Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-232. szám)

1956-09-01 / 206. szám

miC PROLETÁRJAI EGYESÜTJETEK! MI. évfolyam, 206. szám, 1956. szeptember 1. szombat. GYŐR-SOPRON MEGYEI Ara­d 50 fillér AZ MDP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Központi Vezetőség júliusi ülése óta megnyílt az út a nép­front tevékenységének széles ki­bontakozásához. Most az a fel­adat, hogy népfront-bizottságaink tettekre váltsák a lehetőségeket és megteremtsék a feltételeket a nép legszélesebb rétegei számára, a község, a megye, az ország ügyei­nek irányításához. A mozgalom igen komoly fel­adata ez és sokan fel is­­teszik a kérdést: ,,de hogy m­i“? Erre a kér­désre az egyik legnagyobb tekin­télyű népfront-mozgalom — a Bolgár Hazafias Arcvonal — pél­dájával válaszolok. A Bolgár Ha­zafias Arcvonal III. kongresszusa alapvető elvként szögezte le, hogy az Arcvonal a tanácsok állandó segítője. Mit jelent ez a gyakor­latban? A megyei, járási, városi és községi Hazafias Arcvonal bizottságok elősegítik az illetékes tanácsok három hónapos munka­tervének kialakítását, melyet ne­gyedévenként együttes ülésen vi­tatnak meg. Ezután a tanácsi terv alapján az arcvonal bizott­ságok a terv egy-egy pontjára vo­natkozólag részletes munkatervet dolgoznak ki annak sikeres meg­valósítására. Mondhatnák egyesek, ami jó Bulgáriában, nem biztos, hogy jó nekünk, hiszen a múltját, létre­jöttének körülményeit illetően is nagy különbség van a Hazafias Arcvonal és a Hazafias Népfront­­bizottság között. Kétségtelen, de a Hazafias Arcvonal tapasztalata a népi tanácsokkal kapcsolatban nagyon megegyezik a Hazafias Népfront megalakulása utáni idő­szak tapasztalataival Miről is van szó? Arról, hogy 1954. végén és 1955. elején meg­nőtt a tanácsok tevékenysége el­sősorban a községpolitikai felada­tokban. A népfront-bizottságok kezdeményezésére a lakosság szá­mos, jogos kívánságát valósítot­ták meg a tanácsok. A népfront segített a tanácsoknak a lakosság érdeklődését felkelteni a legfon­tosabb feladatok megoldására. Közismert Nyulon, Peren, Sarró­­don, Fertőszéplakon és számos más helyen, hogy milyen eredmé­nyeket hozott ez a tevékenység. A népfront-bizottságok az elmúlt időben és még ma is ott fejtenek ki aktív tevékenységet, ahol leg­főbb feladatuknak tekintették a tanács munkájának segítését, és bár a népfront-bizottságokat szá­mos bírálat érte a múlt évben, ezeken a helyeken mindig népsze­rűségnek örvendtek és a jó tömeg­­kapcsolatai voltak. Példaként em­líthetem meg az új rónafői nép­front-bizottságot. Népfront-bizottságaink a taná­csokkal az elkövetkező időkben még sikeresebben működhetnek együtt, hiszen a tanácsok önálló­ságának fokozásával még több le­hetőség adódik arra, hogy a la­kosság jogos problémáit — ame­lyeket a népfront-bizottság a ta­nácsoknak közvetít — a község érdekeinek megfelelően meg is old­ják. A most lezajló községi egye­sítő üléseik példája is azt igazol­ja, hogy a felszólalók által felve­tett és leginkább vitatott kérdések olyanok, amelyek megoldása csakis a tanácsokkal való szoros együtt­működés folytán valósulhat meg. Ilyen kérdésekkel foglalkoztak Kópházán, Csapodon, Pusztacsalá­don, Osliban, Nagybaráton és a megyénkben lezajlott többi nép­front-bizottsági egyesítő ülésen. A gyakorlat természetesen azt is igazolja, hogy a népfront és a tanácsok kapcsolata nem minde­nütt alakult helyesen, hogy egyes tanácsok végrehajtó bizottságai a népfront részéről jövő javaslatot illetéktelen­­beavatkozásnak tar­tották. Ez sok népfrontbizottság­nak kedvét szegte, végső fokon pedig ezzel együtt csökkent a ta­nács és a népfront tömegkapcso­lata is. Úgy gondolom, hogy en­nek elkerülése végett helyes vol­na alkalmazni a bolgár példát, hogy a tanács terveinek (nemcsak