Gyulai Hírlap, 1972. január-június (13. évfolyam, 1-50. szám)
1972-01-14 / 4. szám
fiLAe 'mmjefHornit. •mrfsfif.sTrem ins. január u., péntek a Békés megyei Népújság gyulai kiadáséval- évfolyam, 1. mámora: 86 m&? Zárszámadásra készül a Köröstáj Tsz ‘Társadalmi rendszerünkben megszokottá vált, hogy évente egyszer minden üzem számotvet, összegzi az elért eredményeiket, a dolgozókkal együttesen meghatározzák a tennivalókat. A mezőgazdasági üzemek 1971. évi zárszámadásainak jelentőségét növeli, hogy az előző évi közismert ár- és belvíz következtében csaknem ötvenmilliós kárt szenvedtek és mérleghiánnyal zárták az évet. Sokszor szóba került a szorongással eltelt súlyos napok emlékeinek idézése közben, hogy ilyen mérvűű természeti csapás társadalmi összefogás nélkül hosszú időre végzetes lett volna az egyén számára. A mezőgazdasági üzemek idei zárszámadása alkalmas annak felmérésére is, hogy a társadalmi segítés mellett milyen erőt képvisel a kollektív tulajdon alapján álló tervszerű, szervezett munka, a termelőszövetkezeti tagság összefogása. A Köröstáj Tsz január 21-re tűzte ki zárszámadást tárgyaló közgyűlését a népkerti művelődési központ nagytermében. Külön figyelmet érdemel, hogy a gazdálkodás értékelése mellett újra választásra kerül a vezetőség, az ellenőrző bizottság és az alapszabályban előírt többi bizottság. Mőször választják meg a termelőszövetkezet döntőbizottságát és a parasztkongresszus küldöttét. A már kidolgozott számok ajapján büszkén tárhatja a vezetőség beszámolnia a közgyűlés elé, hogy a Köröstái talpra állt .Az állam támogatását jól felhasználva, a sokszor szűkösnek bizonyuló tagsági-alkalmazotti munkaerővel a legésszerűbben gazdálkodva sikerült a termelés színvonalát a katasztrófa előtti színvonalra visszaállítani. Hektáronként a búza 28,2, a takarmánygabona 31,8, a kukorica 32,1, a cukorrépa 336,3 mázsa terméshozamot adott. A gépüzem dolgozói egy traktoregységgel 1320 normálhold munkát végeztek. Az állattenyésztésben ha szerényebbek is az eredmények, szégyellő való nincs. A tehenészet fejési átlaga 2 550 liter, egy koca szaporulata 15 malac, a 100 katasztrális szántóra jutó húsértékesítés 77 mázsa. Mindez a dolgozók többségének becsületes helytállását bizonyítja. A kollektív vezetés erőt adó bizakodást tudott kölcsönözni az üzem mindegyik dolgozójának. Nem volt ez könnyű munka elsősorban a függetlenített vezetők számára. Az év eleji tervezési időszakban csaknem kilátástalannak tűnt az elmúlt év. Több vezető a leküzdhetetlennek látszó nehézségek miatt a távozás gondolatával foglalkozott. Sok sok fejtörés, számolás közben a szűkebb gazdasági, az üzemi pártvezetés elhatározta,úrra kell lenni a helyzeten. Segítségül hívták a debreceni Agrártudományi Egyetem üzemszervezési tanszékének tanári karát, akiktől a távlati fejlesztés mellett rengeteg hasznos tanácsot kaptak a napirenden lévő feladatok legjobb megoldására is. Szigorú költségvetési tervfegyelmet valósították meg , az ismert közmondással élve:! Addig nyújtózkodj, ameddig ta 5karód ér. Közben legalább a minimális színvonalon meg kellett teremteni a termelékenység alapját jelentő munkafegyelmet. A kötött béralapgazdálkodás mellett talán ez volt a legnehezebb. Nem futotta a megérdemelt mértékű premizálásra. Az ebből eredő nézeteltérések az év második felében körültekintőbb, a dolgozók apróbbnak látszó ügyeivel is időben foglalkozó káderpolitika kialakítására ösztönözte a csúcsvezetést A