Gyulai Hírlap, 1966. január-június (7. évfolyam, 1-49. szám)

1966-06-10 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EG­YES­ÜLJETEK! Ara 60 fülét »66. június 10., péntek 11 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULAI KIADÁSA VIL ÉVFOLYAM, 44. SZÁM Teljes egészében gépekkel végzik az idén az aratást a gyulai határban A szövetkezeti családtagok is részt vállalnak a sürgős munkák végzésében (Tudósítónktól) A csapadékos, kedvező meleg idő hatására erőteljesen fejlődés­nek indultak a tavaszi vetések. Szorgalmas munkát követel most a növényápolás, a gyomnövények irtása. Napról napra a szövetke­zeti gazdák családtagjaikkal és minden elérhető segítséggel kint szorgoskodnak a földeken. Ahol ez sem elegendő, munkába állnak a gépek és vegyszerezéssel segíte­nek a gyomok irtásában. A cukorrépa mélykapálását va­lamennyi szövetkezet befejezte, a kukorica első sorközi művelése szintén befejeződött, a kézi kapá­lást pedig a terület több mint 50 százalékán végezték el. A napra­forgó kapálása az időszakhoz ké­pest lemaradást mutat, a vetési időszakot figyelembe véve azon­ban kielégítő annak állása. A betakarított őszi takarmánykeve­rék után megkezdték szövetkeze­teink a másodvetésű silókukorica vetését. Sajnos, a magas talajvíz­állás miatt még mindig több mint ezer hold a megmunkálatlan szántóterület a város határában. Erről termést várni az idén már nemigen lehet, ugarként művelik meg és az őszi kalászosok vetésé­re készítik elő. Az Erkel Tsz tavaszi vetéseiben rendkívüli nagy kárt okoz a mocskospajor. Az árvíz utáni le­vegőtlen, bemunkálatlan talajban gyorsan szaporodik és a zsenge növényeket még szinte csírájában rágja el. Kártétele közel ezer hold vetésben mutatkozik részben 100 százalékosan, illetve részlegesen pusztítva el a kukoricát, napra­forgót. Az eddig végzett porozá­sok nem jártak kellő eredmén­­nyel. Az őszi kalászosok jó termést ígérnek a város déli területén. A közeli napokban végzett termés­átlag-becslés szerint­ az Aranyka­lászban tizennégy, a Népköztársa­ságban tizenkettő és a Zöld Mező­ben tizenegy mázsát várnak búzá­ból. A Béke és a Vörös Csillag tsz-ekben a belvízkárok miatt ennél kevesebb a várható termés. Minden szövetkezetben meg­kezdték az aratásra való felké­szülést. Figyelembe véve, hogy 1565 hold őszi vetés kipusztult, a rendelkezésre álló kombájnokkal és aratógépekkel százszázaléko­san gépesítve lehet az aratás ne­héz munkálatait városunkban el­végezni. A gépállomás által üzemeltetett kombájnok elosztása már meg­történt a szövetkezetek között. Pflaum István A békehónap eseményei A tavaszi békehónap rendez­vényei iránt városszerte felfoko­zódott érdeklődés nyilvánul meg. Ezt bizonyítják a főként a nőta­nács által a termelőszövetkezetek­ben rendezett gyűlések. Az anyák napja alkalmából rendezett és egyéb összejöveteleket is felhasz­nálták a béke követelésének pro­pagálására, a leszerelés, a békés egymás mellett élés szükségessé­gének hangoztatására. Különösen jól sikerült a békegyűlés az Er­kel Termelőszövetkezetben. Megemlékeztek a békehónap jelentőségéről mind a négy általá­nos iskolában, a román és az Er­kel Gimnáziumban is. Ezeken a gyűléseken, összejöveteleken köz­életi személyiségek is felszólal­tak, így többek között Vég Andor, Halics Sándor, dr. Hunya Sándor és mások. Igen jól sikerült béke­gyűlést rendeztek a harisnyagyár­ban az ifjúság részére. Felhasználták a békehónapot a német—magyar találkozó gyulai megrendezésére, amelyen az NDK két politikai személyisége vett részt Az eddig megrendezett béke­hónappal