a községpolitikai tervnek) meg­tárgyalásába vonják be a köz­ségi, városi népfront-bizottságot, vagy annak elnökségét, így meg­szüntethető a súrlódás, másrészt a gyakorlat segítene megértetni azt a problémát, hogy a tanács és a népfront között nincsen alá és fölé rendelési viszony. Másfelől ez a módszer azt is eredményezné, hogy a népfront-bizottságok mun­kája konkréttá, állandóvá válnék, hogy a népfront-bizottság maga is felelősséget érezne a feladatok megvalósulásáért. Csökkenti a népfront tömeg­kapcsolatát az a helytelen gya­korlat, ami a tanácstag-jelölés so­rán kialakult. Jelenleg az a hely­zet, hogy pótválasztások során a jelöltekre javaslatot nem a nép­front-bizottságok, hanem a taná­csok végrehajtó bizottságai tesz­nek. Méginkább rontja a helyze­tet, hogy számtalan népfront-bi­zottság ezt a javaslatot nem tár­gyalja meg, hanem egyszerűen az elnök, vagy titkár egyszemélyben dönt. Nem véletlen ezek után, hogy a pótválasztások során a népfront­bizottságok helyett a tanácsok végrehajtó bizottságai végzik el a politikai munkát is. Ezen már a közeljövőben meg­tartandó pótválasztások alkalmá­val változtatni kell. Biztosítani kell, hogy a nép­front­­bizott­ságok bizottságai ülésen döntsenek a je­lölt személye felől és így tegyenek javaslatot a szavazó­körzet je­­lölőgyűlésén. A tanácsnak, mint az államha­talom helyi szervének és az ál­lamigazgatás helyi irányítójának, továbbra is törekednie kell arra, hogy állandó bizottságaival, ideig­lenes bizottságaival, a fogadóórák­kal a legszélesebb tömegek aktív közreműködését valósítsa meg. A népfront feladata pedig az, hogy mint a legszélesebb politikai-tár­sadalmi mozgalom, az egész népet bevonja abba a politikai tevé­kenységbe, amit a tanácsok műkö­dése is szolgál Változtatni kell azon, hogy a tanácsok végrehajtó bizottságai határozzák meg a tanácstagi be­számoló idejét. Ehelyett azt a módszert kell alkalmazni, hogy az illetékes népfront-bizottságok a tanácstagokkal közösen megálla­podnak a beszámoló időpontjáról és a bizottság pedig előkészíti a tanácstagokkal együtt a gyűlést. A népfront tömegkapcsolatának kiszélesítését mindenekelőtt az szolgálná, ha hathatós támoga­tást adna dolgozó parasztságunk termelési problémáinak megoldá­sához. Ma még ennek egyik aka­dálya, hogy a községek legtekin­télyesebb termelési kérdésekkel foglalkozó szerve a termelési bi­zottság nem a népfront-bizottsá­gokhoz tartozik. Bizonyos, hogy sok útja, mód­ja van annak, hogy népfront-bi­zottságaink a tanácsokkal javít­sák kapcsolataikat. Azonban az is bizonyos, hogy ez csak munka közben kristályosodik ki. Fogja­nak hozzá népfront-bizottságaink mielőbb ehhez a munkához. Kócza András, a Hazafias Népfront Győr- Sopron megyei bizottságának, titkára. Pakisztán Izlám Köztársaság jjj elnökének köszönő távirata Dobi Istvánhoz Dobi István úr őexcellenciájá- jéj nak, a Magyar Népköztársaság El-­ nöki Tanácsa elnökének, & Budapest, jjj Engedje meg, hogy a pakisztáni­­ nép és a magam nevében őszinte jjj köszönetemet fejezzem ki excel-® lenciádnak, a Magyar Népköztár- tr­saság Elnöki Tanácsának és Ma- jjj gyarország népének fü­ggetlensé- j*j günk 9. évfordulója alkalmából jjj küldött üdvözletükért és jókíván- jjj­ságaikért. jjj Iskander Mirza, Pakisztán Izlám Köztársaság­­ elnöke. jj ■ ® Huszonhét mázsa gabona előleget vitt haza Iváncsics Sándor a soproni Dózsa TSZ tagja Még a cséplés be sem fejeződött, de a soproni Dózsa TSZ tagjainak kamrái már megteltek gabonával Munkaegységenként 4 kg. búzát és 1 kg. rozsot osztottak ki előleg­ként a tagoknak. Iváncsics Sándor 21 éves fiatalember, az öccsével együtt 638 munkaegységet szerzett ebben az évben. Az elmúlt napok­ban zsákokkal teli szekér gördült be Iváncsicsék udvarára. Huszon­hét