Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. július (10. évfolyam, 154-181. szám)

1954-07-01 / 154. szám

rr­AG p»oteTjBJArhsztsat jtrt k f X. évfolyaatt,«154. szám, 1954 július 1. csütörtök. AHA. CO r-TJLXEn A2MDP GYOR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Soproni kezdeményező készség Hónapok óta élénk figyelem kíséri Győr és Sopron textil­ipari főmérnökeinek versenyét. Ezt a versenyt a soproniak kezdeményezték és eredmé­nyességét textilüzemeink ál­landóan javuló munkáján is lemérhetjük. Most újabb olyan kezdeményezésekről kell beszá­molnunk, amelyek a soproni dolgozókat dicsérik. A Soproni Autógyár dolgo­zói helyesen gondoltak­ arra, hogy a k­ongresszusi verseny lendületét továbbra is meg kell tartanunk. Ezt kívánja a kon­gresszusnak az ipar munkájá­ra vonatkozó határozata a termelési sikerek folytatása és ezzel életszínvonalunk állandó emelése. Az Autógyár dolgozói nem várták meg a félév végét, hanem jó egy héttel előtte, versenyre szólították a sopro­ni vasipari üzemeket. Most a Soproni Ruhagyár viszont a megye textilüzemeit szólította fel, hogy induljanak harcba a második félévi terv teljesítéséért. Zászlót is aján­lottak fel a legjobb eredményt elérő üzemnek, a Ruhagyár dolgozói konkrét, határozót­, célk­itűzéseket állítottak maguk elé, hogy minél sik­eresebben járuljanak hozzá a kongresszu­si határozatok megvalósításá­hoz, a népjólét fokozásához. Ennek a két versenykezde­ményezésnek külön mértéket ad, az a tény, hogy megteremti az átmenetet a kongresszusi verseny és az újabb, alkotmá­nyunk tiszteletére induló ver­­senyszak­asz között, segíti te­­hát kiküszöbölni versenyműn­­rcánkból a kampányszerűséget, ugyanakkor számol távolabbi, az egész évre szóló célkitűzé­sek megvalósításával. Dicsérd illeti a soproni dol­gozókat öntevékenységükért, lelkesedésük, a kongresszusi határozatok végrehajtásáért érzett felelősségük pedig áll­jon példaképül megyénk töb­bi üteme előtt, A kapuvári gépállomás dolgozói csatlakoztak a töltéstavarok versenyfelhívásához A kapuvári gépállomás dolgozói a maga­sabb terméshozamok elérése érdekében bejelen­tették, hogy csatlakoznak a töltéstavas gépállo­más dolgozói által elindított versenymozgalom­hoz. Többek között vállalták a kapuváriak, hogy a növény­ápoló gépek jó kihasználásával a kftr­­eetűikbe tartozó itarmellezövetn­ezetek az erede­tileg tervezettnél 1­0 százalékkal magasabb át­lagtermést érnek el. Ugyancsak elősegítik a ter­melőszövetkezetek gyors és jó minőségben el­végzett takarmány betakarítását, hogy az állat­állomány téli szükségleteit megfelelően biztosít­sák. Az aratás-cséplési f­őmunkálatokkal kapcso­latban ígéretet tettek arra, hogy — bár eddig 333 holdra kötöttek gépi aratási er-­ődést — ennél is nagyobb területen végeznek gépi ara­tást. Az igen nagyfontosságú tarlóhántás elvég­zése érdekében vállalták, hogy az aratást követő öt nap alatt ezt a munkát is elvégzik és erre a célra két talajmunkás gépet állítanak be, melyet két műszakban üzemeltetnek. Végül vállalták, hogy a gépállomás aratási tervét 110, cséplési tervét 115 százalékra teljesíti és 3 százalékos üzemanyagmegtakarítást ér el. Jól sikerült gazdan­ap volt Szanyban Állattenyésztésünk további fej­lődésének elősegítésére vasárnap legelőbemutatóan­ egybekötött, nagyszabású gazdanapot tartottak. A gazdanapon a szanyiakon kívül résztvettek a Rábaköz