Gyulai Hírlap, 1972. január-június (13. évfolyam, 1-50. szám)
1972-01-14 / 4. szám
VVazank, a Magyar Népköztársaság, a világ egyik két országa, gazdaságilag közepesen fejlett szocialista állam. Európa, középpontjának egyike, történelmi viharok súlyos megpróbáltatásait állta ki. Sok évszázados függőség után csak egy negyedszázada jutott újra ahhoz a lehetőséghez, hogy a saját önálló külpolitikája legyen. Az önálló magyar külpolitika lehetőségét a szocializmus és a szocialista világrendszerhez tartozás teremtette meg. A szocialista külpolitikában nemzeti és nemzetközi érdekeink érvényesülnek. Külpolitikánknak is fontos szerepe van abban, hogy hazánk nemzetközi tekintélye — különösen az elmúlt másfél évtizedben — nagyot nőtt. Mivel érdemeltük ki ezt a megbecsülést? Mi jellemzi a magyar külpolitikát? Melyek az alapelvei és a fő célkitűzései? A Magyar Népköztársaság a nemzetközi életben aktív és kezdeményező szerepet játszik, nemzetközi kapcsolatai állandóan fejlődnek. 1970 novemberében 88 országgal volt diplomáciai kapcsolatunk. Hazánk 610 nemzetközi szervezet munkájában vesz részt, mintegy 40 országgal kötött kulturális egyezményt, csaknem 300 tudományos és 100 kulturális nemzetközi szervezetben tevékenykedik, több mint 100 országgal van kereskedelmi kapcsolata. Magyarország valamennyi szocialista országgal nagyköveti szinten tartja a diplomáciai kapcsolatot. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikát folytat, részt vesz a szocialista országok, a Varsói Szerződés és a KGST minden fontosabb tanácskozásán. Az utóbbi két évben felújította a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést a Szovjetunióval, az NDK-val, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és Bulgáriával. A baráti szocialista országokkal egyéb államközi megállapodásokat is kötöttünk, amelyek kiterjednek ,a kereskedelem, a közlekedés, a távközlés, az egészségügy, a kultúra, a tudomány, a technika számos területére. Jelentős eredményeiket értünk el a fejlődő országokkal és a fejlett tőkés országokkal való kapcsolatokban is. Hazánk fontos szerepet vállal a kommunista világmozgalom egységéért folyó harcban. Az MSZMP aktívan részt vett a budapesti konzultatív tanácskozás sikeres lebonyolításában és a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozásának előkészítésében. Magyarország a szocialista országok, a fejlődő országok és a fejlett tőkés országok viszonylatában egyaránt számos magas szintű megbeszélésen vett részt, különböző javaslatokat dolgozott ki és terjesztett elő. Magyarország nemzetközi kapcsolatainak külpolitikai aktivitásának és kezdeményezésének, s e kapcsolatok fejlődésének alapja hazánk szocialista rendszere és helyes szocialista politikája. Kifejeződnek ebben a szocializmus építésének eredményei, a kiegyensúlyozott belpolitikai élet, népünk nyugodt építőmunkája, a tömegek bizalma, a szocialista demokrácia erősödése, az életszínvonal emelkedése, a derűs és alkotó légkör. A belpolitika és a külpolitika szoros összefüggésben, egységben van. A belső helyzet szilárdsága adja meg a külpolitika szilárdságát és kiegyensúlyozottságát. Ellenségeink is kénytelenek elismerni, hogy Magyarországon a nép aktív híve és építője a szocializmusnak, bizalommal követi a pártot és harcol annak politikájáért. A magyar külpolitika a szocialista társadalmi rendszer és a szocialista világrendszer bázisán, szilárd elvi alapokon áll Külpolitikánk legfőbb alapelve a szocialista internaliongliz Bing. Hazánk szolidáris valamennyi forradalmi mozgalommal, a világ proletariátusának harcaival és a nemzeti felszabadító harcokkal. Minden erejével támogatja ezeket a mozgalmakat és harcokat, külpolitikájában figyelembe veszi érdekeiket. Állami és államközi politikájában a szocialista internacionalizmus elvének megfelelően következetesen megvalósítja a testvéri barátság, az egység, a szövetség, az együttműködés, a