Gyulai Hírlap, 1968. január-június (9. évfolyam, 1-49. szám)
1968-03-22 / 23. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Ara 80 till«! Nagyobb gondot fordítanak a jövőben Gyulán a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására Növelik az öregek napközi otthonainak számát — Megalakítják az öregek klubját — Nyomdába került a helytörténeti kiadvány kézirata Élénk érdeklődést váltott ki dr. Gyenge István osztályvezető főorvos jelentése a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén. A város szociálpolitikai munkáját értékelte és a szociális gondozás helyzetét tárgyalta részletes jelentésében a város főorvosa. A tájékoztató szerint Gyulán elsődleges feladatként jelentkezik a felnőttvédelmi feladatok ellátása, érdekképviselete, az edagott személyekről való gondoskodás. Az idős vagy rászorultak szociális helyzetét rendszeres segély folyósításával javítja a város vezetősége, erre a célra különböző címeken az elmúlt évben 376 ezer forintot költöttek. Százöt lakos részére folyósítanak teljes összegű rendszeres segélyt, a segélyezettek 90 százaléka idős nő. GOND A CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGŰEK HELYZETE Foglalkozik a jelentés a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának nem elhanyagolható ügyével is. Megállapítja, hogy a város területén működő ipari vállalatok az elmúlt gazdasági évben intézkedési tervet készítettek és ezeknek egyik pontja tárgyalja a csökkent munkaképességűek munkába állítását Általánosságban elmondható, hogy valamennyi ipari üzem megvizsgálta azokat a munkaköröket, amelyekben idős, csökkent munkaképességű személyeket foglalkoztathatnak. Ezt azzal igyekeznek elérni, hogy egészséges dolgozókat csoportosítanak át termelőmunkára és a megüresedett munkakörökbe állítják be a kevésbé munkaképeseket A jelentés a továbbiakban foglalkozik a kórházi ápolási költségek elbírálásának ügyével, a közgyógyszer ellátással, amelyben 320 gyulai lakos részesült, a hadigondozottak ügyével, a katonai igazgatással összefüggő tevékenységgel, az ingyenes csecsemőkelengye-utalvány juttatásával, a börtönből szabadultak gondozásával, a szociális otthon helyzetével, az öregek napközi otthonának tevékenységével és további növelésével, valamint a területi gondozással. MEGALAKÍTJÁK AZ ÖREGEK KLUBJÁT A város tanácsának a szociálpolitikai munka értékeléséhez és a gondozásához sok hozzászólás hangzott el. Hozzászólt dr. Bereczky Sándor, Újhelyi Sándorné, Banadics Márton és dr. Vida István is. Mindegyikük foglalkozott a rehabilitáció ügyével, az érdekeltek felderítésével. Bizonyos aggodalom is jelentkezett a felszólalásokban, hogy a gyulai vállalatok, üzemek nem kellő súllyal foglalkoznak a betegségükből felépültek helyzetével. Kicsendült ezekből a hozzászólásokból, igaz ugyan, hogy az ország lakosságának 97 százaléka valamilyen módon részesül az SZTK juttatásaiban, van azonban egy vékony réteg, főleg a női dolgozók, amely ellátásba szorul. Ezt a réteget azok képviselik, akik leginkább háztartási alkalmazottakként dolgoztak a felszabadulás előtt, a háború után pedig munkájukra már nem volt szükség. Elhangzott javaslat az öregek klubjának létesítésére, ahol azok tölthetnék idejüket, akik ugyan rendezett körülmények között élnek, de nemigen tudják, mit kezdjenek idejükkel. Bővíteni kívánják a területi öreg gondozást is. A KULTURÁLIS PROGRAMRÓL Tárgyalta a végrehajtó bizottság a befejezés előtt álló zöld kulturális program végrehajtását, valamint a nyári tervet. Itt főként a szükséges propaganda ügyével foglalkoztak. A végrehajtó bizottság titkára bejelentette, hogy nyomdába kerültek a különböző, nyári rendezvényeket hirdető falragaszok, megrendelték a város címerét és a táncfesztivál emlékjelvényét. Elkezdték a szedését Implom József helytörténeti kiadványának. Hasznos javaslatot terjesztett elő Farkas Sándor a helyben megoldható propaganda transzparensek készítésére. Ezek társadalmi összefogással megvalósíthatók. Új helyiségbe költözött a Gyulai Építőipari Vállalat két részlege Az év elején alakult meg a tanácsi kivitelező részlegből a Gyulai Építőipari Vállalat, amely mint annyi társa, helyiséghiánnyal küzd. Átmenetileg a tanácsháza vb-termét foglalták el, meglehetősen nagy zsúfoltság mellett ott székelt a könyvelőség és az adminisztráció. A Patyolat kiköltözése a Hétvezér utcából Béke sugárúti volt fodrászüzletbe enyhített a helyzeten, mert a gyorsan rendbe hozott két helyiségbe átköltözhetett a vb-teremből a két részleg. Ez is időleges megoldás csak, mert a vállalat újabb költözésekkel a közúti útépítők székházát foglalja majd el a Hajnal utcában akkor, amikor elkészül az útépítők végleges otthona az ipartelepen. VWVWWWWVI Félmillió facsemete várja a tavaszt az erdőgazdaságban