Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-01 / 1. szám

X. évfolyam, L­esám, 1954. január 1, péntek. ÁRA: 50 FILLÉR. ,regkedtük az újévet, 1954-et­­ írunk. Az év­­kezdetén szá­mot vet magával minden dolgozó munkás, paraszt, értelmiség egy a" néni Számot vet azért, hogy egy pillantással visszatekintsen az e." u­­últ évre, megnézte, hogy az el­végzett jó munka eredményeként hogyan l­ett szebb, boldogabb az élete. Egyben előre is tekint az előttünk álló évre, hogy lássa: munkája megjavítására, hogyan tudna többet adni saját maga és családjának, valamint az egész dol­gozó népnek, a hazának. Dúsakon tekinthetünk mi is vissza az elmúlt év eredmé­nyeire megyénk területén. Győrben a felépült és épülő új lakások, Fa­radon és más községekben az épülő utcasorok, az elmúlt évben felépült 18 új kultúrotthon, fényesen iga­zol­já­k, hogy a párt politikája alap­ján létrejött kormányprogram is a megvalósulás útján van. A kor­mány új programmja szebbé, boldo­gabbá teszi az egész magyar nép életét Örömteli élette, könnyebb a munka, jobban és biztosabban ha­ladunk a szebb jövőt biztosító szo­cializmus építésének útján. A kor­­mányprogramm megvalósulását számtalan intézkedés biztosítja. Többek között a kétszeri árleszál­lítás, amely megyénk dolgozóinak, elsősorban munkásosztályunknak több mint 65 millió forint közvet­ett megtakarítást jelentett. A béke­kölcsön kisebb összegű kibocsátása szintén elsősorban a munkásosztály reálbérét növelte. Ezen felül sok más intézkedés is született, ame­lyek a dolgozó parasztok biztonság­­érzetf£, termelési kedvét növelik. Többek között igen nagy jelentő­sége van ez új begyűjtési rendelet­nek, amely 3 évre szól és nagyban csökkenti a termelők beadási köte­lezettségét. Az új begyűjtési rend­szer alapján megyénk dolgozó pa­rasztsága egy év alatt közel 50 mil­lió forintot takarít meg, ennyivel lesz kevesebb az 1951. évi beadás értéke az 1953. évihez hasonlítva. Igen nagy jelentőségű a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsának legutóbb megjelent együttes hatá­rozata a mezőgazdasági termelés emeléséről. Ez a határozat a mező­­gazdaság beruházásának növelésé­rel, valamint a mezőgazdaságnak nyújtott fokozott segítségen keresz­tül határtalan lehetőséget nyújt ahhoz, hogy dolgozó parasztsá­gunk a mezőgazdaság terméshoza­mát magasabbra emelje. A többter­més pedig több jövedelmet jelent dolgozó parasztságunknak, biztosít­ja a jobbmódú életet. Azok az in­­tézkedések, amelyek a mezőgazda­­sági termelés emelkedését segítik elő, nemcsak a dolgozó parasztság érdekeit szolgálják, hanem elsősor­ban a munkásosztályét, mert ahhoz, hogy a munkásosztály életkörülmé­nyeit messzemenően megjavítsuk, életszínvonalát magasabbra emel­jük, több élelmiszerre van szükség. Ezért a munkásosztály és az egész dolgozó nép életszínvonala emelé­sének legfontosabb feltétele, hogy a mezőgazdaság több gabonát, több húst, több zsírt, több tojást, tejet és vajat termeljen. A kom­ányprogramm nfégvaló­­■rx stítása nem megy magától. A dolgozó nép életszínvonal-emelke­­désénak záloga a jó munka, a ter­melésben elért jó eredmények. Az eddigi kormányintézkedések, többek közt az árleszállítás is munkásosz­tályunk hős munkájának és dolgo­zó parasztságunk jó termelési ered­ményeinek köszönhető. Nyilvánvaló, hogy a továbbiakban is csak úgy érünk el jó eredményeket, ha egész dolgozó népünk a tudása legjavát adja és mindenki a lehető legjob­ban végzi el a reábízott feladatokat. Megyénk dolgozói az elmúlt évben nem végeztek rossz munkát. Üze­meink többségükben az egész évben teljesítették a rájuk háruló terv­­feladatokat. Megyénk legnagyobb