Gyulai Hírlap, 1972. január-június (13. évfolyam, 1-50. szám)

1972-01-04 / 1. szám

­7-e m Pártbizottsági ülés Az MSZMP városi bizottsága január 7-én, reggel 9 órai kez­dettel tartja idei első ülését a pártház tanácstermében. Napi­rendjén szerepel jelentés az 1971-es gazdasági év tapasztala­tairól és az 1972-es feladatokról, tájékoztatás a városi pártbizott­ság és munkabizottságainak idei programjáról, továbbá az állam,­igazgatás fejlesztéséről, az álla­­mi élet pártirányításának irány­elveiről az MSZMP KB novem­ber 7-i határozata alapján. A na­pirendi pontok megtárgyalása után bejelentések hangzanak el Vidám hangulatban búcsúzott az é­évtől és köszöntötte a város lakossága az üdülőkkel és vendégekkel együtt Az e­ esztendő utolsó napjai­ban már érezhető volt, hogy nagy, emlékezetes szilveszterre készülnek a gyulaiak. Az italt árusító üzletek alig győzték a forgalmat, fogyott a­­ pezsgő, a palackos bor, a sör és kevésbé a pálinka, mert abból nem volt kielégítő a készlet. Decem­ber 11-én már a kora délutáni órákban ünnepi­ hangulat öm­lött szét a városon, megjelen­tek az árusok a Komló előtt a szokásos papírcsíkokkal és gyorsan megszabadultak készle­tüktől. * Nyolc óra körül ült vacsorá­hoz az első csoport a SZOT— MED ŐSZ üdülőben, ahol a dol­gozókkal együtt ötszázötvenen búcsúztak az ő­ esztendőtől. Ek­kor már javában játszott a né­pi zenekar, az étterem bejá­ratánál lévő asztalról vásárol­ták az italokat, teljesen megtelt a tv-terem, nem panaszkodha­tott a presszó sem. Az étkezés befejezése után aztán elkezdő­dött a tánc és tartott a hajnali órákig. Éjfél után megtartot­ták a malac-sorsolást, a sze­rencse Kun Gáborn­é konyhai dolgozónak kedvezett. Ugyanebben az időben már teljesen megtelt a Park étterem Megérkeztek a jugoszláv ven­dégek is, akik vasárnap dél­utánig tartózkodtak Gyulán. Kitűnő hangulatban szórakoz­tak a magyarokkal együtt a la­katos-trió nagyszerű zenéjére. Szabadkai, újvidéki vendégeink szombaton Kondorosra rándul­­tak át némi „pótszilveszterre”.­­ A Parkban is sorsoltak mala­cot, két egy­házárói berándult vendég volt a szerencsét nyerő. So­kan nyertek a külföldiek kö­zül tortát, meg pezsgőt. ■: Kilenc óra körül a Komlóban, ahogy mondani szokás, egy tűt sem lehetett volna leejteni. Minden­ hely foglalt volt nem­csak a nagyteremben, hanem a karzaton és a presszóban is, amelynek utcai bejáratát be­zárták erre az estére. Az étte­rem dolgozói szépen feldíszítet­ték a nagytermet, nem sajnálták a színes lampionokat, szerpenti­neket. A Sörpincében az idén ren­deztek először kiadós szilvesz­tert. Volt értelme, mert a 3 órára tervezett zárórát alaposan meg kellett hosszabbítani, reggel hat­kor is nehezen távoztak a jó­kedvű vendégek. A vezetőség gondoskodott zenéről, így az­tán alkalom adódott táncra, éltek is a lehetőséggel. Teltház volt a Hóvirág presszóban, a Gulyás- és a Halászcsárdában is. A két utóbbi helyen cigány­zenekar gondoskodott a hangu­latról. A szilveszteri­­ beszámolóhoz hozzátartozik még, hogy nem­csak a nyilvános szórakozóhe­lyeken, hanem családoknál is sokan jöttek össze. A méretekre talán lehet némileg következ­tetn­i néhány adatból. Papp Ká­roly, a nagyközért vezetője pén­teken este elmondta, hogy 12 éve dolgozik abban az üzletben, de ilyen szilveszteri forgalomra nem emlékszik. Csak abban a boltban eladtak 3000 üveg pezs­gőt, 2000 üveg magyar és len­gyel sört, több ezer üveg bort, ebből akadt vagy száz fajta, 2 mázsa virslit, 400 zsúrkenyeret, 1 mázsa beiglit, 3 mázsa kalá­­­­csot. Karácsony­­ előtt is „nagy volt a forgalmunk”, ennek ered­ménye, hogy decemberben 2 millió 100 ezer forint értékben árultak. Amíg a város felnőtt és fia­tal társadalma jó hangulatban, vidáman szórakozott, sokaknak a munka mezején kellett helyt­­állniok ezen az éjszakán Szol­gálatban­ voltak a megyei kór­ház, a vasút, a távbeszélő köz­pont ügyeletesei, a mentők, a tűzoltók, az üzemek közül a tej­porgyár dolgozói. Utólag is sze­retettel, hálával gondolunk rá­juk... A Városház utcai üzletsor Szilveszter-esti kivilágításban Már a vacsorához is nagyszerű muzsikát kaptak a SZOT—ME­­DOSZ üdülő vendégei A Park étterem főszov3osa, Zvo­enszki József a sorsolásra váró újévi malaccal, fáSefr Petőfi-jubileumi »wscs^élomundálatok m Megyei Lev­éltárban­ 1972—1973-ban, Petőfi születé­­­sének 150. évfordulója alkalma­­i­ból