Gyulai Hírlap, 1971. január-június (12. évfolyam, 1-51. szám)

1971-06-11 / 46. szám

Műszaki felülvizsgáló gépkocsit kap a Magyar Autóklub Békés megyei szervezete Barkácsolóműhely a megyeszékhelyen Kevés az autószerelő, szűk az autójavító tér, növekszik a gép­kocsi és a motorpark. Az üze­melés bi­ztonsá­gossá és folyama­tossá tételére talán ezért is ter­jed a barkács-mozgalom, amely az autósok körében egyre na­gyobb tért hódít. Csakhogy az autót és a motorkerékpárt, mi­vel veszélyes üzem, valahogyan másképpen szükséges barkácsol­­­­ni, mint a konyhaszéket, ezért ,a Magyar Autóklubra bízták az autójavítás barkácsoló módsze­­­­­r­ének fejlesztését. A garázsok környékén számtalan javítási lehetőség kínálja önmagát, ahol a motort szerető emberek több­sége rendszeresen ellenőrzi jár­művét Néha azonban egy-egy feladat megoldásánál melléfog­nak. Emiatt jelentős károsodás éri őket. Hogyan lehetne elejét venni ennek a károsodásnak és az autójavítást odahaza, esetleg egy autóklub-telepen biztonsá­gossá tenni, jól képzett szerelők irányításával? Tulajdonképpen erre a kérdésre keresett választ a Magyar Autóklub Békés me­gyei szervezetének elnöksége j­únius 9-én tartott elnökségi ülésén, melyen részt vett­ Maty­n­é Vilmos, a Magyar Aautóklub főtitkára is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága félmillió forinttal se­gíti az autósokat a barkácsmoz­­galom bázisainak megteremtésé­­ben. Ebből a pénzből mintegy háromszázezer forintot költenek műszaki ellenőrző gépkocsi üzembe helyezésére. A Magyar Autóklub műszaki ellenőrző gépkocsija a közelmúltban tele­pedett le Békéscsabán. Csak klubtagoknak minimális térítés ellenében hasznos műszaki taná­csokat osztogattak. Az ország­ban a Békés megyei Autóklub kap elsőnek megyei rendeltetés­sel megbízott műszaki ellenőrző gépkocsit. Ezzel — amint az az elnökségi ülésen is elhangzott — több napra megfordulnak majd azokon a helyeken, ahol a megyei szervezetnek helyi cso­portjai működnek, s a műszaki biztonság fokozására szaktaná­csot adnak. A fennmaradó 200 ezer forintból Békéscsabán a Szarvasi úti AKÖV-telep és a DÁV régi transzformátor épü­lete közötti részen javítótelepet hoznak létre rendeznek be, ahol az autósok saját gépkocsijaikat önmaguk tarthatják karban: moshatják, zsírozhatják, elvé­gezhetik a kisebb javításokat. Matykó Vilmos, a Magyar Autóklub főtitkára a június 9-i békéscsabai látogatásáról el­mondotta : —­ Találkoztam dr. Dankó Jánossal, a megyei tanács vb ipari osztály vezetőjével, • Benkó Pállal, a párt megyei bizottsá­gának munkatársával, dr. Ha­raszti Jánossal, Békéscsaba Vá­rosi Tanács V. B. elnökével, Gyulavári Pállal, a párt békés­csabai bizottságának első titká­rával. Mindenhol azt éreztem, hogy a megye és a város vezetői szívükön viselik az autós­ gondok megoldását. Ezért is biztosítot­tak félmillió forintot a csináld magad barkácsmozgalom to­vábbfejlesztésére. Abban a tu­datban utazom vissza Budapest­re, hogy Békés megyében az autósok és motorosok életében valami egészen újat sikerült összehoznunk a megyei műszaki felülvizsgáló gépkocsi­ üzembe helyezésével és­ a javítótereip ki­alakításával. . Más megyékben ilyen törekvéseket nem tapasz­taltam. A testvérszervezetek nyilván felhasználják majd a Békés megyeiek tapasztalatát, hogy nálunk is minden autós és motoros érezhesse a Magyar Autóklub műszaki és informá­ciós támogatását. Az AFIT Autószerviz fe­lvesz portásokat, szervizmunkára segéd­munkásokat és udvari segédmunkásokat. Jelentkezni: Békéscsaba, Szarvasi út. 273019 Express táborban — száz forintért Évek óta megoldatlan a diá­kok, a kereset nélküli fiatalok belföldi üdültetése,­­ nyaraltatá­­sa. Szervezett utaztatásukkal mindössze két éve foglalkozik az Expressz Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda is. Most az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Ta­nács­­ az érdekelt szervekkel megtárgyalta az ifjúsági turiz­mus, ezen belül a magyar fia­talok belföldi üdültetésének helyzetét, fejlesztési lehetősé­geit. A tanácskozás eredménye­képpen a kereset nélküli fiata­lok jelentős állami támogatás­ban részesülnek a Központi If­júságpolitikai Alapból. Tavaly kétszázötven forintért tölthettek a tanuló­ fiatalok egy­­e­gy hetet az Expressz tá­borai­ban, az idén már —­ az állami támogatással — száz forintért biztosítanak részükre egyheti szállást, napi háromszori étke­zést és változatos, szórakoztató programot. Az expressz balaton­­ud­vari-ki­lián­tel­epi, verőcei és leányfalui táboraiba várják a középiskolásokat. Az összkom­fortos sátortáborok tizenhárom­­ezer fiatalt fogadnak az idén. E táborok mellett nyolc he­lyen ifjúsági campinget is fenn­tart az Express2­ Ezt harminc éven aluli fiatalok vehetik igénybe, napi tizenhárom forint térítés ellenében. A középisko­lások ezekben a táborokban is kedvezményben részesülnek; napi hét forintért kapnak szál­lást, ugyancsak összkomfortos sátorokban. Az e célra létesített Expressz-táborok Badacsonyban, Balatonszemesen, Balatonakali­­ban, Siófokon, Harkányban, Miskolc-Tapolcán, Szombathe­lyen és Sopronban működnek. A kétféle kedvezményes akció keretében az idén harminchá­romezer fiatal — a tavalyi­ résztvevőiknél tízezerrel többen —, üdülhetnek a jól felszerelt táborokban. Kétszáznál több kutyatenyésztő Békéscsabán Az utóbbi négy esztendőben csaknem megtízszereződött a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének békéscsabai tag­létszáma. Amikor 1967 szeptem­berében megalakult a helyi szervezet, mindössze 2? ebte­nyésztő volt jelen, határozta el, hogy bekapcsolódnak abba a mozgalomba, amelyet Budapest­ről indítotak el a magyar ebte­nyészet világszínvonalra emelé­sére. Ma már kettőszáznál is több kutyatenyésztő tagja az egyesületnek Békéscsabán. Ös­­­­szesen­­ 31 fajta törzskönyvezett kutyát tenyésztenek. Közöttük találhatók ritka példányok is, így a Spaniel, Ir-szetter, Német uszkár, Sky-terrier, Colli, Aire­­dale-terrier, Pekingi palotaku­tya, Pincherek és a Bernáthegyi. A békéscsabai kutyatenyész­tők is készülnek az idei őszön Budapesten rendezendő Vadá­szati Világkiállításra — mondot­ta Sallai Antal. Addig is arra biztatják a kutyát kedvelőket, hogy tiszta vérben, törzskönyve­zett egyedeket " tenyésszenek, melyek utódaiért igen jelentős összeget­ kaphatnak. Az utóbbi években javult a kutyaexport, a magyar pásztorkutyából és még több hazai fajtából. Újabban a Német­ juhászt keresik igen so­kan. Ez a fajta jól idomítható. Darabjáért négy-hatezer forin­tot is fizetnek. Szakmai, gyakorlati bemutatókkal, szakember találkozóval fejeződött be a növénytermesztési vándorgyűlés Dr. Soós Gábor a MÉM miniszter első helyettesének nyilatkozata Az ország négyszáznál több növénytermesztője vett részt a Magyar Agrártudományi Egye­­sület 1971. évi első növényter­mesztési vándorgyűlésén Szarva­son, Zalából, Somogyból, Tolná­ból, Baranyából, Győr-Sopron­­ból, Nógrádból, s mindenhon­nan jöttek érdeklődők, hogy eleget tegyenek a rendezendő szervek meghívásának, részt ve­gyenek a kétnapos tanácskozás munkájában. A Debreceni Agrártudományi Egyetem Öntözéses-Meliorációs