összefüggő beszélgeté­sek, gyűlések, összejövetelek azt bizonyítják, hogy városunk lakos­sága élénken érdeklődik napjaink legfontosabb politikai kérdései iránt. Az érdeklődés fokozását jól segítette elő a Petőfi moziban vetített film is, amely előtt dr. Hunya Sándor tanár tartott rövid beszédet. Százezer szilikáttéglát kap a tanács kivitelező részlege Ezzel lehetővé válik a múzeum kiállítócsarnokának felépítése Meglehetősen vontatottan ha­lad a Kossuth utcai óvodának múzeummá történő átalakítása, még inkább az új, modern kiállí­tási csarnok építésének elkezdése. Ennek most már nem is a volt szolgálati lakások az okozói, mert azok lényegében megszűntek. A tanács kivitelező részlege ezekben a napokban a szigetelt pince kialakításán dolgozik, a tervek szerint azonban már hozzá kellett volna kezdeni a csarnok épületéhez is. Ennek egyetlen akadálya a téglahiány. Titz Jó­zsef, a részleg vezetője közölte, hogy a megyei tanács a második félévi pótkeret terhére 100 ezer szilikáttéglát utalt ki a kivite­lező részleg számára. A kiutalást az ezt a fajta téglát gyártó ka­zincbarcikai üzem elfogadta. Ez a mennyiség elegendő arra, hogy a részleg a munkálatait elvégezze. Egy szilikáttégla 6,5 normálnak felel meg. Az idő természetesen, mint minden építkezésnél, itt is sürget. A kivitelező részleg feladata az is, hogy a múzeum jelenlegi öt il­letőnél még az idén elvégezzen körülbelül hat és fél százezer fo­rint értékű átalakítási munkát, amihez csak akkor kezdhetnek hozzá, ha a múzeum már átköltö­zött új helyiségébe. A kiutalt és le is szállított tégla mindezt lehetővé teszi majd. Gyulai kisipari szövetkezeti vezetők kitüntetése Az elmúlt héten tartották meg a fővárosban az OKISZ országos küldöttközgyűlését. Ezen részt vettek kormányzatunk képviselői is és az ő jelenlétükben tárgyal­tak a szövetkezeti vezetők, kikül­döttek azokról a kérdésekről, amelyek leginkább foglalkoztat­ják a kisipari termelőszövetkeze­teket a rájuk háruló jelentős fel­adatok megoldásában. A küldöttközgyűlésen kitünte­téseket is adományoztak. A kitün­tetettek között Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese Nagy Kálmánnak, a fa- és fém­­bútoripari ktsz elnökének a Mun­­kaérdemrend ezüst fokozatát nyújtotta át több éves tevékeny­sége elismeréseként. Nagy Kálmán a szövetkezet megalakulása óta tagja a ktsz­­nek. Több elnök után 1954. szep­tember 8-án választották meg a szövetkezet élére és azóta egy­folytában tölti be dolgozótársai bizalmából ezt a tisztséget. El­nöksége idejére esik a szövetke­zet nagyarányú fejlődése, az ex­portban elért jelentős szerep, ami­hez természetesen nagy támoga­tást nyújtottak az elnöknek dol­gozótársai is. Ugyancsak az OKISZ küldött­­közgyűlésén adta át Erdész Jó­zsef OKISZ-elnök Balogh László­nak, a szabóipari ktsz elnökének a „Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgo­zója” kitüntetést. ,,Csakhogy ezt is megértük.,." Spenót ide, spenót oda, fontos, hogy egyelőre az utolsó ebéd a napközis konyhán. Éljen a vakáció! Fotó: Béla ottó Előadássorozaton emlékeznek meg a vár négyszáz éves eseményéről Nagy érdeklődést váltott ki Gyulán a Békés megyei Népújság vasárnapi számában dr. Dankó Imre: „Levél Szigetvárról” című megkapóan szép írása. A kiváló muzeológus Szigetvár elestének 400 éves évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású ünnepsé­gekről emlékezik meg és ezzel összefüggésben írja: „Álldogálva, szemlélődve eszembe jut előző munkahelyem, az oly kedves bé­kési táj, Gyula, az ottani vár, amelynek oly rokon, annyira