Gyulai Hírlap, 1969. január-június (10. évfolyam, 1-49. szám)

1969-05-16 / 37. szám

Jelentős támogatást ad a MÁV szegedi igazgatósága az ipartelepi kisvasút építéséhez — ha az érdekelt vállalatok is megteszik a magukét A városi tanács végrehajtó bizottságának keddi ülésére két napirendi pontot tűztek ki. Az egyik „A tanácsi gazdálkodás főbb problémái”, a má­sik „Az üdülőhelyi tanácsrendelet végrehajtásával kapcsolatos tapasztala­tok” címet kapta. Az elsőnek dr. Vida István vb-elnök, a másodiknak dr. Bereczky Sándor vb-titkár volt az előadója. Látszólag egyik ügy sem olyan, amelynek sajtóban való részleges taglalása különösebben érdekes lenne, a valóság azonban egészen más volt. Maga az, hogy megjelent az ülésen Romvári László, a megyei tanács tervosztályának vezetője, mutat­­ta, hogy a látszólagosnál jelentősebb kérdésről van szó. Részt vett az ülé­sen Géczy Dénes, a tanács költségvetési csoportvezetője és P. Kovács La­jos, a pénzügyi állandó bizottság elnöke is. A végrehajtó bizottság elnöké­­­­nek előadmánya tömören, de mégis részletekbe menő alapos­­­­sággal foglalkozott a kérdéssel. Tájékoztatást adott arról, hogy az új gazdasági irányítási rendszer milyen alapvető változásokat eredményezett a tanácsi gazdál­kodásban. Ezek között említette, hogy megváltozott a fejlesztési tevékenység anyagi forrásainak összetétele és volumene, az anya­gi ellátottság a reform következ­tében valamelyest javult. Új fel­adatként, egyben azonban a gaz­dálkodás kiszélesítésének lehető­ségeként jelentkezett a múlt év­ben a koordinációs tevékenység. Ez különböző létesítmények meg­valósítását tette lehetővé, körül­belül 8 millió értékben. Zökkenők nélkül jelentős az az újítás is, amely megszüntette a tervezők és kivi­­­telezők kijelölési rendszerét, va­­­lamint a kötött anyaggazdálko­dást. A költségvetési gazdálkodás­­ mostani rendszere jobban érde­­­keltté teszi a tanácsot a bevételek fokozásában. A tervezésnél elő­térbe került a szükségletkielégítés elve. Nagy jelentőségű a felújítási alapképzés rendszere is, hasonló­an a bérgazdálkodásban történt előrelépéshez. Végül foglalkozik a tájékoztató a tanácsi gazdálkodás irányításá­nak kérdésével, amely a tanács feladata. Ezzel vált lehetővé, hogy az új gazdasági irányítás szelle­mében két vállalatot alakított, a fürdő-, víz- és csatornamű, va­lamint az építőipari vállalatot, amelyek alapjában véve sikere­sen látják el feladatukat. Összefoglalásul megállapította a vb elnöke, hogy a tanács appa­rátusa nagyobb zökkenők nélkül tudott átállni a végrehajtó bizott­ság irányításával az új rendszer­re. Az elmúlt év nem volt prob­léma nélküli, bőven van még ja­vítanivaló a gazdálkodási mun­kában. Ugyanakkor az is nyilván­való, hogy a gazdasági mechaniz­mus kiteljesedése csak több év eredményeként várható. A hozzászólások A vitában Jámbor István arról beszélt, hogy az új gazdaságirá­nyítás helyes irányban bontako­zott ki, az első év után már meg­állapítható, hogy az jó és szük­séges. Megvalósítása politikai, gazdasági és társadalmi siker. Az új rendszer lényegesen nagyobb szerepet ad a tanácsoknak a prob­lémák megoldásában. Foglalko­zott a fejlesztési kérdésekkel, el­sősorban azokat említette, ahol bizonyos feszültség jelentkezik. Ezek közé sorolta a lakásügyet és az iparfejlesztést. A tanácsi gaz­dálkodás irányításában még na­gyobb rugalmasságot kért. Kom­­lósi Sándor a koordinációs meg­oldások hasznosságát emelte ki. Az ipartelepi keskeny vágányú vasút építését említette meg, amely csak az érdekelt vállalatok összefogásával valósítható meg. Ehhez a MÁV Szegedi Igazgató­sága jelentős segítséget nyújt, amennyiben a vállalatok is meg­teszik a magukét. Nagy figyelem kísérte Romvári László hozzászólását. Elsősorban elvi kérdésekkel foglalkozott, majd hangoztatta, hogy Gyulának nagy a vonzóköre, éppen ezért ennek figyelembevételével regi­onális tervezéssel kell foglalkoz­ni. Szólt a lakóhely-munkahely­problémáról, a területi tervezés­be való bekapcsolódás fontossá­gáról, a koordináció