Gyulai Hírlap, 1967. január-június (8. évfolyam, 1-49. szám)
1967-01-03 / 1. szám
1961. január 3. Továbbra is börtönbe vonulnak az indiai közalkalmazottak Új Delhi Az indiai Uttar Pradesih államban a huszonnhetedik napja folyó közalkalmazotti sztrájk következtében súlyos helyzet alakult ki. A sztrájkban az adminisztratív és segédhivatalnokok vesznek részt. Január elsején az újévi ünnep ellenére 40 közalkalmazott vonult követeléseinek hangsúlyozására börtönbe, ezt megelőzően pedig összesen másfél ezren. A közalkalmazottak drágasági pótlékot követelnek. Szombaton és vasárnap összetűzésekre is sor került Lakhnaiban, Uttar Pradesh fővárosában, Lakhnanba érkezett választási körútja során Indira Gandihi miniszterelnök is, aki sajnálatát fejezte ki, hogy a közalkalmazottak éppen ezt az időpontot választották ki a sztrájkra. (MTI) Kedd zT" ~ EK SZ AT* ■ iM x : Vallatóra fogják-e Sukarnót? Ez évben is növelik a Vietnamban állomásozó "I ■ 1 rra ■ # • r "amerikai fegyveres erők létszámát New York ií Thant ENSZ-főtitkár szombaton válaszolt az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének december 19-i levelére, amelyet a vietnami kérdéssel kapcsolatban intéztek hozzá. A válaszban U Thant felszólítja az Egyesült Államokat, hogy „tegyen kezdeményező lépést a béke érdekében”. A főtitkár megismételte azt a korábban kifejtett álláspontját, hogy a tárgyalásokhoz szükséges kedvező légkör megteremtése három feltételen múlik, s ezek a következők: Észak-Vietnam bombázásának megszüntetése, a katonai tevékenység lecsökkentése mindkét fél részéről és a DNFF elismerése tárgyaló partnerként. A levélben U Thant kifejti, helyesnek tartaná, ha az újévi tűzszünetet meghosszabbítanák, mert egy ilyen lépésnek kedvező kihatása lenne. Goldberg, az amerikai ENSZ- küldöttség vezetője még szombaton válaszolt U Thantnak s válaszában hangsúlyozta, hogy a főtitkár levelében foglalt feltételeket az Egyesült Államok csak akkor teljesítheti, ha „ez kölcsönösségen alapul”. A szokott módon a másik félre akarta hárítani a felelősséget a konfliktus békés rendezésének meghiúsulásáért Goldberg mindemellett felkéri az ENSZ főtitkárát, hogy „a rendelkezésére álló eszközökkel” igyekezzen kideríteni, hogyan reagálna Hanoi az amerikai bombázások megszüntetésére. * A vietnami őserdőkben és a síkságokon hétfőn reggel hét órakor (helyi idő) ismét megszólaltak a fegyverek — véget ért a 48 órás tűzszünet. A fegyvernyuevás lejárta után az amerikai és dél-vietnami csapatokat nyomban harcba vetették. Alig ért véget a tűzszünet , a B—52-es légierődök máris bombázták a Vietnamot kettéosztó demilitarizált övezetet. Az amerikai hadvezetőség a fegyverszünet ideje alatt több ízben parancsot adott támadás megindítására. Ennek legkirívóbb példája az volt, amikor az Egyesült Államok légierejének vadászbombázói „megelőző akcióként” több mint 12 órán át bombázták Hué városának környékét. Hasonlóképpen harcba lendültek amerikai tengerészgyalogosok is, hogy a hivatalos saigoni megfogalmazás szerint megakadályozzák az ellenséget az amerikai állások közé történő beszivárgásában. Dean Rusk amerikai külügyminiszter a CBS amerikai televízió társaságnak adott nyilatkozatában — mint a TASZSZ jelenti — lényegében értésre adta, hogy az Egyesült Államok folytatni kívánja a WDK bombázását. Rusk kijelentette, hogy az Egyesült Államok változatlanul teljesíteni fogja kötelességét Vietnamban, bármennyi időbe telik is. Közölte, hogy 1967-ben növelni fogják a Vietnamban szolgálatot teljesítő amerikai fegyveres erők létszámát A VNA összesített jelentést közöl a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front és a dél-vietnami nép hat év óta járó hősi harcának eredményéről. A jelentés szerint a dél-vietnami nép és fegyveres alakulatai az utóbbi hat évben 1 millió,50 ezer ellenséges katonát tettek harcképtelenné. A harcképtelenné tett ellenséges katonák között 123 500 amerikai agresszor van. A kivívott ragyogó győzelmek azt mutatják, hogy az utóbbi hat év harcaiban a dél-vietnami felszabadítási erők állandóan gyarapodtak és egyre több ellenséget semmisítettek meg. A jelzett időszakban a felszabadítási erők mindig kezükben tartották a kezdeményezést (MTI) Szovjet