Gyula és Vidéke, 1922. január-június (2. évfolyam, 1-75. szám)

1922-05-14 / 59. szám

II. évfolyam: 59- szám Telefon­számok: 1 Szerkesztőség 134 «m Nyomda . 133. • Ara 3 K. POLITIKAI LAP Megjelenik kedden, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Br. Wenckheim Béla­ utca 9 sz. • Előfizetési ár: Negyed évre 80 K. Egyes szám § ára vasárnap és pénteken 3 K., kedden 2 K. Hir­­­detések díjszabás szerint. Nyílttér soronkint 5 K Népámítás. Mint mikor nyár derekán egy csepp mézre a legyek ezrei szállnak és szerelmesen dong­ják körül az édességet, úgy röpködik, dolgozzák körül a mandátumokat a jelöltek ezrei. A komolyságot teljesen mellőzve, áljelszavakkal igyekeznek a je­löltek majdnem kivétel nélkül félrevezetni, illetve magukhoz közel terelni a hiszékeny, be­csapható választópolgárságot. Néhány hétre a nagy hang, a demagógia lett úrrá ebben az országban és mint a vizenyős mezőkön a kankalin, oly roha­mos iramban szaporodik a sok jelölt és velük az ámítok tömege. A múltkor rámutattunk arra, hogy május 28-ig ebben az országban mindenki a kisember boldogítója akar lenni. A leg­el­keseredettebb reakciós, a vö­rös színtől menten megvaduló, a kisemberek szegénységétől irtózó, a szegény ruháját, élet­módját utáló egyén ma oda­megy a rongyos, foltos ember­hez, benyit ajtaján és akár egy asztalhoz is ül vele, sőt barát­jává is fogadja egy­­ szava­zatért. Ez a diszponancia an­­­nyira szembeszökő, hogy az ember megundorodik tőle. Ma már országos méretekben je­lentkezik a visszaélés, mely a nem tanult ember lelkét irtóza­tosan szétroncsolja és a csüg­­gedést, a gyanút lopja be a fogékony emberek szivébe. Cso­dálatos dolog az, hogy ennyi lekiismeretlenséget hordoz ma­gán ez a föld és hogy az em­berek legnagyobb százaléka ebben a mocsokban, szennyben jobban érzi magát, mint a nagy Isten igazságos, csalhatatlan kék egének tisztasága alatt. Csodálatos, hogy az egy Isten képére alkotott sok ember meg­tagadja emberi voltát akkor, mikor saját érdekeiről van szó és kitör belőle az állat, mely nem gondolkozik és neki­vadulva egyetlen értékét, helyes ösztönét is elveszíti. Miért? Hát van-e arra szük­ség, hogy az egyik ember bo­londdá tegye a többit, csak azért, hogy céljait, — melyek ros­­­szak, — elérje ? Állítsuk ide élő példának Lip­tó­falvié­kat. E sorok írója távol áll attól, hogy úgy Liptófalvinak, mint a hoz­zátartozó újságnak ellensége, vagy konkurrense legyen. De mondják meg már az isten sze­relméért, mi szükség volt arra, hogy a vörös színtől irtózó Gyula, mely még egy nyom­dász ízléséből piros betűvel nyomott plakát néven is meg­akadt A Gyula, mely a legre­­akciósabb a köpönyegforgatás­ban gyakorlott újság, a válasz­tások idejére egy merész, de teljes fordulattal irányt, színt, vallást, politikát, mindent, de mindent megváltoztasson ? Mi szükség volt arra, hogy Liptó­­falvi, aki talán százezreket költ a gyulai mandátum megszer­zésére — hiába, aki a maga szakmájában kiváló ember le­het, képviselőnek azonban nem való, hogy vagyonának, jó hír­az Ugrón akar összes csatlósaival együtt a szociáldemokraták segítsé­gével a parlamentbe jutni! No ez gyönyörű! S mivel Ugrón a vezére Liptófal­vinak is és mivel Liptófalvitól is hal­lottunk múlt vasárnap délelőtt ugyan­­ily kaptafára szabott lehetetlensége­ket, újból figyelmeztetjük a helybeli szervezett munkásságot, vigyázzon, mert ez a Liptófalvi-féle politika nagyon veszélyes a kisemberekre, de különösen a szociáldemokratákra nézve! Ha mégis odahúznak, a vá­lasztás utáni kiábrándulás rettenete­sen keserves, de egyúttal eső után köpönyeg lesz­ nevének feláldozása árán, bár ártatlan, de félrevezető kon­kurenciát