mázsa gabonaelőleget vitt ha­za. Fekete Béla kocsis 279 munka­egységet szerzett. Az előleg — amit gabonából kapott — közel 14 mázsa. Kocsis István, aki egész nyáron a növénytermesztésben foglalatoskodott,­­13 mázsa előleg gabonával tért haza. De nemcsak a férfiak érdemelték ki a foszlós kalácsnak valót, hanem az asszo­nyok is. Szélinger Lászlóné télen a magtárban, tavasszal a kerté­szetben, aratáskor a búzatáblán szorgalmaskodott, 214 munkaegy­séget szerzett. Most a csépléskor II mázsa gabonaelőleg jutott neki. Termelőszövetkezeteink életéből Negyedmillió forint bevétel a mosoni Dózsában lenből Ezekben a napokban szállította le a mosoni Dózsa TSZ a 15 holdon termelt szerződéses lent, amelyből országos viszonylatban is igen kiváló termésátlagot értek el. Addig, míg a kisparcellákon az egyéniek általában 16—18 mázsa lentermést takarítanak be, a mosoni Dózsa 15 holdján 600 mázsa termett, vagyis az egy holdra eső átlag eléri a 40 mázsát. A szerződéses lenért máris több mint 200 000 forintot fizetett ki az átvevő vállalat, de hátra van még a többtermelési prémium megállapítása, amely előzetes számítások szerint, ugyancsak több tízezer forintra rúg majd. Ezenkívül a tsz tagsága 27 000 forint értékű textilvásárlási utalványban is részesül, ami tehát összesen azt jelenti, hogy e 15 holdas területről több mint negyedmillió forint bevételre tett szert a mosoni Dózsa. Mi a titka e magas termésnek? Semmi más, minthogy kihasz­náltak minden lehetőséget a termelés növelésére. Tápanyagokban gazdag cukorrépaföldbe vetettek, amelyet még 200 mázsa holdan­­kénti jól érett istállótrágyával szántottak le előzőleg. Ezenkívül ősszel 200—200 kilogramm szuperfoszfátot és káliműtrágyát dol­goztak a talajba, tavasszal pedig 50 kilogramm pétisóval segítet­ték elő a len gyors növekedését. A len nyűvését a Mosonmagyar­óvári Gépállomás gépével végezték el öt nap alatt, kifogástalanul, íme: könnyebb munkával nagyobb termés, több jövedelem — ez a szövetkezeti termelés előnye, amit a mosoni Dózsa kiváló len­termésének példája is bizonyít. (L. L.) tálságai alapján a Búzakalász tagjai végleg meggyőződtek: he­lyesen tették, amikor hozzáfogtak a közös gazdálkodás első lépésé­hez. (Varga Ernő leveléből.) ■8w 18M 8 *8■#.w.88%88a: #.jK &.jt!n $*$Hi% Jó tan­ullást diákok! Szeptember elseje. Vége az aranyszabadságnak, lejárt a­­ vakáció. Komoly munka vár az iskolában a mi megyénkben mi is sok-sok ezer diákra. ds*p Ti, elsőosztályosok, akik nemrég jöttetek ki utoljára az­­ óvodából és ma édesanyátok, édesapátok kezét fogva elindul- jáj­tok az egyelőre még félelmetesnek tűnő épület felé, tudjátok-e, hogy mennyi érdekesség, mennyi szépség vár rátok. Ott vár a­­ tanító az iskolaajtóban és ott vannak a még félénk kispajtá-­­­sok is, talán ma még sírtok, amikor édesanya elhagyja az ősz- ias­tálytermet, de holnap, holnapután már barátságosabb lesz az jó iskolában, és ti is diáknak számítotok. Mire elrepül a tíz­­ hónap, már írástudó emberkék lesztek. Jó tanulást kívánunk. j­! Általános- és középiskolás diákok, akik már életpályára készültek a középiskolákban — ki egyetemre, ki pedig mun- n­kára. — Háromhónapi szépen, sok-sok szórakozással, munká-­jjj­val, olvasással eltöltött szünidő után újra vár benneteket az ijj iskola. Újra másnak tűnnek az osztálytermek, itt vannak a­­ kedves tanárok és barátok, akikkel most biztosan sok megbe-­e­szélni való akad, hiszen már régen nem találkoztatok. Ma még jó­ évnyitó, de holnap, holnapután már készülni kell a házifel- jjj adatokkal, felelni és tanulni, tanulni kell. De nemcsak kell. jjj Akartok is. Tanulni jó és hasznos dolog, a tanult, művelt em- jjj bér előtt kitárul az egész világ, övé a jövő, amelyet for-­jfi málni tud. Vannak közöttetek sokan középiskolások, akik nemrég­­ tértetek haza Mohács-szigetről. Dicséret illet valamennyieteket jjj és az iskolát is, ahonnan elmentetek, hogy ilyen szorgalmas,­­ áldozatkész emberekké nevelt benneteket. Most már nem há­­z,há­zakat kell építeni. Hanem minél megalapozottabb tudással a sí saját jövötöket és a hazáét is formáljátok. Újból kemény tíz hónap következik, amely idő alatt félre jól kell tenni sok kellemesnek ígérkező szórakozást is, de megéri. * Jó tanulást, diákok!