Gyulai Hírlap, 1968. január-június (9. évfolyam, 1-49. szám)

1968-03-22 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! Ara 80 till«! Nagyobb gondot fordítanak a jövőben Gyulán a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására Növelik az öregek napközi otthonainak számát — Megalakítják az öregek klubját — Nyomdába került a helytörténeti kiadvány kézirata Élénk érdeklődést váltott ki dr. Gyenge István osztályvezető fő­orvos jelentése a városi tanács végrehajtó bizottságának legutób­bi ülésén. A város szociálpolitikai munkáját értékelte és a szociális gondozás helyzetét tárgyalta rész­letes jelentésében a város főorvo­sa. A tájékoztató szerint Gyulán el­sődleges feladatként jelentkezik a felnőttvédelmi feladatok ellátása, érdekképviselete, az edagott sze­mélyekről való gondoskodás. Az idős vagy rászorultak szociális helyzetét rendszeres segély folyó­sításával javítja a város vezető­sége, erre a célra különböző cí­meken az elmúlt évben 376 ezer forintot költöttek. Százöt lakos ré­szére folyósítanak teljes összegű rendszeres segélyt, a segélyezettek 90 százaléka idős nő. GOND A CSÖKKENT MUNKA­KÉPESSÉGŰEK HELYZETE Foglalkozik a jelentés a csök­kent munkaképességűek foglal­koztatásának nem elhanyagolható ügyével is. Megállapítja, hogy a város területén működő ipari vállalatok a­z elmúlt gazdasági évben intézkedési tervet készítet­tek és ezeknek egyik pontja tár­gyalja a csökkent munkaképessé­gűek munkába állítását Általá­nosságban elmondható, hogy va­lamennyi ipari üzem megvizsgál­ta azokat a munkaköröket, ame­lyekben idős, csökkent munkaké­pességű személyeket foglalkoz­tathatnak. Ezt azzal igyekeznek elérni, hogy egészséges dolgozó­kat csoportosítanak át termelő­munkára és a megüresedett mun­kakörökbe állítják be a kevésbé munkaképeseket A jelentés a továbbiakban fog­lalkozik a kórházi ápolási költsé­gek elbírálásának ügyével, a közgyógyszer ellátással, amely­ben 320 gyulai lakos részesült, a hadigondozottak ügyével, a kato­nai igazgatással összefüggő tevé­kenységgel, az ingyenes csecse­mőkelen­gye-utalvány juttatásá­val, a börtönből szabadultak gon­dozásával, a szociális otthon hely­zetével, az öregek napközi ottho­nának tevékenységével és további növelésével, valamint a területi gondozással. MEGALAKÍTJÁK AZ ÖREGEK KLUBJÁT A város tanácsának a szociál­politikai munka értékeléséhez és a gondozásához sok hozzászólás hangzott el. Hozzászólt dr. Be­­reczky Sándor, Újhelyi Sándorné, Banadics Márton és dr. Vida Ist­ván is. Mindegyikük foglalkozott a rehabilitáció ügyével, az érde­keltek felderítésével. Bizonyos aggodalom­ is jelentkezett a fel­szólalásokban, hogy a gyulai vál­lalatok, üzemek nem kellő súl­­­lyal foglalkoznak a betegségük­ből felépültek helyzetével. Ki­csendült ezekből a hozzászólások­ból, igaz ugyan, hogy az ország lakosságának 97 százaléka vala­milyen módon részesül az SZTK juttatásaiban, van azonban egy vékony réteg, főleg a női dolgo­zók, amely ellátásb­a s­zorul. Ezt a réteget azok képviselik, akik leg­inkább háztartási alkalmazottak­ként dolgoztak a felszabadulás előtt, a háború után pedig mun­kájukra már nem volt szükség. Elhangzott javaslat az öregek klubjának létesítésére, ahol azok tölthetnék