Gyulai Hírlap, 1960. október-december (1. évfolyam, 1-14. szám)
1960-10-01 / 1. szám
1960. OKT. 1., SZOMBAT II BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULPI KICDSSII I. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM KÖSZÖNTŐ írta: Jámbor István üzemtelve köszöntjük a Gyulai Hírlapot, városunk lapját. Ezzel sok ezer gyulainak régi óhaja teljesül. Százan és százan érdeklődve veszik kezükbe az első számot, ismerkednek vele, kíváncsian méregetik: vajon mit várhatnak új heti újságuktól? Évtizedekig volt már a városnak helyi lapja, a legelső 1869. január 3-án jelent meg. Méregetik, vajon a most újra induló hetilap többet, jobbat, színvonalasabbat ad-e a régieknél. Meggyőződésünk, hogy igen, hiszen felszabadulásunk révén életünk is szebbé, gazdagabbá, reményteljesebbé vált. S amit ez az újság szolgál, az a szocializmus, a béke, a jólét. Rövid idő alatt régen elképzelhetetlennek tűnő dolgokat valósítottunk meg. Mindennek alapja: felszabadult életünk, új társadalmi rendünk. Meggyőződésünk, hogy a következő években még gazdagabban bontakoznak ki szocialista alkotó munkánk gyümölcsei. A szocialzmus, a kommunizmus emberi __ dségbe került, jelenünk, közve p jövőnk. Meg kell mutatni mindenkinek erőfeszítéseink értel, hogy egyre többen vállalják a munkát a szebb, a boldogabb jövőért. A sajtónak ebben nagy a feladata, a maga erejével segítenie kell a városunkban is fellelhető elmaradottságok felszámolását, segítenie kell kibontakoztatni minden alkotó erőt és kezdeményezést városunk mezőgazdaságának gyorsabb ütemű fellendítésére, az élelmiszerbőság megteremtésére, fel kell tárnia a lehetőséget, a tartalékokat, hogy teljes egészében felhasználhassuk azokat. Segítse a tömegek nevelését, mozgósítását a gazdasági és kulturális építés nagyszerű feladatainak megoldására. Népszerűsítse sajtónk az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra élenjáróit, ezrek és ezrek előtt ismertesse munkatapasztalataikat, segítse az önkritika és az alulról jövő bírálat kibontakozását, határozottan mutasson rá, hogy mi okozza a hiányosságokat, ostorozza a visszahúzó erőket, a szocialista törvényesség megszegőit, vívjon kemény harcot mindazokkal szemben, akik fékezik előrehaladásunkat, szocialista építésünket, városunk fejlődését, szebb és boldogabb jövőnk kialakítását. Ahhoz, hogy lapunk e sokirányú feladatot mélyrehatóan megvilágíthassa és elemezhesse, munkájába be kell vonni az élenjáró munkásokat, a termelőszövetkezeti tagokat, az értelmiségieket és mindazokat, akik a békét, a szocializmus építését, városunk gazdagodását szívvel-lélekkel igenük. Ezek az emberek tudják hozzáértően, alkotó módon elmondani újságunk hasábjain is a konkrét, gyakorlati tennivalókat, ők tudják átadni munkatapasztalataikat, közkinccsé tenni a maguk sikeres munkamódszereit. Az emberek az újságtól sok mindenre választ várnak. Nevezetesen szükséges megvilágítani a kapitalizmus és a szocializmus között folyó békés versengés lényegét, valamint azt az óriási küzdelmet, amely azért folyik, hogy az emberek életét ne fenyegesse háború sehol a világon. Továbbá azokat a változásokat, melyek az emberek termelési viszonyában alakultak ki, ami a szocialista munkaverseny fejlődésében, valamint a mezőgazdaság szocialista építésének meggyorsításában, a termelés növekedésében fejeződik ki. Szükséges megvilágítani kultúrforradalmunk kérdéseit, többek között, hogyan, mi módon kerül közelebb közoktatásunk az élethez. Az alkotó ember életének jelentős részét munkahelyén tölti, ott, ahol az új otthonok is készülnek, ahol a jobb ellátás feltételeit teremtik meg, ahol a