Gyulai Hírlap, 1966. január-június (7. évfolyam, 1-49. szám)
1966-06-10 / 44. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara 60 fülét »66. június 10., péntek 11 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULAI KIADÁSA VIL ÉVFOLYAM, 44. SZÁM Teljes egészében gépekkel végzik az idén az aratást a gyulai határban A szövetkezeti családtagok is részt vállalnak a sürgős munkák végzésében (Tudósítónktól) A csapadékos, kedvező meleg idő hatására erőteljesen fejlődésnek indultak a tavaszi vetések. Szorgalmas munkát követel most a növényápolás, a gyomnövények irtása. Napról napra a szövetkezeti gazdák családtagjaikkal és minden elérhető segítséggel kint szorgoskodnak a földeken. Ahol ez sem elegendő, munkába állnak a gépek és vegyszerezéssel segítenek a gyomok irtásában. A cukorrépa mélykapálását valamennyi szövetkezet befejezte, a kukorica első sorközi művelése szintén befejeződött, a kézi kapálást pedig a terület több mint 50 százalékán végezték el. A napraforgó kapálása az időszakhoz képest lemaradást mutat, a vetési időszakot figyelembe véve azonban kielégítő annak állása. A betakarított őszi takarmánykeverék után megkezdték szövetkezeteink a másodvetésű silókukorica vetését. Sajnos, a magas talajvízállás miatt még mindig több mint ezer hold a megmunkálatlan szántóterület a város határában. Erről termést várni az idén már nemigen lehet, ugarként művelik meg és az őszi kalászosok vetésére készítik elő. Az Erkel Tsz tavaszi vetéseiben rendkívüli nagy kárt okoz a mocskospajor. Az árvíz utáni levegőtlen, bemunkálatlan talajban gyorsan szaporodik és a zsenge növényeket még szinte csírájában rágja el. Kártétele közel ezer hold vetésben mutatkozik részben 100 százalékosan, illetve részlegesen pusztítva el a kukoricát, napraforgót. Az eddig végzett porozások nem jártak kellő eredménnyel. Az őszi kalászosok jó termést ígérnek a város déli területén. A közeli napokban végzett termésátlag-becslés szerint az Aranykalászban tizennégy, a Népköztársaságban tizenkettő és a Zöld Mezőben tizenegy mázsát várnak búzából. A Béke és a Vörös Csillag tsz-ekben a belvízkárok miatt ennél kevesebb a várható termés. Minden szövetkezetben megkezdték az aratásra való felkészülést. Figyelembe véve, hogy 1565 hold őszi vetés kipusztult, a rendelkezésre álló kombájnokkal és aratógépekkel százszázalékosan gépesítve lehet az aratás nehéz munkálatait városunkban elvégezni. A gépállomás által üzemeltetett kombájnok elosztása már megtörtént a szövetkezetek között. Pflaum István A békehónap eseményei A tavaszi békehónap rendezvényei iránt városszerte felfokozódott érdeklődés nyilvánul meg. Ezt bizonyítják a főként a nőtanács által a termelőszövetkezetekben rendezett gyűlések. Az anyák napja alkalmából rendezett és egyéb összejöveteleket is felhasználták a béke követelésének propagálására, a leszerelés, a békés egymás mellett élés szükségességének hangoztatására. Különösen jól sikerült a békegyűlés az Erkel Termelőszövetkezetben. Megemlékeztek a békehónap jelentőségéről mind a négy általános iskolában, a román és az Erkel Gimnáziumban is. Ezeken a gyűléseken, összejöveteleken közéleti személyiségek is felszólaltak, így többek között Vég Andor, Halics Sándor, dr. Hunya Sándor és mások. Igen jól sikerült békegyűlést rendeztek a harisnyagyárban az ifjúság részére. Felhasználták a békehónapot a német—magyar találkozó gyulai megrendezésére, amelyen az NDK két politikai személyisége vett részt Az eddig megrendezett békehónappal