Gyulai Hírlap, 1970. január-június (11. évfolyam, 1-50. szám)
1970-04-21 / 30. szám
Magyar szövetkezeti hét Hamburgban Tfer. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ elnökének vezetésével vasárnap magyar szövetkezeti küldöttség utazott Hamburgba a magyar szövetkezeti hét megnyitására.* Hírmagyarázónk írjei_ Hétfőtől magyar SSseledíset Sít Hamburg egyik legnagyobb áruháza, a Produktion Kaufhaus. A hamburgi fogyasztási szövetkezeti szervek kezdeményezésére az áruházban a magyar szövetkezeti ipar termékeit mutatják be. A kiállítás dokumentálja a magyar fogyasztási, kisipari és mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlődését. A bemutatott termékek jó részét a helyszínen is árusítják és az áruház vásárlóközönsége megkóstolhatja a magyar ételspecialitásokat. Korszerűen - Olcsón - kiválóan A Vizesfási Állami Gazdaságban 1970-ben 592 hízott marhát értékesítenek 2990 mázsa vágósúlyben. Az egy tehénre tervezett hízómarha élősúly-értékesítés ezzel 720 kilogramm, ami világviszonylatban kiváló eredmény! Országosan 396 kiló az egy tehénre jutó hústermelés átlaga.) Kísérleteznek a gazdaságban az úgynevezett abrakos hizlalással. Ennél a módszernél az egy kiló élősúly előállítása 3 forinttal olcsóbb, mint a hagyományos Hizlalásé. Így egy kiló súlygyarapodás 15 forint 20 fillérbe kerül. Fotó: Demény Tesztkérdés volt a leglényegesebb. Ennek kapcsán írta Lenin: „Az utánzás és a kölcsönzés teljesen jogos annyiban, amennyiben Oroszországban is a kapitalizmus fejlődésének ugyanazokat a fő folyamatait, a szocialistáknak és a munkásosztálynak ugyanazokat a fő feladatait látjuk, de ezek miatt semmiképpen sem szabad megfeledkeznünk Oroszország sajátosságairól, amelyeknek a legteljesebb mértékben kifejezésre kell jutniuk programunk sajátosságaiban, vagyis a kapitalizmus előtti rendszer összes maradványai elleni harcnak és a parasztkérdésnek e harc következtében szükséges sajátos felvetésében.” Lenin a legdöntőbbnek tehát a feudalizmus maradványainak felszámolását tekintette. Ez ugyanis feltétele volt a falusi osztályharc szabad kibontakozásának, a forradalmi mozgalom fejlődésének. Az oroszországi szociáldemokraták agrárprogramjában lényeges változás következett be a forradalmi fellendülés és különösen az 1905—1907. évi forradalom időszakában. Az OSzDMP III. kongresszusának határozata már figyelembe vette, hogy a kibontakozó parasztmozgalom spontán jellegű, politikailag nem tudatos, de szükségszerűen a fennálló rendszer és általában a jobbágyrendszer minden maradványa ellen irányul. A határozat tehát kimondja, hogy a szociáldemokratáknak támogatniuk kell a parasztság valamennyi követelését, amelyek megjavíthatják a parasztság helyzetét, „beleértve ezekbe az intézkedésekbe a földesúri, kincstári, egyházi, kolostori földeknek és az uralkodói kéz birtokainak elkobzását is”. Ez a kongresszus tehát tovább lépett a korábban elfogadott agrárprogramnál. Lenin javaslatára fogadták el a módosításokat. Ugyanebben az időszakban írta meg Lenin fő művét: A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban címmel. E műve nemcsak a modern proletár stratégia és taktika megalapozása, hanem az agrárkérdés elméleti továbbfejlesztése szempontjából is úttörő jelentőséggel bír. Lenin a cári rendszer megdöntését a program valóra váltása előfeltételének tekintette. Világosan látja, hogy „az az erő, amely a cárizmus felett döntő győzelmet arathat, csak a nép, vagyis a proletariátus és a parasztság lehet... A forradalom döntő győzelme a cárizmus felett annyi, mint a proletariátus és a parasztság forradalmi demokratikus diktatúrája”. Lenin eloszlatta azoknak az aggodalmát, akik féltek a parasztság elmaradottságától. Kimutatta, hogy ami a demokratikus átalakulást illeti, a proletariátus és a parasztság érdekei elkerülhetetlenül egybeesnek. Továbbmenve azt is hangoztatta, hogy ennél többről van szó: „Ha a köztársaságért és a demokráciáért folyó harcban nem támaszkodhatnánk a proletariátuson kívül a parasztságra is, akkor a hatalom megtartásának ügye reménytelen volna”. 