idejüket, akik ugyan rendezett körülmények között él­nek, de nemigen tudják, mit kezdjenek idejükkel. Bővíteni kívánják a területi öreg gondo­zást is. A KULTURÁLIS PROGRAMRÓL Tárgyalta a végrehajtó bizott­ság a befejezés előtt álló zöld kul­turális program végrehajtását, valamint a nyári tervet. Itt főként a szükséges propaganda ügyével foglalkoztak. A végrehajtó bizottság titkára bejelentette, hogy nyomdába ke­rültek a különböző, nyári rendez­vényeket hirdető falragaszok, megrendelték a város címerét és a táncfesztivál emlék­jel­vény­ét. Elkezdték a szedését Implom Jó­zsef helytörténeti kiadványának. Hasznos javaslatot terjesztett elő Farkas Sándor a helyben megoldható propaganda transzpa­rensek készítésére. Ezek társadal­mi összefogással megvalósíthatók. Új helyiségbe költözött a Gyulai Építőipari Vállalat két részlege Az év elején alakult meg a tanácsi kivitelező részlegből a Gyulai Építőipari Vállalat, amely mint annyi társa, helyiséghián­­­nyal küzd. Átmenetileg a tanács­háza vb-termét foglalták el, meg­lehetősen nagy zsúfoltság mellett ott székelt a könyvelőség és az adminisztráció. A Patyolat kiköl­tözése a Hétvezér utcából Béke sugárúti volt fodrászüzletbe enyhített a helyzeten, mert a gyorsan rendbe hozott két helyi­ségbe átköltözhetett a vb-terem­­ből a két részleg. Ez is időleges megoldás csak, mert a vállalat újabb költözésekkel a közúti út­építők székházát foglalja majd el a Hajnal utcában akkor, amikor elkészül az útépítők végleges ott­hona az ipartelepen. VWVWWWWVI Félmillió facsemete várja a tavaszt az erdőgazdaságban Az erdőgazdaság Megyeház ut­cai központjában hetek óta ké­szülnek az idei különböző tervek. Ezek közé tartozik a fásítási, amely a rendelkezések következ­tében különösen alapos előkészí­tést igényelt Lassan elérkezik a facsemeték kiültetésének ideje, erre már készek az elgondolások. A megye termelőszövetkezetei­nek 300 ezer csemetét adnak, ezek erdészeti szakirányítás mellett kerülnek a földbe. Tanácsi fásí­tásra 200 ezer csemete jut, eze­ket is a termelőszövetkezetek ül­tetik ki a városokba és a köz­ségekbe. Az előbbiből a gyula­vári 30, a másodikból a gyulai Munkácsy 12 ezerrel részesül. Fő­ként akác, kőrisek és ezüstfa sze­repel a kiültetésre kerülő cseme­ték ezreiben. Részt vesz az idei tavaszi faül­tetésben a KPM és a MÁV is a közutak, illetve a vasútvonalak mellé telepítenek 10 ezer suhán­­yot, többnyire fehér és nemes­­nyárt, azonkívül hársat. A terme­lőszövetkezetek majorjainak és telephelyeinek elsősorban akác­sorfával való beültetésére 150 000 forint értékben ingyenes cseme­téket juttat az erdőgazdaság. Ezeken kívül a gazdaság területén hozzávetőlegesen 70 hektáron ter­veznek az elkövetkező hónapok­ban erdősítést A szükséges csemete-mennyisé­get a várkúti, a kondorosi és a re­metei kertekben termelte ki az erdőgazdaság, kiemelésüket a hét végére be is fejezik. Így a szál­­­­lítás folyamatosságának semmi akadálya nincs. Közölték azt is, hogy a­ ki nem utalt csemetékből körülbelül 16 ezer forint értékű akác-sorfa kereskedelmi forga­lomba kerül szabad felvásárlás formájában, Veszettség miatt: ködgyertyás rókaírtás A rókák okozta veszettség elér­te a gyulai járást is. A nagyszámú előfordulás