állattenyész­tésben élenjáró termelőszövetkeze­­tei és egyénileg dolgozó paraszt­jai* .A legelőszemle során bemutatás­ra került a fásításokkal határolt szakaszos legeltetés, a delelőhelyek változtatása, a fejlett szénaszárí­tási módok közül a finn nyárson való szárítás, valamint a Lanz- Bulldog által vontatott fűkaszáló. A megjelent gazdák különösen a fűkaszálógép jó munkáját dicsér­ték és érdeklődéssel ismerkedtek a finn nyárson való szénaszárítás módszerével. A jól sikerült gazdanapot a fel­hajtott legjobb állatok díjazása, majd Biró Gyula, a mosonmagyar­óvári kísérleti intézet főállatte­­nyésztőjének nagy érdeklődéssel kísért előadása zárta be. Mostanában a strand a győri dolgozók egyik leglátogatottabb helye. Vidáman zajlik az élet itt reggel nyolctól, este nyolcig. A pancsolóban a picinyek élvezik a vizet, a nagy medencében a felnőttek úsznak. A ját­szótéren magasba lendül a hinta, s a zöld pázsiton eső kaládé színű emberek eütteti­k magukat a nap sugaraival. Van olyan nap, hogy több mint kétezer ember fordul meg a strandon. Sóik köztük a bérletes,­­ különösen az olcsó gye­rekbérletek száma emel­kedett a múlt évihez ké­pest. Sokan vannak olya­nok is, akik nem rendsze­res strandolók, de a szép napsütés, a meleg kicsalja őket a jó levegőre, a víz mellé. A strand forgalma év­­ről-évre növekszik. Bár­­mennyire is igyekeznek zavartal­an­ul lebonyolítani a forgalmat a strand dol­gozói, sokszor van torló­dás. Du Winkler Mihály, a strand gondnoka, aki hosszú évek óta ügyel a strand rendjére, tisztasá­gára, s ahogyan mondja, a­­kisujjában van az egész terület,­­ öröm­rel vezet, le a Dunához, ahol piros­­fehér bójákkal elkerített területet „fogtak ki“ a Duna vízeiből. Ez az új sz­abadúszoda lesz, ami előreláthatólag már va­sárnap megnyílik, ötven­két méter hosszú, tizenhat méter széles ez a terület. Tehermentesíti majd a medencét, s külön örömé­re­­szolgál azoknak, akik szabad vízben szívesebben fürdenek- igaz, hogy ide csak jó úszók melletnek, mert a víz négy méter mélységű. Bizony, „kinőtte"­­már kissé Győr városa a stran­dot, mint ahogyan kinőtte a színházat, a mozit, a szórakozóhelyeiket is. Vannak tervek, hogy új medence épül a régi mel­lé. De addig is, amíg a tervből valóság lesz, a szabad uszoda könnyít a dolgon. A­z Iránit dolgozói pedig Winkler Mihállyal az élükön mindent meg­­tesznek, hogy zavartala­nul élvezhessék a nyarat a győri strandoló­k a megnövekedett forgalom mellett is. Vidám élet a győri strandon Tét községnek is lesz kultúrotth­ona . Megyénkben százhuszonkét kultúrotthon szol­gálja a falvak lakóinak kulturális felemelkedését. Olyan kis községben is van kultúrotthon, mint például Vitnyéd, ugyanakkor Tét községben, amely járási székhely is, nincs kultúrotthon. Ez pedig a tétiek hibája. A község már k­apott pénzt kultúrotthon építésére, csak nem tudták eldönte­ni, hogy azt hová építsék. Most végre kijelölték a kultúrotthon építésére alkalmas területet a köz­­ség főutcájának közepén. Elkészült a kultúrott­hon tervrajza is. A nagyterem nézőtere öt-hatszáz személyes lesz. A község dolgozói nagy örömmel vették a kultúrotthon építésének hírét és elhatá­rozták, hogy Kisfaludyról nevezik el kultúrott­­honukat, mert Téten halt meg Kisfaludy Sándor. Már eddig háromszázan ajánlották fel, hogy tár­sadalmi munkával hozzájárulnak a kultúrotthon építéséhez. Gálik Pál kőműves, Horváth