Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-01 / 103. szám

X. évfolyam, 103. szám, 1954 május 1. szombat. I­s­am­ainet­ve annak, hogy a ’­­ szocialisták­ párizsi kon­­yhoaszusán a világ munkásainak­­kép­viseltei elhatárolták május l­ e m­egrünnepiltését. A munka emberei, akiknek a keze teremti az élet minden javnát, azóta május elsején minden, évben kivonulnak a terek­re és az utcákra, hogy megmutas­sák erejüket, elszártságukat, szo­lidaritásukat a jobb jövőért folyó harcban. So­k csatát, sok vérés üt­közetet vívtak az elnyomott és k­izsákmányosu­t do­lgoasók a tőkés elnyomás, a reakció erői ellen. A mun­kásosal­uály leg­jobbjai közüli sokan veszlhették­ életüket a sza­badságért, a szocializmusért, de a kiöntött vér nem folyt hiába. A ssocializmus győzelmes lobogója lang ma már a földkerekség mint­egy 1800 lui Min­czigi összlakosságú országai feltett, Szeocializimust építő hazánkban­ május 1-e a dolgozó »­ép nagy eredményeinek seregszemléje. Tiz­vedik éve ünnepli szabadom május elsejét a dolgozó magyar nép. Május elseje nemzeti ünnep, olyan ünnep, amelyet a párt- és a kor­mányhatározatok végrehajtásáért folyó harcban egységbe forrott n­ép ünnepel. A Központi Ve­zetős Ság május elsejei jelszavai mun­kára, harcra­ mozgósítanak, ün­nepitek egész tartalmát magukba sűrítik, megszabják feladatainkat. Mindaz a harci tűz, lelkesedés, győzelmi akarat, amely dolgozó­gépünket e napon fűti, testet ölt szakban az egységes tüntető mé­­retekben, amelyek országszerte el­árasztják városok és falvak ut­cáit. Itt az egység teszi május el­­seját, a proletárnemzetköziség nap­­j­ út egyben nemzeti ünnepünkké, világ dolgozóival való öss­zefu­­tás napja mellett egyben új, ezo­­n­­alista h­azafóságunk Hollajezsőjévé. A 55 ló és május elsejei ünneps­ségek olyan időpontra es­nek, amikor a szocializmus meg"­inga­thatatlan bástyája, a Szovjet­­ut­unió és a béketábor országai újabb jelen­tős erőfeszítéseiket tesz­nek a nemzetközi helyzet megja­vításáért. A Szovjetúnió követke­zőség békepoliti­káj­a nem egy kér­désben meghátrálásra kénys­zert­­tette az imperialistákat és Bor­in után most Genfben tárgy­alóaszta­l -­ hoz kényszerítette őket az ázsiai p­roblémáik megvitatására. A Szovjetúnió békepolitiikája, v­ailam­­int a béketábor erejének nö­vekedése a nemzetközi helyzet bi­­zo­nya a fokig enyhül­é­sét eredm­é­­nyezte. A békéért folyó küzdelem­ben a világ dolgozó férfiai, asz­­szonyai, fiataljai, öregei megtalál­ják a maguk viszonyainak megfe­lelő harci formákat. Az olasz, francia dolgozók tiltakoznak az európai hadsereg felállása, illet­ve ratifikálása ellen. A vietnami k­arzafiak fegyverrel a kezükben védik a békét, küzdenek nemzeti függetlenségükért az imperialista rablók ellen. A nemzetközi helyzet azonyosfokú enyhülése azon­ban mm ad okot tétlenségre és meg­nyugvásra. Az Amerikai Egyesült Államok kalandor politikája foko­zott éberségre kell, hogy késztes­sen minden becsületes embert. A nép­tömegeken túl, egész sor bur­­vson államférfi felháborodva til­takozott az Egyesült Államok kér­kedő erői politikájával szemben és a n­éptömegektől való félelmükben ellene fordultak. Az amerikai imperialisták a­tom-z sarolási kísérlete nem lebecsülen­dő, hiszen a most