Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-17 / 295. szám
miio pnoLCTAHOAt eoYssvi jertK f IX. évfolyam, 295. szám, 1953 december 17. csütörtökönként . W 'u - ''Vv- * ARA: 50 FILLÉR AZVA DP GYOR- SOPRONMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK JAMA GYŐR-SOPRON MEGYEI A tél a tanulás ideje A téli hónapok mindig a fokozottabb tanulás, a könyvolvasás időszakát jelentették. Különösen falvainkban növekszik meg az érdeklődés a könyvtárak könyvei, a mezőgazdasági szakkörök előadásai, s az ismeretterjesztő előadások iránt. Ez a néhány hónap, amely alatt a mezőgazdasági munkák kevesebb időt vesznek igénybe, több idő jut pihenésre, szórakozásra mozilátogatásra, művelődésre. Éppen ezért, alaposan ki kell hasznától az időt a tavaszi munkák idejéig és meg kell ragadni minden eszközt, hogy a falvak dolgozóinak kezébe jó könyveket adjunk, a kielégítsük az egyre növekvő művelődési, kulturális igényeket. A megye népkönyvtáraira vár különösen nagy feladat ezekben a hónapokban. A jól működő könyvtárak időben gondoskodtak otthonos, fűtött olvasószobákról, ahol a falu dolgozói nyugodtan olvashatják a legfrissebb folyóiratokat, és a könyvtárak könyveit, az elmúlt hónapban megyeszerte megnövekedett a falusi dolgozók könyv iránti érdeklődése és legjobb könyvtárosaink, kultúrotthon vezetőink gondoskodtak arról, hogy a szépirodalmi, szakmai és ideológiai könyvek bőségben álljanak az olvasók rendelkezésére. Tápszentmiklóson csupán, az elmúlt hónapban 208 kötet könyvet kölcsönöztek a könyvtár olvasói, öttevényen ugyancsak november hónapban 719 könyv cserélt gazdát. A hédervári könyvtár vezetője az elmúlt hónapban 521 kötetet kölcsönzött és már kérte a megyei könyvtár vezetőségét, cseréljék ki a könyvtár állományát, mert a falu dolgozóinak többsége már elolvasta a könyvek zömét. A fent említett községek mellett még számos győr-sopron megyei falusi népkönyvtár büszkélkedhet hasonló eredményekkel. Különösen a téti járás területén tapasztalható nagy érdeklődés a jó könyv, elsősorban a jó magyar regény iránt. A járás könyvtárosai lelkes munkával igyekeznek ébren tartani ezt az érdeklődést és a korlátozott lehetőség határain belül el is látják könyvvel a falu olvasni vágyó dolgozóit. Helytelen lenne azonban egy járás és több más község példájából azt következtetést levonni, hogy a megye területén mindenütt kielégítik a falu dolgozóinak olvasási igényeit. Helyenként a könyvtárosok, a kultúrotthonvezetők nem fordítanak gondot a könyvtárak népszerűsítésére és nem sokat törődnek azzal, hogy a község dolgozói olvasnak-e. Vagy sem. Rábapattonán például november hónapban mindössze két kötet könyvet kölcsönöztek. Vámosszabadin a 210 kötetes könyvtárból egy hónap alatt csak 8 könyvet vittek ki az olvasók Töltéstaván 307 olvasó — ennyi iratkozott be a könyvtárba — csupán 20 könyvet olvasott el egy hónap alatt. Az ószhelypusztai könyvtárban egy hónap alatt senki sem kölcsönzött könyvet. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy nem mindenütt készültek fel megyénkben a téli hónapokra. Ezt a hanyag, nemtörődöm magatartást sürgősen meg kell szüntetni és itt tanácsszerveinkre vár fontos feladat, különösen az ellenőrzés területén. Biztosítanunk kell, hogy a jó könyv eljusson minden dolgozó paraszt kezébe, s ahol a lehetőség megvan, be kell rendezni az olvasószobákat, hogy rádió mellett, fűtött helyiségben kellemesen tölthessék szabadidejüket a falu dolgozói. Különös gondot kell fordítani a kultúrotthonok szakköreinek életrehívására , különösen a mezőgazdasági szakkörök megalakítását és rendszeres működését kell szorgalmazni. Sopronnémeti Ágfalva és más győr-sopron megyei községek szakköreinek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a téli tanulás, a szakismeretek gyarapítása, az új agrotechnikai elvek megismerése nagy haszonnal jár a mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésénél és a terméseredmények növelésénél. Éppen ezért, mindenütt, ahol a lehetőség megvan, alakítsunk szakköröket, ahol szakképzett előadó — esetleg egy pedagógus vezeti a szakkörök foglalkozásait. Terjedjen ki a szakkörök vezetőinek figyelme a helyi adottságok és lehetőségek felhasználására, s különösen azokat a termelési ágakat, formákat ismertessék, amelyek a község határában a legnagyobb sikerrel alkalmazhatók, Mórichidra környékén például többek között a burgonyatermelés gazdaságos módszereire, Újmalomsok és Páli, valamint más állattenyésztő községek szakköreiben többek között szarvasmarhatenyésztés, a tenyászállatnevelés kérdéseire kell több gondot fordítani. Alakítsunk háziipari szakköröket, s mineden esetben vegyük figyelembe a helység néprajzi, népművészeti helyzetét is. A szakköri foglalkozás mellett igen nagy gondot kell fordítani az ismeretterjesztő előadásokra, a Szabad Föld Téli Estékre. A könyvolvasás, a mezőgazdasági szakkör és szaktanfolyam ismereteit jól egészítik ki és gyarapítják az ismeretterjesztő előadások. Ezen a területen is sok mulasztást kell még megszüntetni, hogy mindenütt színvonalas és általános érdeklődést keltő előadásokat tartsanak. Az előadói munkaközösségek fokozottabb gonddal készítsék elő az egyes előadásokat. A tanácsok pedig gondoskodjanak arról, hogy széleskörű fel- ■ világosító munkával felhívják a falu dolgozóinak érdeklődését a fontos, ismeretterjesztő előadásokra. Arra kell törekednünk, hogy eleven, kulturális életet teremtsünk falun és minden dolgozóban felébresszük a műveltség, a továbbtanulás lángját. Ahol pedig az egyre növekvő igények jelentkeznek, ragadjunk meg minden lehetőséget, a könyvtáraktól kezdve a szakkörökig, tanfolyamokig és előadásokig, hogy az igényeket a legmesszebbmenőkig kielégítsük. Ezzel járulunk hozzá a falu műveltségi színvonalának emeléséhez, a művelt emberfők számának gyarapításához. Hirschmaim István, a Cardo Bútorgyár sztahanovista asztalosa- nak, aki befejezte ötéves tervét. — Martinecz András sztahanovista művezetőnek, Bittera Kóza lakatosnak, akik kiváló munkájukkal előre viszik a Wilhelm Prick-gyár vagonalkatrészüzemvének tervteljesítését. A innekvátólét aztán Befejezte évi tervét a 43/1. sz. Építőipari Vállalat A Győri 48/1. sz. Építőipari Vállalat december 7-én 100 százalékra teljesítette 1953. évi tervét. Az év még hátralévő napjaiban már a terv túlteljesítéséért folyik a harc a vállalatnál. Az 1953-as évben sok kiváló dolgozó nagyszerű munkájával segítette elő a vállalat tervteljesítését. Szolinger Elemér főépítésvezető, Magyar Vilmos építésvezető, Tolnai Sándor és Somogyi Gyula művezetők, Budai Lukács, Anted, Mihály, Heuberger László, Vizler Endre kőművesele, Hoffer Vendel és Frigyes ácsok és még sok hasonló, szorgalmas dolgozó vette ki