kölcsönös segítségnyújtás, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, az egymás, belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveit. A Magyar Népköztársaság, akárcsak belpolitikájában, külpolitikájában is következetesen alkalmazza nemzeti sajátosságainkra a szocializmus közös törvényszerűségeit. A szocialista országok kölcsönhatásban vannak egymással, egymás eredményei és kudarcai közös következményekkel járnak, erősítik vagy gyengítik a szocializmus pozícióit. A szocialista internacionalizmus hűség a nemzetközi munkásosztályhoz és a szocialista világrendszerhez. Ezen belül is kulcskérdés a Szovjetunióhoz való viszony. Kádár elvtárs az MSZMP X. kongresszusán ezt az elvet így fogalmazta meg: „A Szovjetunióhoz való viszony mindig választóvíz volt a politikában, a haladás és a reakció erőinek megkülönböztetésében. Mozgalmunkban a Szovjetunióhoz való helyes, elvi viszony az internacionalizmus fokmérője. Pártunk elutasítja a szovjetellenesség minden formáját, mert a szovjetellenességnek tett legkisebb engedmény is rombolja a haladás, a szocializmus erőit, és az osztályellenség, az imperializmus kezére játszik. A Szovjetunió felszabadítónk, igaz barátunk és legjobb segítőnk az élet minden területén. A Szovjetunióhoz való viszonyunk nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi, internacionalista alapokon nyugszik, és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel. Pártunk, kormányunk, országunk és népünk a beszámolási időszakban is erősítette, bővítette és feltesztelte a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait a Szovjetunióval, és ezt fogja tenni a jövőben is.Külpolitikánk másik alapelve a fejlődő országok haladó és antimnerialista erőivel való szolidaritás baráti együttműködés, segítségnyújtás és imperialistaellenesenség. Ez az elv magában foglalja a nemzeti szuverenitás, a nemzeti függetlenség, a nemzeti önrendelkezési jog és a belügyekbe való be nem avatkozás elveit. Feltételezi a nemzeti felszabadító mozgalommal való szoros együttműködést a gazdaság, a politika, a tudomány, a kultúra, a technika, az egészségűelv és a honvédelem területein. Feltételezi a fejlődő, országok haladó erőinek mindenoldalú támogatását és védelmét. Feltételezi továbbá a közös imperialistaellenes harcot. Mindez alapvető internacionalista kötelességünk és egyben érdekünk a nemzetközi osztályharcban. Pártunkat és kormányunkat az az eredményes törekvés vezérli, hogy fejlessze az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival. A IX. kongresszus idején e térség negyven országával álltunk diplomáciai kapcsolatban, jelenleg ötvenhét államhoz fűznek bennünket ilyen kapcsolatok. Szövetségesünknek tekintjük az imperializmus ellen küzdő gyarmati népeket, szolidárisak vagyunk nemzeti felszabadító mozgalmakkal, és mindent, megteszünk, hogy támogassuk harcukat A fejlődő országokkal való szolidaritás elve nemcsak nemzeti érdekeinknek, hanem a nemzetközi osztályharc és a világforradalmi folyamat érdekeinek is megfelel. Külpolitikánk harmadik alapelve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Ezzel kapcsolatban az MSZMP X. kongresszusán Kádár elvtárs megjegyezte: „Ami a kapitalista országokkal való állami kapcsolatokat illeti, pártunk, kormányunk, népünk állhatatosan küzd a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Ez a politika arra a felismerésre épül hogy korunkban létrejöttek a békés egymás mellett élés objektív alapjai, a világháború elkerülhető, a szocializmus győzelméhez nincs szükség háborúra. E politikában a rendszerünk fölényébe vetett hitünk is tükröződik. A békés egymás mellett élés politikája ma a szocialista világrendszer külpolitikájának egyik legfontosabb alapelve.Külpolitikánk általános alapelve az osztályszemlélet, a nemzetközi kérdések osztályszempontok alapján való megítélése és gyakorlati kezelése. A szocialista