1905 decemberében kirobbant a moszkvai felkelés. Ekkor a bolsevikok még konkrétabbá tették követeléseiket. A forradalmi mozgalom tanulságait Lenin a IV. kongresszus elé terjesztette. A napirend első pontja a Lenin által beterjesztett agrárprogram-tervezet vitája volt. Ebben a korábban megfogalmazott — a nagybirtok elkobzásának igényével fellépő — álláspontot kiegészítette azzal, hogy parasztbizottságokat létesítsenek, azonnal és teljesen szüntessék meg a földesúri hatalmat és kiváltságokat. Követelte továbbá a parasztság adóinak és szolgáltatásainak megszüntetését, mindazoknak a törvényeknek a hatályon kívül helyezését, amelyek gátolták a parasztságot a földjével való szabad rendelkezésben. Majd leszögezi, a párt törekedni fog arra, hogy megszüntessék a föld magántulajdonát és minden földet az egész nép köztulajdonába adjanak át. Ez utóbbi nem egyéb, mint a föld nacionalizálásának programja. Ennek gondolata a forradalom felfelé ívelésekor először merült fel Leniniben. Az 1905—1907. évi oroszországi forradalom azonban még nem győzedelmeskedett. A cárizmus kegyetlenül leszámolt a forradalmi néppel. Tovább élt a lehasított földek fejében végzett robotmunka, az „együttes ledolgozás”, a téli elszegődtetés (amikor a parasztság megszorult helyzetében olcsóbban kényszerült elvállalni a nyári munkát). A sztolipini reakció idején a „paraszti parcellák’ arra szolgáltak, hogy biztosítsák a földesurak számára az ingyen munkaerőt, de még a felszerelést is. A parasztoknak ugyanis a földesurak földjét saját szegényes eszközeikkel, állataikkal kellett megművelniük. A kényszermunka következtében rendkívül alacsony volt a termelés színvonala és eredménye. 1912-ben pl. 30 millió paraszt küzdött az éhínséggel Oroszországban. (Folytatjuk) Doboz vasárnapi verőfényben Plakátok a község különböző pontjain Rajtuk ez áll: Vasárnap kommunista műszakot tart a KISZ. Mindenkit szeretettel várunk! Vasárnap délelőtt, 10 óra tájban jelentéstételre a tsz központjába érkeznek a kerület- és ágazatvezetők. Tocaki Pál, az első kerület vezetője a következőket mondja: — Nálunk teljes a műszak. Részleteiben ez azt jelenti, hogy 32 fogatna istállótrágyát szállít a kertészetbe. Hat traktorral 18 dolgozó a maksáti határrészről földet szállít, a községet ölelő körtöltés erősítésére. A Körös most is kint van a medréből, a tajtékzó víz az árvédelmi töltés alját nyaldossa. Ki tudja hányadszor az idén? Védeni kell a települést, ezért erősítik a körtöltést. A határban tizenhatan a konzervgyári borsóvetésről szedik a kukoricatövet Tuskóznak, így majd bátrabban haladhatnak a betakarítással. öt traktort tizenegy emberrel vetés előtti talajelőkészítésre osztottak be. A zöldségtermesztésben 32-en palántálnak, készítik a melegágyakat. A 2-es számú kerületben is mozgalmas a vasárnap. Bakay László kerületvezető arról számol be, hogy a belvíznyomásos helyeken is elkezdték a műtrágya kiszórását. Mivel a nedves földre géppel még nem lehet ráhajtani, így huszonöt növénytermesztő kézzel szórja a műtrágyát. A kötöttebb táblákon levő búzavetést fogasolják. Szellőztetik a talajt, hogy az élet gyorsabban lábra kaphasson. Ebben a munkában 18 fogatna éa egy MTZ-traktoros vesz részt. Két lánctalpas traktorral simítózzák a barnára pirult őszi szántást. A borsó vetőágyát készítik elő. Kedden, szerdán vetik a következő szakaszt, öt traktor kiszolgáló személyzetével együtt fát szállít, a virágtelepen pedig hatvanan szorgoskodnak: magot vetnek, palántáznak. Az állattenyésztésben is teljes a műszak. Vasárnap reggel száz hízott sertést adtak át állatforgalminak. Szakál Tibor főállattenyésztő mondja: — Az átadott összsúly 121,3 mázsa volt. A tehenészetben a reggeli teendők ellátása után teleprendezéssel és takarítással telt el az idő. A tehenészek vízelvezető csatornát ástak a karám mellett, hogy nyáron szárazabb legyen a kifutó. Az asszonyok meszeltek, csinosították férjeik munkahelyét, azután az útjelzőoszlopokat festették fehérre, hogy a major útjain biztonságosabban közlekedhessenek. A sertéstelepen is mindenki kivette részét a tavaszi rendcsinálásból. A