üzeme, a Wihelm­ Pieck-gyár há­romszor nyerte el a kitüntető „él­üzem“ címet. A Wilhelm Pieck­­gyár mellett most is él­ üzem még többek között a Győri Lenszövő, a Soproni Pamutipar és a Lakkgyár. Az üzemek jó termelési eredményei elsősorban munkásosztályunk áldo­zatkész munkáját dicsérik. De az el­ért jó eredményekben igen nagy­­szerepe van a termelés parancsno­kainak, műszaki értelmiségünknek , mérnököknek, technikusoknak és művezetőknek — is. Nem­ mond­hatjuk el azt, hogy üzemeinkben már nincsen semmi tennivaló. Né­hány fontos üzemünk, a Mosonma­gyaróvári Mezőgépgyár és Timföld­­gyár, valamint a Soproni Konfek­cióüzem hónapokon keresztül nem teljesítette tervét. Adósa egész dol­gozó népünknek, államunknak. A Győri Gyapjúfonóban megengedhe­tetlenül rossz a minőség. Üzemeink többségében baj van a munkafegye­lemmel. Igen kevés eredményről be­szélhetünk az önköltségcsökkentés területén. D­olgozó parasztságunk az őszi mezőgazdasági munkákat 1953-ban jobban végezte el, mint az előző évben. Az őszi vetési ter­­vet — habár a határidőnél egy kiét­­tel későbben — egy százalékkal­ is el­­telljesítette, őszi gabonából 14,1 százalékkal, az elmúlt ősszel többet vetett dolgozó parasztságunk, mint 1952. őszén. Ezek az eredmények dolgozó parasztságunk jó munká­ját dicsérik. De vannak tennivaló­ink a vetés teljesítése területén is, mert amíg megyénk egészében túl­teljesítette a vetési tervét, ugyan­akkor a mosonmagyaróvári járás nem teljesítette kenyérgabona vetési tervét, az őszi árpa­ vetési terv telje­sítésénél pedig a kapuvári járásban van lemaradás. Súlyos lemaradás van egész megyénk területén az ál­lati termékek — sertés, tojás, ba­romfi és a tej — beadása területén. Ezeket a lemaradásokat dolgozó parasztságunknak sürgősen pótolni kell, a beadást mindennemű ter­mékből teljesíteni kell, mert jelen­tősen függ ettől is a kormánypro­gramos megvalósulása, a dolgozó nép életszínvonalának emelkedése. A Az 1954-es évben megyénk minden kommunistájának, minden vezetőnek és dolgozónak legfontosabb feladata: harcolni az egész nép életszínvonalának az emel­kedéséért, vagyis harcolni a kor­­mányprogram­ megvalósításáért. A dolgozók­ jóléte emelésének a kul­csa a mezőgazdaság elmaradottsá­gának a felszámolása. A Központi Vezetőség október 31-i határozata megállapítja, hogy az elkövetkezen­dő két-három évben egész népünk legfontosabb feladata a mezőgazda­ság terméshozamának a növelése. Csakis a mezőgazdasági termelés emelésén keresztül lehet megvalósí­tani a fogyasztási cikkek bőségét, a mezőgazdasági termelés emelésén keresztül tudjuk könnyű- és élelmi­szeriparunkat bőséges nyersanyag­gal ellátni. A mezőgazdaság termés­hozamát akkor tudjuk megfelelően emelni, ha széles körökben ismertet­jük dolgozó parasztságunkkal és megyénk minden dolgozójával a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetősége és a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának együttes határozatát, és mozgósítjuk dolgozó parasztságunkat a határozat végre­hajtására. Dolgozó parasztságunk legfontosabb feladata, hogy éljen a határozat nyújtotta lehetőségekkel. Kezdeményezzen, alakítsa ki azokat a termáéi­­ágakat, amelyek a leg­több jövedelmet biztosítják neki, de ugyanakkor a legtöbbet nyújtják dolgozó népünk jólétének megte­remtése érdekében. Dolgozó pa­rasztságunk részéről már vannak kezdeményezések: Bőnyrétalapon több dolgozó paraszt szőlőültetést tervez, Osliban a dolgozó parasztok 10 kát. holdon zöldségtermelésre szerződtek, Rábacsanakon az állat­­tenyésztés további fejlesztése foglal­koztatja a dolgozó parasztokat. Ezek a kezdeményezések helyesek, csak szélesíteni