Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-01 / 257. szám
XL évfolyam, 257. szám, 1835. november 1, kedd ARA: 50 FILLE Segítsük az új termelőszövetkezeteket A termelőszövetkezeti mozgalom egészséges fejlődését a szemmel látható gazdasági eredmények mellett, a közös gazdálkodás útjára lépő dolgozó parasztok számának állandó növekedése bizonyítja legjobban Megyénkben is az év eleje óta hétről-hétre, hónapról-hónapra növekszik a termelőszövetkezetekbe újonnan belépők száma. Ugyanakkor sok községben új termelőszövetkezetek és termelőcsoportok is alakulnak Többek között Börcsön, Bőnyrétalapon, Pásztoriban, Vörcsejen, Mosonszentjánoson, Arakon és még jónéhány más községben kezdik meg ezekben a hetekben működésüket a nemrég megalakult termelőszövetkezetek. Egyes helyeken, mint például Beleden, vagy Vásárosfalun, a dolgozó paraszton az összefogás kezdetlegesebb fokát választották és termelőcsoportba tömörültek. Az új termelőszövetkezetek mellett számos régebben működő termelőszövetkezet is lényegesen megnövekedett taglétszámmal és területtel kezdi meg a következő gazdasági évet A termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése során most az egyik legfontosabb feladat az, hogy ezek az új termelőszövetkezetek is mielőbb megerősödjenek és szilárd, jól jövedelmező nagyüzemi gazdaságokká váljanak. Most megalakuló termelőszövetkezeteink lényegesen kedvezőbb körülmények között kezdik el az új ésetet, mint azok az úttörő, kezdeményező dolgozó parasztok, akik ezelőtt öt-hat évvel jóformán semmi nélkül, felszerelés és állatállomány nélkül, valamint megfelelő tapasztalat hiányában láttak hozzá a közös gazdálkodáshoz. A most megalakuló termelőszövetkezeteket sokkal hathatósabban tudja segíteni államunk — mindenekelőtt fejlődő gépállomásainkon keresztül. Párt- és állami szerveink is sok jó gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, melyek átadásával lényegesen megkönnyíthetik az új termelőszövetkezeteit első lépéseit. Minden lehetőség megvan tehát ahhoz, hogy a most megalakult és az ezután megalakuló új termelőszövetkezetek mielőbb valóban példamutató nagyüzemi gazdaságokká váljanak és ezzel biztosítsák, hogy már a közös munka első évében minden kétséget kizáróan bebizonyítsák a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Ez nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem politikailag is. A legtöbb községben az egyénileg dolgozó parasztok fokozott figyelemmel kísérik az új termelőszövetkezetek működését és első lépéseit. Völcsejen például, ahol nemrég mintegy húsz dolgozó parasztcsalád termelőszövetkezetbe tömörült, az egyénileg dolgozó parasztok szinte kivétel nélkül hangoztatják: — Meglátjuk, mire viszi egy év alatt az új Rákóczi Termelőszövetkezet és ha jók lesznek az eredmények, jövőre mi is belépünk Megyénkben számos kiválóan gazdálkodó, sőt országos hírű termelőszövetkezet működik. Ezek sem önmaguktól váltak virágzó gazdaságokká. A párt és az állam állandó segítsége, fidelities gondoskodása egyengette fejlődésük útját így van ez a most megalakult új termelőszövetkezetekkel is. Sajnos, egyes helyeken megfeledkeznek erről az alapvető igazságról. Egyes helyeken nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a dolgozó parasztokat meggyőzzék a termelőszövetkezetbe való selépésre, de utána magukra hagyják őket gondjaikkal, problémáikkal. A balfi Úi Barázda Termelőcsoport például már több hónappal ezelőtt önálló termelőszövetkezetté alakult át, de a Járási Tanács mezőgazdasági osztálya azóta jóformán feléje sem nézett az új termelőszövetkezetnek. Ugyanakkor gyakran járnak az ugyanabban a községben lévő Micsurin Termelőszövetkezetbe. Világos, hogy most elsősorban az