Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-01 / 77. szám

Hste«É©siáiiY@s kutatás és & gYskerlsti állorttenyésztét musfes Ssszsfogásának újabb lépése Ssarvasutarhatenyésztési értekezlet a Mosonmagyaróvári Kísérleti Intézetben |A tudomány «Sffl'k olyan Váltsa­­dalani «J­udjb'«Bi vádirat a m­áip jótót «tatóc;'Jíi|8ik. hatalmas elsőseffítöjté'" vá, ajji egyben a hatalom a dolg­o­­zóinak a kezében­ van. Sokszor kamgvayrtott igazság ez. Mégis, hogy an az út, amíg a tvndoítványos kutatások eredmé­nyei eljutnak a dolgozó tömegek közé és anyagi erővé válnak a többtomielé®, a® életetam Tonal k­övetése érdekébe­n) A thortináhiyprogpaimirt nwgW-caí' i­asa í pedig egyenesen megköveteli, Siogr a mestegaladaságban a legsizer­­esebb teöi'ben atika',muaz Lik a tu­domány által feltárt új módszere­ket, mert csak így érhetünk el több termést, nagyobb hozamot, magasabb jövedelmet. Hogy leg­jobb dolgozó parasztjai m­ik is tu" datálva® vannak ér­ték, azt a m­o­­sonmagyaróvár­i kísérleti intézet­­ben az elmúlt napokban tartott szarvasmaffiatenyésztési értekezlet sikere is biiao®yí tetta. Megyénk legjobb áffiait tenyi észtősi, malom»»" ki, nádasaentandirási, rábaipordá­­nyi s középparasztok, kiváló terme-uscasövetkezeti állatgondozók és m állatteinyészAé© megyei szakembe­rei vettek rész­t ezen a tanácskozá­son és m­egb­eszélték a jelenlegi legfontosabb feladatot: a hozamok mö­veléseinek módját a szar­vasmar­­hateny­é­sztésben. Dr Biró Gyula, a kísérleti intézet főá­llattenyé­sztősei nagy érdeklődéssel fogadott elő­­adásában részletesen foglalkozott a helyes takarmánY©7.és kiárdésével, mert ez, mint arra rá­mutatott, a hozamok növelésének alapvető előfeltétele. Az előad­ást követő vitában szá­mos dolgozó paraszt és tudomá­nyos szakember szólalt fel. V­ala­­menn­y sok szavaiból kieendü­l a Síelik a seders­­és elszánt törekvés, hogy az eddiginél­ jobb munkával, fejlettebb módszerekkel hozzájá­rul járnak ahhoz, hogy több tejet és vajat, több húst és egyéb állati terméket tudjunk biztosítani dol­­gozó népünknek. A vita megmutato­ttta azt is, hogy dolgozó panasztsá­­gunk nem maradt és szívesen el­­fogadja és felhasználja a tudo­­mlány min­den segítségét, ha meg­győződik annak gyakorlati ered­­ményeiről Ezt bizonyította több felszólaló, aki a mesterséges megtermékenyítés kérdéséhez szólt hozzá. Söreg­jártó László, a r­ábapordányi ‘ Szociális" másáírt tsz tagja például elmondot­ta, hogy szerve­zzé­k meg jobban a mesterséges megtermékenyítési munkáját, mert dolgozó parasztsá­gunk szívesen alkalmazza e­zt a módszert. Dr Diósi István, a­­na­gy ailkereszt­úri mesterséges meg­­termékenyítő állomás vezetője ez­zel kapcsolatban elmondott­a, hogy míg öt évvel ezelőtt a dolgozó pa­rasztok nagy r­észe idegenkedve, sőt egyesek gúnyolódva beszéltek az állattenyérsütésin­ek erről a anód­szeréről, addig ma m­ár az a pro- Idám®, hogyan tegyen eleget az állomás a megnövekedett felada­­toknak. Különösen, sok segítsé­get tud nyújtani a magyarkereszsiúri állomás a híres rábaközi állati©’ nyésatca t­ov­á­bbi’eji ősz­lésének, ah­ol mostanában nagy­­mértékben­ el­­terjedt a meddőség és ez fékezte az állatállomány továbbművelését.­ Sok szó esett az értekezleten ar­ról is, hogy egyes helyeken lebet­onn­li­k az á­latenyésztői munka je­lent­őségét és a nö­vény term­­eszitőik nem adnak meg minden segítséget anmiaik fejlődés­éhez, pedig a 10020­ ga­zda Háig­usaik­­akkor fejlődhet tervszerűé®, ha a növénytermelés és az állattenyésztés kölcsönösen kiegészíti egymást. Ez a helyzet a mosonmagyaróvári Dózsa tsa-ban is — ahogyan Nagy József (kiváló #l®ttemyésizitő el­­mondotta —, mert a ve­zetéséig nem biztosít megfelelő takarmányt a b­eherflaffioimiáin­jg érészére és emiatt­ az utóbbi időben csökkent a tej­­hozam. A kormá­nyprograimm nyomán