Főiskola Kara jó otthont adott a tanácskozásnak, programot csinált a szabad idő eltöltésére. A június 9-i,­ szerdai gyakor­lati bemutatók közül mindhá­rom kiemelkedő volt. A Mező­hegyesi Állami Gazdaságban az ország cukorrépatermesztői faj­ta- és cukorrépatermesztési be­mutatót láthattak. Ez a gazda­ság szakosodott a cukorrépa ter­mesztésére. Jól kihasználja a cu­korgyár közelségét, ezért a cu­korrépa termesztésében a kor követelményeinek megfelelő új fajtákat vetett, melyek kemizá­­lással, gépi műveléssel termeszt­hetők, és betakaríthatók. A be­mutató részvevői elismeréssel nyilatkoztak a Mezőhegyesen lá­tottakról. Az Öntözési Kutató Intézetben Szarvason öntözési, takarmány és rét-legelőgazdál­kodási bemu­tató volt. A vitaindító előadás­ban, a korreferátumokban és a szekcióülésen elhangzott takar­mánytermesztési eredményekről a részvevők, a gyakorlati élet­­ben győződhettek meg. A kísér­leti telepen és a kísérleti telep­hez tartozó nagyparcellákon olyan fűhozamot értek el, me­lyet, ha követnének az ország nagyüzemei, akkor az ősgyepek és a mesterséges legelők termés­sé nyolcszorosára, tízszeresére lenne növelhető. Ezzel megol­dódna a szarvasmarha-tartás ol­csó takarmányellátása, kedve­zőbben alakulna a tej és a hí­zómarha önköltsége, vagyis az üzem az eddiginél sokkal na­gyobb jövedelemre tehetne szert. A részvevők egy másik cso­portja az öcsödi Szabadság Tsz­­be látogatott, ahol a Szarvasi Kutató Intézet eredményeit a gyakorlatban, az intézeti munka kontrolljaként láthatták. Az öcsödi legelők fűhozama alig különbözik a kísérleti telepitől. (Lehetne ez egy nagyon nagy tanulság Békés megye szövetke­zeteinek, állami gazdaságainak? Igen, lehetne!) A­­ június 8-i hivatalos prog­ram után jól oldotta fel a ta­nácskozás komolyságát az Arbo­rétum megtekintése. Több szak­ember életében most látta elő­ször a közép-európai hírű szarvasi növénygyűjteményt. Mások motorcsónak kirándulá­son vettek részt, ismét mások az Agrártudományi Főiskola lé­tesítményeivel és az Öntözési Kutató Intézet vezető munka­társaival, kutatóival kötöttek barátságot. Este műsorral egy­bekötött közös vacsorán vettek részt, ahol Burai Ernő népi ze­nekara muzsikált és több rádió­ból, televízióból ismert magyar-­ nóta énekes lépett fel. A június 9-i program után megkértük dr. Soós Gábort, a MÉM miniszter első helyettesét, hogy a növénytermesztési na­pok rendezésével kapcsolatban nyilatkozzon lapunknak. — Időszerű volt összehívni a vándorgyűlést, mert az elmúlt évek termelésfejlesztése számos tapasztalat megbeszélését, kicse­rélését tette szükségessé. A IV. ötéves tervben olyan jelentős célokat tűztünk magunk elé, melyek megvalósításához feltét­­len szükséges az eddigi tapasz­talatok egyeztetése, a tenniva­lók meghatározása. Meggyőződé­­sem­­ hogy a vándorgyűlés jól összegezte a termőföld védelmét, helyi használatának elvét. Ezt nagyon döntőnek tartom a IV. ötévi terv időszakában. A korreferátumokból, a szek­cióüléseken elhangzott vitákból és a beszélgetések során mon­dott véleményekből olyan kö­vetkeztetést vontunk le, hogy a terméseredmények mennyiségi és választéknövelésében, a kor­szerű termékellátásban, a gaz­dálkodás mai színvonalán leg­­döntőbb szerepe a termesztett fajtának van. Ezért hazai és külföldi új fajták előállításával, kipróbálásával tovább növeljük a fajtaválasztékot, fő terméke­inknél: búzánál, kukoricánál és a különböző ipari, kereskedelmi növényeknél. Helyben fogal­mazta meg a tanácskozás azt a kérést, hogy néhány fontosabb növényünknél nagyobb figyel­met fordítsunk