Gyulai Hírlap, 1966. július-december (7. évfolyam, 50-100. szám)

1966-07-01 / 50. szám

Ára SO fillér f IX.Ág PRoLETÁRJAI. EGYESÜLjETEK! 1966. JÚLIUS 1., PÉNTEK 11 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULAI KIADÁSo­k évfolyam, ». szám .^r­ j vm... Napirenden: a lakosság áruellátása, a város kereskedelmi hálózatának kiépítettsége Szombati, június 25-i ülésén először a termelőszövetkezetek terveiről, azok végrehajtásáról tárgyalt a városi tanács ülése. Ezután a kereskedelmi hálózat kiépítettségéről, és a lakosság áruellátásáról esett szó. Megálla­pítható, hogy a hálózat egységei­nek száma elegendő, de szüksé­ges a bővítés és a korszerűsítés. A kereskedelm forgalma nő a városban. Az alapvető élelmisze­rek közül biztosítják sóból a nö­vekvő igények kielégítését, s elő­reláthatóan a cukor-, a zsír-, a margarin- és a lisztellátás zavar­talan lesz. A csomagolt liszt to­vábbra is nagyobb arányban ke­rül forgalomba. Javulás várható a száraztészta-ellátásból. A négy­tojásos tésztákból is minden igényt ki tudnak elégíteni Külföldi kakaó a harmadik ne­gyedévben sem lesz kapható. A javított minőségű hazai kakaó­ból azonban öt, tíz és tizenöt de­kagrammos csomagolásban ele­gendő áll rendelkezésre. A Gyula és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet bel- és külterületein 22 kiskereskedelmi és négy vendéglátóipari egység üzemel. Itt az alapvető élelmisze­rek forgalma nem növekedett. A tejtermékeken, a sörön és egyes borfajtákon kívül nem volt hiá­nyuk. Az fmsz egyévi forgalma 110 millió forint Boltjaik túlnyo­mó része korszerűsítésre szorul. Szükség van egy központi iroda­ház kialakítására, korszerű me­zőgazdasági szaküzlet és központi raktárhelyiség létesítésére, s Má­­riafalván egy új élelmiszerbolt létrehozására. A Sarkadi úti ve­gyesbolt is kicsi, s ehelyett az igényeknek megfelelő élelmiszer­­bolt megnyitása szükséges. A vendéglátóipari vállalat 15 százalékkal nagyobb forgalmat ért el ez év első negyedében, mint a tavalyi hasonló időszakban. Az idén bővíteni akarják a Komló főzőhelyét. A MÉK-kirendeltség ellátása az utóbbi időben javult, különö­sen zöldségfélékből tároltak ele­gendő mennyiséget. Jó lenne azonban, ha még szorosabb kap­csolatot építenének ki a termelő­­egységekkel. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalathoz tartozó boltok kor­szerűek, de létre kell hozni egy strandcikkeket árusító üzletet a Várfürdő bejárata közelében. A jelenlegi bolt nem felel meg a követelményeknek. A tanácsülés elé terjesztett je­lentés foglalkozott a lakosság tü­zelő- és építőanyagellátásával. Végül megállapították, hogy a kereskedelmi szervek egyre job­ban látják el feladataikat. A harmadik napirendi pont­ként az ez évi nyári kulturális programról tárgyaltak, majd az igazgatási állandó bizottság munkáját értékelték. Az ülésen 94 népi ülnököt választottak a járásbírósághoz. Ezek megbízóle­velének átadására, és a teendőik­kel kapcsolatos tájékoztatásukra ma délelőtt 11 órától kerül sor a városi tanács nagytermében. Sok eredménnyel zárult az 1965—66-os ismeretterjesztési évad Ismeretterjesztésünk feladata az emberi tudat, a gondolkodás kialakításában a szocialista tu­dattal rendelkező, a szocialista erkölcs alapvető normáit magá­évá tevő új embertípus kialakí­tása. Az 1965/66-os ismeretter­jesztő évadban a TIT városi szak­csoportjai a legmesszebbmenőkig figyelembe vették munkájukban az MSZMP Központi Bizottságá­nak ideológiai irányelveit. Az erkölcsi-világnézeti gondol­kodás formálásában a legna­gyobb feladatok a társadalom­­tudományokra hárulnak. Az évad­ban 263 társadalomtudományi előadás hangzott el. Jogi ismeretterjesztésünk so­rán előadások kerültek sorra a munkafegyelemről, a munkaer­kölcsről, a jogról és az erkölcs­ről, a társadalmi együttélés sza­bályairól, összesen 35 alkalom­mal, s 834 résztvevővel A marxista etika több tudo­mányág ismeretterjesztő tevé­kenységében jutott kifejezésre. A történelmi ismeretterjesztésünk foglalkozott a magyar nép sza­badságharcával, a polgári és a szocialista forradalmakkal, a ma­gyar történelem kiemelkedő alakjai­ve­l. Ebben az évadban nevelők akadémiáját egyszer, szülők aka­démiáját pedig háromszor ren­deztünk. A 36 előadást 1223-an hallgatták meg. A szocialista er­kölcs egyik legfontosabb követel­ménye a hazafiságra és a prole­tárinternacionalizmusra való ne­velés. Ennek jegyében hangzottak el előadások a filozófiai, a törté­nelmi, a nemzetközi, az irodalmi, a