összefüggő beszélgetések, gyűlések, összejövetelek azt bizonyítják, hogy városunk lakossága élénken érdeklődik napjaink legfontosabb politikai kérdései iránt. Az érdeklődés fokozását jól segítette elő a Petőfi moziban vetített film is, amely előtt dr. Hunya Sándor tanár tartott rövid beszédet. Százezer szilikáttéglát kap a tanács kivitelező részlege Ezzel lehetővé válik a múzeum kiállítócsarnokának felépítése Meglehetősen vontatottan halad a Kossuth utcai óvodának múzeummá történő átalakítása, még inkább az új, modern kiállítási csarnok építésének elkezdése. Ennek most már nem is a volt szolgálati lakások az okozói, mert azok lényegében megszűntek. A tanács kivitelező részlege ezekben a napokban a szigetelt pince kialakításán dolgozik, a tervek szerint azonban már hozzá kellett volna kezdeni a csarnok épületéhez is. Ennek egyetlen akadálya a téglahiány. Titz József, a részleg vezetője közölte, hogy a megyei tanács a második félévi pótkeret terhére 100 ezer szilikáttéglát utalt ki a kivitelező részleg számára. A kiutalást az ezt a fajta téglát gyártó kazincbarcikai üzem elfogadta. Ez a mennyiség elegendő arra, hogy a részleg a munkálatait elvégezze. Egy szilikáttégla 6,5 normálnak felel meg. Az idő természetesen, mint minden építkezésnél, itt is sürget. A kivitelező részleg feladata az is, hogy a múzeum jelenlegi öt illetőnél még az idén elvégezzen körülbelül hat és fél százezer forint értékű átalakítási munkát, amihez csak akkor kezdhetnek hozzá, ha a múzeum már átköltözött új helyiségébe. A kiutalt és le is szállított tégla mindezt lehetővé teszi majd. Gyulai kisipari szövetkezeti vezetők kitüntetése Az elmúlt héten tartották meg a fővárosban az OKISZ országos küldöttközgyűlését. Ezen részt vettek kormányzatunk képviselői is és az ő jelenlétükben tárgyaltak a szövetkezeti vezetők, kiküldöttek azokról a kérdésekről, amelyek leginkább foglalkoztatják a kisipari termelőszövetkezeteket a rájuk háruló jelentős feladatok megoldásában. A küldöttközgyűlésen kitüntetéseket is adományoztak. A kitüntetettek között Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese Nagy Kálmánnak, a fa- és fémbútoripari ktsz elnökének a Munkaérdemrend ezüst fokozatát nyújtotta át több éves tevékenysége elismeréseként. Nagy Kálmán a szövetkezet megalakulása óta tagja a ktsznek. Több elnök után 1954. szeptember 8-án választották meg a szövetkezet élére és azóta egyfolytában tölti be dolgozótársai bizalmából ezt a tisztséget. Elnöksége idejére esik a szövetkezet nagyarányú fejlődése, az exportban elért jelentős szerep, amihez természetesen nagy támogatást nyújtottak az elnöknek dolgozótársai is. Ugyancsak az OKISZ küldöttközgyűlésén adta át Erdész József OKISZ-elnök Balogh Lászlónak, a szabóipari ktsz elnökének a „Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója” kitüntetést. ,,Csakhogy ezt is megértük.,." Spenót ide, spenót oda, fontos, hogy egyelőre az utolsó ebéd a napközis konyhán. Éljen a vakáció! Fotó: Béla ottó Előadássorozaton emlékeznek meg a vár négyszáz éves eseményéről Nagy érdeklődést váltott ki Gyulán a Békés megyei Népújság vasárnapi számában dr. Dankó Imre: „Levél Szigetvárról” című megkapóan szép írása. A kiváló muzeológus Szigetvár elestének 400 éves évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású ünnepségekről emlékezik meg és ezzel összefüggésben írja: „Álldogálva, szemlélődve eszembe jut előző munkahelyem, az oly kedves békési táj, Gyula, az ottani vár, amelynek oly