zárszámadási adatok birtokában a választás előtti napokban már félreérthetetlenül megállapítható, jól dolgozott a lelépő vezetőség és a jelölő bizottság által a közgyűlésnek meg • választásra ajánlott személyek S a szakvezetőkkel, a tagsái*?d egyetértésben még nagyobb feladatok ellátására, a gazdálkodás eredményesebb szervezésére lesznek képesek. Változatlan a célkitűzés: a személyi jövedelemben a szövetkezet valamennyi dolgozójának biztosítani a vámban kialakult átlagjövedelmet, közben beruházással tovább növelni a gazdálkodás biztonságát, a közösség erejét. a « Mo Gyulai vállalatok szakmunkás tanuló igénye Az idén 171 fiú és 162 leány fejezi be városunkban az általános iskolai tanulmányait, összesen tehát 333 fiatal áll ezekben a napokban pályaválasztás előtt. A városi tanács munkaügyi főelőadója időben kikézbesítette az érdekelt osztályfőnököknek a megyei tanács által kiadott részletes Pályaválasztási Tájékoztatót, amely városonként és járásonként ismerteti az egyes szakmák tanulóigényeit. Gyulai viszonylatban az alábbiakat tartalmazza a tájékoztató. Fiúk közül: bútorasztalos 20, kárpitos 8, géplakatos 57, víz-gázvezeték, és készülék szerelő 2, hegesztő 22, esztergályos 6, szerszámkészítő 3, villanyszerelő 9, gépiforgácsoló, 3 szerkezetlakatos 12, fényező-mázoló 1, sütő 2, autószerelő 1, asztalos 18, víz-gáz-központifűtés szerelő 9, épületlakatos 4, ács állványozó 11, épületburkoló 5, parkettás 1, kőműves 36, festő-mázoló 24, vasbetonszerelő 2, cukrász 2, vendéglátóipari eladó 3, bádogos 2, hús és hentesáru eladó 15, molnár 2, fapadlózó és műanyagburkoló 3, kályhás 1, élelmiszer eladó 16, háztartási felszerelés eladó 5, lakberendezés eladó 1, öntő 10. A végzett lányok közül hegesztő 2, gépiforgácsoló 1, kötőhurkoló 60, élelmiszer eladó 44, kozmetika és vegyi eladó 1. Az érettségizett fiúk közül a géplakatos szakma 16, az esztergályos 3, a szerszámkészítő 1, a villanyszerelő 5, a szerkezetlakatos 2, az autószerelő 1, a vízgáz-központifűtés-szerelő 4, az ács-állványozó 2, a kőműves 9, a nyomdai kéziszedő 8, a magasnyomású gápmesteri szakma 11, élelmiszer eladó pedig 4 jelentkezést vár. Az érettségizett lányok közül tízen jelentkeztek nyomdai kéziszedőnek és hatan élelmiszer eladónak.’ "1~" Ismételten hangsúlyozzuk, ezek az adatok csupán a gyulai vállalatok szakmunkástanulóigényeire vonatkoznak. Egyetemi előkészítők az Erkel Gimnáziumban Tantárgyanként nyolc előadásból álló konzultációt tartanak az egyetemi felvételire előkészítésül az Erkel Gimnáziumban, februártól kezdődően. A tantárgyak között szerepel a magyar irodalom és nyelvtan, biológia, kémia, matematika és fizika. A TIT-dolgozóik számára is terhasonló előkészítést I Kulacs, edény, Zsiguli 286 tonnás a képen látható oélyezőgép, amelynél Gulyás Andrásn« és Gttcmann Gyulán* dolgozik. A gép percenként !nyolc edényt dobák (Képriportunk az 5. oldalon) Sxusketexer a múzeumban • Munkacsoportot alakítanak a Kohán-hagyaték feldolgozására A városi tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén dr. Vidó István elnöklésével a múzeum munkájáról tanácskozott. A beszámolót Szerdahelyi István múzeumigazgató terjesztette a vb elé. Bevezetőben megemlítette, hogy 1965-ben, majd 1968- ban tárgyalt a végrehajtó bizottság a múzeumról , mindkét alkalommal döntő elhatározások születtek. 