számos intézkedés történt imáig ed­dig is a­­áslattenyiésztői munka megjavítására. Mégis, számos he­lyem a megmeimtérlés, vagy a bü­rokrácia akadályozza ezeknek a intézkedéseknek jó végrehajtását, s sem az egyénileg dolgozó parasz­tok, sem pedig a­ taián időszövet­kezeti tajgoik már vették eddig igénybe­­a silóépít­ési hitelakció lehetteségeit, pedig mind c­ tudo­­má­nyos kutatás, mind a gyakor­lati tapasztaltok igazolják, hogy a hozamot nem lehet növelni megfelelő mennyiségű és jó minőségű siló­­takarmány nélkül. Balázs Miklós rábaszentai Andrási egyénileg dolgozó paraszt arra hívta fel a figyelmet, hogy a siló­kat most kell­­megépítteni, mert később a még szorosabb­­mezőgaz­dasági munkák idején erre keve­sebb lesz a tehető­ség. De ennnek érdekében, a leg kell jobban ezer­ viessnja a szi­­ksége­s építőanyagok gyors szállítását is. Az értekezleten sok szó esett ar­ról is, hogy a mezőgazdasági s­zaki fo­lyóiratokat és szakkönyve­­ket az eddiginél sokkal szélesebb körben el kell juttatni a dolgozó parasztok közé, akiikban él a lö­­jfekvés, hogy me­gismerjék a fej­­tett módszereiket és felhasználják a­­többtenmtelén érdekében. A t megjelennt egyéniileg dolgozó párnázzok és tsz tagok, akiknek most nyílt lehetőségük először, hogy a kísérteti gazdaság g­yakor­­l­ati eredményeivel is m­egiismer­­kadijenek, azzal az elh­aitáro­zással térte­k vissza falujukba, hogy a tanultakat gazdatá­­saik között is li)tanet­lelik­éje piun­kájuk hain­tjei használják tudo­m­ányos kutatóink jó­­k­amécseit. Irodalmi est Győrött Mia este 7 órakor rendezik Gyűr­ital­ a megyei k­ultúrhét keretében irodalmi estjét. Ez alkalom­mal az írószövetség győri csoport­jáinak Barottlnyi Ferenc, Bolya Lajos, Iróffy­­Kajamiéír, Szölkedi István, Kulcsár János, Lendvai Mihály, Rácz­ Ernő, Túri Imre és mások műveiből adnak elő részint a szer­zóik, részint a Kisfaludy Színház mű­­vészei. Versek, novel­lák, szatí­rák váltak tanakk az est műsorán, amelyétt­­bünreműködnek: Borbély Ti­borné­r és a zeneművészeti szak­iskola tanárai. fi Kisfaludy Színház igazgatósága közli a város közönségével, hogy április 1-én és 2-án este 7 órakor rendes esti előadást tart. Az ápri­lis 3-ra váltott jegyek április 6-án, kedden érvényesek. (Dijörtor Sangh­áia),. . . Riportsorozat a Kínában járt győri futballisták útjáról I. INDULÁS Január utolsó napjaiban történt, a hőmérő húsz fokkal a fagypont alatt állt, de a futballis­táim­ már javában készülődtek a tavaszi bajnok­ságra. Egy igen hideg téli napon kereste fel a fiúkat a novákpuszta edzőtáborban Halasi elv­­társ, a Győri Vasas futballszakosztályától. — Hogy mi újság, azt kérdezitek. Nagy örömhírt hoztam. Aztán szünetet tartott, hogy még jobban felcsigázza a kiiváncsiságot. —■ Mondja már, Halasi elvtárs — kérték kó­rusban. — Csupán annyi — hangzott a mesterkélten nyugodt válasz —, hogy Bálim, Pesti, Tamási és Tullner Kínába mennek. — Ugyan, ne vicceljen már velünk, hisz nincs április elseje — hitetlenkedtek a fiúk. — Mindjárt négyen mennénk vidékről, méghozzá Kínába! Majd azok mennek oda, akik közelebb vannak a tűzhöz: a pestiek — toldotta meg Tullner Tibor — azok mennek ki. De mégis el kellett hinni a hihetetlennek hangzót. Rövidesen kiderült, hogy az Országos Testnevelési és Sportbizottság már ki is jelölte az indulás időpontját. El kellett hinni, hogy négy gyári fiú elindul a messzi útra, hogy se­­gítsenek átadni a világhírű magyar labdarúgás gazdag tapasztalatait a fiatal, fejlődő kínai sport­­társaknak. El kellett hinni, hozzá kellett kezdeni az előkészületekhez, hiszen az indulásig nem volt hátra hosszú idő. — Na, „kínaiak“, mentek hát Kínába? — vic­celődtek a munkatársak, a barátok a fiúkkal és sok hasznos tanácsot is adtak. Elmagyarázták, hogyan kell viselkedni Kínában, mit kell tenni, ha a