelmi és szociális beruházással gazdagodott. Az udvar parkírozása és az utak rendbehozása 1­3 ezer forintba került. A bölcsődét tatarozták és új sportpályát kaptak az üzem dolgozói. Je­­len­leg 38 öltözőszekrény készül­t 50.000 forint ér­tékben. 4 terven felüli beruházásra biztosított 60 ezer forintból öltözőket és mosdókat létesítenek. A következő évben tovább javul a dolgozók munkavédelmi és szociális helyzete. A tisztító üzemrész levegőjét új porelszívó berendezés teszi egészségessé. A porelszívóra 50.000 forintot for­­dítanak. Az üzemi konyhát 150.000 forintos be­­ruházással kibővítik és így 100 dolgozó szántára biztosítják az üzemi étkezést. A szövőtermeket kettős ablakokkal látják el. Ezáltal kellő lég­­nedvesség lesz a termekben és könnyebbé válik a dolgozók munkája. Erre 350.000 forintot fordíta­­nak és az újabb négy légnedvesítő beszerzése pe­­dig közel 300.000 forintba kerül. Népfürdőt kap Mosonmagyaróvár Hosonm­agya­ró­vár­o­tt Is erős ütemben halad a műemléknek nyilvánított épületek tatarozása- A város területén új épületek építése is befeje­ződik néhány hónap múlva. A MOFÉM-gyár dolgozói korszerű, szépen berendezett öltözőt és hideg­, melegvízzel ellátott fürdőt kapnak. Az épület közvetlen a bejáratnál épül. A munkála­tokat ebben az érvben be is fejezik. Ugyancsak folyik a 600 személyt befogadó kultúrház épí­tése, ahol a nagytermen kívül kisebb termekben nyer elhelyezést a könyvtár, a műszaki könyvtár­ra ugyancsak jut hely a kultúrcsoportok részé­re is. A MOFÉM dolgozói 48 új lakást is kapnak. Az 1954-bes év folyamán megkezdődik a város népfürdő építése. Az utóbbi költsége meghaladja a m­ásfél­millió forintot.­ A népfürdőt különösen nagy örömmel fogadják majd a mosonmagyar­óvári dolgozók, mert a városban a népfürdőre égetően szükség van. , Félmillió forint a soproni GYSEV állomás átépítésére A háború okozta sebek már részben begyón­gyultak, ha a soproni GySEV állomás jelenl­egi állapota mégsem felel meg a dolgozók növekvő igényeinek, a kijáratnál lévő helyiség özük lett, az utasellátó ablakai kicsinyek és sötétek, a napi többszáz diákfiatal nem találja meg a nyugodt váróhelyiséget, míg a vonat érkezik. Mindezeknek a problémáknak a megoldására kormányunk félmillió forintot fordít, amely összegből külön várótermet létesítenek a diákok részére és külön várótermet a közönség részére. A kisebb várótermet egy, a nagyobbikat tét kályhával látják el, hogy télen jó melegben várak­ozhassanak az utasok. Az utasellátó ab­lakait is kicserélik, hogy szép, világos helyiség álljon m­ajd a dolgozók rendelkezésére. A szűk kijáró helyett s­zabad, parkosított kijáratot lé­tesítenek. Külön poggyás­zhelyiség lesz, a pénz­tárak, illetve a jegyváltók előtt pedig szabad csarnok, hogy mindenki könnyen a pénztá­rhoz juthasson. Az állomás nagyszerű átépítési mun­kálatai már megkezdődtek és még ebben az év­­ben be is fejezik. A terv sikeréért Vagongyári dolgozók kimagasló eredményei a harmadik negyedév utolsó napján A Wilhelm Pieck Va­gon- és Gépgyár dolgozói a harmadik negyedév utolsó napján is nagy­szerű termelési eredmé­nyekkel biztosították az átmenetet a következő negyedévre. Az autógén" hegesztők közül Kállai Géza emelkedett ki 365 százalékos átlagteljesít­ménnyel. Kovács László sztahanovista festő a tar­goncák festésénél 385 százalékot teljesített és így a szállítógépüzemben teljesítményével az élre tört. Szerdai napon a gyár összes üzemében kétórás verseny­értékelés volt. Legnagyobb eredmények a darugyár egységben szü­lettek. Porubszki­­ Lajos kétszeres sztahanovista esztergályos szerdán 420­­százalékot teljesített. Banga Károly ■ lakatos­ 452, Balogh Vilmos laka­­tos 450 százalékos telje­­sítményével pedig az üzem legjobb lakatosai közé került. Az öntöde dolgozói, sem maradtak el a nemes versengésben. A negyedév utolsó nap­ján Juhász István öntő 190 százalékot teljesített. Nem sokkal maradt mö­götte Halász Imre homo­­koló: 180 százalékot ért el. A központi szerszám­­üzemben 248 százaléká­val Balasits Imre gyalus, 261 százalékával pedig Hódos Oszkár marós ne­ve került az üzem dicső­­ségtáblájára. Rajtuk kí­vül szerdán még nagyon sokan értek el magas tel­jesítményt. A szállítógép­­üzem villanyszerelői mél­tán büszkék Zsebeházi Gyulára, aki­­elsőnek vett részt a békekölcsön-jegy- - zésben és 255 százalékos teljesítményével járult hozzá az üzemrész tervé­nek túlszárnyalásához. Az értelmiségi dolgozók is fokozott munkával biz­­tosították az akadálymen­tes átmenetet a következő negyedévre. Pálkövi Gyu­­la­ mérnök egy újítással a keréktárcsák átfutási ide­jét egyharmadára csök­kentette. Az új munka­módszer bevezetése je­lentősen csökkenti az üzem önköltségét. A Gyapjúfonó kikészítőüzeme megszüntette lemaradását A Győri Gyapjúfonó- és Szövőgyár kikészítő üze­­me lemaradással küszkö­dött az elmúlt negyedév utolsó szakaszában. A lemaradás erősen veszé­lyeztette volna az egész vállalat negyedévi tervtel­jesítését, ha az üzem dolgozói az utolsó napok­ban sarkukra nem áll­nak. Szerdán például a délelőtti műszak 139 szá­zalékra teljesítette tervét. Ez annyit jelent, hogy a délutáni műszak terme­lésével együtt megszün­tették a lemaradást. Ezen­kívül a délelőtti műszak az 1,5 százalékos export­­lemaradást is megszün­tette. Az utóbbi két hét­ben, de különösen a szer­dai napon az egész üzem dolgozói lelkes munkával nagyszerű teljesítménye­ket értek el. Kneir Jenő­né csinozó a régebbi 145 százalékos átlagáról 153 százalékos átlagot ért el Bakos­ Anna és Lindely Istvánná nyírótisztítók a 115 százalékos átlagról 132 százalékra fokozták t­el­j­esí­tményüket.

Next