Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-17 / 295. szám

miio pnoLCTAHOAt eoYssvi jertK f IX. évfolyam, 295. szám,­­ 1953 december 17. csütörtök­ö­n­kén­t . W 'u - ''Vv- * ARA: 50 FILLÉR AZVA DP GYOR- SOPRONMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK JAMA GYŐR-SOPRON MEGY­EI A tél a tanulás ideje A téli hónapok mindig a fokozottabb tanulás, a könyvol­vasás időszakát jelentették. Különösen falvainkban növekszik meg az érdeklődés a könyvtárak könyvei, a mezőgazdasági szakkörök előadásai, s az ismeretterjesztő előadások iránt. Ez a néhány hónap, amely alatt a mezőgazdasági munkák kevesebb időt vesznek igénybe, több idő jut pihenésre, szórakozásra mozilátogatásra, művelődésre. Éppen ezért, alaposan ki kell hasznától az időt a tavaszi munkák idejéig és meg kell ra­­gadni minden eszközt, hogy a falvak dolgozóinak kezébe jó könyveket adjunk, a kielégítsük az egyre növekvő művelődési, kulturális igényeket. A megye népkönyvtáraira vár különösen nagy feladat ezekben a hónapokban. A jól működő könyvtárak időben gon­doskodtak otthonos, fűtött olvasószobákról, ahol a falu dolgo­­zói nyugodtan olvashatják a legfrissebb folyóiratokat, és a könyvtárak könyveit, az elmúlt hónapban megyeszerte megnö­vekedett a falusi dolgozók könyv iránti érdeklődése és legjobb könyvtárosaink, kultúrotthon vezetőink gondoskodtak arról, hogy a szépirodalmi, szakmai és ideológiai könyvek bőségben álljanak az olvasók rendelkezésére. Tápszentmiklóson csupán, az elmúlt hónapban 208 kötet könyvet kölcsönöztek a könyvtár olvasói, öttevényen ugyancsak november hónapban 719 könyv cserélt gazdát. A hédervári könyvtár vezetője az elmúlt hó­napban 521 kötetet kölcsönzött és már kérte a megyei könyv­tár vezetőségét, cseréljék ki a könyvtár állományát, mert a falu dolgozóinak többsége már elolvasta a könyvek zömét. A fent említett községek mellet­­t még számos győr-sopron megyei falusi népkönyvtár büszkélkedhet hasonló eredményekkel. Kü­lönösen a téti járás területén tapasztalható nagy érdeklődés a jó könyv, elsősorban a jó magyar regény iránt. A járás könyvtárosai lelkes munkával igyekeznek ébren tartani ezt az érdeklődést és a korlátozott lehetőség határain belül el is lát­ják könyvvel a falu olvasni vágyó dolgozóit. Helytelen lenne azonban egy járás és több más község pél­dájából azt k­övetkeztetést levonni, hogy a megye területén mindenütt kielégítik a falu dolgozóinak olvasási igényeit. He­lyenként a könyvtárosok, a kultúrotthonvezetők nem fordítanak gondot a könyvtárak népszerűsítésére és nem sokat törődnek azzal, hogy a község dolgozói olvasnak-e. Vagy sem. Rábapat­tonán például november hónapban mindössze két kötet köny­vet kölcsönöztek. Vámosszabadin a 210 kötetes könyvtárból egy hónap alatt csak 8 könyvet vittek ki az olvasók­ Töltéstaván 307 olvasó — ennyi iratkozott be a könyvtárba — csupán 20 könyvet olvasott el eg­y hónap alatt. Az ószhelypusztai könyv­­tárban egy hónap alatt senki sem kölcsönzött­ könyvet. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy nem mindenütt készültek fel megyénkben a téli hónapokra. Ezt a hanyag, nemtörődöm ma­gatartást sürgősen meg kell szüntetni és itt tanácsszerveinkre vár fontos feladat, különösen az ellenőrzés területén. Biztosíta­nunk kell, hogy a jó könyv eljusson minden dolgozó paraszt kezébe, s ahol a lehetőség megvan, be kell rendezni az olvasó­szobákat, hogy rádió mellett, fűtött helyiségben kellemesen tölthessék szabadidejüket a falu dolgozói. Különös gondot kell fordítani a kultúrotthonok szakkörei­nek életrehívására , különösen a mezőgazdasági szakkörök meg­alakítását és rendszeres működését kel­l szorgalmazni. Sopron­­németi Ágfalva és más győr-sopron megyei községek szakkö­reinek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a téli tanulás, a szakismeretek gyarapítása, az új agrotechnikai elvek megis­­merése nagy haszonnal jár a m­ezőgazdasági munkák sikeres­­ elvégzésénél és a terméseredmények növelésénél. Éppen ezért, mindenütt, ahol a lehetőség megvan, alakítsunk szakköröket, ahol szakképzett előadó — esetleg egy pedagógus vezeti a szakkörök foglalkozásait. Terjedjen ki a szakkörök vezetőinek figyelme a helyi adottságok és lehetőségek felhasználására, s különösen azokat a termelési ágakat, formákat ismertessék,­­ amelyek a község határában a legnagyobb sikerrel alkalmazha­tók, Mórichidra környékén például többek között a burgonya­­­termelés gazdaságos módszereire, Újmalomsok és Páli, val­a­mint más állattenyésztő községek szakköreiben többek között szarvasmarhatenyésztés, a tenyászállatnevelés kérdéseire kel­l­ több gondot fordítani. Alakítsunk háziipari szakköröket, s min­­e­den esetben vegyük figyelembe a helység néprajzi, népművé­szeti helyzetét is. A szakköri foglalkozás mellett igen nagy gondot kell for­dítani az ismeretterjesztő előadásokra, a Szabad Föld Téli Es­tékre. A könyvolvasás, a mezőgazdasági szakkör és szaktan­­folyam ismereteit jól egészítik ki és gyarapítják az ismeret­­terjesztő előadások. Ezen a területen is sok mulasztást kell még megszüntetni, hogy mindenütt színvonalas és általános érdek­lődést keltő előadásokat tartsan­ak. Az előadói munkaközössé­gek fokozottabb gonddal készítsék elő az egyes előadásokat. A tanácsok pedig gondoskodjanak arról, hogy széleskörű fel- ■ világosító munkával felhívják a falu dolgozóinak érdeklődését a fontos, ismeretterjesztő előadásokra. Arra kell törekednünk, hogy eleven, kulturális életet te­remtsünk falun és minden dolgozóban felébresszük a művelt­ség, a továbbtanulás lángját. Ahol pedig az egyre növekvő igények jelentkeznek, ragadjunk meg minden lehetőséget, a könyvtáraktól kezdve a szakkörökig, tanfolyamokig és előadá­sokig, hogy az igényeket a legmesszebbmenőkig kielégítsük. Ezzel járulunk hozzá a falu műveltségi színvonalának emelé­séhez, a művelt emberfők számának gyarapításához. Hirschmaim István, a Cardo Bútorgyár sztahanovista asztalosa-­ nak, ak­i befejezte ötéves tervét. — Martinecz András sztahanovista művezetőnek, Bittera K­óza lakatosnak, akik kiváló munkájukkal elő­re viszik a Wilhelm Prick-gyár vagonalkatrészüzemvének tervteljesí­tését. A innekv­á­tólét aztán Befejezte évi tervét a 43/1. sz. Építőipari Vállalat A Győri 48/1. sz. Építőipari Vállalat decem­ber 7-én 100 százalékra teljesítette 1953. évi ter­vét. Az év még hátralévő napjaiban már a terv túlteljesítéséért folyik a harc a vállalatnál. Az 1953-as évben sok kiváló dolgozó nagyszerű mun­kájával segítette elő a vállalat tervteljesítését. Szolinger Elemér főépítésvezető, Magyar Vilmos építésvezető, Tolnai Sándor és Somogyi Gyula művezetők, Budai Lukács, Anted, Mihály, Heuber­ger László, Vizler Endre kőművesele, Hoffer Vendel és Frigyes ácsok és még sok hasonló, szorgalmas dolgozó vette ki részét a győri új lakóházak építéséből. Ebben