Gyulai Hírlap, 1970. január-június (11. évfolyam, 1-50. szám)

1970-04-21 / 30. szám

Magyar szövetkezeti hét Hamburgban Tfer. Molnár Frigyesnek, a­­ SZÖVOSZ elnökének vezetésé­­­­vel vasárnap magyar szövetke­­­­zeti küldöttség utazott Ham­­­burgba a magyar szövetkezeti hét megnyitására.* Hírmagyarázónk írjei_ Hétfőtől magyar SSseledíset Sít Hamburg egyik legnagyobb áruháza, a Produktion Kauf­haus. A hamburgi fogyasztási­ szövetkezeti szervek kezdemé­nyezésére az áruházban a ma­gyar szövetkezeti ipar termékeit mutatják be. A kiállítás doku­mentálja a magyar fogyasztási, kisipari és mezőgazdasági szö­vetkezeti mozgalom fejlődését. A bemutatott termékek jó részét a helyszínen is árusítják és az áruház vásárlóközönsége meg­kóstolhatja a magyar ételspecia­litásokat. Korszerűen - Olcsón - kiválóan A Vizesfási Állami Gazdaságban 1970-ben 592 hízott marhát értékesítenek 2990 mázsa vágósúly­ben. Az egy tehénre tervezett hízómarha élősúly-értékesítés ezzel 720 kilogramm, ami világ­­viszonylatban kiváló eredmény! Országosan 396 kiló az egy tehénre jutó hústermelés átlaga.) Kísérleteznek a gazda­ságban az úgynevezett abrakos hizlalással. Ennél a módszer­nél az egy kiló élősúly előállítása 3 forinttal olcsóbb, mint a hagyományos Hizlalásé. Így egy kiló súlygyarapodás 15 forint 20 fillérbe kerül. Fotó: Dem­ény Tesztkérdés volt a leglényege­sebb. Ennek kapcsán írta Le­nin: „Az utánzás és a kölcsönzés teljesen jogos annyiban, amen­­­nyiben Oroszországban is a ka­pitalizmus fejlődésének ugyan­azokat a fő folyamatait, a szo­cialistáknak és a munkásosz­tálynak ugyanazokat a fő fel­adatait látjuk, de ezek miatt semmiképpen sem szabad meg­feledkeznünk Oroszország sajá­tosságairól, amelyeknek a leg­teljesebb mértékben kifejezés­re kell jutniuk programunk sa­játosságaiban, vagyis a kapita­lizmus előtti rendszer összes maradványai elleni harcnak és a parasztkérdésnek e harc kö­vetkeztében szükséges sajátos felvetésében.” Lenin a legdöntőbbnek tehát a feudalizmus maradványainak felszámolását tekintette. Ez ugyanis feltétele volt a falusi osztályharc szabad kibontako­zásának, a forradalmi mozga­lom fejlődésének. Az oroszországi szociálde­mokraták agrárprogramjában lényeges változás következett be a forradalmi fellendülés és különösen az 1905—1907. évi forradalom időszakában. Az OSzDMP III. kongres­­­szusának határozata már figye­lembe vette, hogy a kibonta­kozó parasztmozgalom spontán jellegű, politikailag nem tuda­tos, de szükségszerűen a fenn­álló rendszer és általában a jobbágyrendszer minden ma­radványa ellen irányul. A ha­tározat tehát kimondja, hogy a szociáldemokratáknak támo­gatniuk kell a parasztság va­lamennyi követelését, amelyek megjavíthatják a parasztság helyzetét­, „beleértve ezekbe az intézkedésekbe a földesúri, kincstári, egyházi, kolostori föl­deknek és az uralkodói kéz bir­tokainak elkobzását is”. Ez a kongresszus tehát tovább lé­pett a korábban elfogadott ag­rárprogramnál. Lenin javasla­tára fogadták el a módosításo­kat. Ugyanebben az időszakban írta meg Lenin fő művét: A szociáldemokrácia két taktiká­ja a demokratikus