világrendszernek megvan az ereje, hogy érvényesítse érdekeit. Ez bebizonyosodott akkor, amikor egy országokban szocialistaellenes erők veszélyeztették a nép hatalmát. Az imperializmus és az ellenforradalom 1919-ben leverhette a Magyar Tanácsköztársaságot, mert a szovjet államnak még nem volt ereje és lehetősége ezt megakadályozni. De ma egészen más a helyzet. Élnünk kell és élni tudunk osztályelvünkkel és osztályerőnkkel Több más szocialista országgal együtt hazánk ebben a meggyőződésben sietett a veszélybe került csehszlovák szocialista állam segítségére. Az élet teljes egészében igazolta ezt az osztálypolitikát. A magyar külpolitika ugyanígy osztályszempontból közelíti meg az indokínai háborút, a közel-keleti konfliktust, az európai biztonság kérdését és a nemzetközi helyzet egyéb problémáit. Ha azonban az ügy azt kívánja, nem zárkózik el kölcsönös engedményektől, kompromisszumoktól sem. I flL z olyan fogalmaik sem vonatkoztathatók el az osztálytársadalomtól, mint a szuverenitás, az önállóság, a függetlenség, a semlegesség, a „külön nemzeti út”, a „tömbönkívüliség”, a „kis” és a „nagy” államok viszonya vagy a nemzeti sajátosság. A szocialista országok szuverenitása, függetlensége, egyenjogúsága — a szocialista világrendszerhez való tartozás és a szocialista társadalmi rendszer függvénye. Az imperializmus természetéből és osztályérdekéből következik az, hogy elfojtaná a szocializmust és vele együtt a függetlenséget is. Tudomásul kell venni, hogy két ellentétes rendszer van, és szocialista ország nem lehet ilyen körülmények között semleges. A Magyar Népköztársaság a nemzetközi életben következetesen érvényesíti külpolitikai alapelveit. Ezt bizonyítják külpolitikai kapcsolataink, akcióink és javaslataink is. Hazánk alapvető érdekeinek és külpolitikai alapelveinek megfelelően a nemzetközi tevékenység legfőbb területe a szocialista országokkal való kapcsolatok fejlesztése. Magyarországot a szocialista országokkal baráti, együttműködési kölcsönös segítségnyújtási és egyéb nemzetközi szerződések rendszere fűzi. Aktív és kezdeményező tagja a Varsói Szerződésnek, valamint a KGST-nek. Szoros szövetségi kapcsolat fűzi a szocializmust, a békét védelmező Varsói Szerződés Szervezetének tagállamaihoz, eleget tett és a jövőben is eleget fog tenni e tagságból eredő minden kötelezettségének. Hazánkat egyre bővülő gazdasági kapcsolatok fűzik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagországaihoz; támogat minden olyan lépést, amely a tagállamok együttműködésének bővítését és magasabb színvonalra emelését szolgálja. Magyarország együttműködésre és az együttműködés bővítésére törekszik azokkal a szocialista országokkal is, amelyektől nézetkülönbségek választják éL A szocialista országokkal valamennyi nemzetközi kérdést megtárgyalunk, és az álláspontok egyeztetésére, a közös politika érvényesítésére törekszünk. Az elmúlt időszakban a szocilista országok vezető szerveivel több ízben is tanácskoztunk a közel-keleti helyzetről, az európai biztonság kérdéseiről, a Varsói Szerződés politikai és katonai szervezetének tökéletesítéséről, az atomsorompó-szerződés előkészítéséről, a leszerelt problémáiról, a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződésről, a nyugat-berlini kérdésről, az indokínai háborúról, a Kelet—Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztéséről. HJazánk érdekeinek és külpolitikai alapelveinek szellemében nagy figyelmet fordítunk a fejlődő országokkal való kapcsolatok fejlesztésére is. Ezek a kapcsolatok eredményesen fejlődnek, jelentőségük és szerepük állandóan növekszik. A kölcsönösen előnyös gazdasági és egyéb kapcsolatok mellett arra törekszünk, hogy minél nagyobb segítséget nyújtsunk fejlődésükhöz. Anyagi erőnkhöz mérten segítjük az önálló nemzeti gazdaság kialakítását, az oktatási és tudományos hálózat bővítését, az új szakemberek nevelését. Hazánk érdekeinek