Gyulai Hírlap, 1967. január-június (8. évfolyam, 1-49. szám)

1967-01-03 / 1. szám

isn. JANUÁR 3., kedd fl BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULAI KIADÁSa m évfolyam, 1. szám Vidáman búcsúzott„ jó hangulatban köszöntötte az új esztendőt Gyula lakossága a^is. Már karácsony után elkezdő­dött a készülődés az elmúlt év illő búcsúztatására városunkban is. Előkerültek a demizsonok és megindultak a járatok a szőlő­­termelő ismerősök felé a József­város és egyéb néven becézett tájak felé. A kereskedelem és a vendéglátóipar nem rejtett sem­mit a „pult alá”, piacra dobott minden rendelkezésre álló kész­letet, hogy tőle telhetően hozzá­járuljon az illendő búcsúhoz és a jövő év kellő fogadásához. Az it­tenieken nem is múlott semmi, legfeljebb a felsőbb elosztó ha­talmasságokon ... Az év utolsó napján, amely az idén a hét végével is azonos volt, lényegében Gyulán is kialakult a végső helyzet. A déli órákiban ugyan bizonyos központi számo­kat nem lehetett a telefonon megkapni, ami azt jelentette, hogy még az utolsó lehetséges pillanatokban sem adták fel egyesek a reményt, ezek azonban leginkább már csak naív és hiá­bavaló bizakodások voltak, mert üresekké váltak a polcok és a reménykedések, még Kövidinka is csak elvétve fordult elő a ke­reskedelmi szektorban. Szóval, Gyula lakossága a tőle és a le­hetőségektől függően a legalapo­sabban felkészült 1966 illő bú­csúztatására és 1367 fogadására. Ez már a kora esti órákban el is kezdődött a különbözően han­golt sípok és egyéb hangszerek alkalmazásával a tejfehér köddel borított utcákon. Ahol teljes üzemben dolgoztak... Az üzemek ablakai ugyan itt­­ott világosak voltak sziveszter éjszakáján is, a legtöbb helyen azonban álltak a gépek. Voltak viszont munkahelyek, ahol az év utolsó fertályában sem állhatott meg az élet Így például a posta távbeszélőközpontjában Ru­­gyanszki Györgyné volt az ügye­letes, unatkozásra nem jutott ideje. Alig győzte a kapcsoláso­kat. Sok volt a helyi hívás, az interurbán és külföldi is akadt, a legizgalmasabb egy nyugat­német kapcsolás volt A kórház­­ szülészeti osztályán császármet­szés segítette világra az új eszten­dő első­szülöttjét, Morár Jánosné János nevű kisfiát, aki az új év első másodpercében adott élet­jelt magáról. Mivel pontosan eb­ben az időpontban még három szülés történt az országban, sors­húzás döntötte el, hogy az Ál­lami Biztosító 20 ezer forintos ajándéka a debreceni újszülött­nek került, aki „azonos idővel” jelentkezett golyóbisunkon. Az egyik legforgalmasabb osztályon, a belgyógyászaton „csendes­” volt az éjszaka, Vidó Lászlóné és Te­­mesi Demeter ügyelték. A men­tőknél Dajka Lajos és Filip And­rás „mindössze” ötször vonultak ki, ami itt nyugodt éjszakának számít. Természetesen ügyeletet tartott, mint az esztendő minden éjszakáján, a tűzoltóság is. Név szerint nem­i emlékezhetünk meg az ügyeletesekről, mert ez „hadi­titok”. Pedig nevük említésével csak a köszönetet szerettük volna tolmácsolni részükre. A pezsgő és a Fesztivál gyöngye sikere A Komlóban 440 ülőhelyet ter­veztek 30 forintos kötelező belé­pővel. Napokkal előbb valamen­­­nyi jegy gazdára talált, sőt ke­vés volt a hely. Ugyanennyiért lehetett megváltani az „antrét” az Otthonba is. Az előbbiben a „Komló”, a másikban az „Ott­hon" ez a .. y.r-TB;r .i.-rr1TM so­káig vá­ta a vacsorázókat, ha­marosan minden elkelt a malac­pecsenyével, páros debrecenivel és a szaftos virslivel együtt. Az italfronton akadt némi probléma, több lehetett volna a nemes nedű, a különböző rizling, az Ezerjó, Hárslevelű és egyéb márkás innivaló. Ezek hiányában nagy keletnek örvendett a szov­jet pez­gő és a magyar Fesz­tivál gyöngye. Ezek is kevésnek­­bizonyultak, amit a Komló 33, az Otthon 23, a Hóvirág 20 ezer körüli forgalma bizonyít. A jó hangulathoz természetesen hozzá­járultak a szórakozóhelyek zene­karai is. A Komlóban a Somos­­tánczenekar, az Otthonban a kór­házban ápolt Dányi Gyurka prí­más helyén a Csonka Barna által dirigált kitűnő