jelentőségé­ről. A lakásépítkezéssel kapcso­latosan annak a véleményének adott kifejezést, hogy nem cél a város területének a széthúzása, célszerűbb a többszintes házak építése a kertes házakkal szem­ben. Banadics Márton a munka­erő-kiválasztásról, toborzásról és a képzésről beszélt, Ujhelyi Sándorné ugyancsak foglalkozott a lakásépítés ügyével, elsősorban a vállalati dolgozókkal összefüg­gésben, továbbá a közművesítés, a munkaerő és a kulturális kér­dések helyzetével. Dr. Bereczky Sándor hangoztatta, hogy a jelen­legi munkaerőviszonyok ideális­nak mondhatók Gyulán, mert amellett, hogy nincs munkanél­küliség, rejtett tartalékokkal is rendelkezünk. A készülő telefon­gyári részlegbe például eddig 378 jelentkezés történt, amit rész­ben a nagyobb kereset reménye váltott ki, de jelentkeztek többen olyanok is, akik eddig leginkább csak félműszakos munkát vállal­tak. A kertes házak építését nagymértékben indokolja az, hogy azt családi, baráti összefo­gással, saját munkájukkal oldják meg a legtöbb esetben. A határozati javaslatok között elfogadta a végrehajtó bizottság az előterjesztéseket, köztük azt, hogy a vb elnöke a tanácsi gaz­dálkodásban jelentkező és köz­ponti intézkedéseket kívánó ügyekben éljen előterjesztéssel a megyei tanács végrehajtó bizott­ságához, kérve azok továbbítását az illetékes kormányzati szervek­hez. A napirend másik kérdésével lapunk legközelebbi számában foglalkozunk. Nyitás előtt az EDU Szerdán délután kibővített ope­ratív bizottsági ülést tartott az EDU rendezősége a pártház ta­­nácstermébn. Az ülésen Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságá­nak titkára elnökölt, részt vett a tanácskozáson Végh Andor, a me­­gyei pártbizottság munkatársa, dr. Bereczky Sándor, a vb titkára, Székely Jánosné, a művelődési osztály vezetője, Havas István népművelési felügyelő, Simon György, az Erkel gimnázium igaz­gatóhelyettese és az operatív bi­zottság többi tagja. Kiss Anikó tanárnő tájékoztatót adott a selejtezőkről, a beérkezett jelentkezésekről, valamint a pá­­lyaművekről, Réti István, a KISZ megyei bizottságának munkatársa pedig a részletes műsort ismertet­­te. Az értekezlet célja volt, hogy elvégezze a nyitás előtt az utolsó simításokat, felmérje az előké­születeket. A legnagyobb problé­mát az utak használhatatlansága miatt a felvonulás, valamint a szabadtéri színpad miatt a nagy­gyűlés színhelye okozta. Véglegesen megállapodtak ab­ban, hogy a felvonulás a Petőfi térről indul a Benin szoborhoz, ahol a nagygyűlést tartják. Az ünnepi beszédet valószínű Uhu Pál művelődési miniszter, az EDU fővédnöke mondja, amennyiben ezt elfoglaltsága lehetővé teszi. Várnak vendégeket a Művelődés­ügyi és a Munkaügyi Minisztéri­umból, valamint a KISZ KB-tól is. Új színfoltot jelent vetélkedők mellett a szabadpódiumok felál­lítása, amellyel a találkozó fesz­tivál jellegét kívánják kidombo­rítani. Ezeken a résztvevő cso­portok előzetes bejelentése alap­ján bemutathatják felkészültsé­güket. Az egyik pódiumot a für­dőben, a másikat a Népkertben ál­lítják fel. Az EDU a gálaesttel ér véget, • amelyen az ünnepi záróbeszédet j Ribánszky Róbert, a KISZ KB­­ titkára mondja. Pártnap az időszerű kérdésekről Ma, pénteken délután 5 órakor az MSZMP városi bi­zottsága pártnapot tart a pártszékházban. Az időszerű kér­désekről Tóth Mátyás elvtárs, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője tart előadást. Hét Nemzeti Színház-tag a Várszínház színlapján Nem egészen simán indult az idei Várszínház műsorának kiala­kulása. Mint már beszámoltunk róla, első előadásként Jékely Zol­tán: Fejedelmi vendég című al­kotása mellett döntött a vezető­ség, a másik tervezett előadás: Lope de Vega: Furfangos meny­asszonya változatlanul szerepel a színlapon. ■ A darabkiválasztás mellett minden tavasszal a legnagyobb gondot a szereplők kiválasztása adja. Sok mindentől függ ez, az anyagi igényeken kívül például attól is, mikor fejezi be idényét az a fővárosi vagy vidéki színház, ahonnét a szereplőket szerződtet­ni kívánják. Az