Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-22 / 274. szám
i'l évfolyam, 274. szám, 1955. november 28. kedd. ARAM FILLER A Wilhelm Pieck-gyári nagygyűlés Pontosan fél három volt, amikor a küldöttség megérkezett a Wilhelm Pieck Vagongyárba, ahol már várták őket az üzem vezetői élenjáró dolgozói. Lakatos Albert igazgató üdvözlő szavai után a vendégek elindultak az ünnepi nagygyűlés színhelyére: az autógyári szereldébe. A szeretet, 3 lelkes, gondos felkészülés sugárzott ennek a teremnek minden zugából. A hatalmas csarnok díszruhába öltözött éppúgy, mint ahogyan ünneplőbe öltöztek a munkások akik zsúfolásig megtöltötték a nagy műhelycsarnokot. A munka zaja helyett most tapsvihartól visszhangoztak a falak. A díszes emelvényen helyet fog MAI mríHITTIVK TARTALMÁBÓL» A Szovjetunió és India erősödő barátsága szilárdítja a békét és a nemzetközi együttműködést. — DISZ-servezetek a 100 százalékon alul teljesítők segítségéért. — A pártoktatás eddigi eredményei Fertőrákoson. — Szombaton megalakult Csorna község negyedik termelőszövetkezete. — Mozaikok a győri vásárból. — Sport. Forró szeretettel fogadták Győr város dolgozói a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét A nagy Szovjetunió is a szovjet emberek iránti forró szeretettel láthatva várta és fogadta Győr dolgozó népe a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét. Amikor híre jutott, hogy a hazánkban tartózkodó küldöttség Győr városába is ellátogat, megkezdődött a tervezgetés, a készülődés az egész városban, minden üzemünkben, de különösen a Wilhelm Pieck Vagongyárban, ahová a küldöttség látogatását jelezték. A késő ősz legszebb virágai fonódtak csokorba a szovjet vendégeknek. Üzemeinkben összeállították a küldöttségeket, amelyek a Wilhelm Pieck-gyár tinijepi nagygyűlésén képviselik Győr város üzemeit Minden dolgozó ott akart lenni a nagygyűlésen, mindegyik a saját szemével szerette volna látni a szeretett vendégeket Az autógyári nagy szereldét szorgos kezek díszítették A Szovjetuniót dicsőítő a szovjet vendégeket üdvözlő táblák, transzparensek takarták a szerelde falait s ott voltak mellettük azoknak a vagongyári dolgozóknak arcképei, akik szovjet munkamódszerekkel érnek el kiemelkedő termelési eredményeket. Szorgalmasan gyakorolt a vagongyári ének- és zenekar, izgatottan, örömmel öltöztek magyar ruhába a Nagy Jenő utcai Általános Iskola kisdiákjai, akiknek az a megtiszteltetés jutott, hogy Győr ifjúsága nevében átnyújthatták virágcsokraikat a szovjet vendégeknek A négy nap végre eljött. Vasárnap este érkeztek Győrbe a küldöttek, s hétfőn reggel elindultak, hogy megismerkedjenek a várossal, érdeklődjenek a dolgozók élete, munkája felől, majd a délutáni órákban a tiszteletükre rendezett vagongyári ünnepi nagygyűlésen vettek rész! Este fogadást rendeztek tiszteletükre Kedden a reggeli órákban távozott a küldöttség Győr városából. Látogatásuk újabb lendületet újabb erőt adott Győr dolgozóinak az előttük álló nagy feladatok végrehajtásához, s sokáig emlékezni fognak azoknak az embereknek meleg baráti szavaira, kézszorításaira, amelyekkel kifejezték, hogy ők is szívükbe zárták hazánkat, szivükbe zárták Győrt, mint ahogyan megszerette mindegyiküket Győr dolgozó népe s ezzel még mélyebb még tartalmasabb lett a szovjet és a magyar nép eltéphetetlen örök barátsága alatt Pegov elvtárssal az élén a szovjet küldöttség, továbbá Vég Béla, a Központi Vezetőség titkára, Rónin Sándor az országgyűlés elnöke, Hidas István kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Hortobágyi János, a Megyei Pártbizottság első titkára, Petrovics Károly, a Győr Városi Pártbizottság első titkára, Szaló Lajos, a Wilhelm Pieck Vagongyár pártbizottságának titkára Lakatos Albert, a Wilhelm Pieck gyár igazgatója, a tömegszervezetek vezetői, az üzem élenjáró dolgozói. Lakatos Albert ünnepi megnyitója után, amelyben az egész üzem és az egész város dolgozói nevében fejezte ki háláját a nagy Szovjetunió iránt, amely annyi sok segítséget adott hazánknak, Győrnek, a Wilhelm Pieck Vagongyárnak —, Pegov elvtárs emelkedett szólásra: — Köszönetet mondok önöknek A szívből jövő baráti fogadtatásért és engedjék meg, hogy átadjam a delegáció forró testvén üdvözetét, — kezdte beszédét Pegov elvtárs, s most is, mint szavai nyomán anynyiszor később is, — felzúg a taps Beszél népéről, amely akár a magyar nép, oly sok harcot vívott függetlenségéért, szabadságáért s a történelem folyamán nemegyszer együtt küzdöttek a közös elnyomók ellen. — ,a magyar nép joggal büszke forradami harcaira, hősiességére és bátorságára, a magyar kommunisták érdemeire akik szervezői és vezetői voltak annak a harcnak amely a világforradalom egyik dicső lapját képezi, — mondotta Mint saját hazája sikereiről olyan örömmé és büszkén beszélt Pegov elvtárs hazán fejlődéséről, s hangsúlyozta, hogy a szocializmus építésében elért eredmények fontos bázisai a további még nagyobb eredményeknek, s eredményei a kilencszázmilliós, egyre növekvő béketábornak is. A párt vezetésével, a munkásosztály hősi helytállására kivívott győzelmek további növeléséhez kivárn erőt egységet a gyár dolgozóinak, s amikor beszédét e szavakkal fejezte be, örökké erősödjék a szovjet és magyar nép eltéphetetlen barátsága! Éljen a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar nép esze becsülete és lelkiismeretei — viharos erővel zúgott fel a taps, amely tovább erősödött akkor amikor Peger elvtárs magyarul mondotta: — Éljen a hős magyar munkásosztály! Kúp Mihály öreg munkás, a központi szerszámüzem dolgozója arról beszélt, milyen keservesen éltek a dolgozók a Horthy-rendszerben, s mostani nyugodt boldog életükben egy pillanatra se felejtik el hogy a szabadságot a hős szovjet népnek köszönheti a magyar munkás, az egész dolgozó magyar nép. Ő is, — mint a többi felszólaló — megígérte, hogy jó, s egyre javuló munkával mond köszönetet a Szovjetuniónak a sok-sok segítségért. Marácz Károly mérnök elmondta: egy évet a Szovjetunióban tölthetett ahol nemcsak szakmai tudását gyarapította, amelynek a gyárban nagy hasznát veszi, hanem igaz jóbarátokra talált a szovjet emberekben. Jermakov elvtárs, a küldöttség tagja a gépipar munkásokhoz szólt. Vázolta milyen hatalmas jelentősége van a gépiparnak az ország szocialista iparosítása a népgazdaság erősödése, a dolgozók életszínvonalának emelése szempontjából s további termelési győzelmek kivívására buzdította a vagongyári munkásokat. Porubszki Lajos Kossuth-díjas ifjúmunkás esztergályos a gyár ifjúmunkásai nevében ígérte meg, hogy igyekeznek a szovjet módszerek alkalmazásával egyre főbb munkát végezni Kőrös Kálmán, a vagonalkatrészüzem párttitkári, többszörös sztahanovista — a Szovjetunió, s a szovjet emberek további segítségét kérte munkájukhoz. Városnézés A szovjet küldöttség kívánságára hétfőn reggel Győr város megtekintésével kezdődött a nap programja. A vendégek meg akartak ismerkedni Győr történelmi nevezetességeivel, a régi és