Ma az Egyesült Arab Köztársaságnak Kairó A kairói sajtó vezető helyen közli, hogy a Szovjetunió nagy búzaszállítmányt küld az Egyesült Arab Köztársaságnak. Az Ahram értesülése szerint a Szovjetunió 1967-ben 650 000 tonna búzát ad el Egyiptomnak. Az első szállítmány — 250 000 tonna — útinak indítására január 2-án kötötték meg a szerződést. A második részlet, vagyis 400 000 tonna búza szállítására ezt követően folyamatosan kerül majd sor. Mint ismeretes, az Amerikai Egyesült Államok megszüntette az EAK-ba irányuló búzaszállításait, s azok folytatását politikai feltételekhez kötötte. Az Egyesült Arab Köztársaság az amerikaiak búzazsarolását elutasítva a Szovjetunióihoz fordult, amely a gabonahiánnyal küzdő Egyesült Arab Köztársaság segítségére sietett. (MTI) A CDU-CSU jobbszárnya támadja Kiesingert Bonn A CDU-CSU jobbszárnya ellentámadásba lendült a Kiesingerkormány azon szándéka ellen, hogy javítsa a viszonyt a Szovjetunióval és normalizálja kapcsolatait az európai népi demokratikus országokkal. A pártunión belül azok a csoportok, amelyek Erhard kormányzása idején sikerrel torpedóztak meg minden ilyen irányú kezdeményezést, most attól tartanak, hogy Kiesinger és különösen Brandt végül is hajlandó lesz valamiféle engedményre a Kelettel való kibékülés érdekében. Ez ellen főként két vonalon vették most fel a harcot. Egyrészt arra hivatkoznak, hogy Moszkvában és a népi demokratikus országok fővárosaiban „elfogadhatatlan feltételekhez” kötik a kapcsolatok normalizálását. Ezt bizonyítandó a CDU—CSU jobbszárnyához közelálló lapok feltűnő helyen közük a szocialista országokból származó nyilatkozatokat és lapkommentárokat, amelyek a bonni politikáról szólnak. E nyilatkozatokból és kommentárokból a bíráló részeket ragadják ki és hangoztatják, hogy Moszkvában, Varsóban, Prágában és Budapesten továbbra sem kívánják a viszony javítását. Másrészt a propaganda arra irányul, hogy elhitesse, „egyoldalú engedmények” kedvezőtlen pozícióba juttatnák az NSZK-t Ezt fejtegeti a leszereléssel kapcsolatban a Welt hétfői számában Werner Marx CDU-képviselő, a pártunió egyik katonai szakértője. (MTI) Indonéziai helyzetkép Djakarta Alaimijah vezérőrnagy, az indonéz hadsereg helyettes főparancsnoka, vasárnap jobboldali diiákiküldöttséget fogadott. Kijelentette az egyetemistáknak: „A hadsereg eljár Sukarno ellen, ha az elnök megsérti az alkotmányt, a törvényeket vagy az ideiglenes népi tanácskozó kongresszus döntéseivel szembeszáll”. Ezzel lényegében azt mondotta, hogy ki akarják kényszeríteni Sukamótól, tegyen vallomást a nyilvánosság előtt arról, hogy milyen szerepe volt a Szeptember 30. akcióban. A legfelső indonéz törvényhozó szerv, amelyről előzőleg leválasztották a baloldalt, tavaly „felszólította” Sukamót, hogy adjon számot a Szeptember 30. akciót megelőző politikájáról. A testület vezetősége hétfőn közölte: feliratot intézett Sukamóhoz, és ebben ismételten követelte tőle, hogy tegyen eleget a magyarázatot sürgető kongresszusi határozatnak. Ezekben a hetekben az indonéz sajtó egyre többet ír Sukamo állítólagos részvételéről a Szeptember 30. akcióban, s a belpolitikai cikkek központi témája: vallatóra fogják-e Sukamót vagy sem. Malik külügyminiszter olyan értelmű nyilatkozatot tett, hogy úgy véli: az államfő ennek az évaz elején „beszámol tettei Suharto tábornok, az indonéz kormány tényleges vezetője az új év alkalmából nyilatkozatot adott. A rádióban és a televízióban közvetített nyilatkozatában Suharto azt követelte, hogy a törvényt teljes szigorával alkalmazzák mindegeivel szemben, függetlenül altól, hogy milyen érdemeket szerzett a múltban. Megfigyelőik a kijelentést úgy értelmezik, hogy az elsősorban a megtépázott tekintélyű Sukamo ellen irányul. Sukamo egyébként szombaton megrendezte a Merkeda palotában a szokásos újévi fogadást. Suharto is részt vett az elnök által adott fogadáson. (MTI) ne Gaulle televízióbeszéde Parias De Gaulle elnök szombat est a francia tv-ben elmondott újév üdvözletében minden eddiginél határozottabban ítélte el az Egyesült Államok felelősségét a vietnami konfliktusban és lényegében ugyanezt ismételte meg vasárnap délután a francia fővárosban akkreditált nagykövetek szokásos