az évben a vállalat több új épülettel gazdagította Győr városát. Fel­építették a hűtőházat, befejezték a tanulóváros építését, majd a hat házat a Sztálin-úton. Az építőmunkások keze nyomán született meg a Szerszámgépgyár 400 személyes öltözője és mos­dója, a Lenin­úti Bába-étterem, majd a Lenin­­úti új házak is. A Gyapjúfonó dolgozóinak gyer­mekei részére most építik a bölcsödét, amelyet rövidesen át is adnak. Átadás előtt áll a Vörös Csillag-szálló is, amely a város egyik büszkesé­ge úgyszintén a hatemeletes ház is. Az Építőipari Vállalat dolgozói a jövő évben is jó munkát akarnak végezni, hogy a kormány­­programm értelmében minél több lakást adhas­­sanak a do­lgozóknak. Már meg is kezdték a Győri Gyapjúfonó- és Szövőgyárral szemben­­lévő t­rületen a 340 lakásos ház építését. Jövő évben építik a színház melletti 42 lakásos házat és egy bölcsődét. A terv természetesen bővebb, mert a felsoroltakon kívül még a város terüle­tén több helyen is komoly építkezések kezdőd­­nek a következő évben. Győzelem előtt a Győri Gázmű A Győri Gázmű is közel jár az évi terv vég­­leges teljesítéséhez: december 14-én már 97,3 szá­zaléknál tartottak a negyedévi tervteljesítésben, és ezzel az évi tervhez viszonyított tervteljesítés 100,6 százalék volt. Ehhez a nagyszerű eredményhez hozzájárni kiváló munkájával Sági István brigádja. A bri­gádtagok teljesítménye évi átlagban 160 százalék volt. Horváth György szerelő ugyancsak 160 százalékos évi tervteljesítést ért el. A műszaki dolgozók közül Lujb Róbert főművezető, ifjú Kol­­lemszki Ignác művezető, szakmai tudásuk legja­vát adták a terv sikeres végrehajtásához. Az üzemnek készek már a jövő évi tervei is­ Az 54-es év folyamán két nedves tisztító gépegy­séget állítanak be, amelynek működése tisztább gázszolgáltatást tesz lehetővé. Ugyancsak a kö­vetkező évben 1100 darab gázmérőt szerelnek fel és így sokkal több lakást tudnak bekapcsolni a gázhálózatba. A jövő évben a Kamillus­ utcában 409, az Aradi vértanúk­ útján 420, a Bartók Béla­­úton 450, a Munkácsy­ úton 100, a Sztálin­ úton pedig 1300 folyóméter gázcsőhálózatot újítanak fel. Ezzel a gázszolgáltatást megjavítják ezekben az utcákban. 450 méter új csőhálózatot fektetnek le a Stégiposta­ utcában is. Ezek a terveik a jövő évre vonatkozólag, amelyeket a Gázgyár dolgo­zói bizonyára éppen olyan sikerrel végrehajta­nak, mint az 1953. évi tervet. A Vagonosztály az élen a vagongyári üzemek versenyében A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár dolgozói már közel fél éve harcolnak a sztahanovista gyáregység cím elnyeréséért. A november havi eredmények alapján a következő helyezést érték el a gyáregységek: Termelőüzemek között: 1. vagon 4444 pont, 2 dara 4407 pont, 3. hídüzem 3933 pont, 4. számító­­gépüzem 3869 pont. Kiszolgálóüzemek között első a kovácsiként 3717 ponttal, 2. központi szerszámüzem 3330 pont­tal, 3. öntöde 3060 ponttal, 4. energia 2832 ponttal. c/l r­ákóczi-emlékkiál­nca előtt A Xantus János mú­zeum irodahelyiségében látható egy női arckép. A régi festmény magas­­termetű, határozott tekin­tetű szőke nőt ábrázol. Fodros ruháját jobb ke­zével tartja, előtte egy kis asztalkán rózsa, fején pedig pártaszerű Ilajdísz Egyik legnagyobb regény­írónk, Jókai Mór nagy re­gényben örökítette meg ennek a különös nézésű, szőke asszonynak az étel­­történetét, szerelmi és po­litikai pályafutását. Ami­kor Magyarországon