kell őket. Pártszer­vezeteink, tanácsaink karolják fel a kezdeményezéseket és a dolgozó parasztok felé tegyenek újabb, bő­séges javaslatokat. A helyes kezde­ményezések mellett nem téveszthet­jük szem elől­ azt, hogy a Központi Vezetőség október 31 -i határozata legfontosabb feladatnak állítja elénk a gabonafélék, — elsősorban a kenyérgabona — terméshozamá­nak az emelését, hogy ezen keresz­tül a gabonaproblémát megoldjuk hazánkban. A mi megyénkben a gabonafélék kivétel nélkül minde­nütt jól megteremnek. Ezért nem szabad megfeledkeznünk erről a fontos fáadatról. M­­ár az őszi gabonákat már elő­vetettük, még mi­ndig van­nak lehetőségeink­, hogy ebben az évben növeljük a kenyérgabona átlagtermését. Egyrészt a tavaszi fejtrágyázás a­lkal­­ma­zás­ával, más­részt, ha tavasszal megfelelően al­kalmazzuk a vetés fogasolását, hen­­gerezését, valamint azzal is, ha kora tavasszal gyomtalanítjuk a vetése­ket. Mezőgazdaságunk fejlesztésé­ben igen nagy feladat hárul terme­­­lőszövet­kezeteinkre. Termelőszövet­kezeteink feladata, hogy az egyéni­leg dolgozó parasztoknak példát mutassanak, magas termésátlagokat érjenek el. A lehetőségek meg is vannak ehhez. Kormányzatunk meg­különbözteti gonddal segíti ,a ter­­me­l­ószövetkezeteket. A nagy táblá­kon jobban kialakíthatják a helyes vetésforgást, jobban alkalmazhatják a magas termést biztosító gépi mun­kát, hatásosabban használhatják a műtrágyát. Általában az agrotechni­kai eljárásokat — keresztsoros ve­tés, négyzetes ültetés, st­b. — jól alkalmazhatják. Gépállomásainktól is elvárja dolgozó parasztságunk, hogy az idén jobb és több segítsé­get nyújtson a term­előszövet­keze­­teknek és egyénileg dolgozó parasz­toknak, mint az elmúlt évben. Nagy feladatok állnak a kutatóink és agro­­nómusaink előtt. Megyénk minden dolgozója azt várja tőlük, hogy tu­dásukat, tapasztalatukat adják át a termelőszövetkezetek tagjainak és az egyénileg dolgozó parasztoknak • • Éis­zemi dolgozóinkat — munká­sokat és műszaki értelmisé­gieket — az 1954-es év komoly feladatok elé állítja. A munkásosz­tály felelőssége komoly kötelezettsé­geket jelent. Szerepe hazánk felvi­rágzásának, a mezőgazdaság fejlesz­tésének nagy munkájában — az élenjáró, a vezető szerepe. A köny­­nyű és élelmiszeripar dolgozóinak arra kell törekedniük, hogy a dol­gozók igényeinek jobb kielégítése érdekében nagyobb választékban és jobb minőségben termeljenek. Az egész ipar területén igen fontos feladat az önköltség csökkentése, a minőség javítása. Üzemeinkben meg kell teremteni a fegyelmezettebb, jobb munkát. Üzemi pártszerveze­teink, az üzemek vezetői — a dol­gozók bevonásával — harcoljanak a fegyelem megszilárdításáért. Ér­tessék meg a hiányzókkal, e fegyel­mezetlenekkel, hogy a kormány­­programm megvalósítását akadá­lyozzák­, kárt okoznak saját maguk­nak és az egész dolgozó népnek- különösen fontos szerepe van a Mosonmagyaróvári Mezőgépgyárnak: javítsa meg munkáját, teljesítse ter­vét és ezen keresztül adjon több gépet a fejlődő mezőgazdaságnak. A többi nehézipari üzemeink pedig, terveik teljesítése mellett, gyártsa­nak minél több közszükségleti, cik­ket, a mezőgazdaság számára minél több kis gépet, minél több mező­­gazdasági munkaeszközt.