részét a győri új lakóházak építéséből. Ebben az évben a vállalat több új épülettel gazdagította Győr városát. Felépítették a hűtőházat, befejezték a tanulóváros építését, majd a hat házat a Sztálin-úton. Az építőmunkások keze nyomán született meg a Szerszámgépgyár 400 személyes öltözője és mosdója, a Leninúti Bába-étterem, majd a Leninúti új házak is. A Gyapjúfonó dolgozóinak gyermekei részére most építik a bölcsödét, amelyet rövidesen át is adnak. Átadás előtt áll a Vörös Csillag-szálló is, amely a város egyik büszkesége úgyszintén a hatemeletes ház is. Az Építőipari Vállalat dolgozói a jövő évben is jó munkát akarnak végezni, hogy a kormányprogramm értelmében minél több lakást adhassanak a dolgozóknak. Már meg is kezdték a Győri Gyapjúfonó- és Szövőgyárral szembenlévő trületen a 340 lakásos ház építését. Jövő évben építik a színház melletti 42 lakásos házat és egy bölcsődét. A terv természetesen bővebb, mert a felsoroltakon kívül még a város területén több helyen is komoly építkezések kezdődnek a következő évben. Győzelem előtt a Győri Gázmű A Győri Gázmű is közel jár az évi terv végleges teljesítéséhez: december 14-én már 97,3 százaléknál tartottak a negyedévi tervteljesítésben, és ezzel az évi tervhez viszonyított tervteljesítés 100,6 százalék volt. Ehhez a nagyszerű eredményhez hozzájárni kiváló munkájával Sági István brigádja. A brigádtagok teljesítménye évi átlagban 160 százalék volt. Horváth György szerelő ugyancsak 160 százalékos évi tervteljesítést ért el. A műszaki dolgozók közül Lujb Róbert főművezető, ifjú Kollemszki Ignác művezető, szakmai tudásuk legjavát adták a terv sikeres végrehajtásához. Az üzemnek készek már a jövő évi tervei is Az 54-es év folyamán két nedves tisztító gépegységet állítanak be, amelynek működése tisztább gázszolgáltatást tesz lehetővé. Ugyancsak a következő évben 1100 darab gázmérőt szerelnek fel és így sokkal több lakást tudnak bekapcsolni a gázhálózatba. A jövő évben a Kamillus utcában 409, az Aradi vértanúk útján 420, a Bartók Bélaúton 450, a Munkácsy úton 100, a Sztálin úton pedig 1300 folyóméter gázcsőhálózatot újítanak fel. Ezzel a gázszolgáltatást megjavítják ezekben az utcákban. 450 méter új csőhálózatot fektetnek le a Stégiposta utcában is. Ezek a terveik a jövő évre vonatkozólag, amelyeket a Gázgyár dolgozói bizonyára éppen olyan sikerrel végrehajtanak, mint az 1953. évi tervet. A Vagonosztály az élen a vagongyári üzemek versenyében A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár dolgozói már közel fél éve harcolnak a sztahanovista gyáregység cím elnyeréséért. A november havi eredmények alapján a következő helyezést érték el a gyáregységek: Termelőüzemek között: 1. vagon 4444 pont, 2 dara 4407 pont, 3. hídüzem 3933 pont, 4. számítógépüzem 3869 pont. Kiszolgálóüzemek között első a kovácsiként 3717 ponttal, 2. központi szerszámüzem 3330 ponttal, 3. öntöde 3060 ponttal, 4. energia 2832 ponttal. c/l rákóczi-emlékkiálnca előtt A Xantus János múzeum irodahelyiségében látható egy női arckép. A régi festmény magastermetű, határozott tekintetű szőke nőt ábrázol. Fodros ruháját jobb kezével tartja, előtte egy kis asztalkán rózsa, fején pedig pártaszerű Ilajdísz Egyik legnagyobb regényírónk, Jókai Mór nagy regényben örökítette meg ennek a különös nézésű, szőke asszonynak az ételtörténetét, szerelmi és