Gyulai Hírlap, 1960. október-december (1. évfolyam, 1-14. szám)
1960-10-01 / 1. szám
1960. október 1., szombat Felszedik a kisvasút sínjeit Békéscsabán október 3-án reggel kezdik meg az állomástól a városon áthúzódó kisvasúti sín felszedését. A bontás műszaki feltételeit a MÁV pályafenntartási főnökség biztosítja. A munkát a békéscsabai üzemek dolgozói vállalták. Naponként 11 fő vesz részt az üzemekből ebben a munkában. A KISZ megyei bizottsága vállalta, hogy a lapátos és a gereblyés munkát a város ifjúsága elvégzi. Az állattenyésztés fejlesztését vizsgálják meg kedden Gyulán Október 4-én, kedden délelőtt Gyulán, a járási tanács tanácskozótermében a termelőszövetkezetek állattenyésztéseinek helyzetéről megbeszélést folytatnak a párt járási bizottságának, a járási tanács mezőgazdasági osztályának képviselői, a termelőszövetkezeti pártszervezetek vezetői, állattenyésztők és szakemberek részvételével. Megbeszélik azokat az intézkedéseket amelyeket a megyei tanács végrehajtó bizottsága hozott az állattenyésztésben elért eredmények növelésére, a takarmányozási helyzet szilárdítására és a tenyésztői munka fokozására. Az állattenyésztő szakemberek beszámolnak majd azokról a hasznos tapasztalatokról, munkamódszerekről, amelyeket az elmúlt években és az idén a termelőszövetkezeti állattenyésztés fellendítésére sikeresen alkalmaztak. A KGST-tagállamok szarvasmarha-tenyésztő szakemberei Mezőhegyesen Mint ismeretes, szeptember 27-én a KGST tagállamainak szarvasmarhatenyésztő szakemberei értekezletet tartottak Budapesten a szarvasmarhautód-ellenőrzés tapasztalatairól. Az értekezlet küldöttei az elméleti kérdések megvitatása után, csütörtökön egésznapos tanulmányútra érkeztek Mezőhegyesre, ahol megtekintették az utódellenőrzés gyakorlatát. Mezőhegyesen kilenc éve ezzel a tudományos módszerrel történik a szarvasmarhatenyésztés, amelynek eredménye az állami gazdaságot nemzetközi viszonylatban is elismertté teszi. A módszer lényege, hogy az ellenőrzésre beállított apaállatok utódainak minden adatát gondosan vezetik, s összesítésük alapján igyekeznek a legjobb fajtákat kitenyészteni. Különösen három apaállat: a Planet, a Lajos és a Kicsi utódai vívták ki a küldöttek elismerését. Közülük is Lajos bizonyult a legjobbnak, mert több mint ötven utódjánál egyedenként közel 800 liter tejet javított. Az utódellenőrzés alatt álló tehenek napi tejhozama átlag 20 liter. Az eddigi tapasztalatok bebizonyították azt is, hogy a korábban nem sokra tartott magyartarka apaállatok Jerseytől származó utódai a legalkalmasabbak továbbtenyésztésre, mert ezek a svájci bikáktól származó utódoknál sokkal jobb tejelők, s minden vonatkozásban megfelelőbbek. Ma már Mezőhegyesen kizárólag ellenőrzött apaállatokkal folyik a szarvasmarhatenyésztés és jelenleg is 12 ilyen bika áll ellenőrzés alatt. A szovjet, csehszlovák, keletnémet, román és bolgár szarvasmarhatenyésztő szakemberek igen kedvezően nyilatkoztak a Mezőhegyesen tapasztalatokról. Dr. Dobrovici és dr. Fissbeng, a román mesterséges megtermékenyítő központ munkatársai mondották: — Ami különösen megragadott bennünket Mezőhegyesen, az a munka jó megszervezése, a pontos célkitűzések meghatározása és a megoldandó feladatok elvégzésére való céltudatos törekvés. Az állattenyésztés Mezőhegyesen teljes összhangban van a növénytermeléssel, s ez a harmónia a tudomány és a gyakorlat egymást segítésében is igen kifejezően megnyilvánul. Konkrét példája ennek a szarvasmarhautód-ellenőrzésben elért kitűnő eredmény, mely a különböző fajták — a jersey és a magyartarka — kereszteződéséből született. Dr. Elenkó G. Kadijski egyetemi tanár, a szófiai Dimitrov Mezőgazdasági Főiskola docense a következőket mondotta el tapasztalatairól: — A külföldiek figyelmét Mezőhegyesen mindenekelőtt a rend, a tisztaság, a kórházba beülő higénia ragadja meg, ami végigvonul az egész tenyésztői