a fajtaarányok alakítására. Búzánál, dohánynál, kukoricánál feltétlen szükséges­nek tartjuk, a fajtaarányok vál­toztatását, mégpedig olyan irányban, hogy legyen rövid-, közép- és hosszú tenyészidejű, az érési időnek megfelelően. Szakembereink ismét megerő­sítették véleményünket abban, hogy az állatkkertnek- termelés szervezése mennyire fontos nép, élelmezési és export érdekbő. Ezért többen megfogalmazták, hogy az állattenyésztés takar­mányszükségletének megter­­msztése az üzemek alapvető feladata. Takarmány­termszté­­sünket az elhangzottak alapján úgy kell fejlsztenünk, hogy ab­rakból, nagy fehérje beltartal­­mú takarmányból és szálasta­karmányból önellátók lehessünk. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, ha a rét- és a legelőgazdálkodás­ra az eddiginél nagyobb figyel­met fordítanának üzemeinkben. A növénytermesztés fejlőzté­­sének kulcskérdése a termelés­­technikai komplex gépesítés. A IV. ötévi terv idején a kukori­ca-, a cukorrépa- és a burgonya­­termsztés gépesítésében nagy feladat előtt állnak a termelő­­szövetkezetek és az állami gaz­daságok. Úgy gondolom hogy közös erőfezítéssel, sikeresen oldjuk majd meg ezt a ma még nagynak tűnő feladatot. Örülök annak, hogy szóba jött a vándorgyűlésen a termőföld minőségének tovább javítása, a növényi tápanyag és a vízellátás jó összhangjának megközelítése. A tápanyag és a vízgazdálkodás színvonalának javításával ter­melési célkitűzéseink eredmé­nyesebben valósíthatók meg. A kétnapos vándorgyűlést nagy jelentőségűnek tartom, mert az ország növénytermesz­tői társadalmi úton is megvitat­ták a IV. ötéves terv idejére programozott növén­ytermsztési feladatokat. Az elhangzottak után, Szarvasról hazatérve ki-ki hozzáláthat a reá jutó részhez — fejezte be nyilatkozatát Soós elvtárs, melyet lapunk olvasói nevében köszöntünk meg. Dupsi Károly A kollektív szerződésekről tárgyalt a Postások Szakszervezete Ülést tartott csütörtökön a Posta Művelődési Központjá­ban a Postások Szakszervezeté­nek központi vezetősége. Napi­renden szerepelt az új kollektív szerződés tervezetének ismerte­tése, a kollektív szerződés terve­zetét a legszélesebb nyilvános­ság előtt vitatták meg, s a dol­gozók 618 javaslatot tettek. Az új kollektív szerződés több mint ötvenezer postai dolgozó mun­ka- és életkörülményét érinti. Megjelent a kétsopronyi Rákóczi Tsz híradója Ezen túl minden hónapban rendszeresen kiadják a tsz sten­­cilezett híradóját. A szövetkezet vezetősége szerkesztő bizottsá­got alakított, amely gondosko­dik a közérdeklődésre számot tartó­ anyagok sajtó alá rende­zéséről. Az első számban közzétették a termelőszövetkezet 1971. évi vetésterületét és a növényápo­lás szervezésének eredményét Írtak arról, hogy a Dózsa üzem­egységben 15 féle kukorica faj­takísérletét szervezték meg, me­lyet­ a tagság figyelmébe aján­lanak. Döntsék el ők, hogy me­lyik fajtával érdeme foglalkoz­ni, melyik ad nagyobb termést. A továbbiakban tájékoztatják a tagságot munkaügyi problémák rendezéséről, az anyasági segély megszerzésének Kétsopronyban kialakított feltételeiről. Beszá­molnak arról is, hogy a terme­lőszövetkezetben folyó szocia­lista brigádmozgalom hogyan terebélyesedik. Ebben az ezten­­dőben a sertéstenyésztésben, a gépműhelyben, az építésben dol­gozók és a Hunyadi üzemegység női brigádja vállalkozott a meg­tisztelő szocialista cím elnyeré­sére. A szövetkezet híradójában a továbbiakban rendeleteket magyaráznak, információkat to­vábbítanak a növényvédőszerek használatáról és a közös vagyon védelméről. íAJL JÚNIUS 11.

Next