Gyulai Hírlap, 1973. január-június (14. évfolyam, 1-49. szám)

1973-01-05 / 1. szám

tnáe PROLETÁRJAI IcOYESCLJEIBK* 3973. JA3STUAR 5., péntek & Békés megyei Népújság gyulai kiadása xtv. Évfolyam, 1. szám frrss 88 Miér Petőfi emlékét híven ápolja... Gyula emlékhely Az óév utolsó napjaiban nemcsak hazánk városaiban és falvaiban emlékeztek meg a világszabadság rajongójának, harcosának, Petőfi Sándor, a nagy költő születésének 150. évfordulójáról, hanem szerte a világon, hiszen verseit 50 nyelven ismerik. Meghatóan kedves ünnepség színhelye volt a lengyelországi „Sándor Petőfi” iskola csakúgy, mint a bukaresti „Petőfi Kultúrhház", s ezeken kívül ki tudná még hány hely a nagyvilágon. Az országos ünneplésben méltó helyet kapott városunk is, miután a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Gyulát emlékhellyé nyilvánította, így ülhetett az operaházi ünnepség díszelnökségében városunk képviseletében Havasi István népművelési felügyelő. Vasárnap délelőtt a tanácsháza előtti szobornál megrendezett ünnepségen a párt, a tanács, a tömegszervezetek vezetői mellett mintegy félezernyi ünneplő közönség jött össze, hogy áldozzon a költő emlékének. A Himnusz után Felkay Eszter, a Jókai Színház tagja nagy hatást keltően szavalta el Petőfi: A XXIX. század költői című versét, majd Dér Lajos tanácselnökhelyettes lelkes szárnyalású beszédben idézte a költő Petőfi Sándor életének főbb állomásait, méltatta irodalmi jelentőségét. Petőfi költészetével — mondotta többek között — korán kötöttünk barátságot, mert ő volt gyermekkorunk édes mesélője, hűséges barátunk. Tőle tanultuk meg tudatosan szeretni az aranykalásszal ékes rónaságot, a kanyargó Tiszát, a téli estéket, a küszködő népet, a százszor szent szabadságot. Városunk lakói is szívükbe zárták a költőt. Költészetét és életét egynek mondjuk, melyből az igazság, egyszerűség és őszinteség sugárzik. Sajnos, kevés a birtokunkban az összegyűjtött és áttekinthető levéltári anyag és könnyen nem is lehet hozzáférni. A helyi szájhagyomány összegyűjtése is hiányos még, de reméljük, hogy a város helytörténészei és mások bizonyára publikálnak még a Petőfi-év alkalmából értékes adalékokat a költő városunkkal kapcsolatos emlékeiből és ezek a kutatások méltóbbá teszik városunkat a halhatatlan költő nevéhez: „Gyula Petőfi emlékhely”. A város területén a nagy vihart kiállt szobor és két emléktábla jelzi, hogy Petőfi nálunk is járt. Az első látogatás 1842. szeptemberében a mezőberényi tartózkodással kapcsolatos. Ekkor még csak az ódon vár vonzotta Gyulára a romantikus hajlamú alig 20 éves költőt. Másodszor a szabadságharc utolsó napjaiban járt itt. Ma sem teljesen tisztázott, azért úgy helyes a szöveg, ahogy a városi tanácsháza falán elhelyezett emléktáblán áll, hogy a „helyi hagyományok szerint az egyik ülésen Petőfi Sándor felszólalt”. Az viszont bizonyított, hogy ebben az időszakban másodszor járt városunkban és a Jókai utca 4 szám alatti Ladics-házban volt szállása, ott vendégeskedett költő barátjánál. Büszkék vagyunk arra — fejezte be ünnepi beszédét Dér Lajos —, hogy a lánglelkű költő valamikor itt járt a mi városunkban, s jövendölése beteljesedett: „Dicső neve költő fiadnak, anyám, soká, örökkön él!” Az emlékező beszéd után elhelyezték a szobor talapzatán a városi tanács, a Hazafias Népfront és a KISZ koszorúját. Ugyancsak megkoszorúzták a tanácsháza falán lévő emléktáblát is. Az ünnepség a Szózattal ért véget. A gyulai Petőfi-ünnepség résztvevői Dér Lajos elnökhelyettes ünnepi beszédét hallgatják Választási iroda működik a tanácsházán az összeírás idején Kedden reggel dr. Vida István tanácselnök értekezletet tartott az összeíró-biztosok számára, dr. Bereczky Sándor vb-titkár pedig szakmai eligazítást adott részükre. Ezt követően elkezdődött a város területén a szavazásra jogosult lakosság összeírása a tavaszi tanácstagválasztásokkal kapcsolatosan. Ugyancsak kedden megjelentek a választásra vonatkozó falragaszok is a város utcáin. Az összeírás ideje alatt a tanácsháza kistermében választási iroda működik, ahol reggel 8 órától este 8 óráig állandó ügyeletet tartanak az