­­*iki w. UK ................._______________________________________ pdf Híradás a mosonmagyaróvári üzemből A Fémfeldolgozó Vállalat terveiből A Mosonmagyaróvári Fémfeldol­gozó Vállalat vezetői és dolgozói hasznos célokat tűztek maguk elé. Uj gyártmányokat gyártanak s kö­zöttük olyanokat is találunk, ame­lyeknek különösen a háziasszo­nyok örülnek majd. Háztartási őr­lőgépet gyártanak, amit kávé da­rálására lehet használni. Ugyan­csak a háziasszonyok érdekét szol­gálja a vízcsapra szerelhető me­legítő, valamint a háztartás szem­pontjából fontos gyártmány lesz a pajtásszekér is. Ezeken a gyárt­mányokon kívül a Fémfeldolgozó Vállalat terveiben több hasznos ipari árucikk is szerepel. Ilyen például a különféle típusú lakat­zár és a ventillátor készülék, amelyeknek a műszaki előkészí­tését most végzik és előrelátható­lag az év utolján, vagy­ a jövő év elején kezdik el a gyártását. Jelentős beruházások a Fogkefegyárban A napokban jelentős beruházás­sal gazdagodik a Mosonmagyar­óvári Fogkefegyár. Már hosszú idő óta szinte a gyár legnagyobb problémája az volt, hogy a fénye­zőgépeknél egészségtelen körül­mények között dolgoztak a mun­kások. A kis kapacitású porszívó­gép nem tudta tökéletesen elszív­ni a port. A gyár most hat méter hosszú porszívógépet kapott, amit a napokban be is szerelnek. A porszívó készülék körülbelül har­mincezer forintba kerül. Példamutatóan gazdálkodik a beledi Búzakalász Termelőcsoport Éppen egyéves múltra tekinthet vissza ezekben a napokban a be­ledi Búzakalász Termelőcsoport. Ez az első év egyben vizsgája is volt a csoportnak, méghozzá olyan, amelyben jól megállta a helyét. A csoport terméseredmé­nyei megcáfolhatatlanul bebizo­nyították a beledi egyéni terme­lők előtt is az összefogás előnyeit. Most, a gabonabetakarítás után, a Búzakalász tagjai még jobban hozzálátnak a következő évi ered­mények megalapozásához. Föld­jeiket már előkészítették a vetés­re, a repce, az árpa, a rozs és a búza alá pontos tervet készítettek, hogy melyik táblába mit vetnek majd. A fő elv az volt, hogy min­dent egy helyre vessenek, mert így jobban lehet megszervezni a munkát és ami a legfontosabb, jobban ki tudják használni a gé­pek segítségét is. Egy esztendő ta­ ­ Kihasználják­ az aprómagtermelés előnyeit a tss-ek Az aprómag-termelés mind a belső takarmányalap növelése, mind fontos exportcikk szempont­jából igen jelentős a népgazdaság számára. De fontos a termelők ré­szére is, mert az állam igen elő­nyös feltételek mellett, magas árat fizet a szerződést kötő ter­melőknek. Különösen magas jöve­delmet biztosít az aprómag-ter­melés a termelőszövetkezeteknek, amelyek a különböző kedvezmé­nyekkel (fémzárolt mag visszatérí­tése, árpa, vagy kukorica vásár­lási utalvány) együtt a lucernamag mázsájáért 4400 (egyéniek 4100), a vörösheremag mázsájáért 2626 (egyéniek 2526) forintot kapnak. Ezenfelül a termelőszövetkezetek részére a kártevők elleni védekező porozást a gépállomás ingyen vég­zi el. Megyénk számos szövetke­zete az előző évekhez hasonlóan, ismét él a lehetőséggel és szerző­dést köt aprómag-fogásra. A mi­­hályi Táncsics 50, a tavasszal alakult bágyogszováti Szabadság 40, a markotabödögei Táncsics 23, a rajkai Vörös Csillag TSZ 20 hold aprómag termelésére kötött már szerződést.

Next