repülőgép viharba kerül. Volt, aki arra is adott „fiaktanácsot“, hogyan kell a rizst pálciká­vá t­­enni. Mások azt a „biztos“ értesülésüket kö­zölték velük, hogy Kínában a rántott fecskefé­szek a legjobb csemege. -- Majd, ha­­már vtos­atda jövünk, elhi­szem, hogy ott voltunk — így Tullner Tibor, a leghietlenkedőbb. Pedig Pesti Zoltánnak több oka lett volna szételkedni. Nem akarták elengedni, számítottak rá a tavaszi bajnokságban és hat hét mégis hosszú idő. De a Győri Vasas kapusa sehogy sem akart belenyugodni abba, hogy ne láthassa meg Kínát, ne utazhasson keresztül a Szovjetunión. Kéri, követeli, az asztalt verte, nem adta fel a harcot, s közben egy hó ahaj járta át, meg át. „Bárcsak sikerülne még egy kapust leigazolnia a Győri Vasasnak!“ Február 2-án, kedden tudta meg, hogy mégis mehet. A többiek ekkor már egy hete a tágas ké­szülődés izgalmában­­ éltek, bár még mindig ott ilt szívük mélyén a kétkedés. Hátha... hátha le­fújják az utolsó pillanatban, hiszen olyan szép az egész, hogy álomnak is túlzás. Csütörtökön, február 1-én reggel már Pesti Zoltán is Budapesten volt. Olyan gyors volt az előkészülete, mint a futballpályán egy villám­gyors berohamás. Csomagolás, búcsúzkodás, a legszükségesebb holmik beszerzése. De még arra is jutott ideje, hogy megnézegesse a tér­képet és „m­egcsodálja“, milyen messze is viszi majd az útja, milyen messze is van Győr Kínától... — Szombaton lesz az indulás, tudtuk meg Pesten. A négy fiú fejében csak úgy kavargott a rengeteg gondolat. Már elkészültek a fényké­pek is az írtlevelekbe, már az indulás órája is megvolt. Tullner Tibor, a kétkedő, ekkor megje­gyezte: — No, gyerekek, most már kezdem hinni, hogy mégis elmegyünk" Szóval, a januári hír nem volt áprilisi tréfa. Február 6-án a négy győri, fiúval: Balta László­val­., Pesti Zoltánnal, Tamási Lászlóval és Tullner Tiborral kigördült a vonat a Nyugati­ pályaud­varról. Elindultak a messzi útra... . Folytatása következik. Lányai Sándor — Várnagy Györgyné. a Győri Textil fizikai és műszaki dolgozóinak abból az alkalomból, hogy első negyedéves tervüket haj­ít­ idő előtt, március 30-án délben részleteiben is teljesítették. Textiláru ellátásunk megja­vítása érdekében folytassák az üzem dolgozói a kongresszusi ver­senyt ugyanolyan harcos lendülettel, mint amíg mind győzelemre vit­ték a lemaradás megszüntetéséért indított küzdelmet. A párt és a DISZ élet hívei Kevesebb vitát több tettet Gyarmat községben ez év január 30-án alakult meg a DISz szer­vezet. A t­izenkét tagú, szervezet minden más munkát elhanyagolva, egy színmű lejátszását vette tervbe, melyet két esetben, február 28- áan is március 7-én elő is adtak. Az előadás növelte a DISz tekinté­lyét. Hét új belépővel erősödött is a DISz szervezet. Ami azonban ezután következett, nem méltó a DISz szervezethez. Március 9-én DISz taggyűlést tartottak, melynek célja a szín­darab-bevétel felhasználása volt. Ezen a gyűlésen óriási vita alakult ki, mely a DISz-tagság l­ét csoportra szakadását eredményezte. Az egyik csoport, a futballisták, az egész bevétett a maguk számára akarták, azzal az indokkal, hogy felszerelésre van szükségük. Ugyanakkor a színdarab szereplői, többségükben a röplabdacsa­pat tagjai közül kerültek ki. Úgy érezték, őket is megilleti ezen a címen a bevétel egy része. Ugyanakkor meg kell jegyezni, a fut­ballisták a járási bajnokság hat csapata közül oat ötödik helyen végeztek, míg a röplabdacsapat a megyei versenyben a harmadik helyezést érte el. Végső soron a pénzt úgy osztották el, hogy annak többségét a futballcsapat felszerelésére fordítják. A vitáról tud a járási DISz bizottság is, sőt­ ígéretet tett arra, hogy a vitát segítenek megoldani. Tenni azonban eddig még nem­ tettek semmit. Pedig sürgős segítségre volna, szükség. Akkor, ami­kor a párt