forradalom­ban címmel. E műve nemcsak a modern proletár stratégia és taktika megalapozása, hanem az agrárkérdés elméleti tovább­fejlesztése szempontjából is út­törő jelentőséggel bír. Lenin a cári rendszer meg­döntését a program valóra vál­tása előfeltételének tekintette. Világosan látja, hogy „az az erő, amely a cárizmus felett döntő győzelmet arathat, csak a nép, vagyis a proletariátus és a parasztság lehet... A for­radalom döntő győzelme a cá­rizmus felett annyi, mint a proletariátus és a parasztság forradalmi demokratikus dikta­túrája”. Lenin eloszlatta azoknak az aggodalmát, akik féltek a pa­rasztság elmaradottságától. Ki­mutatta, hogy ami a demokra­tikus átalakulást illeti, a pro­letariátus és a parasztság érde­kei elkerülhetetlenül egybees­nek. Továbbmenve azt is han­goztatta, hogy ennél többről van szó: „Ha a köztársaságért és a demokráciáért folyó harc­ban nem támaszkodhatnánk a proletariátuson kívül a paraszt­­ságra is, akkor a hatalom meg­tartásának ügye reménytelen volna”. 1905 decemberében kirobbant a moszkvai felkelés. Ekkor a bolsevikok még konkrétabbá tették követeléseiket. A forra­dalmi mozgalom tanulságait Lenin a IV. kongresszus elé terjesztette. A napirend első pontja a Le­nin által beterjesztett agrár­program-tervezet vitája volt. Ebben a korábban megfogal­mazott — a nagybirtok elkob­zásának igényével fellépő — álláspontot kiegészítette azzal, hogy paraszt­bizottságokat léte­sítsenek, azonnal és teljesen szüntessék meg a földesúri ha­talmat és kiváltságokat. Köve­telte továbbá a parasztság adóinak és szolgáltatásainak megszüntetését, mindazoknak a törvényeknek a hatályon kívül helyezését, amelyek gátolták a parasztságot a földjével való szabad rendelkezésben. Majd leszögezi, a párt törekedni fog arra, hogy megszüntessék a föld magántulajdonát és min­den földet az egész nép köztu­lajdonába adjanak át. Ez utóbbi nem egyéb, mint a föld nacionalizálásának prog­ramja. Ennek gondolata a for­radalom felfelé ívelésekor elő­ször merült fel Leniniben. Az 1905—1907. évi oroszor­szági forradalom azonban még nem győzedelmeskedett. A cá­rizmus kegyetlenül leszámolt a forradalmi néppel. Tovább élt a lehasított földek fejében vég­zett robotmunka, az „együttes ledolgozás”, a téli elszegődte­­tés (amikor a parasztság meg­szorult helyzetében olcsóbban kényszerült elvállalni a nyári munkát). A sztolipini reakció idején a „paraszti parcellák’­ arra szolgáltak, hogy biztosít­sák a földesurak számára az ingyen munkaerőt, de még a felszerelést is. A parasztoknak ugyanis a földesurak földjét saját szegényes eszközeikkel, állataikkal kellett megművel­niük. A kényszermunka követ­keztében rendkívül alacsony volt a termelés színvonala és eredménye. 