Katolikus Főgimnázium, Gyula, 1903

Attól a pillanattól fogva, mikor a kereszténység hódító őseinket meghódította, a magyar nemzetnek, lelki és politikai vezéreinek egy­aránt nagy feladat, magasztos feladat jutott osztályrészül: a műve­lődés nagy és magasztos munkája. A nemzet és vezetői nagy fel­adatuknak híven megfeleltek. Rátermettségből sarjazó vágyakozás, szinte áhítatos iparkodás jellemzi e tekintetben a magyar nemzetet. A művelés magasztos munkáját, a kor viszonyainak megfelelően, átlag a monostori és plébániai iskolák teljesítették. Köztudomású dolog, hogy a keresztény hit terjesztésére és a nép oktatására Szent-István idejében s általában az Árpád-házi kirá­lyok korában számos egyház és monostor épült. Minket Gyulának és környékének monostorai érdekelnek. Karácsonyi János dr. Békésvár­megye Történetében e monostorok közül a gerlait, a tőkemonostorit és a csolt-monostorit sorolja fel. Ezekhez csatolja a békésmegyei tordai apátságot. Gyula abban az időben részben — a vár és a mostani nagymagyar­­város — Zaránd vármegyéhez tartozott. A kath. főtemplomtól a várig békésmegyei terület. A gyulai monostor tehát Békésmegye területén állott. Nagyságát, gazdagságát terjedelmes birtokai is jelzik. E monostorok voltak a vidék első iskolái; itt nyertek vallás­erkölcsi és világi dolgokban oktatást, sőt anyagi és gazdasági téren is okulást. Ám a gyulai monostor valószínűleg már a XIII. században meg­szűnt. Annyit biztosra vehetünk, hogy a monostor megszűntével Gyulán plébánia keletkezett. Hisz a megszűnt monostornak szíve, lelke , temploma s benne a boldogságos Szűz csodatevő képe meg­maradt. Hiteles följegyzések szólnak róla, hogy a XIV. XV. században valóságos búcsújáróhely volt Gyula. Valamint a monostorok mellett, úgy a plébániák mellett is álta­lában voltak iskolák. Bizonyára Gyulán is volt plébániai iskola. A gyulai plébánosnak módja is volt hozzá, hisz falvaknak, malmoknak, — nagyrészt a régi gyulai monostor örökségének — volt az ura. Ily tekintélyes és jómódú plébánia mellől nem hiányozhatott az iskola. Közvetett bizonyítékunk is van a gyulai plébániai iskola mellett abban, mit Szerémi György említ Emlékirataiban Magyarország rom­lásáról. Arról van ott szó, hogy 1508-ban Corvin Erzsébetnek, az utolsó Hunyady sarjnak temetésén, nyolc plébániai iskolásfiú énekelte a temetési zsoltárokat. Ez énekesek nyilván a gyulai plébániai iskola

Next