szükségessé teszi a rókairtást, amit a megyében egy­ségesen március 31-én hajtanak végre. A feladat megvalósításához az állatorvosok és a vadásztársa­ságok szoros együttműködése szükséges. Az irtást a hónap utol­só napján köd gyertyával végzik. A beteg rókák elsősorban a kó­bor tanyai kutyákat veszélyezte­tik, rajtuk keresztül jut veszede­lembe az ember is. Éppen ezért az idén fokozottabb gondosságot igényel az ebek oltása. Az állat­egészségügyi szervek a gyulai ta­nyákon március 25-én és 27-én, a­­ belterületen pedig 28-án és 30-án oltanak a falragaszokon feltünte­tett helyeken és időpontban. Erről az ebtulajdonosok külön, névre szóló értesítést is kaptak. Miután a veszettség halálos ki­menetelű lehet az emberre és a háziállatokra egyaránt, lapunk útján is felhívják a figyelmet az oltás fontosságára az időpontok pontos megtartására. Amennyiben mégis mulasztás történik, ez pénzbírságot von maga után, a be nem oltott ebeket pedig a hely­színen agyonlövetik. P. I. Kitelepül a MÉH, elhárul az akadály a Budr­ó-telepi építkezés elől A vasútállomás környéki nagy­arányú OTP lakásépítkezéseknél igen komoly akadályt jelentett, hogy a területen közbeékelve üze­mel a Melléktermék és Hulladék­­gyűjtő Vállalat gyulai telepe. A város vezetősége több alkalom­mal is tárgyalt a vállalattal a ki­településről, de ez rendszerint megbukott azon, hogy nehezen ta­láltak olyan területet, amely a MEH szempontjából is elfogadha­tó lett volna a megközelíthetőség szempontjából. A sok tárgyalásnak végül is megegyezés lett a vége. A vá­ros másfél holdas területet aján­lott fel a gépjavítóval szemben, ahol már javában építkeznek is. Az irodaépületre most húzzák fel a tetőt, készen várja a telep dol­gozóit a fürdő és öltöző, a raktá­rak kialakítása is jól halad. Ezek alapján lehetővé válik, hogy a MÉH-kirendeltség április végén elkezdje a kiköltözést a Halácsy útról. Ennek befejezése után el­hárul az akadály a Budr­ó-telep folyamatos lakásépítése útjábóL Tatabányai tanács- és népfront-kü­ldö­ttek Gyulán tanulmányozták a társadalmi munka módszereit A hónap elején a Hazafias Népfront Országos Tanácsának várospolitikai akcióbizottsága or­szágos tanácskozást rendezet­t­ Ta­­tabányán. A megtárgyalt kérdé­sek között szerepeltek a társa­dalmi munka különböző módsze­rei is, és arra az elhatározásra jutottak a részvevők, hogy a rendszereket, a megvalósításokat tanulmányozni kell Budapesten, Dunaújvárosban és Gyulán. Ennek a határozatnak a vég­rehajtásaként érkezett Gyulára kedden a Tatabányai Városi Ta­nács és a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának háromtagú küldöttsége. Városunkban dr. Vida István vb-elnökkel és dr. Bereczky Sándor vb-titkárral hosszabb megbeszélést folytattak. Érdeklődtek a társadalmi munka itteni szervezéséről, az eredmé­nyekről, és egyéb ezzel összefüg­gő kérdésekről, mint például ar­ról, hogy egyáltalán mit tekint­senek társadalmi munkának, és azt hogyan minősítsék. Úgy nyi­latkoztak elutazásuk előtt, hogy hasznos tapasztalatokat szerez­tek, amit feldolgoznak jelenté­sükben. Szerdán délelőtt a vb-titkár kí­séretében megnézték a város ne­vezetességeit és az építkezéseket. AJTÓSFALVI HANGULAT... Fotó: Deményi Gyula

Next