be­vezették az anyakönyvet, Győrött az elhalálozási anyakönyvben az ő neve szerepel az első helyen. Korponayné, született Gé­­czy Julianna, a lőcsei fe­hér asszony, akit az egy­kori megyeházi börtönben vallattak, itt halt meg Győrött. A mai Széchenyi­­téren, a volt Lloyd-épü­let múzeum felé eső vé­gében volt a nemesi vesz­tőhely, ahol a lőcsei fe­hér asszonynak fejét vet­ték. A kép, amely az élete virágjában lévő nőt mu­tatja, a készülő Rákóczi­­emlékkiállítás egyik da­rabja. Vasárnap délelőtt, a."i i.or s Xenia­ János" múzeum első emeleti ter­meiben megnyitják a kiál­lítást, a lőcsei fehér asz­­szony képét is ott láthat­ják a győri múzeumláto­gatók. — Persze nemcsak ezt, hanem még sok más fest­­ményt, rajzot és írásos emléket a kuruc felkelés, a Pákóczi-féle szabadság­­harc idejéből — mondja dr Jenei Ferenc, várostör­ténész, a kuruckor alapos ismerője. , Ott ül asztala mellett a múzeum irodájában, kö­rülötte a múlt századból ittmaradt szekrények, ba­rokk, rokokó és empir­órák, régi történelemköny­vek, sárguló folyóiratok és egykori újságok. Kite­rített jegyzeteiben isme­rős nevek tűnnek fel: „Vak Bottyán, a lőcsei fe­hér asszony, Rákóczi...“ Előadásra készül. Arról a korról beszél, amely a magyar nemzet történeté­nek mindig egyik legem­lékezetesebb, legdicsőbb korszaka marad• A Rá­kóczi-szabadságharcról. — Győr megye és álta­lában az egész Dunántúl sosem volt szilárdan —a kuruc csapatok kezében — mondja elgondolkod­va ■—, mégis , igen sok szép emlék fűződik Rá­kóczi nevéhez, különösen pedig hadvezérének, Vak Bottyánnak eredményes harcaihoz. Az egyik érde­kes esemény például Győr vár megrohanása, amikor maga Vak Bottyán vezette csapatait a Győrött állo­másozó császári hadak ellen. Érdekes feljegyzé­sek, levelek maradtak ránk a környékbeli falvak akkori jobbágylakosaitól, akik titokban akkor is a kurucokkal leveleztek, amikor teljesen labanc­i m­egszállás alatt volt a megye. A kónyi d­enesei jobbágyok, kurucok irán­ti szereldéről például sok egykori írás tanúskodik. A hős korszak emlékeit most helyezik el a mú­zeum termeiben. Többek között itt látható a híres Mányoki-festmény kisebb másolata Rákóczi Ferenc­ről, amelynek az eredeti­ségéről sokat vitáztak eddig a műtörténészek. Ez az értékes darab, amely­nek a sarkából ugyan hiányzik a művész kézje­gye, színeivel, rajztechni­kájával mégis azt bizo­nyítja, hogy M­ány­okitól való. Külön kiállítási rész ismerteti a híres koron­­cói csata­ emlékeit. Kuruc­kori énekek, festmények, levelek mutatják be a megyénk területén lezaj­lott szomorú kimenetelű csata eseményeit. Emel­lett Rákóczi elfogatásáról, a bujdosó kurucokról is találunk emlékeket e va­sárnap megnyíló kiállítá­son. — Külön érdekessége lesz a Rákóczi-emlékkiál­lításnak — mondja dr Je­nei Ferenc —, hogy be­mutatjuk a győri történet­írók műveit a kuruckor­­ról. Városunk mindig hí­res volt arról, hogy meg­becsülte haladó hagyomá­nyait és történetíróink nagy szeretettel fogtálhoz■ c­sak a régi Győr társadal­mi és hadieseményeinek feltárásával, elemzésével. Ezek a munkák persze jó­részt a múzeumban, levél­tárban, vagy a megyei könyvtárban találhatók nagyon kevés számban és keveset forognak közké­zen. Érdemes lenne ráirá­nyítani a dolgozók figyel­mét ezekre az emlékek­re is. Néhány nap csupán,­­s a megnyíló kiállítási ter­mek bőséges, gazdag anyaggal szemléltetik a Rákóczi-kor történelmi eseményeit.

Next