elmúlt egész he­tet budapesten töltötte Miszlay István, a Jókai Színház Jászai-dí­­jas főrendezője, a Várszínház mű­vészeti vezetője, a Jékely-előadás rendezője. Szerdán közölte a vá­rosi népművelési felügyelővel, si­került megállapodnia a Nemzeti Színház hét tagjával a nyári ven­dégszereplésre, így a Fejedelmi vendég szereposztásában szerepel Rajz János, Suka Sándor, Szer­­sén Gyula, Papp Éva, Gellei Kor­nél, Horkay János és Tyll Attila. Tovább tart a tárgyalás a színház két művésznőjével, valamint a vi­dékről várt művészekkel is. A Lope de Vega vígjáték sze­reposztásában a hét végén dönte­nek, ugyanilyen alapon. Kohán képei tanítanak érteni és szeretni a magyar népet V. Kuznyecov, a Pravda főmunkatársa ismét Gyulán Már túl volt a Kohán-hagya­tékkal való második, még alapo­sabb ismerkedésén V. Kuznye­cov, aki a közelmúltban ismétel­ten megfordult városunkban, amikor Tóth Pál, a Népszabad­ság munkatársa társaságában megjelent a Szupermarket ünne­pélyes megnyitásán. Az új üzlet, mint általában sok minden Gyu­lán, tetszett neki is. Elutazása előtt alkalom adódott néhány perces beszélgetésre, kérdésünk természetesen­ az újabb élményei­re, tapasztalataira vonatkozott. — Azt mondták nekem a város vezetői, megiszteltetés Gyulának, hogy újból ide látogattam. Őszin­tén meg kell mondanom, az én­ számomra öröm és megtisztelte­tés, hogy itt lehetek és ezúttal is olyan szívélyes fogadtatásban részesültem. Külön megtisztelte­tés számomra, hogy Jámbor és Vida elvtársak ünnepnapon is áldoztak időt arra, hogy őszinte, baráti beszélgetést folytathat­tunk. Kívánságomat a legalapo­sabban kielégítette ez az újabb látogatás... — Moszkvában sokan kérdez­ték tőlem, miért kell olyan — számukra, akik nem ismerik Gyulát — jelentéktelen kisvá­rosba ismételten ellátogatni? Ezt válaszoltam: Azért, mert rend­kívül szimpatikus, sok az érde­kesség, tiszta a levegője. Olyan hely, ahol emberileg, fizikailag jól érzi magát az ember, ahol új gondolatai születnek. Nagy váro­sokban elfáradunk, Gyula olyan számomra, mint oázis a sivatag­ban. A második indokom az, hogy sok értékes emberrel barát­koztam össze itt, akik, mint már említettem, nem sajnálják még pihenőjüket sem feláldozni, ha városukról van szó. — A legfontosabb és legsúlyo­sabb érvem azonban — Kohán. Elmondtam művész és nem mű­vész ismerősöknek, mindazoknak, akik kedvelik a szépet, milyen hatalmas alkotó volt Kohán György. Megmi fogattam min­dent, amit hoztam Kohánról: ka­talógusokat, fényképeket, diákat. Ekkor aztán az lett barátaim vé­leménye: irigyelnek, hogy ismé­telten gyönyörködhetek az alko­tásokban. — És ez így igaz. Most lát­tam azokat a képeket­­, amiket eddig nem sikerült. Nagy-nagy öröm ez számomra, mély benyo­másokat váltottak ki belőlem. Számomra Kohán Magyarorszá­got jelenti, mert bármennyit ol­vasnék vagy beszélgetnék erről az országról, akkor sem értenék meg belőle többet, mint ezekből a művekből. Ezek a képek taní­tanak érteni és szeretni a magyar népet. Mindazt, amit a magyar a múltban alkotott és a mai éle­te szebb vonásait vitte vászonra. Elmondotta azt is, hogy meg­ismerkedett a művész édesanyjá­val, ezt a találkozást az életben nem felejti el. Személy szerint addig nem nyugszik, míg Kohán valamennyi művét, meg nem is­meri.” A sokoldalú művészeti érték nem tapadhat csak Gyulá­hoz, mert az egész Magyarorszá­got tükrözi. Kohán György alko­tásai­­­ méltóak arra, kapjanak lehetőséget, hogy sokkal széle­sebb körben váljanak ismertté, mindenütt, ahol szeretik és be­csülik a nagy művészeket. Ezzel a sokat sejtető mondattal búcsúztunk V. Kuznyeczov újság­írótól, mielőtt visszaindult Gyu­láról hazájába... A Lenin-szobor előtt. A képen balról jobbra: Jámbor István, V. Kuznyecov, Tóth Pál, dr. Vidó István. A háttérben Engelhardt Ferenc és dr. Vidó István. Héttagú mini-brigád A városban előforduló különbö­ző apróbb hibák elhárítására és sürgős karbantartó munkákra úgynevezett mini-brigádot szer­veztek. A héttagú együttes mű­ködésével elégedett a városi ta­nács.

Next