művészeti és a közgazdasági ismeretterjesztésben. A munkára neveléssel és a pályaválasztással foglalkozott pedagógiai ismeret­­terjesztésünk. A magánerkölcs követelmé­nyeit szembe helyeztük a polgári individualizmussal. Ennek kere­tében előadásokat tartottunk A családi élet összeütközései és a gyerek, Az életcél, a hivatás, a szerelem és a család címmel. Si­keresek voltak az évad irodalmi nyelvi ismeretterjesztései, össze­sen hat író—olvasó­ találkozót rendeztünk, s ezeken 321-en vet­tek részt. Ugyancsak jól sikerültek a mű­vészeti ismeretterjesztő előadá­sok. Erről számolhatunk be ak­kor is, ha a természettudomá­nyos és az egészségügyi előadá­sokról szólunk. Az egyedi előadások közül a harisnyagyáriakról lehetne leg­­elismerőbben beszélni. Ezek a vallás, az ifjúság erkölcsi problé­máival foglalkoztak. A szélesebb körű ismeretterjesztést szolgálják azok a sorozatok, melyek hat-hét előadásból állnak, s így szélesebb skálájúak. Ez a forma megvaló­sult a szolgáltató, a háziipari és a cipész ktsz-nél is. Szintén soro­zatra került sor két tsz-ben, ahol mezőgazdasági kérdésekkel fog­lalkozó előadások hangzottak el. A munkásakadémián a vasipari ktsz-ben öt előadást tartottunk.­­ Ha az ismeretterjesztés 1965/66. évi eredményeivel foglalkozunk, feltétlenül említést kell tennünk a kilenc előadásból álló ülnökök akadémiájáról, ami nagymérték­ben szolgálta a bíróság ülnökei­nek továbbképzését. Fényes Péter TIT városi titkár „Gyula várost és nagyszerű fürdőjét megszerettük” Az idegenforgalmi hivatal sok városunkba érkező ügyeit, gond­jait intézi. Feladatkörébe tarto­zik a vendégek elhelyezése a fi­zetővendégszolgálat keretében. Természetesen a hivatal igyek­szik mindent megtenni annak ér­dekében, hogy akik városunkba látogatnak, azok maradandó, szép élményekkel utazzanak el. Az idegenforgalmi hivatalhoz ér­kezett egyik levél is erről tanús­kodik: „Mi Gyula várost és nagyszerű fürdőjét megszerettük, és minden nyárból szeretnénk ott annyi időt eltölteni, amennyit csak lehetsé­ges. A tavaly vett fürdők mind a négyünk egészségére nagyszerű hatással voltak, őszintén kívá­nom ezért azoknak, akik Gyula fejlesztéséért olyan sokat fára­doznak, hogy munkájuk minél eredményesebb legyen.­ Rollinger Géza Budapest” Megdördülnek a várágyúk... Szigligeti, Béldi Pál című történelmi drámájának próbáján a gyulai várszínházban. Középen Greguss Zoltán Érdemes Mű­vész. (Képes beszámoló az 5. oldalon.) iuiiiuiMuiHMUlum­ Ut­HMiUlli(UUUiiiHMliinjluiuiuiiuimiiiMiuuiii UMiuimiimuimuiuiiiiimimiiiMimuiiuuuiiimiiKumiti Jól dolgozott a KISZ-szervezet a gimnáziumban (Tudósítónktól) Az Erkel Gimnázium KISZ- szervezetének utolsó összevont taggyűlésén a művelődési ott­honban Oláh Katalin, az is­kola KISZ-titkára ismertette az elmúlt iskolai évben végzett KISZ-munkát. A 642 KISZ- taggal rendelkező iskolában ál­talában aktívan vettek részt a különféle megmozdulásokon. A tagság háromnegyede részt vett az Ifjúság a szocializmusért mozgalomban, többen értek el jó eredményeket a tanulmányi versenyeken. Ezenkívül arany­érmet szerzett a gimnázium népitánc-együttese, az iskola tánczenekara és a szavaló Per­­­jési Orsolya, valamint az ének­kar. Nagyszerű eredményeikkel a sportolók is öregbítették az is­kola jó hírét. A férfi kézilabda­csapat megyei első volt, s az asztaliteniszben Skultéti Mária végzett az élen. A középiskolai bajnokságot a női atléták új csúccsal nyerték, míg a fiúk a második helyet szerezték meg. Különösen kiemelkedő teljesít­ményt nyújtott az atléták közül Brigman Mária, Perjési Klára, Skultéti Mária és Kelemen Endre. Az eredmények mellett vol­tak hibák is. Gyengén ment a politikai oktatás, félbeszakadt az ifjúsági akadémia-sorozat a nem kielégítő érdeklődés miatt. Az Ifjú Gárda sem nyújtotta azt, amit elvártak tőle. A viták és a válaszadások után több jól dolgozó KISZ- fiatal kapott jutalmat. —Bő—Я Előadás a társadalmi tulajdon védelméről A városi tanács végrehajtó bizottsága értekezletre hívta össze a tanács felügyelete alá nem tartozó számos szerv ve­zetőit. Az értekezletre június 30-án, csütörtökön délután ke­rült sor a városi tanács kister­mében. Ez alkalommal dr. Csa­­nálosi Árpád járási ügyész elő­adást tartott a társadalmi tu­lajdon védelméről a város te­rületén. Az értekezleten jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták dr. Vida István vb-titkár is­mertetését. Ő a tanács végre­hajtó bizottságának határoza­taiból eredő feladatokról szólt*

Next