Gyula és Vidéke, 1921. január-június (1. évfolyam, 1-73. szám)

1921-01-14 / 3. szám

2. „Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország.“ aggEaaasgsgastagEEgggaEEEEgsEEiESESE Öngyilkos gyulai rendőr­­segédfelügyelő. Chmelik János 21 éves tartalékos hadnagy, a gyulai m. kir. állam­rendőrséghez beosztott rendőr segéd­­felügyelő f. hó 13-án délelőtt Ro­­mán­ u. 16. sz. alatti lakásán szol­gálati revolverével halántékon lőtte magát. A lövés halálos volt. A tragikus véget ért fiatal tiszt­viselő öngyilkosságának közelebbi oka eddig ösmeretlen, egy levelet hagyott hátra menyasszonyának cí­mezve. ggggEgggEssggEgEEgEEEEgEEEgEgEEEaa A vármegyei közigazgatási bizottság ü­lése: Gyula, jan. 13. Békés vármegye közigazgatási bizottsága csütörtökön tartotta január havi rendes ülé­sét Dr. Egán Imre főispán elnöklete alatt. A törvényhatóság leiratát a megüresedett tagsági helyek betöltéséről a bizottság tudo­másul vette. Az egyes albizottságok újból megválasztattak. Az alispáni jelentés megemlékezik a vár­megye személybiztonságáról, mely e hóban elég kielégitő volt. Közellátás tekintetében a kontingentálás mindenütt megtörtént, az­­ el­számoló bizottságok megalakíttattak s már több községben megkezdték működésüket. A közellátásra kiutalt liszt szétosztása minde­nütt megtörtént, minősége ellen nincs pa­nasz. A tömegfogyasztási cikkek közül a cu­korban van legnagyobb hiány; 16 vagon só biztosítva van januárra, petróleumban azonban némi szükséglet mutatkozik. Az alispáni jelentéshez először Török Gá­bor szólalt fel, ki az elszámoló bizottság el­járását tette szóvá. A népszámlálás Békésen még nincs befe­jezve, mert a nyomtatványok nem érkeztek meg. A fakiutalásra vonatkozólag megjegyzi, hogy a megyében nyomorúságos viszonyok vannak. Megtörtént az, hogy a gerlai ura­dalomból 10 vagyon fát utalt ki az elosztó hivatal­­ Jászberénybe. Intézkedést kér, hogy elsősorban a helybelieket, a vármegyét lás­sák el a vármegyében kitermelt fával. Alispán válaszában ismertette, hogy a vármegyére újabb 600 vagyon termény be­szolgáltatását rendelték el. Az adógabonából Békésnek volt a legnagyobb hátraléka, Bé­késnek kellett volna tehát a legtöbbet beszol­gáltatni, azonban ő mérsékelten állapította meg a beszolgál­atást. A népszámlálásra vo­natkozólag kijelenti, hogy a járási szolgabi­­ráktól kapott jelentés szerint a népszámlálás zavartalanul folyik. A Gerláról elvitt 10 va­gon fáról privátim hallott s azonnal intézke­dett, hogy abból 4 vagyont megkapjunk. Dr. Wilhelm Adél kórházi alorvosnak az I. fokú fegyelmi véghatározat ellen beadott felebbezésére a közig. bizottság a való tény­állás megvizsgálását rendelte el. Dr. Ladics László bizottsági tag felhívja a a figyelmet arra, hogy a­­ gyulai kir. adóhi­vatal munkaképtelen, mert a hivatalban nem fűtenek. Kérdi, mi az oka ennek? A helyettes pénzügyigazgató válaszában kijelenti, hogy tudomása szerint 2 vagon fa érkezett s intézkedik, hogy abból az adóhi­vatalnak megfelelő mennyiség álljon rendel­kezésére. Elnöklő főispán megjegyzi, hogy az ügyet megvizsgálja s azonnal orvosolni fogja. Végül kisebb jentőségű ügyek letárgyalása után elnöklő főispán az­ ülést bezárta. Gyula és Vidéke Előfizetési felhívás [UNK] cA ,,Gyula és Vidéke'­-re január 9-től előfize­tést nyitunk. Előfizetni lehet a rt. üzlethelyiségé­ben Gyula, Wenckheim­­ Béla­ u. 9. szám alatt vagy postautalványon. Helybeli előfizetőinknek a lapot házhoz hoz­­hatjuk. Megjegyezni kívánjuk, hogy az előfizetés sokkal kedvezményesebb, mint a számonkénti vá­sárlás. Előfizetési ár negyedévre 50 korona. A lapot számonként minden kistőzsdében s könyvkereskedésünkben is meg lehet venni.