munkán. Itt minden téren biztosítják a kutató munka feltételeit, ezért érnek el mondhatom nemzetközi viszonylatban elismerésre méltó eredményeket. Az állatok szépek, jól tápláltak, gondozottak. Kadijski elvtárs elmondotta, hogy néhány évvel ezelőt járt már Mezőhegyesen és innen „vitte haza” azt az önitatásos módszert, melyet Bulgáriában is alkalmaznak már a szarvasmarhatenyésztők. — Számomra külön öröm — mondotta a továbbiakban —, hogy ismét eljöhettem ide. Mi ugyanis eddig idegenkedtünk a szarvasmarhakeresztezéstől, mert féltettük a meglévő fajták jellemszilárdságát, tejelőképességét. Mezőhegyesen azonban szép eredményeket láttunk a magyartarka jersey kereszteződésből, s kedvet kaptunk mi is arra, hogy odahaza a gyakorlatban valósítsuk meg azt, amit Mezőhegyesen jónak láttunk... Az üzemegységek megtekintése után a Mezőhegyesi Állami Gazdaság vezetősége ebéden látta vendégül a KGST-tagállamok szarvasmarhatenyésztő szakembereinek küldöttségét. (v. d.) A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat kéri azokat a dolgozókat, akik az őszi baromfiidényben a vállalatnál kívánnak elhelyezkedni, nyilvántartásba vétel végett a vállalatnál JELENTKEZZENEK. Minden nap reggel 7 órától 10 óráig. Vidékiek is jelentkezhetnek! 23 3 cA „száfűidő“ üzemei is.»fif oe kető A csaknem 1000 holdas üzemegység szebbnél szebb tájakból tevődik össze. Jórészt bekacskaringózza a Körös holt ága, s a határban legelők, erdők, gyümölcsösök, ligetek váltják egymást, s néhány száz méteren csak egy út választja el az üzemegység földjét Európa „gyöngyszem-szépségű” kertjéből, az arborétumtól. Egy szóval: gyönyörű ez a határrész! Almási Tibor is sokat gyönyörködött benne kezdetben, mikor ide került. Akkor még gyakornok volt, az Agráregyetemen szerzett friss diplomával a zsebében, s jóformán csak azért érzett felelősséget, hogy az elméleti tudását gyakorlattal egészítse ki. Aztán — egy találó szólás-mondással élve: minél jobban nő a csikó, annál nagyobb terhet raknak rá —, üzemegység-agronómus lett, később, jó másfél évvel ezelőtt üzemegységvezető. S új üzemegységvezetőre csak ritkán van azért szükség, mert a régi nyugdíjba ment. Sajnos legtöbbször azért váltják le a régit, mert rosszul gazdálkodik, irányít, így volt ez itt is. Az üzemegységvezetői székkel együtt egész káoszt vett át Almási Tibor: laza pénzgazdálkodást, laza munkafegyelmet, hatalmas béralap-túllépéseket s alacsony számokat a növények és az állatállomány hozamairól. — No Tibor, itt aztán felkötheted a textilt, ha rendet akarasz teremteni — dünnyögte maga elé, mikor a sok munkabér-túllépést meglátta, s elképzelte, hogy milyen darázsfészekbe nyúl, mennyi haragosa lesz a könnyen és sok pénzt keresni igyekvők közük „Aki vízbe esik, az vagy úszik vagy megfullad!” — felkiáltással munkához látott. „Szegény” motorkerékpárnak nemigen volt ideje lehűlni. Almási Tibor mindig úton volt vele, hol a sertéstelepen, hol a tehenészetben, hol a határban különböző munkát végző emberek közt tűnt fel. Ha csak 50 kilométert motorozott egy nap, akkor azt mondta a Pannóniának: ma könnyű napunk volt, Panni! Menni kellett, mert ő ugyan az üzemegyeségvezető helyére került, de helyette nem jött másik agronómus az üzemegységbe, s csak a gyakorlati emberekből kinevezett brigádvezetőkre volt utalva. Néhányan a dolgozók közül is mormogtak a kevesebb, vagyis a törvényesen megengedett kereset miatt. Ezek ellenére idejében ápolták meg és takarították be minden növényüket. Az 1959. év végi mérleg így nézett ki: holdanként csaknem 7 mázsával több búzatermés az azelőtti évhez viszonyítva, 12,75 mázsa répamag helyett 17,78 mázsa és így tovább és így tovább. Mázsánként a tervezettnél jóval alacsonyabb költséggel termeltek mindent: csaknem fél annyiba, 141 forintért a búzát, a takarmánygabonát 135, a rizst 285, a kukoricát 145, a cukorrépát 28 forintért mázsánként. Summa summámmi: 