Új Barázdát kellene támogatni, ahol a tagságnak még közel sincs annyi gyakorlata, tapasztalata a közös munkában, mint az országos hírű Micsurin Termelőszövetkezet tagjainak. A soproni járás tanulhatna e kérdésben a győri járástól, ahol a pártbizottság kezdeményezésére külön brigádot szerveztek szakemberekből, akiknek elsődleges feladata az új termelőszövetkezetek szakmai, gazdasági és szervezeti segítése. Milyen segítségre van szükségük az új termelőszövetkezeteknek? Jelenleg mindenekelőtt azt kell elérni, hogy az átalakulás zökkenői ellenére az új termelőszövetkezetekben is a legrövidebb időn belül elvessék az őszi kenyérgabonát. Elsősorban a gépállomásokra vár az a feladat, hogy ebben a munkában minden segítséget megadjanak az új termelőszövetkezeteknek. Nem engedhető meg olyan visszás helyzet, mint a Csornai Gépállomás körzetében, ahol éppen a nemrég alakult pásztori termelőszövetkezet maradt el legnagyobb mértékben a vetési munkákkal. A legjobb gépeket, a legjobb traktorokat, a legjobb agronómusokat most elsősorban az új termelőszövetkezetek segítségére osszák be a gépállomások. Az új termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodásának legfőbb előfeltétele, hogy mielőbb kialakuljon az alapszabály szerinti munkaszervezet. Kik adhatnának ehhez több segítséget, mint régebben működő jó termelőszövetkezeteink elnökei, vagy brigádvezetői. Rumi Gyula elvtárs, a péri Micsurin TSZ elnöke, vagy Lampert Mihály elvtárs, a kenyrétalapi Szabad Május 1. elnöke példás módon ki is veszi a részét ebből a munkából és gyakran meglátogatja a szomszédos új termelőszövetkezeteket, tanácsaival, tapasztalatai átadásával,segíti a szervezett, fegyelmezett közös munka kialakítását Mindezek mellett azonban az új termelőszövetkezetek mielőbbi megerősödésének, megszilárdulásának legfontosabb záloga a termelőszövetkezet kommunistáinak munkája Termelőszövetkezeti mozgalmunk hétéves fejlődésének legfontosabb tapasztalata az, hogy az eredményes munka igazi motorja a jól működő termelőszövetkezeti pártszervezet. Ha így van ez a régi termelőszövetkezeteknél, mennyivel inkább vonatkozik ez az újakra amelyekben a kommunisták szervezett ereje, példamutatása biztosíthatja leginkább, hogy a tegnapi egyéni gazdák minél előbb megtalálják helyüket a közösben és egy emberként vegyék ki a részüket azoknak a terveknek a megvalósításából amelyeket az alakuló közgyűlésen elhatároztak Így válnak majd újonnan alakuló termelőszövetkezeteink mielőbb a szocialista mezőgazdaság újabb szilárd pilléreivé Ifjúsági klub nyílik a Felszabadulás Kultotthonban A Győr-Sopron megyei DISZ- bizottság és a megyei Felszabadulás Kultúrotthon közösen ifjúsági klubot nyit Győrött. Az ifjúsági klubot november 15-én ünnepélyesen nyitják meg. A klub tagjainak elsősorban azokat a fiatalokat veszik fel, akik a november 7-i versenyben a legjobb eredményt érik el, de tagjai lehetnek azok a tanuló fiatalok is, akik legjobb tanulmányi eredménnyel dicsekedhetnek. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓLI eredmények. Beszámoló a genti értekezletről. — Töltéstava nagy ünnepe. — Levelezői ankét volt Sopronban. — Vasárnapi sport November 7-i verseny a megye konfekcióiparábanSoproni Ruhagyár* A Soproni Ruhagyár mind a 17 szalagja -benevezett-e a november 7-e tiszteletére folyó versenybe. A legélesebb a verseny a kilences, a tizes és a tizenhetes szalag dolgozói között. Mindhárom szalagon klott leánykaruha, illetve kötény készül. Méghozzá határidőre: november 7-ig el kell szállítania a gyárnak az egész megrendelt mennyiséget. Igen ám, de nem ment úgy a munka, ahogyan kellett volna. A program szerint 235 darabot kellene gyártani naponta ebből a ruhából és hetekkel