politikai pályafutását. Amikor Magyarországon bevezették az anyakönyvet, Győrött az elhalálozási anyakönyvben az ő neve szerepel az első helyen. Korponayné, született Géczy Julianna, a lőcsei fehér asszony, akit az egykori megyeházi börtönben vallattak, itt halt meg Győrött. A mai Széchenyitéren, a volt Lloyd-épület múzeum felé eső végében volt a nemesi vesztőhely, ahol a lőcsei fehér asszonynak fejét vették. A kép, amely az élete virágjában lévő nőt mutatja, a készülő Rákócziemlékkiállítás egyik darabja. Vasárnap délelőtt, a."i i.or s Xenia János" múzeum első emeleti termeiben megnyitják a kiállítást, a lőcsei fehér aszszony képét is ott láthatják a győri múzeumlátogatók. — Persze nemcsak ezt, hanem még sok más festményt, rajzot és írásos emléket a kuruc felkelés, a Pákóczi-féle szabadságharc idejéből — mondja dr Jenei Ferenc, várostörténész, a kuruckor alapos ismerője. , Ott ül asztala mellett a múzeum irodájában, körülötte a múlt századból ittmaradt szekrények, barokk, rokokó és empirórák, régi történelemkönyvek, sárguló folyóiratok és egykori újságok. Kiterített jegyzeteiben ismerős nevek tűnnek fel: „Vak Bottyán, a lőcsei fehér asszony, Rákóczi...“ Előadásra készül. Arról a korról beszél, amely a magyar nemzet történetének mindig egyik legemlékezetesebb, legdicsőbb korszaka marad• A Rákóczi-szabadságharcról. — Győr megye és általában az egész Dunántúl sosem volt szilárdan —a kuruc csapatok kezében — mondja elgondolkodva ■—, mégis , igen sok szép emlék fűződik Rákóczi nevéhez, különösen pedig hadvezérének, Vak Bottyánnak eredményes harcaihoz. Az egyik érdekes esemény például Győr vár megrohanása, amikor maga Vak Bottyán vezette csapatait a Győrött állomásozó császári hadak ellen. Érdekes feljegyzések, levelek maradtak ránk a környékbeli falvak akkori jobbágylakosaitól, akik titokban akkor is a kurucokkal leveleztek, amikor teljesen labanci megszállás alatt volt a megye. A kónyi denesei jobbágyok, kurucok iránti szereldéről például sok egykori írás tanúskodik. A hős korszak emlékeit most helyezik el a múzeum termeiben. Többek között itt látható a híres Mányoki-festmény kisebb másolata Rákóczi Ferencről, amelynek az eredetiségéről sokat vitáztak eddig a műtörténészek. Ez az értékes darab, amelynek a sarkából ugyan hiányzik a művész kézjegye, színeivel, rajztechnikájával mégis azt bizonyítja, hogy Mányokitól való. Külön kiállítási rész ismerteti a híres koroncói csata emlékeit. Kuruckori énekek, festmények, levelek mutatják be a megyénk területén lezajlott szomorú kimenetelű csata eseményeit. Emellett Rákóczi elfogatásáról, a bujdosó kurucokról is találunk emlékeket e vasárnap megnyíló kiállításon. — Külön érdekessége lesz a Rákóczi-emlékkiállításnak — mondja dr Jenei Ferenc —, hogy bemutatjuk a győri történetírók műveit a kuruckorról. Városunk mindig híres volt arról, hogy megbecsülte haladó hagyományait és történetíróink nagy szeretettel fogtálhoz■ csak a régi Győr társadalmi és hadieseményeinek feltárásával, elemzésével. Ezek a munkák persze jórészt a múzeumban, levéltárban, vagy a megyei könyvtárban találhatók nagyon kevés számban és keveset forognak közkézen. Érdemes lenne ráirányítani a dolgozók figyelmét ezekre az emlékekre is. Néhány nap csupán,s a megnyíló kiállítási termek bőséges, gazdag anyaggal szemléltetik a Rákóczi-kor történelmi eseményeit.