azt várja a fiataloktól, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákból méltóan kivegye részét, Gyarmaton heteken keresztül a színdarab bevételéről vitáznak. Ne hagyja magám a járási DISz bi­zottság a­ gyarmati DISz szervezetet. Adja meg a kellő segítséget és akkor a DISZ­gyűlésen nem erről, hanem az előttük álló felada­tok elvégzéséről fognak vitatkozni. Margl István levele­­ fjigmán. Szili ncsmevelek a begyűjtés, a tavaszi munkák sikeréért Sál községben az elmúlt napok­ban népnevelő értekezletet tartottak, melyen résztvettek a termelési bi­zottság tagjai is. Ezen az értekez­leten megbeszélték, hogy iki mi­korra fejezi be a tavaszi munká­kat. J­uzsits János, az állandó bi­zottság tagja elmondotta, hogy jól felkészültek a tavaszi munkára. Előkészítették a fogast, a hengert, szekerekkel kihordták a trágyát és mindenki nézte a határt, mikor me­het vélni. Az értekezleten többen megkér­dezték, hogy Illiért nem áll Szil község begyűjtésben is az első he­lyen? Ott, az értekezleten többen elmondották, hogy habár a párt­tagok, a termelési bizottság tagjai élen is járnak a legyűjtésben, mégis vannak közöttük olyanok, akik még nem tettek eleget köte­lességüknek. A hátralékosok ott mindjárt megfogadták, hogy napo­kon belül eleget tesznek kötelezett­­ségüknek és azon lesznek, hogy másokat is meggyőzzenek a be­adási kistöbég teljesítésére. Mint később kiderült, ez a fo­gadalom nem üres szó volt. Másnap a népnevelő ér­­­ekezlet eredménye­képpen a községben 11 darab ser­tést adtak be. Az értekezlet airci­­apimista, hogy jól menne a begyűjtés, ha mindenki úgy­­teljesiznté köteles­ségét, mint Domonkos Vendel, Ke­resztes Gyula, Gyuric­s G Pál, Szi­lágyi Angilné és a többiek, akik egész évi tojás- és baromfibeadási kötetezettségüknek a községben már évek óta elsőnek tesznek ele­get. Az értekezleten sok hasznos ja­vaslat hangzott el, mely elősegíti a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzését. Javasolták többek kö­zött, hogy a határban levő kutakra szerel­jenek vödröket, mert itt a munka ideje és sok idő elveszik azzal, ha messze utat kell megten­ni azért, h­o­gy az általukul etetni, itatni lehessen. Sz­alai Béla, Szil. Megalakult a DISz a Ruh­ázati Holt Vállalatnál .A Győri Ruházati Bolt Vállalatnál március 17-én alakí­tot tál■■ meg a DISz szervezetet- DISz szervezet tagjai elhatározták, hogy úgy a termelő munkában, mint a­ vállalati hult ármunkában élen fog­nak járni. Terveket készítettek, mely szerint megalakítják a népi­ tánccsoportot, színdarabok előadására készülnek, sportolási lehető­ségeket teremtenek. Az alakuló gyűlésen Kovács Gyuláné párt­titkár és Winkler György igazgatóhelyettes üdvözölték a megalak­ult DISz szervezetet és biztosították őket arról, hogy minden segítséget megadnak mun­kájukhoz. Horváth László levelező. A népi együttesek bemutatója Győrött A awerei kultúrhét záróünnep" mű művét a feui távol ikon pepi szíjá­ra április 4-én, hazáink fel­ sza­­adulásámak ünnepein kerül sor Győrött a Kisfaludy Színházbsta. Ez­ alkalommal megyénk négy népi­ együttese szórakoztatja mű­­­sonával a dolgozókat. A megyei­­kultúrotthon népi együttese, ének­kara és táncc­sop­ort­ja, valamint a "­ gioboa-i, villmyósii és darnóaseri együ­ttes "lép fel a műsoron. Bár­dos: Már Kistild'011 című népi da­lokból összeállított gyűjteményét, valamint Mosottyi: Áldott föld­et" együttesének énekkara adja elő. Az együttes tán­cintk­a népi tánccsok­korral mutatkozik be. A sobori együttes a Véganyavalás című né­pi­­táncjátékot, adja elő, a gunyódi együttes pedig 11 Vitnyédi majális című filépi- játékkal szerepel a va­sárnapi bemutatón. A dal nessel­i együttes szigetközi, táncokból öszé­sszállított műsorral lép föl. Az együttesek nagy érdeklődéssel várt­­bemutatója délután 3 óraikor kezdődik.

Next