kipróbált hi­d­­rogén­bomba, puhatítóbb hatású az eddig fiémeiketes atombombákmájl- Az egész világ dolgozó teák­­kö­vetkezetes harcot kell in­dítaniok ennek alkal cimadása ellen. A világ dolgozóina­k ki kell csavarni a maximális profit utáni hajszában megtébolyodottak kezéből e fegy­­vert. Mind a szo­cializánust építő országok, mind a kapitalista or­szágok dolgozói tudják és büszkék rá, hogy hidrogénbombája nem­csak a­z amerikai imperialliatákinak, hanem a Szovjetuniónak is van, sőt, mint egyes nyugati sajtója"­l­entések" beismerik, e téren a Szov­­jetúnió előbbre jár és adott eset­­ben a­z agresszort megfelelő fo­gadtatásba® tudja részesíteni. Szovjetúnió álláspontja világos a béke megvédésével kapcsolatban. Szovjetúnió Legfelső Tanácsát maik április 27-i ülésén N. Sz. Hruscsov elvt­árs a történelem ta­nulságaira is figyeltn éztet­te Dul­lest és elvbarátait, hogy ,ha az imperial­isták megpróbálnak új há­borút kirobbantani, ez elkerü­lhe­­tietlenül az egész kapitalista rendszer csődjével végződne.“ A Szovjet­únió és a­z egész béketábor hatal­mas ereje tudatában nem akar há­borút, mert tudja, hogy a háború Vérontást, pusztítást, hatalmas ál­dozatokat okoz. A Szovjetunió min­den erejét latba veti arz­alom- és hidrogénf­egy­verek elk­iiltá­sáért, a technika ezen vívmányait neo­ az emberek tömeges kipusztításá­ra, hanem a jólét emelésére,­­ emberek boldogulására alkarja felhasználni. Most az egész világon új, szé­leskörű mongolom van kialakuló­ban, amely harcot indít a­z atom- és hidro­génfegyv­erek eltiltására. Ebben a harcban feltétlen ré­s­zt kell venni nekünk, magyar dolgo­zóknak is, megmutatva itt, a nyu­gati határszélen, hogy egyen­ber­ként követjük pártunk iránymu­tatását, és kiállunk a kormány po­litikája mellett. Mi nem felejtjük­­el, hogy a Szovjetúnió segítségé­vel pártunk tette ezt a földet ha­záinkká és a hazasüzenetet fényes bizonyítéka, hogy üzemi dolgok netü­nk a januári és februári nagy lemaradások elleniére, első negyed­évi tervüket 101,9 százalékra telje­sítették.­­"Olyami időpontban ünnepeljük ma a munka nemzetközi nagy ünne­pét, amikor hazánkban min­den eddiginél gyorsabban ér­leli meg gyümölcslét az alkotó munka. Kedvező feltételeket terem­tett ehhez az új szakasz, melynek lényege, hogy a szocializmus épí­tésével párhuzamosa­n emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Az új szakasz a felszabadulás óta pártunk legnépszerűbb politikája, amely arra hivatott, hogy gya­korlatilag az egész nemzetet moz­gósítsa az 1954. évi tervteljesítés­re és túlteljesí­t­és­re. Pártunk új politikája, a nemzeti egysé­g poli­tikája, a munkás-paraszt szövet­ség, a város és falu közötti kap­csolat megerősítésének feladatait oldja meg. S ha népünk megérti pártunk új politikáját, am­inál na­gyobb m­értékben, bontakozik ki kezdeményező, alkotó ereje a kor­mányprogramra megval­ósít­á­sáért. Az 1954. évi terv a­z egész nemzet terve, a jólét emelésére. Egyetlen év alatt 18 százalékkal emeli a la­kosság fogyasztási alapját. Ezért érdemes dolgozni. Soha nem volt m­ég kézzelfoghatóbb, hogy né­pünk közvetlenül saját jólétéért dolgozik. Ma m­ár megyénk dolgo­zói előtt is világos — e filki előtt nem, azzal meg kell értetni —, hogy elmaradás a tervben — el­maradást rettent a­z életszínvonal­­ban! Túlteljesítés a tervben — túlteljesítés az életszínvonal eme­lésében ! Várjon megtettek-e mindent me­gyéink üzemi dolgozói és paraszt­sága a termelési tervek és állam­­polgári kötelezettségeik teljesítésé­ben ! A munka ünnepének öröme nem feledtetheti velünk, hogy nem végeztük el mindenütt azt a munkát, a­mit dolgozó népünk ter­veivel megyénkre kiszabott. A globális tervteljesítés nem hom­á­­lyosíthatja el a Timföldgyár, a Soproni Vasöntöde, a Csavargyár, a kisalud­ai népgyár és egy sor élelmiszeripari vállal­at dolgosói­nak felelősségét, akik első negyed­évi tervüket mennyiségben sem teljesítették. A megye­ pártértekentet határo­zatot hozott a lemaradások beho­zására. Sok üzemiben, gazdaságban pártszervezeteink most erőfeszíté­seket tesznek, hogy pártunk III. kongres­sszusára becsületbeli adós­ságaikat letörtesszék. Üzemi dol­gozóinknak 80—85 százaléka fel­ajánlást tett a kongresszus tiszte­leteire. Az a májusi menet­tábla legszebb és legértékesebb, amely­re a­z van írva, hogy teljesítették a nép iránti hűségüket, illetve a kongresszusig behozzák lemaradá­sukat. A feladat, amely most előt­­tűnik áll, elhárítani az út­ból azokat a­z akadályokat, ame­­lyek lassítják a kormányprogramm végrehajtását, s ezzel a dolgozók legközvetlenebb sze­m­élyes érde­­keinek m­egva­lósít­ás­át. A jólét mö­­velésének legnagyobb fékcsője, hogy üzemeink részleteiben nem teljesítik­ tervüket. Fegyelmezet­lemiség, lazaság, pazarlás jelei mu­tatkoznak eg­ész sor üzemünkben. Építő- és vasipari üaamedenkben, de különösen a textilüzemeinkben laza a bérfegyelem. Az első ne­­gyed­évben textilüzem­nel akinek 50 százaléka kisebb-nagyobb miére­tékben túllépte a tervezett bér" alapját. Szinte valamennyi üze­­münkben csökkent a termelékeny­ség. A párt, a dolgozó nép elvárja ezen üzemek vezetőitől, hogy rö­vid időn belül számolják fel a meglévő h­iányosságokat. A kor­mányprogramra hangoztatásával nem javul meg a munka ott, ahol az életszínvonal emelkedését cse­lekedetben elválasztják a terv tel­jesí­téstől. Megyénk dolgozó parasztsága vállvetve a munkásosztállyal ün­nepli május elsejéit. A mi államunk alapja és ereje a munkásosztály­bs dolgozó parasztság testvéri szö­vetsége, amely biztosítéik a falu és város b­ölcsönös jólétjének megte­remtésére. De vájjon megvan-e -e a köl­csönösség a megyénkben.­ Üzeme­tek munkásai a kereskedelem út­ján egyre több kisgépet, iparcik­ket küld megyénk parasztságának. Ezt mutatja a falu megnövekedett áruforgalma. A dolgozó paraszt­ság egyeté­rt a párt és a kormány új politikájával. Megyéinkben a tartalékföld kevésnek bizonyult. Megnőtt a föld becsülete, fejlesztik a­z állatállományt. Az elmúlt évek­nél sokkal több trágya növeli a föld termőere jét. A tavaszi kalá­szosok vetését túlteljesítették, megkezdődött a szorgos munka a tavaszi kapásnövények ápoló-. bara. Megyénk parante-.ág.i i-t igyekszik hasznosítani a ko.­­ • Programm nyújtotta lehet, gi­­ket, hogy növe­lje terméseredmé­nyeit, ezzel egyéni hasznát. A kormányprogramos megvalósulása az emelkedő jólét, a bőségesebb és olcsóbb iparcikk biztosítása azon­ban mégis veszélyeztetve van me­gyénk falvaiban. Olyan gondolko­dásmód kezd kialakulni, amely a jólét megva­lósítását kizárólag a kormánytól várja. A parasztság egy része engedményeket vár, a kormányprogramombál csak a jo­gokat érrtetten­ezi, a kötelességeket nan. A kulákok sugallatára nem egy várja, hogy az állam törölje el kötelezettségét. A „vonakodó!