Gyula és Vidéke, 1921. január-június (1. évfolyam, 1-73. szám)

1921-04-22 / 45. szám

Péntek, 1921. április 22. 3. Tanítók gyűlése. A békésvármegyei álta­lános tanítóegyesület gyulai járásköre f. évi április hó 29-én délelőtt 10 órakor a gyulai áll. el. fiúiskola egyik termében tartja alakuló közgyűlését, melyre az egyesület tagjait az igazgató bizottság megbízásából tisztelettel meghívom. Tárgy: Tisztikar választása. Eset­leges indítványok. E gyűlésen való megjele­nésért napidíj és útiköltség fel nem számít­ható. Mazurek Ferenc, áll. tanító. A helybeli missziótársulat május hó 7-én a vármegyeháza dísztermében hatalmas méretű műsoros estélyt fog rendezni neves fővárosi művészek közreműködésével. Dülőutak rendezése. A városi tanács leg­utóbbi ülésén elhatározta, hogy a vadászati bérleti összegek terhére a külterületi forgal­masabb és rész­karban levő dülőutakat rend­behozatja. A mérnöki hivatal már megkapta az utasítást, hogy személyesen győződjék meg és tegyen indokolt javaslatot, hogy mely dülőutak hozassanak rendbe ez alkalommal. A városi tanács ezen intézkedését annál inkább helyeseljük, mert ezzel is enyhíteni fogja a nagy munkanélküliséget. Hamis ezerkoronások. Az utóbbi időben mindenütt, de különösen a postahivatalban tömegesen dobják vissza az ezres bankjegye­ket, azzal az indokolással, hogy hamis bé­lyegzővel vannak felülbélyegezve. A tisztelt közönség természetesen nem tehet egyebet, mint hazamegy frissebb ezresekért, hogy válogathassanak belőle. Rendkívül súlyos jelenség­ ez, mely nemcsak sok ezer embernek okoz bosszúságot, sőt érzékeny anyagi vesz­teséget, de a közgazdasági élet menetét is hátrányosan befolyásolja. Azt igazán nem követelheti senki a százféle gond alatt nyögő polgároktól, hogy bankjegyfelülbélyegzési szaktanfolyamot hallgasson, hanem igenis tessék a pénzügyi kormányzatnak illetékes szakközegei által szigorúan ellenőriztetni és megakadályoztatni, hogy ezek a hamis bé­­lyegű­ bankjegyek ne szivárogjanak be az országba. A régóta ígért magyar bankjegye­ket már csak ezek miatt a hamisítások miatt is mielőbb forgalomba kellene hozni. Gyerekek , ha játszanak. Özv. Faragó Gergelyné kisvárosi, Fecske­ utca 6 szám alatti lakos 9 éves Gáspár nevű fia kedden délután átment a szomszédba játszani. Játék közben az egyik 10 éves szomszédom sapkáját elkapva bedobta a kutyaketrecbe, s ingerkedve kér­dezte : kellene sipka ? Ezen a kis pajtás an­­­nyira dühbe jött, hogy apjának egy éles szer­számját felkapva több szúrást ejtett a kis Fa­ragó Gáspáron, sőt a gyilkos szerszám tüde­jét is átjárta. A tíz éves kis­gyerek súlyos sebével a helybeli kórházban fekszik, felgyó­gyulása bizonytalan. Ebzárlat meghosszabbítás. A polgármes­ter a jelenleg is érvényben levő ebzárlatot június hó 3- ig meghosszabbította. Postaforgalom Romániával és Jugoszlá­viával. Hosszú tárgyalás és vajúdás után végre csakugyan elértük, hogy Romániával és Jugoszláviával, helyesebben idegen járom alá került magyar testvéreinkkel egyelőre legalább a posta útján érintkezhetünk. A gyulai postahivatalnál is százával adnak fel naponta főkép Arad- és Bihar megyékbe címzett leve­leket. Olcsóbb lett a föld. Az olcsósági hullám a fantasztikus magasságba szökött földárakat is megfürösztötte, s a nem ritkaságszámba menő 30—40,000 koronás földárak helyett mostanában már igen gyakran olvashatunk 5000 koronás vételekről. Kecskeméten a na­pokban egy igen szép családi ház már 220 ezer koronáért cserélt gazdát. A sarkadi vadászterületeket május hó 12-én délelőtt 10 órakor fogják bérbeadni a községházán 6 évre 4 különálló darabban. A vadászok bizonyára óvatosabbak lesznek a bérek fölverésében, mint a gyulai területeknél. Statárium a varjak és szarkák ellen. A vármegyében a varjak és szarkák annyira elszaporodtak, hogy nemcsak a vadállomány­ban, de