Gyulai Hírlap, 1968. július-december (9. évfolyam, 50-99. szám)
1968-07-02 / 50. szám
1988. július 7. 4 Díjkiosztás ea b Vasárnap este az ünnepélyes késcsabai bábegyüttes vezetője, eredményhirdetéssel befejeződött Venkefi Konrád. Tóth Hus, a Békéscsabán az I. Nemzetközi Debreceni Bábszínpad vezetője jut, míg a legjobb dramaturgia díját, három mai költő öt versét illusztráló műsoráért a kaposvári Sólyom Neszta kapta. Az UNIMA díját, a diplomát, hivatásos bábjátékosoknak, a lenötletes bábjaiért kapott különdíjabfesztivál. Zsúfolásig telt nézőtér előtt Szergej Obrazcov, a zsűri elnöke köszöntötte a résztvevő együtteseket, majd külön-külön is méltatta teljesítményüket, ismertette a zsűri döntését A legjobb külföldi együttesnek járó díjat a csehszlovák strankonicei Radost bábegyüttes kapta látványos, ötletes előadáséért A külföldi csoportok második és harmadik díját csakúgy, mint a fesztivál nagydíját nem adták ki. A zsűri a legjobb magyar együttes díját a kaposvári Kilián György Úttörőház Pacsirta Bábegyüttesének ítélte oda a Somogyi lakodalom című produkció egységes, jó ízléssel összeállított bemutatásáért. Második lett a szombati Ki mit tud?-döntőben is szereplő budapesti Astra báb- együttes, a harmadik díjat a pécsi Bóbita Bábegyüttes vitte haza a békéscsabai fesztiválról Prokofjev: Péter és a farkas című művének bábszínpadi feldolgozáséért A zsűri különdíját kapta: a budapesti angyalföldi bábegyüttes a jó zenéért, illetve a zene és az előadás tökéletes összhangjáért a leegyelországi Arlekin együttesnek ítélte a zsűri. A díjak átadása után Szemenkár Mátyás fesztiváltitkár átnyújtotta a békéscsabai fesztiválon szereplő hat külföldi és nyolc magyar együttesnek az emlékplakettet és a diplomát. A díjkiosztó ünnepség és ezzel együtt : a Nemzetközi Bábfesztivál Babák György zárszavával ért véget. Befejeződött tehát az a nagyszabású báb-seregszemle, amelyet Békéscsaba város jubileumi ünnepségeinek egyik legjelentősebb eseményeként tarthatunk számon. A fesztivál sikere nemcsak a résztvevő együtteseket, hanem a rendezőket is dicséri, hiszen a békéscsabai első bábtalálkozó más, már nagy hagyományokkal rendelkező fesztiválokkal összehasonlítva is megállja a pálbát, s méltán nyerte el a résztvevő együttesek, vendégek elismerését. A neves szakemberekből álló zsűri magasra állította a mércét a fesztiválon szereplő együttesek produkcióinak elbírálásánál. Ezzel magyarázható az, hogy sem a fesztivál nagydíját, sem pedig a külföldi együttesek második és harmadik díját nem adták ki. A magasabb követelmények rangot adnak a fesztiválnak és biztosra vehető, hogy csakúgy, mint a mostanin, mindenkor nemzetközi elismerést jelent majd szerepelni a békéscsabai bábfesztiválon. Brackó István Egy érdekes jelenet az UNIMA diplomát kapott lengyel Arlekin együttes műsorából. Szergej Obrazcov, a zsűri elnöke átadja a strankonicei Bartosz bábcsoport vezetőjének a legjobb külföldi együttes díját. A második helyezett Astra bábegyüttes már a tv-ből is ismert műsorát mutatta be. (Fotó: Demény Gyula) Kedd Helytörténeti pályázat a jubileumi évfordulókról A történelmi jubileumi ünnepségek, az őszirózsás forradalom, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása és a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50., valamint megyénk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából megyeszerte mind nagyobb készülődés, helytörténeti kutatás tapasztalható. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya, a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága és a Népművelési Tanács Helytörténeti Bizottsága az eddigi kutatások fellendítésére, illetve újabb helytörténeti események feltárására pályázatot hirdet Négy témakörben lehet pályázni, eddig még kiadatlan, tudományos igényű dolgozatokkal. A témakörök a következők: — Két forradalom előzményei — munkásmozgalmi és gazdaságitársadalmi vonatkozásban — a községekben. Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság helyi eseményei, munkás—paraszt-pártok és szervezetek tevékenysége 1910—1919 között, valamint visszaemlékezések és dokumentumok megyénk munkásmozgalmának kiemelkedő egyéniségeiről. — Helyi illegális és baloldali szervezetek tevékenysége a két világháború között, illetve 1945 után. Községek, városok felszabadulása, az 1945-ös földosztás. Az MKP és a Demokratikus Pártok ifjúsági mozgalmak (MADISZ, DISZ, KISZ) története. Mai életünk valamely területének szociografikus feldolgozása. — A harmadik témakör felöleli a kiegyezés korabeli nagybirtok, a gazdag paraszti birtok kialakulásától a szocialista termelőszövetkezetek megalapításáig megtett nehéz és hatalmas fejlődés útját. — Földrajzi nevek és hozzájuk kapcsolódó mondák, történetek gyűjtése. Valamint a témakörön belül van lehetőség földmunkás és iparos olvasókörök, dalárdák, színjátszó csoportok és egy mai művelődési intézmény történetének a feldolgozására is. A pályázatok beküldési határideje: 1969. január 15, amit a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumhoz kell eljuttatni. Pályadíjak: I. díj: 2000, II. díj: 1500 és III. díj: 1000 forint. A témakörökre vonatkozó részletes felvilágosítást a művelődési intézmények adnak. Ádámvad Izgalmas könyv, vadászoknak Magyarország készül a vadászati kiállításra. Nem véletlenül rendezik meg elsőnek nálunk a világkiállítást, hiszen köztudott, hogy az egész világon ismertek vadásztrófeáink, nem beszélve sok világhírt szerzett vadászunkról. Azt mondják: Magyarország vadászparadicsom. Bőven akad itt puskavégre mindenféle vad, a fácántól a vaddisznóig. A külföldiek főleg a trófeát kedvelik, amit büszkélkedve visznek magukkal haza. Nemes vadak, őzek, szarvasok agancsait, vaddisznók agyarait. Van azonban egy vad, gyönyörű lapátagancsa nagyszerű trófea lehetne: a dámvad. Kissé lebecsülik a vadászok. Hogy miért? Erről írt izgalmas könyvet Szabolcs József főerdőmérnök, aki alapos ismerője a szakirodalomban is mostanában kezelt dámnak. Mintha az ember erdők tisztásain járna, szinte óvatosan lapozza a könyvet, nehogy felzavarja a csendet. Izgalmas olvasmány, elvezet a dámvad nyomába, közben bemutatja a híres vadászatokat, sőt, a vadászat egy-két mesterfogását is. A BÉKÉSCSABAI HŰTŐHÁZ női segédmunkásokat, nyugdíjas nőket és 15 éven felüli tanulókat (FŐLEG LEÁNYOKAT) azonnali belépéssel alkalmaz. x. Bizalommal és tapintattal Finomabb kifejezéssel élve „térítés nélküli vásárlásnak” nevezik a kereskedelmi dolgozók azt a cselekményt, amikor egyik-másik fogyasztó valamelyik üzletből — többnyire önkiszolgáló boltból — eltulajdonít valamilyen árucikket. Nem kis probléma ez, hiszen népgazdasági méretekben sok százezer forintra tehető az a kár, amely ilyen módon a társadalmi tulajdont éri. Ugyanakkor szinte állandó a vásárlók panasza az indokolatlan gyanúsítgatás, zaklatás miatt, hiszen az is gyakran előfordul, hogy némely eladó túlzott ügybuzgalmában lopással vádol meg ártalan vásárlókat. Helyére tenni a dolgokat — ez a célja a Belkereskedelmi Minisztérium igazgatási főosztálya most kiadott tájékoztatójának, amelyet valamennyi kereskedelmi vállalat vezetőjének elküldték. Ebben részletesen ismertetik és kiegészítik az 1964-ben megjelent 11.138/1964. számú belkereskedelmi utasítást, amelyet a bolti árukészlet védelméről adtak ki, pontokba foglalva, milyen magatartást kell tanúsítaniuk a bolti dolgozóknak a tolvajok leleplezése esetén. Nyomatékosan felhívják a kereskedelmi alkalmazottak figyelmét e rendelkezésnek arra a részére, hogy tettenérés esetén a vásárlót feltűnés nélkül kell arra felszólítani, hogy egy külön helyiségbe fáradjon át. Az eladók egyedül semmi esetre sem, csak legfeljebb másodmagukkal tárgyalhatnak a vevővel, s ha ez önként előadja az eltulajdonított árut és megmutatja zsebeit vagy táskáját, az ügynek ezt a részét lezártnak kell tekinteni, majd ezt követően a tolvaj ellen szabálysértési eljárást kell indíttatni. De sem megmotozni, sem bármiféle erőszakot alkalmazni nem szabad. Természetesen a minisztérium nyomatékosan felhívja a kereskedelmi dolgozók figyelmét arra is, nehogy minden vásárlóban tolvajt lássanak, hiszen a vevőknek csak elenyészően kis részéről feltételezhető, hogy egyegy esetben megtéved. A törpe kisebbség miatt semmiféle sérelem, zaklatás nem érheti azokat, akik a vásárlás, tájékozódás szándékával lépnek be az üzletbe. Nem elhanyagolható része a minisztériumi rendelkezésnek, hogy az alaptalanul meggyanúsított vásárlót minden esetben elégtétel illeti meg, tőle bocsánatot kell kérni, a panaszkönyvet rendelkezésére kell bocsátani, a sértő módon eljáró kerekedelmi alkalmazott ellen eljárást kell indítani. Végső soron ezt az igazán kényes kérdést csak úgy lehet nyugvópontra hozni és ott tartani, ha úgy a vásárlók, mint a kereskedelmi alkalmazottak betartják az írott és íratlan törvényeket. Az egyik fél a vásárlás, a másik az eladás szabályait. (h—gy)