­, csodavárók“ elszámítják magukat! Várjon a kormányrendeletek ma­gukban adhatnak l e több kenyeret, ael­miszert és iparcikk­et . Nyil­vánvaló, hogy a nagyobb mennyi­ségű húst, zsírt, tojást, baromfit, gabonát a parasztságnak kell megtermelnie megyénkben, még­pedig a most induló tavaszi mun­kákkal és az egész évi céltuda­tos gazdálkodással. A mezőgazdasági termelés eme­lése az egyik legfontosabb fel­­adat. Ettől azonban elválasztha­tatlan a­z állampolgári kötelezett"­ségeik teljesítése mind a beadás, mind az adó vonalán. Megyénk minden egyes községébe® csak úgy válik élő valósággá a kormán­y" Programm, ha a parasztság részt vállal nagyszerű célkitűzésetek teljesítésében; emeli a termé­dhoza­­mot és ugyanakkor teljesíti állam­­­polgári kötelességeit. Falusi párt­os tanács­szervezők ne közöljék a beadást „kényes“ kérdésnek, szük­ségeses­égéről nem beszállni, dogo­zó népünk becsapása lenne. A szocializmus építésében ed­­dig elért eredményetek büszkeséggel töltenek el bennün­ket. A népi demokráciák testvéri népei és az elnyomottak milliói­ra szerető figyele­mmel kívénák al­kotó munkánkat. Mi tu­d­juk, hogy eredményeink mellett van még pó­tolni, javítanivaló a munkánkban. De azt is tudjuk, hogy a jólét és DeC emelkedés dolgozói aikimaik a ke­zébe van letéve, végrehajtása tő­lünk, magunktól függ. Emeljük tehát magasra népi demokratikus rendszerünk győzelmes zászlaját, amely ünnepnappá tette hétköz­napi harcainkat a termelés front­ján. A pá­rt bízik a nép erejében, s a nép helyesli a párt politiká­­ját. A kölcsönös bizalom és el­­azántság biztosíték még nagyobb sikerek és győzelmek elérésére. Az idei május elseje legyen folyta­tása, előrelendítője hétköznapi tercainknak, a kongresszusi ver­senynek, a bék­eh­arcnak — annak a küzdelemnek, amely népitek szá­mára egyre közelebb hozza a nép­­jóilet programjajának megvalásí­tását. Cíizmazia Lijo*. JtLáfiu­­., a béke., cSentaktáeLa és a saaaiaLizmas eminek Un tie fii seeei szem­léje A régi május 1. Titokban lopóztam most felrémlik, munkás, kezében — tollak. Szembejön — jelszót súg, tovább ballag. A Szokolniki mögött, mint tolvaj borda, megbújtunk a réten egy bokorba őrségre kiállt a legéberebb. A suttogó szónoklat gyorsan pereg. Ingünkből kihúztuk a vörös szövetet, mentünk és maréknyi zubbonyos követelt, Lópatak alatt a bokor ropogott, má­jas Majakovszkij verse — Börtönbe vetetek! Je a reményünket dolgozó koldusait ma. Mi tudtuk — a világ­­ tudta, mikor kard sújtott legbiztosabb vetés Jönnek majd — nevüket ne is számláld össze. Lobog a lobogók millió vörössel S jön századot, korszakot a Szovjetúnió végtelen erejű,. Kardlapot­ nem ölte a bánat: a kiontott vére, egységbe szorítja a zászlóvivőre, rohamozva vele Nézek sandán, van-e kozák. Micisapkás a város pereméig, vagy zsandár? Korbácsot! jön a nép, jönnek a gyárak. Mi tudtuk — ez a perc Éljen május elseje, a proletárnemzetköziség harcos ünnepe, a békéért küzdő népek hatalmas seregszemléje

Next