az új Győrrel, látni akarták, hogyan élnek a munkásokaz új lakásokban, hogyan zajlik az élet a város utcáin. Czigány Jenő műtörténész először a régi Győrt mutatta meg. A Köztársaság tér, a kettős Rába-híd megtekintése után a várba vezetett az út. Érdeklődéssel szemlélték a vendégek a várfalak mellől a város eleven forgalmát, gyönyörködtek a rokokó és barokk épületek ódon falaiban, majd a Széchenyi téren a múzeum gyönyörű barokképületében. A régi Győrből az új Győrbe vitt az út A Sztálin úti házak, a hatemeletes bérhez arról beszéltek a vendégeknek, hogy a felszabadulás óta Győrött is — mint országunkban mindenütt —, új házak, s az új házakból új utcasorok, városrészek épülnek a dolgozóknak. A Corvin utcai bérházak annyira lekötötték a vendégek érdeklődését, hogy arra is kíváncsiak voltak, milyen lakások vannak ezekben a házakban hány szobásak, mekkora alapterületen épültek, ki az építteti és milyen ütemben épülnek a házak. Pegov elvtárs, a küldöttség vezetője egyszercsak csendben levált a csoporttól és elindult a Corvin utca 25. számú házba, hogy meglátogasson egy ott lakó családot. Sáfrány Béla tanár lakásába nyitott be Pegov elvtárs kíséretével. Kétszeres öröm volt ez a látogatás a Sáfrány családnak mert mindjárt bemutatták a kedves vendégeknek a család szemefényét, újszülött gyermeküket. Pegor elvtárs elbeszélgetett a családdal, s csaknem egyszerre ért vissza a látogatásból a másik csoporttal, amely a szomszéd házban tett látogatást Kárpáti gépkocsivezetőnél. Még időztek volna a vendégek a házaknál, még szívesen elbeszélgettek volna, de sürgetett az idő. Mielőtt azonban búcsút mondtak volna az új Győr legújabb városrészének, kívülről is alaposan megnézték a házat, s nem kerülte el a figyelmüket semmi apróság. Dicsérték a szépet, de bírálták, ami nem helyes. — Miért van ezen a teljesen kész, új házon kívülről az a kábel? — mutatott a ház frontját csúfító huzalra a küldöttség egyik tagja. — A válasz nem lehetett más, mint az, hogy építkezéseinken még sok tennivaló van a tervszerűségért. . . Ezután a városi tanácsházát látogatták meg a vendégek. Elbeszélgettek Horváth István tanácselnökkel a város problémáiról Érdeklődtek a tanácstagok fogadóórái, beszámolói iránt, és főképpen arról, hogyan tartják a kapcsolatot , a tanácstagok a dolgozókkal. Pegor elvtárs elmondta, hogyan dolgoznak a szovjet tanácstagok, hogy minél szorosabb legyen kapcsolatuk választóikkal. Már délre járt az idő, amikor a látogatás véget ért, de a küldöttség nem sajnálta a fáradságot, felment a várostoronyba, ahonnan hosszasan gyönyörködött a város képében. Gyárlátogatás A szovjet vendégek először a Diesel-motoros tolatómozdonyt nézték meg, azután a szállítógép szeri gépműhelyébe mentek. Itt a delegáció tagjainak megmutatták a villás emelőtargoncák működését Benéztek a Diesel-fékterembe is. Itt már röpködtek a kérdések milyen teljesítőképességűek a motorok mennyi az élettartamuk mennyit gyárt belőlük az üzem egy hónapban. Kifelé menet a vendégek odamentek egy"egy géphez Jermakov elvtárs Kákonyi Mihály sztahanovista horizontálos gépénél magyarázza a küldöttség egyik tagjának a gép működését Kákonyi elvtárs csillogó szemekkel figyeli az orosznyelvű magyarázatot, örömtől sugárzó arccal bólogat, majd fennhangon mondja: — Ért hozzá! Persze, ő nem volt ott a nagygyűlésen, ahol meghallhatta volna, hogy Jermakov elvtárs egy nagy szovjet gépgyár igazgatója. A küldöttség tagjai megnézték a vagonszereldében álló