­­A hétköznapi szám­ára 1 korona, a vasárnapi szám ára 2 korona. „GYUL­A ÉS VIDÉKE" szerkesztősége és kiadóhivatala. EEgggEsgEEggEsggEEEgEggggEggEEEsgg Péntek, 1921. január hó 14. HÍREK. Irredenta ünnepély. A „Védő Ligák Szö­vetsége“ folyó hó 16-án leplezi le Budapesten a megszállott és elszakításra ítélt országré­szeket jelképező irredenta szobrokat. Az ün­nepély országos jellegű. Városunk ez alkalom­­mal ünnepi diszt ölt. Fellobogózzuk a középü­leteket. Istentiszteletek tartatnak. A fővárosi ünnepélyen megjelenik­ városunk képviselője s lapunk főszerkesztője, dr. Schiffert Ferenc képviselő. Hangverseny: Kéthelyiné, Wakots Margit holnapi dalestélyét lázas érdeklődés kiséri, a­mint ez a már eladott jegyekből megállapít­ható. Az erkölcsi siker biztosítva van a mű­vésznő, valamint Noseda Károly hírneve foly­tán. A művésznő előadja Nesedának a me­nekültek javára az Operaházban rendezett díszelőadásra írott szerzeményét. Kéretik a közönség pontos időben megjelenni, mert az előadás megkezdésekor az ajtók zárva lesz­nek. A gyulai református presbitérium a békés­bánáti egyházmegye esperesi megbízottja je­lenlétében folyó hó 10-én délután tárgyalta a gyulai lelkészválasztás ügyét, mely alkalommal kimondotta, hogy az állást — miután a pres­bitérium a megválasztandó személy tekinte­tében nincs egy véleményen — meghívás mellőzésével pályázat útján fogja betölteni. Úgy tudjuk, a pályázatot törvényes úton leg­közelebb meghirdetik, így a lelkészválasztás ideje ez idő szerint még nem ismeretes. A „GYIMTE“, városunk agilis sportegye­sülete vasárnap, e hó 16-án tartja ezidei far­sangi bálját a Göndöcs népkerti pavillonban. A meghívók még e hét elején szétküldettek. Az egyesületben szervezett fiatalság garancia arra, hogy a táncot és szórakozást kedvelő hölgyközönség egy kellemesen eltöltött estél­­­lyel gyarapítja farsangi emlékeit. Táncmulatság: A józsefvárosi ifjúság va­sárnap, 16 án este az elhunyt hős katonák­nak a józsefvárosi temetőben felállítandó em­lékmű alapja javára táncvigalmat rendez Viszt József vendéglőjében, melyen a Békési-féle zenekar fog közreműködni. Kezdete este 7 órakor. Beléptidíj személyenként 20 korona, családjegy 40 korona. Felülfizetéseket köszö­nettel fogad a rendezőség. Hirdetmény. A közélelmezési miniszter úr rendelkezésére Békés megye alispánja a kive­tett és már beszolgáltatott adógabonán (búza, rozs, kétszeres) felül Gyula város termelőit és a felesleggel rendelkezőket még 30 nagyon búza beszolgáltatására kötelezte. Ez a 30 nag­yon búza a legszigorúbb katonai rekvirálás és kutatás megejtésével fog szükség esetén behajtatni. A leszámoló bizottság abban a véleményben van, hogy a termelők és a fe­lesleggel rendelkező készlettulajdonosok, (ipa­rosok, kereskedők) a szigorú katonai rekvirálás nélkül is biztosítani tudják a 30 vagyon bú­zát. Éppen ezért az ország ellátatlan lakos­ságának az ellátása és a köznyugalom és közbéke megóvása céljából arra hív fel minden felesleggel rendelkező készlettulajdonost a leszámoló bizottság, hogy nélkülözhető feles­legét rekvizició nélkül önként ajánlja fel a leszámoló bizottságnál. A leszámoló bizottság a városházán, (emelet) a főjegyzői szobában működik. Az önkéntes felajánlás a következő sorrendben történik: I. 1921. január 12-én d. u. felajánlja feleslegét a belváros, 13-án d. e. a nagymagyar város Szt. István úttól jobbra lakók, d. u. pedig a Szt. István úttól balra lakók, január 14-én d. e. az újvárosnak No­­vák és Szarka utcától jobbra, d. u. pedig eme utcáktól balra lakók és Szentpálfalva, 