azo­nos a története ezzel a szigetvári várral. Ott is, Gyulán, most, a szi­getvári évfordulóval egyidőben kell megemlékezni a vár elesté­nek 400 éves évfordulójáról. Gyu­la vára is 1566-ban esett el, mint egyazon haditerv, a török terjesz­kedési politika célja... Gondo­lom, Békésben, Gyulán is nagy a készülődés. Ott, a Körösök mellett is meg fognak emlékezni a 400 évvel ezelőtti eseményekről...” Igaza van dr. Dankó Imrének abban, hogy gyulaiak is megemlé­keznek a vár történelmi esemé­nyéről. Való azonban az is, hogy nemcsak 1566. szeptember 2-ára gondolnak, mert a vár restaurálá­sával már évekkel ezelőtt kifejez­ték mindazt a történelmi elisme­rést, amit ez az országban szinte egyedülálló téglavár a történészek körében is kivívott. Évről évre je­lentős események színhelye a vár, fokozott mértékben történik ez az idén is. Ha a gyulai vár g­erecsényi ál­tal történt feladásának szeptem­ber 2-án esedékes 400 éves évfor­dulóján nem is rendeznek a szi­getvárihoz hasonló megemlékezé­seket. 1566. szeptember 2 nem tű­nik el nyomtalanul a város hét­köznapjai között. Az Erkel Mú­zeum és a levéltár vezetője elő­adássorozatot szervez a TIT ke­retében. Az első előadásra had­történeti specialistát kérnek fel, aki a török hódoltsági idők ala­pos ismerője. A második előadá­son az Alföld akkori gazdasági és politikai problémái szerepelnek, míg a harmadik a vár történetét öleli majd fel. A várszínházi játékok, a terve­zett hangversenyek és egyéb pro­dukciók mind azt a célt szolgál­ják, hogy Gyula lakossága is a történelmi eseménynek megfelelő­en emlékezzék meg 1566. szep­tember 2-ről... Hubay Miklós színdarabot ír a Várszínház számára író—olvasó-találkozóval zárult az ünnepi könyvhét (Tudósítónktól) A szokatlan vasárnap esti idő­pont ellenére is szinte telt házra való irodalombarát gyűlt össze a könyvtárban, hogy találkozzék Fehér Klára írónővel és a diák­kora óta városunkban népszerű Hubay Miklós drámaíróval. Al­kalmi könyvkiállítás és vásár fo­gadta az érkezőket, aminek je­lentős forgalma is volt a két író műveiből. Dr. Némedy Endre könyvtáros bevezetője után Fehér Klára de­rűs­­ és hangulatos csevegéssel em­lékezett Nem vagyunk angyalok című drámájának hazai és lenin­­grádi bemutatója hatására tapasz­talt önkritikus megnyilatkozások­ra: az addig mostohán kezelt nagymamákkal sok helyütt em­berségesebben bántak. Érdekesen magyarázta el a könyvhétre meg­jelent „Perben, haragban”, a to­kiói útjával összefüggő esetet idé­ző Egy ezüst yén című kisregé­nyének megírására ösztönző sze­mélyes élményeit. Kifejtette „Ars poétikájának” őszinte szempont­jait, amit úgy foglalt össze: a ma emberét, az élőket szeretni kell! Hubay Miklós szenvedélyesen elemezte a könyvhéten megjelent Megváltó mutatvány című tanul­mánykötetének azt a tendenciá­ját, hogy veszélyben érzi a ma­gyar dráma sorsát. A XIX. szá­zad nagy drámaírói: Katona, Ma­dách és Vörösmarty nem érhették meg műveik bemutatását, a XX. században is sok szerző színda­rabjaira csak most figyelnek fel. Elmondotta Hubay Miklós, hogy 1967-re, a várjátékok szá­mára, Gyula város felkérésére színdarabot ír és ennek kereté­ben felhasználja az Alföld XV. századbeli nagy politikai szélhá­mosának életét idéző és ismeret­len szerző dráma töredékét: a Balas­si Menyhért árultatása című re­mekművet. Felhasználja Gara László Párizsban élő magyar író anyagát is. A várszínpad lehető­ségeinek tanulmányozása végett végignézi az idei várjátékokat. Mindkét író számos könyvét de­dikálta az érdekes és kedves han­gulatú találkozó után. M. Gy.

Next