népi zenekar, az új cukrászdában a dob mellett Ga­­­la­mbos Antal, a „Tutus”, aki a huszadik szilvesztert muzsikálta Gyulán ezen az éjszakán, nem is­merte­k fáradságot, hogy ne lan­kadjon a kedv... Korai búcsú és „korhelyleves" Nemcsak az elmúlt évtől, ha­nem az igen népszerű Otthontól fi? torn­­dégek közül Az eredeti tervek szerint január 2-án már nem nyitott volna ki az üzlet. A hely­zet annyiban változott, hogy a tanács hozzájárulásával mindad­dig üzemel az Otthon, amíg az építő­­vállalat a felvonulást be nem fejezi. Ez a gyakorlat sze­rint legalább hónapokkal meg­hosszabbítja az egység életét, a törzsközönség nem kis örömére. Az év első hajnalán vezette be a „korhelyleves”-tálalást a Ha­lászcsárda és a Gulyás. Torma Ernő üzletvezető úgy nyilatkozott, hogy a Gulyás-csárda étlapján állandóan szerepeltetik majd a percek alatt népszerűvé vált ételt. Mindent összevetve, igen jó hangulatban, vidáman, mégis minden fegyelmezet­lenség nélkül búcsúzott Gyula lakossága az el­múlt esztendőtől, köszöntötte az újat, amelyet, tények igazolják, szívesen, jó reményekkel telten fogadott... Megtörtént a miniszteri jóváhagyás a gyulai tsz-ek egyesüléséhez (Tudósítónktól) Az óév utolsó hete mozgalmas hétköznapokat hozott a termelőszö­vetkezetekben. A fagyos időjárást kihasználva folytatódott a mély­szántás. Az Aranykalászban már néhány héttel ezelőtt elvégezték, az Erkelben a hét végére befeje­zik a szántást. A felszabaduló erő­gépeket azonnal átcsoportosítják a Béke és Vörös Csillag területe­ire. A hátralevő 800 holdnak nagy részét szeretnék felszántani a tél folyamán. Befejeződtek a leltáro­zások, nyújtott munkaidőben vég­zik a zárszámadási mérleg össze­állítását a számviteli dolgozók. Valamennyi termelőszövetkezet a kormányrendelet alapján meg­kötötte a bankkal az új hitel­megállapodást. Eszerint a tsz-ek befejezett állóeszközeinek hitel­­állománya és a termelési alapot terhelő közép lejáratú hitel 82 százaléka elengedésre kerü­lt, a megmaradó közel nyolcmillió hi­telállomány visszafizetésére 1973 ig vállaltak kötelezettséget. A termelőszövetkezeti vezetők egy-egy gyenge termelési ered­mény esetén nem hivatkozhatnak tovább tagjaik előtt a tanács, a bank beavatkozására. A hitelren­dezés elsősorban a gyengébb ter­melési adottságokkal rendelkező gazdaságok számára teremtett kedvezőbb előfeltételeket. Gyula város szövetkezeti gaz­daságainak adottságait tekintve joggal várható el, hogy egy-két éven belül fejlett árutermelést el­érve megfelelő, biztos kereseti le­hetőségeket nyújtanak tagjaik számára. Az új évet tiszta lappal kezdhetik el a szövetkezeti kollek­tívák, az eddiginél jóval nagyobb, gazdasági egységekben. A földművelésügyi miniszter jóváhagyta a szövetkezetek egye­sülését. Január 4-én intézkedés történik a Munkácsy és Köröstáj tsz-ek bankszámlájának nyitásá­ra. A régi működési engedélyek bevonása mellett, ünnepélyes ke­retek között kerül átadásra a két egyesült termelőszövetkezet új alapszabálya és működési enge­délye. Pflaum István BÉKÉS, BOLDOG, sikereket hozó új esztendőt kívánunk a város párttagságának és valamennyi dolgozójának. Sokat várunk az új évtől: a szocializmus építését meg­gyorsító tetteket kongresszusunk határozatai alapján, ezzel együtt hazánk és városunk fejlődését, gazdagodását. Az új évben is erősöd­jék népünk szocialista egysége. A ránk váró feladatok megoldása a dolgozó nép, személy szerint mindannyiunk, városunk minden lakójának is érdeke. Ehhez kívánunk jó egészséget, boldogságot a magánéletben is. Egyben ezúton mondunk köszönetet a szívélyes üdvözle­tekért, jókívánságokért. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VÁROSI BIZOTTSÁGA Eredményes év végi számvetések a gyulai üzemekben (Tudósítónktól) Az év vége a számadások ideje is. Üzemek, gyárak ilyenkor vet­nek számot nemcsak az­­ eredmé­nyeikről, hanem arról is, mi tette azokat lehetővé. A HARISNYAGYÁRBAN a nö­vekvő exportigények és tervek kielégítésére 40 új csehszlovák kötőgépet szereltek fel, amelyek­nek termékeivel nemcsak a kül­földi megrendelők, hanem a ha­zai fogyasztók is elégedettek. A BÚTORGYÁRBAN az év kez­deti nehézségeit átvészelve, hó­napról hónapra emelték a terme­lést. Bár mindössze két új gépet állítottak munkába, egy 18 orsós sorozat fúró- és egy gyorsmaró gépet, ezek is segítettek a kezdeti lemaradós pótlásában. A FA- ÉS FÉMBÚTORIPARI szövetkezetét az ország legjobb­jai között emlegetik. Nem is ér­demtelenül, mert korszerű termé­keivel sikert aratott több külföldi országban. Ennek megfelelően vagy éppen ezért itt használható ki legjob­ban a korszerű gépek beállításá­val elérhető termelékenység-nö­vekedés. Tíz kárpitos szegező­pisztoly, négy elektrosztatikus fes­tékszóró, négy szilici­umdiódás hegesztőkészülék, 60 tonnás ex­­cen'­erprés, nyolc milliméter vastagságig vágó lemezvágó olló és még jó néhány gép, szerszám segített a terv és az exportköte­lezettség teljesítésében. A SZABÓIPARI KTSZ a másik, ugyancsak jó hírű szövetkezetünk. A műszakiak itt is igyekeznek minnél több és jobb gép beállításá­val növelni a termelést. Huszonöt varrógép, három tisztázó, gom­­bozó, lyukvarró gép még csak a teljes gépesítés első üteme, amit a múlt évben kezdtek. A KÖTŐIPARI VÁLLALAT szociális ellátottsága évek óta a legmostohább volt. 1966-ban hoz­zákezdtek az egymillió 700 ezer forintos többszintes öltöző, für­dő, ebédlő építéséhez. A múlt évben 250 ezer forint felhaszná­lásával már egy­aránt elkészült és a munkák legutóbbi üteme biz­tosíték arra, hogy a tervezett jú­liusi határidőre a jelentős összeg­ből első ütemként a tervezett egy­millió beépítésre is kerül. Áll a bál a Jókaiban. Napirenden: Ittas vezetés, segítségnyújtás elmulasztása (Tudósítónktól) Gyulán is megrendezésre került a TIT, a Magyar Autóklub, a Közlekedéstudományi Egyesület megyei szervezetei, a Békés me­gyei Közúti Balesetelhárítási Ta­nács, a Megyei Rendőrfőkapitány­ság közlekedésrendészeti osztálya és a Gépipari Tudományos Egye­sület közös szervezésében az „Ál­talános Közúti Közlekedési Sza­badegyetem”. Sajnálatos, hogy éppen váro­sunkban, ahol félezer gépjármű­­jüezető működik, a legkisebb a be­iratkozott hallgatók száma, szem­ben a békéscsabai, orosházi és m­ezőkovácsházi hallgatósággal. Igaz viszont, hogy a gyulai 25—30 hallgató lelkesedéssel és kitartás­sal tanul és vitatkozik a tíz elő­adás előadóival, akik megyénk legjobb szakértői. Dr. Csaba Mihálynak, a gyulai járásbíróság elnökének, aki egy­ben a megyei hatáskörű közleke­dési bíróság vezetője is, előadása valóban vitaindító lett, mert ha­tására a hallgatóság nagy szám­ban vetett fel napi gyakorlati ese­teket mind az ittas vezetés, mind pedig az 1964 óta elharapózó se­gítségnyújtás elmulasztásának bűntettével kapcsolatban. Bár az előadáson ismertetésre kerültek megyénk jellegzetes esetei, még­is a gyulai gépjárművezetők sa­ját gyakorlatukból érdekes, úgy­nevezett határeseteket hoztak fel és oldottak meg az előadóval együtt. Ilyenek: meg kell-e állni a gépjárművel a más által oko­zott közúti baleset színhelyén? Mi az ilyen esetben a bent ülő utas felelőssége? Az autóbuszutasok felelőssége? Lakásából a vendé­geivel poharazgató gépjárműve­zető kihívható-e az utcán balese­tet szenvedett kórházba szállítá­sára? Mi a teendő az út szélén fekvő részeggel? Megdöbbentő, hogy megyénk­ben 1964-től, amikor a gépjármű­vek száma itt is megnőtt, ugrás­szerűen elszaporodtak a közúti balesetek. Amíg 1963-ban 254 közúti baleset történt, amiből 33 halálos és 142 súlyos sérüléses, addig 1964-ben 496, halálos 26 és súlyos sérülésű 199, 1965-ben 648- ra ugrott fel a közúti balesetek száma. A múlt év első kilenc hó­napjában pedig már 560 balesetet észleltek. Ezeknek általában egy­­harmada származott a gépjármű­­vezető ittasságából és feltűnően sok a helytelenül megoldott elő­zésből származó közúti bal­­eset is. Az előadáson lepergetett film is ilyen tragikus vérű előzéses bal­esetet és ennek következmé­nyeit mutatta be igen tanulságo­san. —ai—

Next