Gyulai Hírlap, 1971. január-június (12. évfolyam, 1-51. szám)
1971-06-11 / 46. szám
Műszaki felülvizsgáló gépkocsit kap a Magyar Autóklub Békés megyei szervezete Barkácsolóműhely a megyeszékhelyen Kevés az autószerelő, szűk az autójavító tér, növekszik a gépkocsi és a motorpark. Az üzemelés biztonságossá és folyamatossá tételére talán ezért is terjed a barkács-mozgalom, amely az autósok körében egyre nagyobb tért hódít. Csakhogy az autót és a motorkerékpárt, mivel veszélyes üzem, valahogyan másképpen szükséges barkácsolni, mint a konyhaszéket, ezért ,a Magyar Autóklubra bízták az autójavítás barkácsoló módszerének fejlesztését. A garázsok környékén számtalan javítási lehetőség kínálja önmagát, ahol a motort szerető emberek többsége rendszeresen ellenőrzi járművét Néha azonban egy-egy feladat megoldásánál melléfognak. Emiatt jelentős károsodás éri őket. Hogyan lehetne elejét venni ennek a károsodásnak és az autójavítást odahaza, esetleg egy autóklub-telepen biztonságossá tenni, jól képzett szerelők irányításával? Tulajdonképpen erre a kérdésre keresett választ a Magyar Autóklub Békés megyei szervezetének elnöksége június 9-én tartott elnökségi ülésén, melyen részt vett Matyné Vilmos, a Magyar Aautóklub főtitkára is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága félmillió forinttal segíti az autósokat a barkácsmozgalom bázisainak megteremtésében. Ebből a pénzből mintegy háromszázezer forintot költenek műszaki ellenőrző gépkocsi üzembe helyezésére. A Magyar Autóklub műszaki ellenőrző gépkocsija a közelmúltban telepedett le Békéscsabán. Csak klubtagoknak minimális térítés ellenében hasznos műszaki tanácsokat osztogattak. Az országban a Békés megyei Autóklub kap elsőnek megyei rendeltetéssel megbízott műszaki ellenőrző gépkocsit. Ezzel — amint az az elnökségi ülésen is elhangzott — több napra megfordulnak majd azokon a helyeken, ahol a megyei szervezetnek helyi csoportjai működnek, s a műszaki biztonság fokozására szaktanácsot adnak. A fennmaradó 200 ezer forintból Békéscsabán a Szarvasi úti AKÖV-telep és a DÁV régi transzformátor épülete közötti részen javítótelepet hoznak létre rendeznek be, ahol az autósok saját gépkocsijaikat önmaguk tarthatják karban: moshatják, zsírozhatják, elvégezhetik a kisebb javításokat. Matykó Vilmos, a Magyar Autóklub főtitkára a június 9-i békéscsabai látogatásáról elmondotta : — Találkoztam dr. Dankó Jánossal, a megyei tanács vb ipari osztály vezetőjével, • Benkó Pállal, a párt megyei bizottságának munkatársával, dr. Haraszti Jánossal, Békéscsaba Városi Tanács V. B. elnökével, Gyulavári Pállal, a párt békéscsabai bizottságának első titkárával. Mindenhol azt éreztem, hogy a megye és a város vezetői szívükön viselik az autós gondok megoldását. Ezért is biztosítottak félmillió forintot a csináld magad barkácsmozgalom továbbfejlesztésére. Abban a tudatban utazom vissza Budapestre, hogy Békés megyében az autósok és motorosok életében valami egészen újat sikerült összehoznunk a megyei műszaki felülvizsgáló gépkocsi üzembe helyezésével és a javítótereip kialakításával. . Más megyékben ilyen törekvéseket nem tapasztaltam. A testvérszervezetek nyilván felhasználják majd a Békés megyeiek tapasztalatát, hogy nálunk is minden autós és motoros érezhesse a Magyar Autóklub műszaki és információs támogatását. Az AFIT Autószerviz felvesz portásokat, szervizmunkára segédmunkásokat és udvari segédmunkásokat. Jelentkezni: Békéscsaba, Szarvasi út. 273019 Express táborban — száz forintért Évek óta megoldatlan a diákok, a kereset nélküli fiatalok belföldi üdültetése, nyaraltatása. Szervezett utaztatásukkal mindössze két éve foglalkozik az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda is. Most az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács az érdekelt szervekkel megtárgyalta az ifjúsági turizmus, ezen belül a magyar fiatalok belföldi üdültetésének helyzetét, fejlesztési lehetőségeit. A tanácskozás eredményeképpen a kereset nélküli fiatalok jelentős állami támogatásban részesülnek a Központi Ifjúságpolitikai Alapból. Tavaly kétszázötven forintért tölthettek a tanuló fiatalok egyegy hetet az Expressz táboraiban, az idén már — az állami támogatással — száz forintért biztosítanak részükre egyheti szállást, napi háromszori étkezést és változatos, szórakoztató programot. Az expressz balatonudvari-kiliántelepi, verőcei és leányfalui táboraiba várják a középiskolásokat. Az összkomfortos sátortáborok tizenháromezer fiatalt fogadnak az idén. E táborok mellett nyolc helyen ifjúsági campinget is fenntart az Express2 Ezt harminc éven aluli fiatalok vehetik igénybe, napi tizenhárom forint térítés ellenében. A középiskolások ezekben a táborokban is kedvezményben részesülnek; napi hét forintért kapnak szállást, ugyancsak összkomfortos sátorokban. Az e célra létesített Expressz-táborok Badacsonyban, Balatonszemesen, Balatonakaliban, Siófokon, Harkányban, Miskolc-Tapolcán, Szombathelyen és Sopronban működnek. A kétféle kedvezményes akció keretében az idén harmincháromezer fiatal — a tavalyi résztvevőiknél tízezerrel többen —, üdülhetnek a jól felszerelt táborokban. Kétszáznál több kutyatenyésztő Békéscsabán Az utóbbi négy esztendőben csaknem megtízszereződött a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének békéscsabai taglétszáma. Amikor 1967 szeptemberében megalakult a helyi szervezet, mindössze 2? ebtenyésztő volt jelen, határozta el, hogy bekapcsolódnak abba a mozgalomba, amelyet Budapestről indítotak el a magyar ebtenyészet világszínvonalra emelésére. Ma már kettőszáznál is több kutyatenyésztő tagja az egyesületnek Békéscsabán. Összesen 31 fajta törzskönyvezett kutyát tenyésztenek. Közöttük találhatók ritka példányok is, így a Spaniel, Ir-szetter, Német uszkár, Sky-terrier, Colli, Airedale-terrier, Pekingi palotakutya, Pincherek és a Bernáthegyi. A békéscsabai kutyatenyésztők is készülnek az idei őszön Budapesten rendezendő Vadászati Világkiállításra — mondotta Sallai Antal. Addig is arra biztatják a kutyát kedvelőket, hogy tiszta vérben, törzskönyvezett egyedeket " tenyésszenek, melyek utódaiért igen jelentős összeget kaphatnak. Az utóbbi években javult a kutyaexport, a magyar pásztorkutyából és még több hazai fajtából. Újabban a Német juhászt keresik igen sokan. Ez a fajta jól idomítható. Darabjáért négy-hatezer forintot is fizetnek. Szakmai, gyakorlati bemutatókkal, szakember találkozóval fejeződött be a növénytermesztési vándorgyűlés Dr. Soós Gábor a MÉM miniszter első helyettesének nyilatkozata Az ország négyszáznál több növénytermesztője vett részt a Magyar Agrártudományi Egyesület 1971. évi első növénytermesztési vándorgyűlésén Szarvason, Zalából, Somogyból, Tolnából, Baranyából, Győr-Sopronból, Nógrádból, s mindenhonnan jöttek érdeklődők, hogy eleget tegyenek a rendezendő szervek meghívásának, részt vegyenek a kétnapos tanácskozás munkájában. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskola Kara jó otthont adott a tanácskozásnak, programot csinált a szabad idő eltöltésére. A június 9-i, szerdai gyakorlati bemutatók közül mindhárom kiemelkedő volt. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban az ország cukorrépatermesztői fajta- és cukorrépatermesztési bemutatót láthattak. Ez a gazdaság szakosodott a cukorrépa termesztésére. Jól kihasználja a cukorgyár közelségét, ezért a cukorrépa termesztésében a kor követelményeinek megfelelő új fajtákat vetett, melyek kemizálással, gépi műveléssel termeszthetők, és betakaríthatók. A bemutató részvevői elismeréssel nyilatkoztak a Mezőhegyesen látottakról. Az Öntözési Kutató Intézetben Szarvason öntözési, takarmány és rét-legelőgazdálkodási bemutató volt. A vitaindító előadásban, a korreferátumokban és a szekcióülésen elhangzott takarmánytermesztési eredményekről a részvevők, a gyakorlati életben győződhettek meg. A kísérleti telepen és a kísérleti telephez tartozó nagyparcellákon olyan fűhozamot értek el, melyet, ha követnének az ország nagyüzemei, akkor az ősgyepek és a mesterséges legelők terméssé nyolcszorosára, tízszeresére lenne növelhető. Ezzel megoldódna a szarvasmarha-tartás olcsó takarmányellátása, kedvezőbben alakulna a tej és a hízómarha önköltsége, vagyis az üzem az eddiginél sokkal nagyobb jövedelemre tehetne szert. A részvevők egy másik csoportja az öcsödi Szabadság Tszbe látogatott, ahol a Szarvasi Kutató Intézet eredményeit a gyakorlatban, az intézeti munka kontrolljaként láthatták. Az öcsödi legelők fűhozama alig különbözik a kísérleti telepitől. (Lehetne ez egy nagyon nagy tanulság Békés megye szövetkezeteinek, állami gazdaságainak? Igen, lehetne!) A június 8-i hivatalos program után jól oldotta fel a tanácskozás komolyságát az Arborétum megtekintése. Több szakember életében most látta először a közép-európai hírű szarvasi növénygyűjteményt. Mások motorcsónak kiránduláson vettek részt, ismét mások az Agrártudományi Főiskola létesítményeivel és az Öntözési Kutató Intézet vezető munkatársaival, kutatóival kötöttek barátságot. Este műsorral egybekötött közös vacsorán vettek részt, ahol Burai Ernő népi zenekara muzsikált és több rádióból, televízióból ismert magyar- nóta énekes lépett fel. A június 9-i program után megkértük dr. Soós Gábort, a MÉM miniszter első helyettesét, hogy a növénytermesztési napok rendezésével kapcsolatban nyilatkozzon lapunknak. — Időszerű volt összehívni a vándorgyűlést, mert az elmúlt évek termelésfejlesztése számos tapasztalat megbeszélését, kicserélését tette szükségessé. A IV. ötéves tervben olyan jelentős célokat tűztünk magunk elé, melyek megvalósításához feltétlen szükséges az eddigi tapasztalatok egyeztetése, a tennivalók meghatározása. Meggyőződésem hogy a vándorgyűlés jól összegezte a termőföld védelmét, helyi használatának elvét. Ezt nagyon döntőnek tartom a IV. ötévi terv időszakában. A korreferátumokból, a szekcióüléseken elhangzott vitákból és a beszélgetések során mondott véleményekből olyan következtetést vontunk le, hogy a terméseredmények mennyiségi és választéknövelésében, a korszerű termékellátásban, a gazdálkodás mai színvonalán legdöntőbb szerepe a termesztett fajtának van. Ezért hazai és külföldi új fajták előállításával, kipróbálásával tovább növeljük a fajtaválasztékot, fő termékeinknél: búzánál, kukoricánál és a különböző ipari, kereskedelmi növényeknél. Helyben fogalmazta meg a tanácskozás azt a kérést, hogy néhány fontosabb növényünknél nagyobb figyelmet fordítsunk a fajtaarányok