újévi fogadásán — állapítják meg Párizsban. Az elnök méltatta a hidegháború légkörének szétoszlását Európában és rámutatott: az amerikaiak vietnami háborúja akadályozza csak meg a világméretű enyhülést. Bonlon, az Egyesült Államok párizsi nagykövete a vasárnapi fogadásról távozóban nem volt hajlandó kommentálni a francia elnöknek az Egyesült Államokat elmarasztaló kijelentését. „Nem kommentálom annak az államfőnek a szavait, akinél akkreditálva vagyok” — mondotta nem leplezve rosszkedvét. Veszélyes beavatkozás A Délkelet-Ázsiában SM ezer négyzetkilométeren «Merülő Thaiföld gazdag őrszi». Termékeny rizstermelő vidékei, ón- és lignitkészletei, gumiültetvényei, trópusi fái, kukoricája és cukornádja nagy kincseket jelentenek. Az ország termelése és kivitele az utóbbi időben növekedett, a nemzeti jövedelem évi T százalékkal nőtt, de mindebből a lakosság alig részesedik. A központi gazdasági ágak, a bankügy, a kereskedelem, az építőipar gyengén fejlett országra jellemzőek. Az iparosítás igen kezdetleges fokon áll. A 10 milliós lakosságon belül az ipari munkásság létszáma mindössze 350 000 fő, s ez is nagyon kis üzemekben dolgozik. Az alapanyagokat és termékeket nyers állapotban exportálják, ami már önmagában is függő helyzetben levő gazdaságra utal. Súlyosbítja a helyzetet az Egyesült államok fokozódó katonai berendezkedése az országban. A thaiföldi amerikai katonai erők létszáma az utolsó évben megkétszereződött és elérte a 33 000 főt. Kormányintézményekben amerikai tisztek egész csoportja tölt be „tanácsadói” tisztséget. Márpedig az amerikai katonák megjelenése egy gyengén fejlett országban minden esetben innációval járt, nem beszélve a korrupcióról és prostitúcióról. A fokozódó militarizálódás, az amerikaiaknak való alárendeltség, a gazdasági problémák — mindez elegendő magyarázattal szolgál a hatalmon levő kormány népszerűtlenségére. Emellett rendkívül brutális politikát folytatnak a nemzeti kisebbségek: északkeleten a laosziak, a déli félszigeten a malájok, északon és nyugaton a különböző törzsek irányába. Nem lehet csodálkozni ezek után, hogy partizánmozgalom bontakozott ki az országban, különösképp annak északkeleti részén, ahol a népi ellenállásnak már régi és erőteljes gyökerei vannak. A kormány véres megtorlásokhoz folyamodott, amelyekben amerikaiak is részt vettek. A partizánok ellen bevetettek egy különleges rendeltetésű amerikai egységet és a tisztogató hadműveletekben amerikai légi különítményeket is felhasználtak. Erősen hasonlít ez a helyzet ahhoz, amit 1962-ben Dél-Vietnamban tapasztalhattunk. Az Egyesült Államok thaiföldi beavatkozása könnyen egy második Vietnam kialakulásához, a délkelet ázsiai háború kiszélesedéséhez vezethet. Tömegverekedés színhelye volt a kalkuttai kricketstadion az India—Nyugat-India találkozó alkalmával. A rendezők 57 ezer nézőt préseltek a stadionba, jóval többet, mint amennyi a befogadóképesség volt. A rendőrség megpróbálta a súlyos helyzetet úgy megoldani, hogy irányította a pályát elhagyókat. A közönség azonban összetűzésbe került a rendőrökkel, akik bambuszbotokkal támadtak a nézőkre. Óriási tömegverekedés keletkezett és a rendőrök segítségére katonaságot vezényeltek ki. A feldühödött tömeg a stadionban található székeket meggyújtotta, sőt a létesítmény előtt három autóbuszt is lángba borítottak. Az esetnek nagyon sok a sebesült áldozata. (MTI) Külesdi özvegyasszony a lottófőnyeremény gazdija Az 1966. év utolsó, s egyben 5 találatos 5 240 450 számú lottószelvényét — amelyet a pécsi körzeti lottóirodában találtak a kiértékelők — őzt Sziártó Mártonná 64 éves kölesdi lakos töltötte ki. A szelvényen feltüntetett név és lakcím alapján az OTP Tolna megyei, szekszárdi fiókjának tisztviselője felkereste a nyertest. Szisztóné nyilván elnézte a számokat, mert először négyes találattal dicsekedett, s csak az OTP-tisztviselőtől tudta meg, hogy övé a főnyeremény. A szerencsés lottózó elmondta, hogy öt gyereket nevelt fel, jelenleg tsz-brigádvezető fiával lakik együtt. Hetenként egy lottószelvényt töltött ki. A január 11- én kifizetésre kerülő 1 739 554 forintos főnyereményből házat vásárol magának, a többi pénzt pedig gyermekei között osztja szét. (MTI)