szovjet export személykocsikat. A kocsikon orosznyelvű feliratok: „A szerelde dogozói üdvözlik a szovjet vendégeket" Egy félreállított, mégnyers” személykocsin plakátra festve: ,500" A küldöttek kérésére elmondják, hogy ez lesz az ötszázadik szovjet személykocsi, amely a Wilhelm Pieck Vagongyárból kigördül. Pegov elvtárs szóbaelegyezett Horváth Teréz elvtársnővel, a kisegítő üzemek DISZ-titkárával. Hány tagja van a DISZ alapszervezetnek, hányan vannak összesen fiatalok, vannak-e olyanok, akik nem teljesítik a tervüket? — záporoznak a kérdések. Pegov elvtárs, de a küldöttség többi tagjai is megelégedettek a talpraesett válaszokkal, s máris ott csillog egy Komszomoljelvény a DISZ-titkár kabátjának hajtókáján. Végigmentek a szovjet elvtársak a vagon gépműhelyen is. Pegor elvtárs Szaló Lajos elvtárstól, a gyári pártbizottság titkárától a műhely műszaki gárdájának képzettsége iránt aztán a munkások összetételéről kérdezősködik. Hallván, hogy a munkások zöme 1945. és 1950. között került az üzembe jórészt a környező falvakból, rögtön megkérdezi: vannak-e a munkások számára továbbképző tanfolyamok. A gyárlátogatás után a központi iroda előtt gyülekeznek a vendégek. Jermakov elvtárs, mint jókívánságot mondja igazgató társának, Lakatos elvtársnak, hogy cseréljék ki a régi gépeket és bocsássanak ki még több gyártmányt. Ezután Jermakov megelégedve veszi tudomásul, hogy jövőre a gyár újabb nagy összeget kap a berendezések további korszerűsítésére. A vendégek vidám hangulatban búcsúztak el a gyár dolgozóitól. Győr-Sopron megye teljesítené vetéstervét Az elmaradt dolgozó parasztok is sürgősen fefessék be a vetést Megyénk dolgozó parasztságának túlnyomó többsége, élén a termelőszövetkezetekkel, az idei különösen nehéz természeti adottságok ellenére, nagy igyekezettel végezte el az őszi gabonavetés munkáját. Ennek eredményeként a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságának jelentése szerint, Győr-Sopron megye november 19-ig teljesítette vetéstervét. Ez az eredmény azonban még nem jelenti azt, hogy a vetés munkája megyénkben már teljesen befejeződött. Egyes területeken, mint például a mosonmagyaróvári járásban, a tervezettnél több kenyérgabonát vetettek el, míg másutt, főként a csornai és a győri járásban, az egyénileg dolgozó parasztok egy része még nem vetette el teljesen a számára kötelezően előírt területen a kenyérgabonát. Ezért most a legfőbb feladat, hogy ezek az elmaradt dolgozó parasztok is sürgősen elvessék a tervben előírt kenyérgabona területet. Csak ennek megtörténte után beszélhetünk a kenyérgabona vetéstervének maradéktalan teljesítéséről Helyi tanácsainknak most és a következő hetekben fontos feladata, hogy felmérjék és ellenőrizzék minden egyes termelőnél a vetésterv teljesítését. A helyi tanácsok elnökei, a végrehajtó bizottság tagjai és az agronómusok kötelesek a dolgozó parasztok bejelentései alapján december 15-ig ellenőrizni, hogy minden termelő hiánytalanul teljesítette-e a tervben előírt nagyságú területen a kenyérgabona vetését. Ahol ez nem történt volna meg, ott a hiányt sürgősen pótolni kell. A vetés befejezése után fordítson dolgozó parasztságunk nagyobb gondot a még hátralévő betakarítási munkák mielőbbi elvégzésére is. A kukoricaszár, amely jól felhasználható takarmányozási célokra, sokhelyütt, mindenek előtt a győri járásban, még mindig a határban van jó példát mutat a munkában a kapuvári Járás, ahol már alig lehet kukoricaszárat találni a határban.