alakítására. Búzánál, dohánynál, kukoricánál feltétlen szükségesnek tartjuk, a fajtaarányok változtatását, mégpedig olyan irányban, hogy legyen rövid-, közép- és hosszú tenyészidejű, az érési időnek megfelelően. Szakembereink ismét megerősítették véleményünket abban, hogy az állatkkertnek- termelés szervezése mennyire fontos nép, élelmezési és export érdekbő. Ezért többen megfogalmazták, hogy az állattenyésztés takarmányszükségletének megtermsztése az üzemek alapvető feladata. Takarmánytermsztésünket az elhangzottak alapján úgy kell fejlsztenünk, hogy abrakból, nagy fehérje beltartalmú takarmányból és szálastakarmányból önellátók lehessünk. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, ha a rét- és a legelőgazdálkodásra az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanának üzemeinkben. A növénytermesztés fejlőztésének kulcskérdése a termeléstechnikai komplex gépesítés. A IV. ötévi terv idején a kukorica-, a cukorrépa- és a burgonyatermsztés gépesítésében nagy feladat előtt állnak a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Úgy gondolom hogy közös erőfezítéssel, sikeresen oldjuk majd meg ezt a ma még nagynak tűnő feladatot. Örülök annak, hogy szóba jött a vándorgyűlésen a termőföld minőségének tovább javítása, a növényi tápanyag és a vízellátás jó összhangjának megközelítése. A tápanyag és a vízgazdálkodás színvonalának javításával termelési célkitűzéseink eredményesebben valósíthatók meg. A kétnapos vándorgyűlést nagy jelentőségűnek tartom, mert az ország növénytermesztői társadalmi úton is megvitatták a IV. ötéves terv idejére programozott növénytermsztési feladatokat. Az elhangzottak után, Szarvasról hazatérve ki-ki hozzáláthat a reá jutó részhez — fejezte be nyilatkozatát Soós elvtárs, melyet lapunk olvasói nevében köszöntünk meg. Dupsi Károly A kollektív szerződésekről tárgyalt a Postások Szakszervezete Ülést tartott csütörtökön a Posta Művelődési Központjában a Postások Szakszervezetének központi vezetősége. Napirenden szerepelt az új kollektív szerződés tervezetének ismertetése, a kollektív szerződés tervezetét a legszélesebb nyilvánosság előtt vitatták meg, s a dolgozók 618 javaslatot tettek. Az új kollektív szerződés több mint ötvenezer postai dolgozó munka- és életkörülményét érinti. Megjelent a kétsopronyi Rákóczi Tsz híradója Ezen túl minden hónapban rendszeresen kiadják a tsz stencilezett híradóját. A szövetkezet vezetősége szerkesztő bizottságot alakított, amely gondoskodik a közérdeklődésre számot tartó anyagok sajtó alá rendezéséről. Az első számban közzétették a termelőszövetkezet 1971. évi vetésterületét és a növényápolás szervezésének eredményét Írtak arról, hogy a Dózsa üzemegységben 15 féle kukorica fajtakísérletét szervezték meg, melyet a tagság figyelmébe ajánlanak. Döntsék el ők, hogy melyik fajtával érdeme foglalkozni, melyik ad nagyobb termést. A továbbiakban tájékoztatják a tagságot munkaügyi problémák rendezéséről, az anyasági segély megszerzésének Kétsopronyban kialakított feltételeiről. Beszámolnak arról is, hogy a termelőszövetkezetben folyó szocialista brigádmozgalom hogyan terebélyesedik. Ebben az eztendőben a sertéstenyésztésben, a gépműhelyben, az építésben dolgozók és a Hunyadi üzemegység női brigádja vállalkozott a megtisztelő szocialista cím elnyerésére. A szövetkezet híradójában a továbbiakban rendeleteket magyaráznak, információkat továbbítanak a növényvédőszerek használatáról és a közös vagyon védelméről. íAJL JÚNIUS 11.