béke megvédésének fegyvereit is kovácsolják. A szocializmusért, a kommunizmusért vívott harc legfontosabb harcterei a gyárak, a földek, a munkahelyek. Ezek bemutatása, az emberek munkájának segítése, a jó tapasztalatok elterjesztése, a hibák felfedése és kijavítása, második ötéves tervünk előkészítése, ez mind a sajtó soron következő feladatai közé tartozik. Természetesen az újságnak nagy a szerepe, nagy a felelőssége az új szocialista erkölcs kialakításában, az ifjúság nevelésében, a családi élet gondjainak enyhítésében, a régi idők rossz maradványai elleni küzdelemben. Lehetőségeink korlátlanok, kitárul előttünk a kommunizmus, az elmúlt korok álma, az emberiség jövője, reménysége. Sajtónk büszkén hordozza a kommunizmus felé haladó magyar nép zászlaját. Ezt fogja tenni a Gyulai Hírlap is. Fejlődő szocialista életünk mindennapja sok problémát rejt magában. Azt akarjuk, hogy örömeinket, gondjainkat még jobban társadalmivá, mindenkihez közelebb állóvá tegyük. Önmagunkat és munkánkat rendszeresen megmutatni, az eseményekről folyamatosan számot adni, ez a Gyulai Hírlap szerepe. Mi sokszor hangot adunk városunk iránti szeretetünknek. A Gyulai Hírlap városunk további fejlődésének eszköze akar lenni. Munkásokról, szövetkezeti tagokról, értelmiségiekről, fiatalokról, a város lakosságáról szól majd, rólunk, nekünk. A mi lapunk. Segítsük úgy is, hogy írjuk magunk, tájékoztassuk minden eseményről. Csak így érezhetjük ténylegesen a magunkénak. Ha a város lakossága érdeklődésével, olvasásával is segítséget nyújt, megteremthetjük annak feltételét is a közeljövőben, hogy a Gyulai Hírlap hetenként többszöri megjelenésével szolgálhatja a nagy közösséget, s ezen belül szeretett városunkat. Eredményes munkát kívánva köszöntjük a Gyulai Hírlapot! Újabb Petőfi-emléktábla 5 városunkban Vasárnap délelőtt népes emberi csoport állt a gyulai tanácsháza előtt, öregek és fiatalok, akik a tanácsháza falán elhelyezett emléktábla leleplezésére gyűltek össze. Az emléktábla leleplezése után Ceglédi Imre gimnáziumi tanár tartott ismertetőt. Elmondotta többek között, hogy Petőfi 5 utolsó gyulai közéleti, politikai szereplésének állít emléket a márványba vésett néhány sor. In nen, városunkból indult el a költő e végzetes útjára Erdélybe, Bem seregéhez. Két hétre rá a segesvári csatatéren végezte a sors ál- 5 tál oly rövidre szabott életét. s Erkel-emléknap Gyulán Erkel Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából ünnepélyes ülést tartott a városi tanács, amelyen jelen voltak a külföldről hazánkba érkezett vendégek, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium, az Állami Operaház, a Magyar Rádió és a Zeneművészeti Főiskola képviselői és a helyi szervek vezetői. Szerdahelyi István, a művelődési állandó bizottság elnöke elmondta, hogy Erkel élete, munkássága szorosan kapcsolódik a magyar nép küzdelmes sorsához. Művei halhatatlanná tették nevét. Gazdag örökségét Gyula városa hűségesen fogja őrizni, gyűjtögetni. A tanácsülés Erkel Ferenc emlékére társadalmi ösztöndíj alapítását határozta el. Ezek után Mátyás Mária és Simándi József, az Állami Operaház művészei Erkel operáiból áriákat énekeltek óriási sikerrel. Az ünnepi ülés utolsó aktusa Erkel Ferenc szobrának megkoszorúzása volt. A vendégek délután megtekintették Erkel Ferenc szülőházát, majd az Erkel-múzeumban megrendezett emlékkiállítást. TIZENEGY EVE TSZ-TAG TOKAJI BÄCSI ^AAVWVVVSAAAAAAAAA/WVWWW iWVWVA^V^AW^ Harisnyát, kolbászt, paprikát, káposztát szállítunk külföldre Mi gyulaiak, ha városunkra gondolunk, a tiszta utcák, a rendezett, virágos terek és újabban a szépen fejlődő