hízómarha-istállók környékén dolgozóik karámot építettek. A takarmánykeverőben április harmadik dekádjára kavarták be, készítették kiadásra az ablakot. A központi gépműhelyben is serény munka folyt. Az építők vasárnap helyett szombaton annyi maltert kavartak be, hogy késő estig falaztak. Közülük többen mégis részt vettek a vasárnapi kommunista műszakban. Hát ennyit jelent a teljes műszak Dobozon. Hogyan született meg a gondolat a vasárnapi kommunista műszakra? Ezt stílszerűen egy KISZ-estől kellett volna megkérdezni. A kérdésre Földvári József üzemgazdász a következőket válaszolta: “ Egy héttel ezelőtt olyan igénnyel álltak elő a KISZ-esek, hogy a tsz szakvezetése április 19-én, vasárnap biztosítson részükre munkát. A Lenin centenárium tiszteletén munkával szeretnének ünnepelni. Az előkészítés megtörtént. A kései kitavaszodás következtében a közösség hasznát veheti a fiatalok vasárnapi tettvágyának. Akkor körülbelül ennyivel vettük számításba a kezdeményezést, fis most, vasárnap délelőtt meglepődtünk, hogy milyen sok fiatal dolgozik nálunk, a dobozi Petőfi Tsz-ben. Azért mondom ezt, mert a KISZ-esek kommunista vasárnapján munkába állt az idősebb generáció is. A nyugdíjasok közül huszonketten jelentek meg. — Amikor megtudtuk, hogy a fiatalok a vietnami segélyszámlára felajánlották vasárnapi kerestüket, mi is jöttünk — mondja a 65 éves idős Komlósi Mátyás, a tehenészeti telepen, majd hozzáteszi — Csúnya dolog a háború, én kettőt éltem át, de, hogy ezek a vietnamiak milyen kitartóan bírják a harcot... Segítenünk kell őket, hogy győzzenek. Tehetjük, van miből. Akik a beszélgetésnél jelen vannak, Nagy László tehenész, Balogh Gábor tejesfogatos és Csókás István fűtő, helyeslik a Dobozon fogant gondolatot. Az asszonybrigád meszel. Kilencen vannak, köztük Balogh Zsuzsanna, Váradi Jánosné, Balogh Gáborné, Váradi Gáborné, Balogh Sándorné, Szabó Lajosné és Szatmári Lászlóné. Déri Pál, telepvezető mutatja az erdősáv telepítésére kijelölt területet, közvetlen az állattenyésztő-telep mellett. Nyárfacsemete ültetésére készítik elő a talajt öt holdon, így hétfőn már kezdődik a fásítás! A községi KISZ-szervezetének épülete előtt vasárnap reggel virágágyat varázsolt négy fiatal lány: Lipták Mária, Kuküla Mária, Déri Erzsébet és Deme Margit. Amikor az ágyással elkészültek, a fenyőfák alját kapálták fel. Útban hazafelé egy rőzsével megrakott vontatóval találkoztam. Varga Lajos és segédvezetője a negyedik fordulónál tartott. Ilyen volt Doboz vasárnapi verőfényben. A KISZ-esek munkára hívó plakátjait sokan olvashatták, mert talpon volt az egész falu, fiatalok, idősebbek és öregek egyaránt. Dupsj Károly Tanácskoztak a megye építőipari könyvtárosai Az Építők Szakszervezetéhez tartozó könyvtárosok április 16-án megbeszélést tartottak. Értékelték az üzemi könyvtárak munkáját és megvizsgálták, megfelelő-e könyvellátottságuk. Megállapították, hogy jó a kapcsolat az SZMT Központi Könyvtárával ,a könyvcsere is kielégítő. Egy problémát hangsúlyoztak többen is: az SZMT kultúrbizottsága vásároljon több könyvet a mai modern szerzőktől, mert az igényeket a jelenlegi állományból nehezen tudják kielégíteni. Az építőipari üzemi könyvtárosok bizományi könyvárusítással is foglalkoznak. A nagyobb vállalatoknál a szépirodalmi művek havi forgalma eléri a 4000—4500 forintot is, a kisebbeknél 1200 forintot. A békéscsabai Berkest-est sikere után további írók Olvasótalálkozókat szerveznek: a csabai téglagyárba, az építőipari vállalathoz és az Orosházi Üveggyárba egy-egy országosan elismert írót hívnak meg. Több látogató a múzeumok ingyen-szombatjain A Békés megyei Múzeumok Szövetsége statisztikát készített a belépődíj nélküli szombati látogatásokról. Első két alkalommal, márciusban a békéscsabai múzeumban összesen 178-an, Gyulán 1141-en, Orosházán pedig 86-an használták ki az új kedvezményt. A belépődíj nélküli múzeumlátogatás különösen Gyulán aratott nagy sikert; márciusban egész hónapban összesen 3478 látogatás történt, ebből tehát minden harmadik vendég élt az ingyenes múzeumlátogatás lehetőségével,