1912-ben pl. 30 millió paraszt küzdött az éhín­séggel Oroszországban. (Folytatjuk) Doboz vasárnapi verőfényben Plakátok a község külön­böző­ pontjain Rajtuk ez áll: Vasár­­­nap kommunista műszakot tart a KISZ. Mindenkit szeretettel várunk! Vasá­rnap délelőtt, 10 óra táj­ban jelentéstételre a tsz köz­pontjába érkeznek a kerület- és ágazatvezetők. Tocaki Pál, az első kerület vezetője a követke­zőket mondja: — Nálunk teljes a műszak. Részleteiben ez azt jelenti, hogy 32 fogatna istállótrágyát szállít a kertészetbe. Hat trak­torral 18 dolgozó a maksáti ha­­tárrészről földet szállít, a köz­séget ölelő körtöltés erősítésére. A Körös most is kint van a medréből, a tajtékzó víz az ár­védelmi töltés alját nyaldossa. Ki tudja hányadszor az idén? Védeni kell a települést, ezért erősítik a körtöltést. A határban tizenhatan a konzervgyári bor­sóvetésről szedik a kukorica­­tövet Tuskóznak, így majd bát­rabban haladhatnak a betakarí­tással. öt traktort tizenegy em­berrel vetés előtti talajelőkészí­­tésre osztottak be. A zöldségter­mesztésben 32-en palántálnak, készítik a melegágyakat. A 2-es számú kerületben is mozgalmas a vasárnap. Bakay László kerületvezető arról szá­mol be, hogy a belvíznyomásos helyeken is elkezdték a műtrá­gya kiszórását. Mivel a nedves földre géppel még nem lehet rá­­hajtani, így huszonöt növényter­mesztő kézzel szórja a műtrá­gyát. A kötöttebb táblákon levő búzavetést fogasolják. Szellőzte­tik a talajt, hogy az élet gyor­sabban lábra kaphasson. Ebben a munkában 18 fogatna éa egy MTZ-trak­toros vesz részt. Két lánctalpas traktorral simítózzák a barnára pirult őszi szántást. A borsó vetőágyát készítik elő. Kedden, szerdán vetik a követ­kező szakaszt, öt traktor ki­szolgáló személyzetével együtt fát szállít, a virágtelepen pedig hatvanan szorgoskodnak: magot vetnek, palántáznak. Az állattenyésztésben is tel­jes a műszak. Vasárnap reggel száz hízott sertést adtak át állatforgalminak. Szakál Tibor főállattenyésztő mondja: — Az átadott összsúly 121,3 mázsa volt. A tehenészetben a reggeli teendők ellátása után teleprendezéssel és takarítással telt el az idő. A tehenészek víz­elvezető csatornát ástak a ka­rám mellett, hogy nyáron szára­zabb legyen a kifutó. Az asszo­nyok meszeltek, csinosították fér­jeik munkahelyét, azután az út­jelzőoszlopokat festették fehérre, hogy a major útjain biztonságo­sabban közlekedhessenek. A sertéstelepen is mindenki kivet­te részét a tavaszi rendcsinálás­ból. A hízómarha-istállók kör­nyékén dolgozóik karámot építettek. A takarmánykeverő­ben április harmadik dekád­­jára kavarták be, készítették ki­adásra az ablakot. A központi gépműhelyben is serény munka folyt. Az építők vasárnap helyett szombaton annyi maltert kavartak be, hogy késő estig falaztak. Közülük többen mégis részt vettek a va­sárnapi kommunista műszak­ban. Hát ennyit jelent a teljes mű­szak Dobozon. Hogyan született meg a gondo­lat a vasárnapi kommunista mű­szakra? Ezt stílszerűen egy KISZ-estől kellett volna meg­kérdezni. A kérdésre Földvári József üzemgazdász a követke­zőket válaszolta: “ Egy héttel ezelőtt olyan igénnyel álltak elő a KISZ-esek, hogy a tsz szakvezetése április 19-én, vasárnap biztosítson ré­szükre munkát. A Lenin cente­nárium tiszteletén munkával szeretnének ünnepelni. Az előké­szítés megtörtént. A kései ki­tavaszodás következtében a kö­zösség hasznát veheti a fiatalok vasárnapi tettvágyának. Akkor körülbelül ennyivel vettük számításba a kezdeményezést, fis most, vasárnap délelőtt meg­lepődtünk, hogy