csináljon annak, aki nem csak predesztinálva, de egyenesen jogosítva van a man­dátum elnyerésére? Nem ma­radhatott volna a választási küzdelem a tisztesség terén vagy túl nem tengő keretek között ? A béke, megértés, hiába, el­távozott ebből a szerencsétlen országból, valahová az óperen­­cia csodaországába, ahol szebb az élet, virulóbbak a mezők, boldogok a halandók, mert hej, ott nincsenek képviselőválasz­tások ! döttséget menesztett Pestre, melyről lapunk más helyén számolunk be. Amikor Gyula, melynek 28000 lakosa van, szó nélkül vállalja a 9 és fél milliós adóterhet, akkor Csa­bára, mely 46000 lakosával büszkél­kedik, önálló törvényhatóságot akar és kétségkívül kereskedelmi és for­galmi gócpont — jogosan vetették ki a 18 millió adót. A jelentés szerint az elmúlt hó­napban az összes befolyt adók ös­­­szege 21.087.435 korona. Az adó­zás a március havival szemben 1.843,056 koronával kedvezőtlenebb. Miket mondott Ugrón Szegeden ? A gyulai szociáldemokraták figyelmébe ! Múlt vasárnap délelőtt Bárczy Ist­ván támogatására Ugrón Gábor, a Gyula lapvezére is leutazott Sze­gedre és ott nagy és hosszú beszé­det mondott. Ideidézzük a párt szegedi hiva­talos lapjának, a „Szeged“ címü laptársunknak közlése szerinti, szó­szerinti beszéd egy részét. Ezeket mondta Ugrón: „ 'Tekintély tiszteletet követelek. Én oly ellenzéki politikus vagyok, aki a tekintély tiszteletét és nem annak lerombolását hirdetem/' „c A jogfolytonosság hirdetéséből kifolyólag legitimista vagyok az egész vonalon.“ „Követelem a demokratikus, li­berális és elsősorban nemzeti politikát.“ „cA munkásságnak minden jo­gát vissza kell adni, de én azt politikát sem helyeslem, amely vi­szont az ellenkező végletekig megy. Ez számunkra nemzeti ön­­gyilkosság lenne, amire kaphatók nem vagyunk." E szólamokhoz nem kell magyará­zat. Ugrón, aki a szociáldemokratá­kat azzal csalogatja magához, hogy Habsburg-párti, hogy a munkás­jogok megadása nemzeti öngyilkosság, ez Szervezett munkások, vigyázat! Vasárnap, 1922. május 14. ©·«©¡©¡a ®«® ©«®»® ® ® ®«® ® ©»® Gyula és Békéscsaba adózása. A pénzügyigazgató jelentése sze­rint az elsőfokú kivetés Gyulára jövedelemadóban 1.136.898, vagyon­adóban 494.190 és havi nyereségadó­ban 6,628.688 koronát vetett ki, melyet a felszólamlási bizottság 1.134.187 koronával emelt, úgy hogy a kivetés összege 9,393.963 koronát tesz ki. Ellenben Békéscsabán e adók összege 4,767.883 korona volt, melyet a felszólamlási bizottság 18,299.277 koronára emelt fel. A bizottság e helyes ténykedésével Csaba szembehelyezkedett és kül­ A határmegállapító bizottság magyar tag­jai Gyulára érkeztek. A magyar-román határmegállapító bizottság magyar tagjai, egy száza­dos, egy mérnök és egy külügymi­niszteri osztálytanácsos személyében Gyulára érkeztek és a Polgári Kör­ben nyitották meg irodájukat. A bizottság állandó székhelye Gyula lett, ide fognak szállni a bi­zottság ántant tagjai is. A bizottság 20-án Gyulavárinál kezdi meg a határ megállapítását. Ajánlatos, hogy a határmentén fekvő községek rövid, tárgyilagos kérvényben említsék fel a jelenlegi demarkációs vonal miatt szenvedett sérelmeiket és a javaslatokat, me­lyek e bajokat orvosolhatják. HAGGENMACHER-féle r.-t. BUDAFOK és KŐBÁNYA kiváló minőségű, elsőrendű Kérjen mindenütt SZALON és DUPLA MALTOS SÖRT. SZALON és DUPLA MALTOS SÖR 5 már kapható minden jobb fűszer- és csemege­üzletben, kávéház, vendéglő és étteremben. Kecskeméti, czeglédi, hegyaljai borok nagyon tételekben állandóan kaphatók. Nagybani eladás: Hevesi Adolf sörraktárában, bor- és pá­linka nagykereskedésében GYULÁN, Kossuth-tér, József-laktanya mellett, eMínőségért garantálok.

Next