Női Felső Kereskedelmi Iskola, Győr, 1924
Jókai ünnepén. Dr. Csávásy Alice tanár előadása az iskola Jókai-ünnepségén, 1925. februárius 18. Csonka Magyarország gyászos nemzedéke — újból — ünnepelni gyűltünk össze. Mennyi centennáriumot ül ez a letiprott nemzet! Egyremásra Petőfiket, Madáchokat ... ma 1925 februárius 18-án Jókai Mór születésének századik évfordulóját ünnepeli. Hát kik ezek ? Egy kis nemzet kiválóbbjai? Nem. Ezek megütötték a világmértéket, tudja róluk minden művelt nép tengeren innen és tengeren túl, hogy ezek a magyar géniusz világítótornyai. Fényük kisugárzik a nemzetekre és nagyságuk félelmetesen imponáló szimbóluma Nagy Magyarországnak. Igenis, ünnepelünk tehát. A magyarságnak azt a szellemi energiáját ünnepeljük, amely virilistákat termelt az emberiség kultúradózásának, és amely nagy nemzeti energia alól Trianonban ellopták az anyaföldet. Jókai Komáromban született, Komárom a cseheké. De Jókai géniusza — úgy lehet — visszaszerezheti még . . . Komáromot. Lelkünk természetes vágya és kötelessége tehát e centennárium alkalmával rámutatni arra, ami Jókaiban sajátosan magyar és világraszólóan nagy. Komárom, Pápa és Kecskemét, e három szinmagyar város nevelte Jókait 24 éves koráig. Ekkorig csak tanult és kísérletezett a költészettel. 1848 március 15-én Petőfi barátsága egyszerre a tett, politika, forradalom mezejére dobja. Vezető szerepet játszik a márciusi ifjak közt és még ezekben a rendkívüli napokban szereti meg Laborfalvy Rózát, majd veszti el a vele kötött házasság miatt Petőfi barátságát és anyja támogatását. Nemzetőr lesz és sáncmunkát végez, menekül csikorgó januáriusban a diadalmas Windischgrätz elől, szökik álruhában a Bükk rengetegébe, ahol, hónapokig tétlenségre kárhoztatva, nem tehetett egyebet, mint . . . gondolkodott. Mire aztán a Bükk rengetegét odahagyta, addigra az ábrándos szőke fiúból férfi lett. A Jókai férfi lelke pedig a 48-as szabadságharc jegyében alakult ki. Ez az a hegycsúcs, amelyre ezentúl áll, ha előre vagy hátra, a múltba vagy jövőbe akar látni. Kemény Zsigmond az önálló erdélyi fejedelemség történetének regényírója, Báró Eötvös József a 48 előtti reformeszméké. Jókai számára „nemzeti