András dolgozó paraszt, Nemes László asztalos köznapi munkát ajánlott fel, sokan kocsifuvarral segítik rj munkálatok lebonyolítását. A téti gépállomás dolgozói is kitesznek magukért: 30.000 forint ér­tékű társadalmi munkát végeznek majd. A Tél k­özség melletti Malomsok községből 31.000 bon­tásból eredő téglát kapnak az építkezéshez, ami­ből pár ezret már az építkezés színhelyére is szállítottak. Megkezdték már a kultúrotthon he­lyén álló régi épület bontását is. A tétiek úgy tervezik, hogy november 7-ét már új kultúrottho­­nukban ünneplik. miniminiimiiiiiiusimiMji• MEGYÉNKBEN IS nagy­­ készülődés folyik már a szep- - temberben megnyíló országos , ■mezőgazdasági kiállításra.­­ Máris számos állami gazdaság,­­ termelőszövetkezet és egyéni-­­­leg dolgozó paraszt jelentette­­ be, hogy kiemelkedő termelési­­ eredményeinek bemutatásával, s munkamódszerének ismerteté-­­­sével kíván résztvenni a lei- • állításon. Ezek között találjuk­­ az országos hírű balfi Micsu-­­ rin termelőszövetkezetet és m a­­ a soproni állami gazdaságot is.­­ Képeinken bemutatunk néhá-­­­nyat azokból az állatokból, s melyek az őszi kiállításon is • láthatók lesznek majd. A balfi­­ Micsurin többek között felví- I szi a kiállításra a képünkön látható Ernéi nevű vörös-tarka­­ bikáját, míg a soproni államin gazdaság kiváló juhtenyész- • fősének legjobb példányaival­­ készül a kiállításra. .. (Kilencven perc után 2:2) Magyarország—Ursguay 4:2 (1:0) A gyenge termelőszövetkezetek fokozott megsegítése most vai egyik legfontosabb feladat a falusi munkában.­­a párt és az állam, politikai és anyagi erő­feszítései arra irányulnak, hogy az eddig elmaradt, nem kielégítő terméseredményeket és jövedelmet elért termelő­­szövetkezetek is mielőbb elér­jék azokat amelyek már vitat­hatatlanul túlszárnyalják a kisparaszti gazdálkodás szín­vonalát. Ezt a célt szolgálják a termelőszövetkezeteknek nyújtott fokozott kedvezmé­nyek, a gépállomások minden eddiginél nagyobb segítsége. De mindez a segítőkészéig nem éri el a célját akkor, ha maguk a termelőszövetkezeti tagok közömbösek saját gazda­ságuk fellendítésének ügye iránt. Sajnos, még mindig vannak ilyen termelőszövetke­zetek, bár számuk egyre ke­vesebb. Ezek közé tartozik pél­dául a dunaszegi Búzakalász termelőszövetkezet is. Mi a helyzet ebben a term­előszövet­­kezetben? Mindenki láthatja, hogy bár már július elsejét mutatja a naptár, még mindig rengeteg tennivaló lenne az elmaradt növényápolási mun­­k­ák pótlására. Nyilván tudják ezt a Búzakalász tagjai is. De aki azt hiszi, hogy ez a helyzet nyugtalanítja a termelőszövet­kezet tagjait, nagyon téved. A tagság jórésze nemcsak a ka­pálásban nem vesz részt, ha­nem még a fogatokat is egyé­ni használatra, a házépítések­hez, kavicshordáshoz viszi el, méghozzá teljesen önkénye­sen. Mindennek tetejébe a csa­ládtagok bevonásáról a t­ö­­­vényápolási mun­­ákba, halla­ni sem akarnak. Igen örvendetes, hogy a dunaszegi termelőszövetkezet tagok egy része államunk se­gítségével, házat tud építeni. Csakhogy az új házban csak ak­kor lesz jó élet, ha tele lesz a kamra télire. Márpedig, ha a Búzakalász tsz egyes tagjai így folytatják, akkor nehezen tesz miből megtölteni akár az új, akár régi házban lakó tagság kamráit. Ezért ne vár­janak mindent külső segítség­től, hanem maguk is fogják meg a dolog végét, mégpedig most, amikor még nem késő.

Next