Az erdőgazdaság Megyeház utcai központjában hetek óta készülnek az idei különböző tervek. Ezek közé tartozik a fásítási, amely a rendelkezések következtében különösen alapos előkészítést igényelt Lassan elérkezik a facsemeték kiültetésének ideje, erre már készek az elgondolások. A megye termelőszövetkezeteinek 300 ezer csemetét adnak, ezek erdészeti szakirányítás mellett kerülnek a földbe. Tanácsi fásításra 200 ezer csemete jut, ezeket is a termelőszövetkezetek ültetik ki a városokba és a községekbe. Az előbbiből a gyulavári 30, a másodikból a gyulai Munkácsy 12 ezerrel részesül. Főként akác, kőrisek és ezüstfa szerepel a kiültetésre kerülő csemeték ezreiben. Részt vesz az idei tavaszi faültetésben a KPM és a MÁV is a közutak, illetve a vasútvonalak mellé telepítenek 10 ezer suhányot, többnyire fehér és nemesnyárt, azonkívül hársat. A termelőszövetkezetek majorjainak és telephelyeinek elsősorban akácsorfával való beültetésére 150 000 forint értékben ingyenes csemetéket juttat az erdőgazdaság. Ezeken kívül a gazdaság területén hozzávetőlegesen 70 hektáron terveznek az elkövetkező hónapokban erdősítést A szükséges csemete-mennyiséget a várkúti, a kondorosi és a remetei kertekben termelte ki az erdőgazdaság, kiemelésüket a hét végére be is fejezik. Így a szállítás folyamatosságának semmi akadálya nincs. Közölték azt is, hogy a ki nem utalt csemetékből körülbelül 16 ezer forint értékű akác-sorfa kereskedelmi forgalomba kerül szabad felvásárlás formájában, Veszettség miatt: ködgyertyás rókaírtás A rókák okozta veszettség elérte a gyulai járást is. A nagyszámú előfordulás szükségessé teszi a rókairtást, amit a megyében egységesen március 31-én hajtanak végre. A feladat megvalósításához az állatorvosok és a vadásztársaságok szoros együttműködése szükséges. Az irtást a hónap utolsó napján köd gyertyával végzik. A beteg rókák elsősorban a kóbor tanyai kutyákat veszélyeztetik, rajtuk keresztül jut veszedelembe az ember is. Éppen ezért az idén fokozottabb gondosságot igényel az ebek oltása. Az állategészségügyi szervek a gyulai tanyákon március 25-én és 27-én, a belterületen pedig 28-án és 30-án oltanak a falragaszokon feltüntetett helyeken és időpontban. Erről az ebtulajdonosok külön, névre szóló értesítést is kaptak. Miután a veszettség halálos kimenetelű lehet az emberre és a háziállatokra egyaránt, lapunk útján is felhívják a figyelmet az oltás fontosságára az időpontok pontos megtartására. Amennyiben mégis mulasztás történik, ez pénzbírságot von maga után, a be nem oltott ebeket pedig a helyszínen agyonlövetik. P. I. Kitelepül a MÉH, elhárul az akadály a Budró-telepi építkezés elől A vasútállomás környéki nagyarányú OTP lakásépítkezéseknél igen komoly akadályt jelentett, hogy a területen közbeékelve üzemel a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat gyulai telepe. A város vezetősége több alkalommal is tárgyalt a vállalattal a kitelepülésről, de ez rendszerint megbukott azon, hogy nehezen találtak olyan területet, amely a MEH szempontjából is elfogadható lett volna a megközelíthetőség szempontjából. A sok tárgyalásnak végül is megegyezés lett a vége. A város másfél holdas területet ajánlott fel a gépjavítóval szemben, ahol már javában építkeznek is. Az irodaépületre most húzzák fel a tetőt, készen várja a telep dolgozóit a fürdő és öltöző, a raktárak kialakítása is jól halad. Ezek alapján lehetővé válik, hogy a MÉH-kirendeltség április végén elkezdje a kiköltözést a Halácsy útról. Ennek befejezése után elhárul az akadály a Budró-telep folyamatos lakásépítése útjábóL Tatabányai tanács- és népfront-küldöttek Gyulán tanulmányozták a társadalmi munka módszereit A hónap elején a Hazafias Népfront Országos Tanácsának várospolitikai akcióbizottsága országos tanácskozást rendezett Tatabányán. A megtárgyalt kérdések között szerepeltek a társadalmi munka különböző módszerei is, és arra az elhatározásra jutottak a részvevők, hogy a rendszereket, a megvalósításokat tanulmányozni kell Budapesten, Dunaújvárosban és Gyulán. Ennek a határozatnak a végrehajtásaként érkezett Gyulára kedden a Tatabányai Városi Tanács és a Hazafias Népfront városi bizottságának háromtagú küldöttsége. Városunkban dr. Vida István vb-elnökkel és dr. Bereczky Sándor vb-titkárral hosszabb megbeszélést folytattak. Érdeklődtek a társadalmi munka itteni szervezéséről, az eredményekről, és egyéb ezzel összefüggő kérdésekről, mint például arról, hogy egyáltalán mit tekintsenek társadalmi munkának, és azt hogyan minősítsék. Úgy nyilatkoztak elutazásuk előtt, hogy hasznos tapasztalatokat szereztek, amit feldolgoznak jelentésükben. Szerdán délelőtt a vb-titkár kíséretében megnézték a város nevezetességeit és az építkezéseket. AJTÓSFALVI HANGULAT... Fotó: Deményi Gyula