és külpolitikai alapelveinek megfelelően fejlődnek kapcsolataink a kapitalista országokkal is. Az elmúlt időszakban magas szintű kölcsönös látogatásokat bonyolítottunk le Ausztriával, Finnországgal, Belgiummal, Hollandiával, Svédországgal, Norvégiával, Olaszországgal, Franciaországgal, Japánnal és más országokkal. Nyolc kapitalista országgal kulturális egyezményeket, néggyel műszaki-tudományos egyezményt kötöttünk Számos kapitalista országgal hosszú lejáratú kereskedelmi és más nemzetközi egyezményünk született. Egyes vállalataink és intézményeink egyre több kooperációs vállalkozást bonyolítanak le kapitalista vállalatokkal, és ezek a kapcsolatok is gyümölcsözőinek bizonyultak. Az európai biztonság kérdéseiben több kapitalista ország kormányával is tárgyaltunk, egyes kérdésekben sikerült megegyezésre jutni, nemzetközi politikai kérdésekben kezdeményező és baráti szocialista országokkal összehangolt politikát folytatunk. Minden tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy létrejöjjön az európai kollektív biztonsági rendszer. Ehhez persze valamennyi országnak el kell ismernie a realitásokat, a fennálló európai határokat, az NDK létét, Nyugat-Berlin különleges státusát. Szorgalmazzuk az őszeurópai biztonsági konferencia összehívását. Üdvözöljük a Szovjetunió és az NSZK, Lengyelország és az NSZK közötti szerződéseket, és sürgetjük azok ratifikálását. Helyeseljük, hogy az NSZK kormánypolitikája közelebb került a realitásokhoz. Magyarország elítéli az amerikai imperializmus vietnami háborúját és indokínai agresszióját. Követeli, hogy az amerikai kormány vonja ki intervenciós csapatait Vietnamból, Kambodzsából és Laoszból. Követeli, hogy az Egyesült Államok szüntesse be ezen országok belügyeibe való beavatkozását, tartsa tiszteletben Indokína népeinek azon jogát, hogy saját maguk oldják meg problémáikat, saját maguk válasszák meg társadalmi, gazdasági és politikai rendszerüket, életformájukat. Támogatja a VDK és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány javaslatait a párizsi békekonferencián. Minden téren szolidáris az indokínai népekkel a Magyar Népköztársaság lehetőségeihez képest mindent elkövet a közel-keleti válság pozitív megoldásáért. Szolidáris a haladó arab népekkel, és segítséget ad az agresszor visszaszorításához. Magyarország követeli a gyarmatok felszabadítását, a neokolonializmus megszüntetését. Elítéli a dél-afrikai, az észak-rhodéziai és a többi fajüldöző rendszert, Portugália és más országok gyarmatosító terrorját, a reakció és agresszió mesterkedéseit, a reakciós puccsokat és a diktatórikus rendszereket, B ezekkel szemben minden erejével támogatja a haladó erőket Hazánk harcol a fegyverkezési hajsza ellen, sürgeti a katonai szervezetek és a külföldi támaszpontok felszámolását kiáll a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért. A Magyar Népköztársaság valamennyi fontos kérdében következetesen támogatja a Szovjetunió békepolitikáját, harcol a szocialista világrendszer egységének helyreállításáért és megszilárdításáért. A magyar külpolitika tehát harcos szocialista és antiimperialista politika, amelyben egységesen érvényesülnek hazánk nemzeti és nemzetközi érdekei, a szocializmus közös vonásai és Magyarország nemzeti sajátosságai. Az MSZMP X. kongresszusának meghatározása szerint nemzetközi tevékenységünk „fő célja,hogy biztosítsuk népünk számára a szocialista építőmunka külső feltételeit, valamint, hogy erőnktől telhetően védjük és szilárdítsuk a nemzetközi küzdőtéren a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség, a béke pozícióit.” A Magyar Népköztársaság külpolitikájának fő célkitűzése: a magyar nép építőmunkájához kedvező nemzetközi feltételeket biztosítani és a Világforradalmi folyamat kibontakozását segíteni. Ezt a politikát a magyar nép egységesen támogatja. Gondolatok külpolitikánk alapelveiről és célkitűzéseiről