1953-hoz viszonyítva 700 000 forint munkabért takarított meg az üzemegység az olcsóbb termeléssel, vagyis azzal, hogy törvényes munkabért fizetett és csak annyi embert foglalkoztatott, ahányra szükség volt. Év végén aztán kiengesztelődtek azok is, akik kezdetben zúgolódtak a könnyű pénzszerzési lehetőség megnyirbálása miatt, ugyanis 13 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés ütötte a markukat Az idén is nagyon jó termést takarítanak be az ÖRKI bikazugi üzemegységében. A búza 19,93, az árpa 23,44, a magrépa 17,98 mázsával fizetett holdanként s előreláthatólag a rizs 18, a kukorica 35, a cukorrépa 280, a lucernaszéna 50 mázsával. A „száguldó üzemegységvezetőről” még csak annyit, hogy eddigi munkájának dicsérete és elismeréseként az ORKI fennállásának 10. évfordulóján rendezett tudományos ülésszakon Petőházi Gábor miniszterhelyettes „kiváló dolgozó” jelvénnyel tüntette ki. Kukik Imre A termelőszövetkezetek állattenyésztéséről, a földművesszövetkezetek munkájáról tárgyalt a gyulai járási tanács Szeptember 27-én járási tanácsülést tartottak Gyulán. Megvitatták a termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolatos feladatok teljesítését, az őszi betakarítás, szántás, vetés munkáit, a fel első felében a népgazdaság vásárlás problémáit, valamint a járás földművesszövetkezeteinek tevékenységét. A mezőgazdaság helyzetével foglalkozó jelentést Szeli Mihályné terjesztette be. Részletesen foglalkozott az árutermeléssel, főként az állattenyésztés helyzetével. Megállapította többek között, hogy a járásban szeptember 1-ig 100 holdanként 3,3 darabra növelték a tsz-ek a közös kocaállományt, s mintegy 21 700 hízott sertés átadására számolnak. A termelőszövetkezetek sertéshizlalási tervüket 3500 díjával ezideig nem teljesítették. Ugyanakkor a háztáji gazdaságok 3500-zal több sertést hizlalnak, mint azt a korábbi hónapokban várták. A vitában többen felszólaltak, közöttük Timkó Béla, a járási mezőgazdasági állandó bizottság elnöke, aki szóvá tette, hogy a termelőszövetkezetek a jövő évi sertéshizlalásra az ideinél sokkal nagyobb gondot fordítsanak és a jelenleg piacra felhozott 30 kilós süldőket vásárolják fel. Ez az alapja annak, hogy 1961 húsellátásához a gyulai járás a tőle telhetőt megadja. Zalai György, a párt járási bizottságának titkára szóvá tette: amennyiben a termelőszövetkezetek férőhely hiányában nem tudják felvásárolni a 30 —40 kilós süldőket, úgy azok kitartásához — meghatározott időre, amíg fel tudják vásárolni —, egy mázsa vegyes abraktakarmányt juttassanak. A tanácsülés helyeslően fogadta mindkét felszólaló javaslatát. A földművesszövetkezetek tevékenységének vitatásakor szintén többen felszólaltak. Arra kérték a földművesszövetkezetek járási központjának képviselőjét, szervezzék meg a zöldségfélék téli tárolását, hogy a napközi otthonok, üzemi és vállalati étkezdék a téli hidegben is néhány forintért hozzájuthassanak sárgarépához, gyökérhez, krumplihoz, káposztához. Megelégedéssel vette a tanácsülés tudomásul, hogy a járás községeiben a földművesszövetkezeti üzleteket szakosítják. Eleken is jó eredménnyel járt a bolthálózat átszervezése. Dobozon és Kétegyházán még ebben az évben befejezik a szakosítást és új árudákat is nyitnak. A Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat szakképzett háztartás, festék és vas műszaki előadót vesz fel Jelentkezés levélben Szeged, Vár u. 7. címre kérjük. 46 A Dél-magyarországi Üveges Porcelánértékesítő Nagyker. Vállalat békéscsabai lerakata október 3-tól október 15-ifg leltározást tart 1 A leltározás alatt az áruszállítás szünetel 12 A Terményforgalmi Vállalat békéscsabai kirendeltsége értesíti a termelőket, hogy megkezdte a bab és a tökmag felvásárlását Érdemes a tökmagot kimagvazni, magas árat fizetünk érte: mosott tökmagért 550,— Ft olajgyári tökmagért 450,— Ft A bab felvásárlási ára: 390—200 Ft-ig 10