a nagy költőre emlékezik az ország. A jubileum előkészítésé­­­­re, mint ismeretes, országos bi­­­zottság alakult s kezdeményezé­sére országos és helyi ünnepsé­gek sorozata készül a szabadság költőjének tiszteletére. Az előkészületekbe bekapcso­lódott hazánk valamennyi levél­tára is, hogy felderítse és szám­­ba vegye azokat a még nem is­mert írásos emlékeket, amelyek Petőfi személyére, családjára vo­natkoznak. A Békés megyei Levéltárban végzett kutatómunka nem volt hiábavaló, mert Petőfivel kap­csolatban, aki mint ismeretes, hosszabb ideig tartózkodott Me­­zőberényben s többször járt Gyu­lán, érdekes iratok kerültek elő. A legfontosabbakat ismertetjük. A nagyvárdai cs. kir. főispán 1851. február 9-én kelt köröző­levelében közli, hogy Petőfitől származó és Ausztria jövőjét il­lető gúnyverseket terjesztenek s elrendeli a versek elkobzását és a terjesztők letartóztatását. Ez a körözés bizonyítja, az osztrák hatóságok sem voltak meggyő­ződve arról, hogy Petőfi a seges­vári csatában életét vesztette. A levéltári kutatás másik ér­dekes eredménye Petőfi hánya­tott életű fiának, Zoltánnak a szarvasi gimnázium 1865/66. évi iskolai anyakönyvében levő törzslapja, amelyen az osztályza­tok mellett bejegyzett tanári mi­nősítés kiemeli élénk szellemét, tehetségét, de nem megfelelő is­kolai magatartását, megintését és az iskolából való önkényes k­i­­maradását is. A múlt század 70-es éveiben Békéscsabán működő Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet irataiból Petőfi Istvánnak­ a sa­­játkezűleg írt, gazdasági ügyek­kel foglalkozó levele került elő. Petőfi István, akinek nevét báty­ja az „István öcsémhez” című verssel örökített meg, a szabad­ságharc bukása után négyévi börtönbüntetését letöltve, a Kon­doros melletti csákói Geiszt-ura­­­­dalomban helyezkedett el, mint gazdatiszt és itt halt meg 1880. május 1-én, a megtalált községi jelentés szerint „váratlan halál­lal”. A levéltári kutatás kiterjedt Mezőberény község irataira is, mert Petőfi Sándor több alka­lommal és hosszabb ideig időzött itt barátja, Orlay Petrich Soma szüleinél és 1849. július 18-án in­nen indult végzetes erdélyi út­jára. A mezőberényi iratok, saj­nos, nem szolgáltak konkrét ada­tokkal, de hogy a község szere­tettel őrizte és ápolta a költő emlékét, bizonyítják az 1899-ben ott rendezett nagyszabású Pe­­tőfi-ünnepségek iratai. Az 1923-ban, a költő születésé­nek 100. évfordulóján megyénk­ben rendezett ünnepségek iratai is feltárásra és értékelésre ke­rültek. Ezek az iratok bizonyít­ják, hogy túl a hivatalos külső­ségeken, megyénk városainak és községeinek népe tisztelettel és szeretettel emlékezett meg a sza­badság és a népjogok költőjé­ről. A levéltárban feltárt iratokról fotókőpiák készülnek s a legér­dekesebbek a jubiláns kiadvá­nyokban és emlékkiállításokon a közönség elé kezdnek. Bálint Ferenc főlevéltáros Hétmillió forinttól hetvenmillióig December 30-án tartotta az év utolsó termelési tanácsko­zását Gyulán a Bútoripari Vál­lalat. A megjelenteket Illich József igazgató köszöntötte és elsőként rövid áttekintést adott a gyáregység 15 éves fejlődésé­ről. Elmondotta, hogy m­ég 1958- ban termelési értékük alig érte el a 7 millió forintot, az idei évben ez az összeg már megha­ladta a 70 millió forintot. Ezt követően­ részletesem is­mertette a gyáregység ez évi munkáját. A tervek szerint ez évben 64 millió forintos terme­lési érték elérését tűzték ki. Ezt több mint 6 millió forint­tal teljesítetté­k­ túl. Jelentős mennyiségben készítettek kül­földre is bútorokat , külön ör­vendetes, hogy export köüele­­zettségüknek november végén­ eleget tudtak tenni. Az ez évi eredmények ismer­tetése után vázolta az 1972-es év célkitűzéseit Jövőre a ter­vek szerint a termelési érték el­éri a 80 millió forintot. A cél­kitűzések közé­ tartozik az is, hogy az idei évhez viszonyítva a tízmillió forintos termelési ér­téknövekedést a gazdaságosság fokozásával érik el. Különösebb és jelentősebb beruházást nem terveznek mindössze néhány, a fizikai munkát megkönnyítő és a termelést segítő korszerűsí­tést végeznek a gépparkon. Be­fejezésül a gyáregység dolgozói előtt ismertette a vállalat ve­zérigazgatójának elismerő sza­vait és átadta az újévi jókíván­ságokat. Az ünnepség után a jó mun­kát végző mintegy 60 dolgozó között 49 ezer forint jutalmat osztottak ki.­ ­ < iS, O.

Next