ezelőtt, amikor a gyártás megkezdődött, 190 volt az átlagos napi teljesítmény. Ilyenkor különösen kézenfekvő, hogy a verseny adhat lendületet a munkának. Az üzem vezetősége célprémiumot tűzött ki: 1000 forint jutalmat annak a szalagnak, amelyik a legtöbb klottruhát készíti el határidőre, 000 forint jutalmat a második helyezettnek. Ez is jobb munkára ösztönözte a három szalag dolgozóit. A napi teljesítmény szinte ugrásszerűen megnövekedett. Jelenleg legjobb a 9-es szalag, 3995 darab ruhát készített el idáig. De a 10-es szalag a nyomában van 3716 darabbal. A 17- es szalag dolgozói is kemény versenytársnak bizonyulnak, mert bár hatnapos késéssel álltak rá erre a munkára — szabadságon voltak a szalag összes dolgozói — mégis 2316 darab ruhát készítettek már el. Tehát viszonylag ők állnak a legjobban. »De mi nem hagyjuk magunkat« — így nyilatkozik Weisz Mária, a 9-es szalag vezetője. S nemcsak ő. Szommer Ferenc, a szalag »motorjanaponta érdeklődik: »hogy állunk?« S ha zökkenő van, azonnal megteszik a dolgozók a szükséges intézkedéseket. A múlt hét egyik napján két hiányzó volt egyszerre. Az ilyen váratlan hiányzás meglehetősen megnehezíti az egész szalag helyzetét. Igaz, jött két varrónő a helyükbe, de hát ők még gyakorlatlanok voltak Ilyenkor Gullner Antalné, a szakma kiváló dolgozója szokta »átvenni a szót« olyan formában, hogy segítséget ad a gyengébb varrónőknek. Ez meg is történt és például Láng Ilona, aki »beugrott« az egyik beteg munkatárs helyére, már olyan nagyszerűen dolgozik, hogy el sem akarják engedni a többiek. A napi 220-as teljesítmény már általános a kilences szalagnál és általános az a vélemény is, hogy nem vallhatnak szégyent a november 7-i versenyben s persze a jutalom elnyerése se lenne utolsó dolog. Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár A harmadik negyedévben a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár azért nem lehetett élüzem, mert a minőségi követelményeket nem teljesítette. De ez nem kedvetlenítette el a dolgozókat, sőt arra az elhatározásra jutottak, hogy a negyedik negyedévben ezen a téren is elérik az élüzem szintet. November 7-e tiszteletére versenyt indítottak a jobb minőségért az egyes blokkok között — a blokk a legkisebb termelési egység az üzemben. — A verseny eredménye már október két első dekádjában jelentkezett. A negyedik negyedév első hónapjának minőségi eredménye 87,7 százalék elsőosztályú áru. A harmadik negyedév első hónapjában csak 86 százalékban gyártottak elsőosztályú árut az üzemben. A blokkok közötti versenyben első a Táncsics-blokk, 89,6 százalékos elsőosztályú áruval. De nem sokkal marad le mögöttük a Rákóczi-blokk, 88,7 százalékos eredményével. A verseny következménye az is, hogy a jelenleg utolsó helyezett Hunyadi-blokk dolgozói erősen fogadkoznak: felzárkóznak az elsők közé, a negyedik negyedév közepére túlhaladják jelenlegi 82,8 százalékos eredményüket. Minden jel arra mutat, hogy a blokkok közötti verseny eredményeként újra elnyerik a büszke élüzem címet a Kötöttárugyár dolgozói. Az elmúlt vasárnap 310 traktor szántott, vetett a megyében Télén erővel folytassuk az őszi munkákat Olyan szép idő volt, hogy aki igazán szereti a földet, a népét — kint a falvakban — nem állhatta meg, hogy ne használja ki ezt a (ebben az évben talán az utolsó) napsütéses vasárnapot. Gépállomásaink dolgozói nagyobbrészt éltek is a lehetőséggel, mindent elkövettek, hogy minél több traktor kerüljön ki a földekre. A Mosonmagyaróvári Gépállomásnak negyven gépe dübörgött, szántott, vetett, silózott, betakarított. Ezen a napon 152 kataszteri holdat vetettek a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezetek földjein. őszi vetési tervüket idáig 88 