esetleg felmerülő kérdések gyors megoldására. Mint korábban jeleztük, a választási előkészületekkel kapcsolatosan néhány körzetben arányosítást hajtottak végre, így a 4-es, a 22-es és a 25-ös körzetben történt módosítás a települési viszonyok megváltozása következtében. Ezekben a napokban ütemesen folynak a területi, réteg- és munkahelyi tanácstagi beszámolók. Kedden a szabók szövetkezetében dr Vida István tartott beszámolót 1 •4P ÚI igazgató • Kötő- és a Nyomdaipari Vállalatnál A Munkaérdemrend bronz fokozatát kapták a nyugalomba vonult igazgatók A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugalomba vonulásuk alkalmából a Munkaérdemrend bronz fokozatát adományozta Kendra Györgynének, a Gyulai Kötőipari Vállalat igazgatójának és Kendra Györgynek, a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatójának. A kitüntetéseket szombaton délelőtt Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese adta át ünnepélyes keretek között. Kendra Györgyné alapítótagként húsz éven át állt a Gyulán kisgyárnak nevezett üzem élén. Ott volt néhányad magával, amikor a harisnyagyárból kapott hulladékból elkezdték a termelést. Végig az üzem élén állt a fejlődés idején és most, amikor elbúcsúzott munkatársaitól, sok milliós értéket, nagyrészt exportra termelő, tekintélyes létszámmal dolgozó vállalatot adhatott át utódának,Ujhelyi Sándorné országgyűlési képviselőnek. Pontosan húsz évig vezette a nyomdaipari vállalatot Kendra György is. Ez alatt a húsz év alatt, főként azonban az utóbbi néhány évben szinte európai hírnevet vívott ki magának a szerencsésen megoldott műszaki vezetés eredményeként a kis Gyulai Nyomda, amely jelentős fejlődés előtt áll. Az új épületszárny kialakítása befejezéshez közeledik, új gépeket vásárolnak és állítanak üzembe, hogy kielégíthessék azt a hatalmas, szerte az országból jelentkező igényt, amely munkájuk legjobb elismerése. Kedden délután röpgyűlésen búcsúzott el a Gyulai Nyomda dolgozóitól Kendra György és mutatkozott be az utód, Háromszéki Pál, a békéscsabai Kner Nyomda volt főmérnöke. Az új igazgatók beiktatásán ott volt dr. Dankó János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője, a városi pártbizottság képviseletében pedig Csordás István politikai munkatárs. A nyugalomba vonuló és az új igazgatók felkeresték a párti házban Jámbor István első titkárt, a tanácsházán pedig dr Vidó István tanácselnököt. A város vezetői köszöntötték a nyugalomba vonulókat és hangoztatták, hogy közéleti tevékenységükre továbbra is számítanak, az utódoknak pedig sikeres működést kívántak. Vidám hangulatban búcsúzott a lakosság az óévtől és fogadta az újat A vendéglátó vállalat harmincnyolc egysége várta szilveszter estéjén a szórakozni vágyó közönséget, emellett nagyszámú vendéget várt az Erkel Művelődési Központ is. Amint az ünnepek után kiderült, a várakozás nem volt túlzott, a közönség pedig jól szórakozott, búcsúzott az elmúlt esztendőtől és vidám hangulatban fogadta az újat. A hangulatra következtetni lehetett abból is, hogy a kora délutáni órákban már nagy forgalmat bonyolított le a trombita és a csákóárus a Komló sarkán. Teltház volt a Komlóban, sokan szilvesztereztek a Parkban is, bár onnét hiányzott a két jugoszláv csoport, amely az utolsó pillanatban lemondta jelentkezését, megjött viszont a harmadik és amint elmondották, a tavalyelőttihez hasonlóan most is érdemes volt eljönniük. Velük, no meg jónéhány romániai vendéggel vált nemzetközivé a mostani Szilveszter Gyulán. Igen jól szórakoztak a vendégek a volt Halász, mostani nevén a Flekken-csárdában, a Sörpincében, zárórájukig a presszókban és a kisvendéglőkben. Egyedül a Hóvirág presszóban akadtak üres asztalok, amit azzal magyaráznak, hogy az ifjúságinak ismert presszóban kissé későn állították vissza a II. osztály jelleget. Az Erkel Művelődési Központban, csaknem 400 fiatal szórakozott a hajnali záróráig, számukra vidám műsorról gondoskodott a vezetőség, amit örömmel fogadtak. Igen jó hangulat uralkodott a SZOT—MEDOSZ üdülőben. Nagy sikere volt a gazdag tombolának, elsősorban a két főnyereménynek, a sült és az élő malacnak...