1965-ben a hányatott sorsú intézmény új helyén új lehetőségek birtokába jutott, 1968-ban pedig a fennállásának százéves évfordulóját ünneplő múzeum korszerű kiállítási épülettel gazdagodott. Az eltedyezésről, a létesítményekről szólva hangoztatta a beszámoló, hogy a második évszázad első évein túljutott intézmény éppen felszabadulásunk 25. évfordulójára érkezett el fejlődésének magasabb szintjére, ennek bizonysága, hogy most a következő létesítmények állanak rendelkezésére: a Vármúzeum, a Dürer Terem és az Erkel Emlékmúzeum. Megtörtént a megfelelő irodahelyiségek kialakítása, valamelyest javultak a raktározási viszonyok, az átköltözéssel kapcsolatban azonban a Vár alsó termeiben elhelyezett főként néprajzi jellegű anyag kedvezőtlen körülmények között van. A vár épületének karbantartása egyelőre még mindig gond, a legtöbb fejtörést a fűtés hiánya okozza. A Dürer Terem új épület, önálló életre is alkalmas lehetőségekkel, tetszetős, feonne [vű kiállítási hely. Az Erkel szülőházban elhelyezett múzeumot kitűnően alakította ki a városi tanács, az ottani lakás felszabadításával további’ bővítése’ is lehetővé válnék. Ami a gyűjteményeket illeti, régészeti, numizmatikai,néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti és némi ipartörténeti anyaggal rendelkezik a múzeum. Gazdag a dokumentációs anyaga, fotógyűjteménye sem lebecsülendő, könyvtára is jelentős számú kötetet tart nyilván. Az egyedileg számbavehető tárgyi gyűjtemény anyaga így oszlik meg: régészeti 10 048 darab, numizmatikai 1571 , néprajzi 5626, képzőművészeti 236, iparművészeti 35, helytörténeti 924, történeti dokumentációs anyag 15 875/ fotó 4608, a könwtári kötetek száma 5575, a folyóiratoké 1570. Szomorú képet ad a beszámoló’a személyi ellátottságról. Főhivatásban csupán az igazgató és a hivatalsegéd dolgozik, míg részfoglalkozású a művészettörtnész,a néprajzos, a gazdasági ügyintéző és november 1-től a helytörténész. Teremőri teendőket lát el 11 nyugdíjas és van két éjjeliőr. Más művelődési intézménnyel való összehasonlítás azt iuitatja, hogy a legnagyobb lemaradás ebben a vonatkozásban található, mert még adminisztrátoruk sincs. Sokkal örvendetesebb a beszámolónak a közművelődésért végzett munkáról szóló része, Wüenöuen ®tofflhtúntefe iUeti jen. Az évenként rendezett 15— 20 kiállítás mindegyike rangos, színvonalas. Ezek közé tartoznak az állandó jellegűek is, mint a Kohán-művek tárlatai, s Székely Aladár fotókiállítás, vagy éppen a gyulai művészek őszi tárlata. Hangoztatja Szerdahelyi István, hogy a látogatottság nem teljes értékű fokmérője a közművelődésért kifejtett tevékenységnek és az is igaz, hogy a váron kívül a Dürer Terem és az Erkel Emlékmúzeum is hozzájárult a növekeoéshez, mégis szembetűnő a folytonos elelkelés. 1968- ban 65, 1969-ben 70, 1970-ben 72, 1971-ben pedig már 102 ezer látogató fordult meg a kiállításokon. ■ • A vita során felszólalt Dér László megyei múzeumigazgató, Banadics Márton. Dér Lajos, a meghívottak közül Székely Járosné ,és Kozma Antal, nagy elismeréssel szóltak az Erkel Múzeum és létesítményei tevékenységéről, eredmeényeiről. Ezt fejezte ki összelövi alfában dr. Vida István tanácselnök is. A határozati javasatok között szerepel többek között a végrehajtó bizottságnak az a megállapítása, hogy további előrehaladás szükséges a szeméyi ellátottságot illetően, anyagi fedezet szükséges a vár karbantartásának biztosítására, a Kohánhagyaték feldolgozásának irányítására, a képtár és emlék múzeum létesítésér’e pedig Dér Lajos tanácselnökhelyettes vezetésével minteöiCMarkS alakítana;*, ■