­ Segítsék ezzel is nagy feladataink megoldá­sát. A gép fontos feltétele a kormány­a programm megvalósításának a dolgozókról való jobb gondoskodás, a dolgozók munka- és életkörülmé­nyeinek megjavítása. Elindultunk már ezen az úton. Eddigi jó mun­kánk eredményét kell látnunk a va­gongyári kovácsüzem szellőztető be­rendezésének megvalósulásában, a Szerszámgépgyár gyönyörű üzemi étkezdéjében, a Győri Gyapjúfonó- és Szövőgyár új bölcsődéjében. De ezek még csak kezdeti eredmények. Sok esetben igen vontatottan inté­zik el a dolgozók jogos sérelmeit. Többek között a Wilhelm Pieck­­gyár építkezésén vizes-sáros helyen dolgoznak a munkások és nem kap­ják meg az őket megillető gumi­csizmákat. Pedig az építkezés veze­tősége beszerezhetné ezeket a győri üzletekben is. Gépállomásainkon a traktorosokról való gondoskodás sem megfelelő. Legtöbb esetben rossz a szálláshelyük, a számukra előírt melegétellt és italt pedig csak kevés helyen és ritkán kapják meg. Állami szerveinknek minden esetben biztosítani kell a törvényességet. Különösen talun tapasztalható még mindig, hogy tanácsaink feleslege­sen, jogtalanul zaklatnak dolgozó parasztokat. Vág községben a dol­gozó parasztoktól 40 hold nem lé­tező föld után követelnek beadási kötelezettséget, és adót. Magyarke­­resztúron csak hosszabb huza­vona és a felsőbb szervek beavatkozása után intézte el a tanács Németh Zoltánnak és még öt dolgozó pa­raszt­társának a sérelmét: a leírást azokról a földekről, amit sohasem használtak, dolgozóik jobb ellátása érde­kében kereskedelmi szerve­inknek is javítani kell munkájukat. Biztosítani kell a dolgozók figyel­mes kiszolgálását, úgy a városi, mint a falusi üzletekben minél na­gyobb választékot kell teremteni. Meg kell szüntetni a nagykereske­delmi szerveinknél a még tapasztal­ható felületes munkát, ami az el­osztás területén tapasztalható. Még sokszor tapasztalható az olyan eset, mint ami a közelmúltban is tör­tént. A FŰSZERT a bágyogszarú földművesszövetkezetet 3—4 hónap­ cukorkával elátta, ugyanakkor a hozzá alig 10 kimre lévő Mór­ich - dara pedig egy szem cukorkát sem vitt. A Győri Nagykereskedői K­t Vállalat pedig a téti földművesszö­­vetkezetnek 50 disc, inget szállított, de mind 36-osat. Ezeket a hiányos­ságokat egy kis figyelnőséggel, a­ dolgozót, iránti jobb, odaadó mun­kávál hamar fel tudjuk számolni ö­sszefügg a kormányprogram h­ű megvalósításával megyénk kultúréletének a fellendítése, dol­gozónk kultúrigényeinek jobb kielégítése. Ezen a területen már eddig is értünk el eredményeket. 126 kultúrotthon áll dolgozóink ren­delkezésére. Szaporodott a kultúr­­otthonok berendezése is. Több mo­zi van Győr-Sopron megyében, mint egy évvel ezelőtt. Új könyvtárakat hoztunk létre, több száz különféle kultúrcsoport van megyénk terüle­tén. Népművelési szerveinknek és kult­úrmunkásai­nknak az elkövetke­zendő időkben a legfontosabb fela­data az, hogy a kultúrotthonokat barátságosabbakká tegyék, szeret­tessék meg a dolgozókkal. Kultúr­­csoportjaink nevelő, szórakoztató munkáját pedig állandóvá kell ten­nünk, hogy ne csak kampányok idején esetleg egy egy kul­túrver­senyre készüljenek műsorral, ha­nem színjátszással, tánccal, énekke rendszeresen biztosítsák a dolgozók nevelését, szórakozását. Az 1954-es évben igen nagy feladatok állnak előttünk. A dolgozóknak az életét szebbé, még boldogabbá kell tenni. Jobb m­un­kánkkal biztosítani kell az egész magyar nép növekvő szükségletei­nek fokozottabb kielégítését. Ezeket a feladatokat úgy tudjuk megoldani, ha pártszervezeteink — jobban, mint bármikor — élére áll­nak a nagy munkánknak. Pártszer­vezeteink kezdeményezzenek, segít­sék, ellenőrizzék állami szerveink, a tanácsok, a vállalatok munkáját. Mozgósítsák a kommunistákat, hogy minden kommunista a saját terüle­tén — ki az üzemben, ki a földön, ki a hivatalban —, a munkája leg­javát adja. Ezzel segítse a kom­ány­programm megvalósulását, dolgozó népünk életszínvonalának emelését Potyondi Imre. «• A megye minden dolgozójának BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT kívánunk!

Next