rokon, annyira azonos a története ezzel a szigetvári várral. Ott is, Gyulán, most, a szigetvári évfordulóval egyidőben kell megemlékezni a vár elestének 400 éves évfordulójáról. Gyula vára is 1566-ban esett el, mint egyazon haditerv, a török terjeszkedési politika célja... Gondolom, Békésben, Gyulán is nagy a készülődés. Ott, a Körösök mellett is meg fognak emlékezni a 400 évvel ezelőtti eseményekről...” Igaza van dr. Dankó Imrének abban, hogy gyulaiak is megemlékeznek a vár történelmi eseményéről. Való azonban az is, hogy nemcsak 1566. szeptember 2-ára gondolnak, mert a vár restaurálásával már évekkel ezelőtt kifejezték mindazt a történelmi elismerést, amit ez az országban szinte egyedülálló téglavár a történészek körében is kivívott. Évről évre jelentős események színhelye a vár, fokozott mértékben történik ez az idén is. Ha a gyulai vár gerecsényi által történt feladásának szeptember 2-án esedékes 400 éves évfordulóján nem is rendeznek a szigetvárihoz hasonló megemlékezéseket. 1566. szeptember 2 nem tűnik el nyomtalanul a város hétköznapjai között. Az Erkel Múzeum és a levéltár vezetője előadássorozatot szervez a TIT keretében. Az első előadásra hadtörténeti specialistát kérnek fel, aki a török hódoltsági idők alapos ismerője. A második előadáson az Alföld akkori gazdasági és politikai problémái szerepelnek, míg a harmadik a vár történetét öleli majd fel. A várszínházi játékok, a tervezett hangversenyek és egyéb produkciók mind azt a célt szolgálják, hogy Gyula lakossága is a történelmi eseménynek megfelelően emlékezzék meg 1566. szeptember 2-ről... Hubay Miklós színdarabot ír a Várszínház számára író—olvasó-találkozóval zárult az ünnepi könyvhét (Tudósítónktól) A szokatlan vasárnap esti időpont ellenére is szinte telt házra való irodalombarát gyűlt össze a könyvtárban, hogy találkozzék Fehér Klára írónővel és a diákkora óta városunkban népszerű Hubay Miklós drámaíróval. Alkalmi könyvkiállítás és vásár fogadta az érkezőket, aminek jelentős forgalma is volt a két író műveiből. Dr. Némedy Endre könyvtáros bevezetője után Fehér Klára derűs és hangulatos csevegéssel emlékezett Nem vagyunk angyalok című drámájának hazai és leningrádi bemutatója hatására tapasztalt önkritikus megnyilatkozásokra: az addig mostohán kezelt nagymamákkal sok helyütt emberségesebben bántak. Érdekesen magyarázta el a könyvhétre megjelent „Perben, haragban”, a tokiói útjával összefüggő esetet idéző Egy ezüst yén című kisregényének megírására ösztönző személyes élményeit. Kifejtette „Ars poétikájának” őszinte szempontjait, amit úgy foglalt össze: a ma emberét, az élőket szeretni kell! Hubay Miklós szenvedélyesen elemezte a könyvhéten megjelent Megváltó mutatvány című tanulmánykötetének azt a tendenciáját, hogy veszélyben érzi a magyar dráma sorsát. A XIX. század nagy drámaírói: Katona, Madách és Vörösmarty nem érhették meg műveik bemutatását, a XX. században is sok szerző színdarabjaira csak most figyelnek fel. Elmondotta Hubay Miklós, hogy 1967-re, a várjátékok számára, Gyula város felkérésére színdarabot ír és ennek keretében felhasználja az Alföld XV. századbeli nagy politikai szélhámosának életét idéző és ismeretlen szerző dráma töredékét: a Balassi Menyhért árultatása című remekművet. Felhasználja Gara László Párizsban élő magyar író anyagát is. A várszínpad lehetőségeinek tanulmányozása végett végignézi az idei várjátékokat. Mindkét író számos könyvét dedikálta az érdekes és kedves hangulatú találkozó után. M. Gy.