milyen sok fia­tal dolgozik nálunk, a dobozi Petőfi Tsz-ben. Azért mondom ezt, mert a KISZ-esek kommu­nista vasárnapján munkába állt az idősebb generáció is. A nyug­díjasok közül huszon­ketten je­lentek meg. — Amikor megtudtuk, hogy a fiatalok a vietnami segélyszám­lára felajánlották vasárnapi ke­­restüket, mi is jöttünk — mond­ja a 65 éves idős Komlósi Má­tyás, a tehenészeti telepen, majd hozzáteszi — Csúnya dolog a háború, én kettőt éltem át, de, hogy ezek a vietnamiak milyen kitartóan bírják a harcot... Se­gítenünk kell őket, hogy győz­zenek. Tehetjük, van miből. Akik a beszélgetésnél jelen vannak, Nagy László tehenész, Balogh Gábor tejesfogatos és Csókás István fűtő, helyeslik a Dobozon fogant gondolatot. Az asszonybrigád meszel. Ki­lencen vannak, köztük Balogh Zsuzsanna, Váradi Jánosné, Ba­logh Gáborné, Váradi Gáborné, Balogh Sándorné, Szabó Lajos­­né és Szatmári Lászlóné. Déri Pál, telepvezető mutatja az erdősáv telepítésére kijelölt területet, közvetlen az ál­lat­te­nyésztő-telep mellett. Nyárfa­csemete ültetésére készítik elő a talajt öt holdon, így hétfőn már kezdődik a fásítás! A községi KISZ-szerveze­tének épülete előtt vasárnap reg­­­gel virágágyat varázsolt négy fiatal lány: Lipták Mária, Ku­­küla Mária, Déri Erzsébet és Deme Margit. Amikor az ágyás­sal elkészültek, a fenyőfák al­ját kapálták fel. Útban hazafelé egy rőzsével megrakott vontatóval találkoz­tam. Varga Lajos és segéd­veze­tő­je a negyedik fordulónál tar­tott. Ilyen volt Doboz vasárnapi verőfényben. A KISZ-esek mun­kára hívó plakátjait sokan ol­vashatták, mert talpon volt az egész falu, fiatalok, idősebbek és öregek egyaránt. Dupsj Károly Tanácskoztak a megye építőipari könyvtárosai Az Építők Szakszervezetéhez tartozó könyvtárosok április 16-án megbeszélést tartottak. Értékelték az üzemi könyvtá­rak munkáját és megvizsgál­ták, megfelelő-e könyvellátott­ságuk. Megállapították, hogy jó a kapcsolat az SZMT Központi Könyvtárával ,a könyvcsere is kielégítő. Egy problémát hang­súlyoztak többen is: az SZMT kultúrbizottsága vásároljon több könyvet a mai modern szer­zőktől, mert az igényeket a je­lenlegi állományból nehezen tudják kielégíteni. Az építőipari üzemi könyv­tárosok bizományi könyvárusí­tással is foglalkoznak. A na­gyobb vállalatoknál a szépiro­dalmi művek havi forgalma el­éri a 4000—4500 forintot is, a kisebbeknél 1200 forintot. A békéscsabai Berkest-est si­kere után további írók Olvasó­találkozókat szerveznek: a csa­bai téglagyárba, az építőipari vállalathoz és az Orosházi Üveggyárba egy-egy országosan elismert írót hívnak meg. Több látogató a múzeumok ingyen-szombatjain A Békés megyei Múzeu­mok Szövetsége statisztikát készített a belépődíj nélküli szombati látogatásokról. Első két alkalommal, márciusban a békéscsabai múzeumban összesen 178-an, Gyulán 1141-en, Orosházán pedig 86-an használták ki az új­­ kedvezményt. A belépődíj­­ nélküli múzeumlátogatás kü­lönösen Gyulán aratott nagy sikert; márciusban egész hó­napban összesen 3478 látoga­tás történt, ebből tehát min­den harmadik vendég élt az ingyenes múzeumlátogatás lehetőségével,

Next