százalékra teljesítették, s minden reményük megvan arra, hogy napokon belül befejezik a tervet. Ugyanilyen elismerő hangon lehetne beszélni a Győrsövényházi Gépállomás kitűnő vezető gazdászáról, Tóth Gy. Miklósról és Mészáros Lajos főmechanikusról, akik ugyan kisebb gépállomáson, kevesebb gépparkkal mint a mosonmagyaróváriak, de hasonló lelkesedéssel és kötelezettségérzéssel teljesítették munkájukat. Ennek a gépállomásnak is kint volt a múlt vasárnap minden üzemképes erőgépe. A Magyarkimlei Gépállomás dolgozói sem aludtak, hiszen a 36 erőgépből 28 dolgozott és lehetne sorolni tovább a nagyszerű traktorosok, mechanikusok, gazdászok igazgatók neveit, akiknek valóban szívügyük, hogy minél hamarabb földbe kerüljön a mag, biztosítva legyen népünk jövő évi kenyere. Nem ünneprontásként, de sajnos arról is szólni kell, hogy akadt olyan gépállomás, amely a rossz vezetés, szervezés folytán magyarul, kieresztette a markából ezt a szép őszi napot Úgy, mint a Sopronhorpácsi Gépállomás, melynek a 28 erőgépe közül csak egyetlen egy mozgott kint a földeken, szinte megcsúfolására a 27 »társának« — vagy azok kezelőinek, irányítóinak? Mindent összevetve, lényegében megyénk traktorainak majdnem háromnegyed része kint dübörgött a földeken, javarészt vetési munkákkal elfoglalva, de nagyon sok traktor végzett őszi mélyszántást, vagy segédkezett a termelőszövetkezetek betakarítási munkálatainál is. Dícséret és elismerés illeti a gépállomások szorgos dolgozóit, hogy ezt a szép őszi vasárnapot jól kihasználva, gazdag munkaeredményekkel hasznosították. Csak így tovább. Azzal a sürgető tudattal és felelősségérzettel, hogy a vetési tervek teljesítéséhez nemcsak a szép napfényes napokat, hanem most már az órákat is jól ki kell használni. A mezőgazdasági Október 29-től november 13-ig a Állami Könyvterjesztő Vállalat a Népművelési Minisztérium és a földművelésügyi Minisztérium hozzájárulásával országszerte mezőgazdasági könyvvásárt rendez. A könyvvásár, amelyet megyénk legtöbb községében megtartanak, azzal a céllal indul, hogy dolgozó parasztságunkat, a mezőgazdasági szakembereket jó szakmai irodalommal lássák el. Azok a nagy feladatok, amelyek mezőgazdaságunk előtt állanak, megkövetelik, hogy okos, művelt mezőgazdasági szakemberek, agronómusok és termelőszövetkezeti tagok legyenek az országban. A júliusi párthatározat rámutatott arra, hogy dolgozó népünket az eddiginél jobban el kell látnunk kenyérrel, tejjel, hússal, zsírral, állandóan fejlődő iparunkat pedig nyersanyaggal. Mezőgazdaságunk termelésének kell biztosítani az anyagi alapot ahhoz, hogy népünk jóléte, kultúrája állandóan emelkedjék. Ahhoz, hogy mezőgazdasági dolgozóink a lehető legkevesebb erőbefektetéssel és a legésszerűbben dolgozzanak, hogy nagy terméseredményeket érjenek el a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, szükséges, hogy megismerjék a rendelkezésünkre álló szakkönyveket, mezőgazdasági módszereket, gépeket. A régi, kezdetleges munkamódszerek, amelyek a mezőgazdasági munkálatokban leginkább elterjedtek, nem végségesek ahhoz, hogy a régieknél jobb eredményeket érjünk el. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, állami gazdaságaink, traktorállomásaink, de az egyénileg dolgozó parasztság számára is feltétlenül fontos a szakmai irodalom elmélyült tanulmányozása. Ezért fontos, hogy minden községünkben, ahol megrendezik a mezőgazdasági könyvvásárt, a dolgozó parasztságot felvilágosítsuk a könyvvásárlás fontosságáról) Szakkönyvek vásárlása és tanulmányozása nélkül nem termelhetünk többet és jobbat. Csak tanulással és olvasással valósítható meg az egyéniek és az ország gazdasági felemelkedése, S a könyvvásár ehhez ad segítséget, könnyvvásárról