15-én d. e. Jókai Mór és Wenckheim Frigyes ut­cától jobbra, d. u. pedig eme utcáktól balra lakók, 17-én d. e. nagyromán város Rövid és Hosszu­ utcák jobb, d. u. pedig eme utcáktól balra lakók, 18-án d. e. Ujgyula és a kisro­­mánvároson lakók, d. u. pedig a kosároldalon lakók, s végül január 19-én d. e. az élő víz­csatornától jobbra, d. u. pedig az élővizcsa­­tornától balra lakó tanyai lakosok. Gyula, 1921. január hó 10-én. Flaschka, s. k. ezredes, a leszámoló bizottság elnöke. A pénzkicserélés Hegedűs pénzügyminisz­ter nyilatkozata szerint csak május hó folya­mán történhetik meg, mert az uj bankjegye­ket képtelenek hamarabb előállítani. A kicse­rélés alkalmával a pénznek legfeljebb öt szá­zalékát vonják le. Bolsevista bűnügyek statisztikája. Egyik fővárosi ügyész hiteles statisztikát állított össze, mely szerint 17724 bolsevista bűnügy­ben indítottak eljárást, de 14000 ügyben az eljárást megszüntették. Feljelentést tettek 30000 egyén ellen, de mindössze 1265 vád­lottat ítéltek el. 45 halálraítélt közül 37-et ki is végeztek. Ez év január 1-én összesen 854 bolsevista volt fogva. Múlt év május havában, röviddel a ma­gyar csapatoknak Elekre történt bevonulása után fel lettek híva az eleki hadkötelesek, hogy sorozásra jelentkezzenek. Miután azon­ban a felhívást sokan félremagyarázták, saj­nálatos eset adta elő magát. A sorozási nap reggelén az eleki nagyvendéglő előtt össze­gyűlt sorkötelesek közül csak egy páran ál­lottak a bizottság elé, míg a többség hangos kifakadásokkal elégítette ki izgalmát. A hig­gadtabbak megmagyarázó közbelépésére azon­ban a zaj rövidesen elült, anélkül, hogy bárkinek vagy bárminek is baja történt volna. Az esetből kifolyólag a katonai parancsnok­ság letartóztatásba helyezett hat eleki lakost, akik ellen a szegedi m­.­­kir. körlethadbíróság hűtlenség bűncselekménye miatt vádat emelt. A folyó hó 7-én megtartott tárgyaláson a hadbíróság a gyulai törvényszék illetékességét állapította meg, ezen határozat ellen az ügyész perorvoslattal élt, míg a védő a letartózta­­tásban levők szabadlábra helyezését kérte. Kíváncsian várjuk a nagy jelentőségű ügy további lefolyását.­­ Az éhező bécsiek nem elégesznek meg a botbüntetéssel, halálbüntetést követelnek az árdrágítókra, mert szerintük az elviselhetet­len áruuzsora szelidebb eszközökkel nem tör­hető le. Különösen a munkásság követeli ezt nagy erővel, s egyenesen sztrájkkal fenyege­tőzik, ha nem teljesítenék ezen kérelmét. Nálunk sem ártana, ha az árdrágító lánco­sok számára akár a sötét középkor kínzó eszközeit (h­üvelykszorító, spanyol csizma stb.) hoznák alkalmazásba, mert­­ valóban semmi kíméletet sem érdemelnek. Erdő kitermelés: Gyula város tulajdonát képező városerdőben a városnak 1915. évtől kez­­dődőleg évenként 5 magyar holdra van az üzemterv szerint kitermelési joga. A város ezzel a joggal 1919. évig nem élt. Ekkor azonban egyszerre nemcsak az elmaradt vá­gás­területet vágatták ki, hanem az 1920. évre esedékes részt is, így a város ez évben nem vágathatott volna, azonban a városi tanács előterjesztésére, a földmivelésügyi miniszté­rium tekintettel a nagy fahiányra, megengedte, hogy kb. 10 katasztrális holdat kitevő „Szálfa erdőt" kitermelhesse azzal a kikötéssel, hogy a következő két évben nem szabad vágatást eszközölni. Az itt kitermelendő fából azonban, mivel a város abból a mennyiségből az ipa­rosoknak is akar juttatni szerszámfát, de magának a városnak kb. 300 öl fára van szüksége, a lakosságnak — sajnos, — nem juttathat. A szálfa erdő kitermelése a most folyamatban levő cserjés kiirtása után fog megkezdetni. \ #

Next