vár jut eszünkbe. Ha pesti vagy távoli vidékről való emberrel beszélgetünk Gyulár pisutjai", ,mindjárt a jó gyulai kolbász jut az eszébe. A gyulai kolbászt nemcsak az országban fogyasztják szívesen, híre határainkon túlra is eljutott. Éppen ezért a húsüzem termelésének egy részét külföldre szállítja. A fő piac Csehszlovákia és az NDK, de jelentős exportot bonyolítanak le Nyugat-Németországgal, Angliával, Franciaországgal és más nyugati országgal, sőt még Dél-Afrikába is szállítunk.A gyulai koitász valóban világhírnévre tett szert. Jelentős exportot bonyolít le ezenkívül a Vas-, Fém- és Gépipari Ktsz. Kompresszorokat és hűtőgép-alkatrészeket gyártanak és ezeket budapesti üzemeknek küldik, amelyek az alkatrészeket felhasználva a komplett berendezéseket szállítják külföldre. A harisnyagyár termelésének mintegy 15—20 százalékát rendszeresen exportálja, elsősorban a Szovjetunióba. Igen keresett cikka pamut patentharisnya és a crepp-nylon zokni. A tőkés piacok közül jelentősebb elsősorban Irak, Svédország, ezenkívül Ciprusba, sőt még az afrikai országokba is szállítanak. A szudáni hadsereg felszereléséhez a gyár 120 000 pár gyapjúzoknit gyártott. A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Vállalat az ország egyik legnagyobb szállítója a primőr árukban. A belső szükséglet kielégítésén túl jelentős a vállalat exportja is. Az export főként Csehszlovákiába és az NDK-ba irányul, de egyre fejlődik a kapcsolat a tőkés országokkal is. Bécs, München kereskedőivel egyre bővül az üzletkötés. Ez évben primőr paprikából 50—So ezer darabot, salátából és retekből mintegy 60—65, szabadföldi paprikából 155, korai káposztából pedig 80 vagonnal exportáltak. A harisnyagyárban az egyes gépek korszerűsítésével további mintegy félmillió pár színmintás crepp-nylon bokafixet termelnek jövőre az export bővítésére. A fő piac a Szovjetunió, de a kereset nő a tőkés országokban is. Szeptember elején 120 000 párra kötöttek üzletet nyugat-németországi cégekkel. Városunk exportjának növelésére a kilátások kedvezőek. Rajtunk múlik, hogy ezzel a lehetőséggel hogyan élünk. — pa — Szépülnek házaink, utcáink keresztes aktívák s a nőtanács tagjai minden házat, udvart többször is meglátogatnak, hogy eltűnjön a szemét, s a lakóházaink kiérdemeljék a rendes ház és tiszta udvar címet. Szorgos munkához kezdtek lakóbizottságaink is. A 48-as tanácsi körzet lakóbizottsága versenyre hívta a többi körzetet a városi tanács végrehajtó bizottsága által kitűzött 10 000 forintos díjért. Akárhol járunk, mindenütt szorgalmas munka folyik házaink táján. Gereblyézik a kövezetlen utcákat, tisztítják az árkokat s nagyon sok házat átmeszelnek. Iskoláinkban is igen eredményes a munka. Pedagógusaink osztályfőnöki órákon méltatják a mozgalom jelentőségét, azért, hogy tanulóik szüleik segítségére legyenek. Eredményesebb a kommunális csoport tisztasági részlegének a munkája is. Látható eredménye ennek az, hogy eltűnik utcáinkról, tereinkről a szemét, rendszeresen hordják el és rendszeresebben seprik az utcákat. Az üzemekben egyre nagyobb a rend, a tisztaság, s mindennek célja, hogy városunk szebb és tisztább legyen. E mozgalom biztosítéka, hogy városunk is eredményesen vehet részt a megyei tanács v. b. által meghirdetett legszebb városért folyó versenyben. Dr. Gyenge István Városunkban ezekben a napokban bontakozik ki a tisztasági mozgalom. Az egészségügyi állandó bizottság aktívái, a vörös- Cukorrépát szednek a gimnazisták A gyulai Erkel Gimnázium ifjúkommunistái rendszeresen segítik az Erkel Termelőszövetkezetet. Legutóbb kilencvenen vettek részt a sürgős cukorrépaszedésben.