az apró jószágban is érzékeny káro­kat okoznak. Elhatározta ezért az alispán, hogy a birtokosoknak megfelelő méregmen­­­nyiséget fog engedélyezni, ha ezt neki ideje­korán bejelentik. Uj ifjúsági lap. Azon súlyos erkölcsi pusztí­tás ellensúlyozására, melyet bizonyos ponyva­­irodalom az ifjúság lelkében egyre nagyobb arányban végez, alapittatott a­­Magyar Tavasz cimü havi folyóirat, mely különösen a földmives ifjúság iskolán kívüli nevelését kivánja szolgálni, s így nemzetnevelői és népmivelési szempontból elsőrendű feladat megoldására vállalkozott. Az Országos Szabadoktatási Tanács a szép és tar­talmas folyóiratot, melynek előfizetési ára egész évre 60 K, félévre 30 K, (megrendelhető Buda­pest, VII. Damjanich­ utca 50.) a legmelegebben ajánlja ifjúsági egyesületek, legény egyletek, ol­vasó- és gazdakörök valamint egyesek számára. Gyermekgyilkos anya, Tompa Mária nagy­­szénási leány újszülött gyermeke nemrégiben gyanús körülmények között meghalt. Azt sut­togták a faluban, hogy a szerencsétlen gyer­meket lelketlen anyja leander­lével itatta meg, s attól pusztult el. A budapesti vegy­vizsgáló állomás a gyermek tüdejét megvizs­gálva csakugyan azt találta, hogy a halált a leanderlé okozta. A gyermekgyilkos anyát ez alapon letartóztatták, s behozták a gyulai kir. törvényszék fogházába. Leánygimnázium Békéscsabán. A csabaiak mozgalmat indítottak egy leánygimnázium létesítése iránt, azonban a közoktatásügyi minisztérium az ország nehéz anyagi helyze­tére való utalással elzárkózott a kért anyagi támogatás elől, s azt javasolta a városnak, hogy a már meglevő fiúkereskedelmi iskolá­val kapcsolatban inkább női kereskedelmi iskolát állítson. Mindenképpen csak helyesel­hetjük a közoktatásügyi kormány ezen állás­pontját, mert semmi értelme sincs Csonka­­magyarországon újabb gimnáziumok létesíté­sének, sőt inkább a mai gimnáziumok jó ré­szét is kívánatos volna szakiskolákká alakí­tani, melyek biztosabb megélhetést nyújtaná­nak a magyar ifjúságnak. Öngyilkos nazarénus pap. Oncsik János, a szarvasi nazarénusok lelkésze, háza padlásán felakasztotta magát. Mire hozzátartozói észre­vették már halott volt. Mammut csontok a megyében. A gyulai múzeumban is látható egy mammut fog da­rabocska, mely 4—5 kgr. súlyú lehet, s 40— 50,000 esztendővel ezelőtt legelhette a jó bé­késmegyei füveket. Nemrégiben a Körös mel­letti Öcsöd község határában bukkantak egy körülbelől hasonló súlyú mammut fog­darabr­a, mely szintén azt bizonyítja, hogy sok ezer esztendővel ezelőtt csordákban legelhettek a körösparti dús legelőkön az ős­idők erre hatalmas állatjai. Herceg Ferenc képes folyóirata, az Uj Idők 8. száma Szöllösi Zsigmond, Hegedűs Sándor és Gellért Mária érdekes elbeszéléseit, Farkas Imre versét, Lőrincy Györgynek a Pósa asz­talról szóló kedves visszaemlékezéseit közli. Folytatódik ebben a számban Surányi Miklós nagysikerű regénye, A mester, továbbá a Ci­nege II. című vidám detektív történet, Lyka Károly egy új írónőt mutat be a közönség­nek : Dobosi-Pécsi Máriát, akinek Persephoné elrablása című regénye most hagyta el a saj­tót. Rákosi Jenő Farkas Pál uj regényéről az „Él az igazságáról ”­. Külön cikk foglalko­zik a táncszenvedéllyel, ezenkívül még számos időszerű feljegyzés, szellemes fejléc és kép dísziti a számot. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 60 korona. Mutatványszámot kí­vánatra ingyen küld a kiadóhivatal. Buda­pest, VI. Andrássy­ ut 16. A lélekidomár a Király mozgóban. Jókai hallhatatlan regényének, a Lélekidomárnak első részét fogja bemutatni a Király-mozgó f. hó 27 én és 28-án, szerdán és csütörtökön. A Korvin filmgyár a Nemzeti Színház mű­vészeivel varázsoltatja elénk Jókai utolérhe­tetlen fantáziájának ezen remekét, mely a helybeli mozgószínház műsorának kimagasló eseménye lesz. A második rész május hó 3. és 4-én kerül előadásra. Késik a béke ratifikációja. Páris, ápril 21. Párisi lapok szerint nem valószínű, hogy a legfelső tanács május havában összeülne, mert Lloyd Georg a súlyos belpolitikait helyzet miatt Londont nem hagyhatja el. A legközelebbi ülés éppen e miatt valószínűleg Londonban lesz. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. KÖZGAZDASÁG.­­Mezei egérjárás ígérkezik. Az elmúlt enyhe tél, valamint a jelenlegi száraz tavasz meghozta a gazda­ember átkát, a mezei egér (mezei pocok) tömeges meg­jelenését. Csak 1912-re kell visszaemlékez­nünk és akkor mindjárt tisztában leszünk vele, hogy mit jelent ezeknek a kellemetlen rágcsálóknak nagymérvű elszaporodása. Mint tudjuk, ilyenkor valóságos országos csapás­ként jelentkeznek, letarolják teljesen a gabo­nát, a veteményeset, a burgonyát még vető­gumó korában tönkre­teszik, a lucernások, lóherések talaját valósággal rostaszerűvé lyukgatják, járataik ásása alkalmával a nö­vények gyökérzetét tönkre teszik. Veszedel­­mességüket sokszorosan hatványozza rend­kívüli szaporaságuk. Egy nőstény egyszerre 6—12-őt fiadzik. És hogyha figyelembe ves­­­szük, hogy a fiai nyolc hetes korában már szaporodásra képesek, nem fogunk kételkedni Launis német természettudós azon­ állításában, hogy egy áttelelt mezei egérpár egy nyár folyamán huszonháromezer darabra is fel­szaporodhat kedvező körülmények között. Jelenleg, mint ahogy a Gazd. Tudósító jelenti még ahol legtöbb van, sem igen lehet 30—40 darabnál egy kát. holdon, tehát most kell erélyesen hozzálátni az irtáshoz addig amig kevés van, mert ha most a keveset nem pusztítjuk el, később már a sokat nem lesz módunk pusztító munkájában meggátolni. Ha pedig most nem irtjuk, akkor elszapo­rodnak. Igaz hogy irtásuk vesződséges és időt felemésztő munkát kiván, de most ami­kor arról van szó, hogy kenyerünket ment­sük meg, ezektől a bestiáktól semmi fárad­ságot nem szabad kímérni. Gyermekekkel járassuk be a vetéseket és az egérlyukakat tapostassuk be velük. Más­nap amelyik újra ki lesz nyitva, az alatt fészke van az egérnek. Ezekbe a friss lyu­kakba öt-öt gramm szénkéneget öntsünk és utána jól tömjük be. A fejlődő gázoktól az egerek feltétlenül el fognak pusztulni. Ha szén­kéneget nem tudnánk szerezni, az újonnan kivágott lyukakba egy-egy kis darab fosz­­foros tésztát tegyünk. Ezt ha az egerek meg­eszik feltétlenül elpusztulnak tőle. Az ilyen mérgező eljárásnál azonban ügyelnünk kell, hogy a házi állatok a mérgezett területtől távol tartassanak. Egyesek az ujjonnan ki­nyitott egérlyukak oldalainak vastag kátrán­­nyal való bekenését is jó irtási módnak mond­ják, mások pedig vízzel való kiöntést és agyonverést is tanácsolják. „ Kátay m. ........................................................... ........— —1­1­1 ---- ------------­eladó egy vas göröngytörő-henger és 2000 drb jó mínőségű ví­ zavass a méhesben. A méhek élete felpezsdül. A szaporodás, de ezzel együtt a méz és virágpor fogyasz­tás is napról-napra nagyobb arányúvá lesz. A liszthordást lassanként abbahagyják a méhek, de annál nagyobb mennyiségű vizet hordanak a kaptárba. A vízhordás, ha a mé­hész alkalmas itatókról nem gondoskodott, sok méh életébe kerülhet, különösen nedves, borongós hűvös napokon. A méhcsaládok most már okvetlen átvizs­­gálandók, főképpen az anya és méz készlet szempontjából. Az anyátlan családok okvet­len egyesítendők jó anyával bíró közepes családdal. Az anyaneveltetés legfeljebb a hó végén kezdhető meg a siker reményével. A méz készletet, ha az kevésnek látszik, pótolni kell lépes mézzel, sűrű méz- vagy cukoroldattal. De vigyázni kell másfelől az erős családoknál arra, hogy ha túl sok lenne a méz a kaptárban, pár mézeslép helyett üreset kell beadni, hogy a fiasítás számára elég hely legyen. vályog. khetkwni Szerecsen-tér 3.

Next