Gyulai Hírlap, 1974. január-június (15. évfolyam, 1-49. szám)

1974-03-29 / 25. szám

Három és fél millió forinttal túlteljesítette árbevételi tervét a háziipari szövetkezet S&­.Új elnököt és vezetőséget választottak a közgyűlésen Békéscsaba és Sarkad után szerdám­ délelőtt a zeneiskola teljesem megtelt nagytermében rendezte meg a Gyulai Nép­­művészeti és Háziipari Szövet­kezet mérlegmegállapító és vá­lasztási részközgyűlését Az ü­nnnepi hangulatú gyűlésen részt vett Jámbor István, a városi pártbizottság első titká­ra, dr. Bereczky Sándor vb-­­titkár, dr. Bankó János, a me­gyei tanács ipari osztályának vezetője, Gergely Sándor, a HISZÖV szövetkezetpolitikai osztályának vezetője, a szövet­ség pártszervezetének titkára 26. A gyűlést Farkas Gézáné párttitkár nyitotta meg és ve­zette le. Üdvözölte a résztvevő­iket, majd ismertette Geiszt György levelét, amelyben nyugdíjba vonulása miatt fel­mentését kérte az elnöki teen­dők alól. Bejelentette, hogy ezen a közgyűlésem újjává­lasztják a teljes vezetőséget, amelyet egyébként is rövidesen meg kellett volna tartani. A jelölő- és szavazatszedő­ bi­zottság megválasztása utá at Geiszt György ismertette a vezetőség beszámolóját az el­múlt gazdasági évről. Hivatkozott arra, hogy egy esztendővel ezelőtt, amikor az 1972-es évről tanácskoztak, kérte a tagokat; addigi, szor­galmas és becsületes munká­jukkal segítsék továbbra is a szövetkezetet, mert nagy cél megvalósítását tűzték m­aguk elé. A napi cél elérése akkor 19 milliós árbevétel elérése volt az előző évi 16 és fél mil­lióval szemben. Az idei rész­közgyűléseken jó érzéssel gon­dolhatna­k vissza a sok fárad­ságot, törődést hozó napok, hetek, hónapok gondjaira, mert elérték tervük teljesíté­sét, sőt arról számolhat be a vezetőség, hogy­­ árbevételük el­érte a 22 millió 458 ezer fo­rintot, ami a legmagasabb a szövetkezet eddigi történetében. A továbbiakban elmondotta, hogy a szövetkezet az elmúlt évben is folytatta a már ha­gyományosnak mondható ter­melési formát. Elsősorban az exporttermékeket szorgalmaz­ták, a belföldi piacon pedig legfőképpen a hiánycikkekben kívántak a kereskedelem se­gítségére lenni. Az exportter­mékek közül természetesen a gazdaságos termékek gyártását fokozták, illetőleg új cikkek esetén csak a társadalmilag hasznos, nyereséges készítmé­nyekre kötöttek szerződéseket. Belföldi áruk esetében is első­rendű szempont volt a gazda­ságosság, mert csak nyereség­gel előállítható termékek gyár­tására vállalkoztak. Elismeréssel szólt az elnök az egyes ágazatokban dolgo­zókról, néhány kivételével va­lamennyi ágazat nemcsak tel­jesítette tervét, hanem a leg­több 150 százalék körüli ered­ményt produkált. Ebből állt elő a nagyszerű eredmény és a két és fél milliós nyereség. Köszö­netet mondott a szövetkezet dolgozóinak azért, hogy 14 éven át megértették­­ elgondolásait, segítették a vezetőséget fele­lősségteljes munkájában. Ezután Végvári Józsefné is­mertette a szövetkezeti bizott­ság, Kertész Imréné pedig a felügyelő bizottság jelentését, majd Jámbor István első tit­kár a pártbizottság, a megyei és a városi tanács nevében kö­szöntötte a közgyűlés résztve­vőit, kifejezte teljes elismeré­süket. Meleg szavakkal köszön­tötte a nyugalomba vonuló elnököt és jó erőt, egészséget, hosszú életet kívánt számára. Sikeres tevékenységet kívánt az új elnöknek és vezetőség­nek. Hasonló értelemben szó­lalt fel a HISZÖV üdvözletét tolmácsolva Gergely Sándor. Arany Tóth Lajosné ismer­tette a jelölő bizottság javas­latát az új elnökre és a ve­zetőségre. A szavazás eredmé­nyeként elnökké Farkas Pált, az üzemszervezési bizottság eddigi elnökét, a vezetőség tag­jaivá Farkas Gézámét, Hagy­­mási Imrénét, Csele András­nét és Tóth Albertet, a szövet­kezeti bizottság elnökévé Vég­vári Józsefnét, a felügyelő bi­zottság tagjaivá Kurilla Lajos­nál, Juhász Ferencnét, a dön­tőbizottság elnökévé Tövisházi Istvánmét, HISZÖV-küldöttek­­nek pedig Farkas Pált és Osztroluczky Istvánnéit válasz­tottjaik meg. Az új vezetőség nevében Far­kas Pál köszönte meg a bizal­mat és meleg szavakkal kö­szöntötte Geiszt Györgyöt, akit a közgyűlés részvevői nagy ün­neplésben részesítettek. Már egy hete öntözik a házat, a legelőket és a réteket a Munkácsy Tsz-ben A tavaszias tél és a szinte nyárias tavasz a csapadéktól eltekintve jól szolgált a város mezőgazdasági üzemei időszerű feladatainak elvégzéséhez. A szerda délelőtti tájékozta­tó szerint a Munkácsy Tsz-ben már befejezték 276 hektáron a cukorrépa és 137 hektáron a borsó vetését. Jelenleg mintegy húsz gép dolgozik a szövetke­zet határában, végzik a talaj­előkészítést a kukorica vetésé­hez. Dolgoznak a lucernatele­pítésen, a tervezett 60 hektár­ból körülbelül 15-nél tartanak, a vörösherét pedig már elve­tették 40 hektáron. A téli-ta­vaszi csapadék pótlására már egy hete öntözik a legelőket, réteket és a búzát. Céljuk, hogy 70—80 milliméter esőnek megfelelő vizet juttassanak a földekre. A jövő héten hétfőn elkez­dik a kacsa kitelepítését a tó­ra, a padlástereken kialakított helyekre pedig a naposcsibék elhelyezését. A Köröstáj Tsz-ben a terve­zett 125 hektárból eddig öt hektáron elvetették a cukorré­pát, elvégezték a lucerna tele­pítését 200 hektárból száznyolc­vanon. Befejezték a műtrágya szórását 1224 hektár búzánál, 61 hektár őszi árpánál , 306 hektár takarmánybúzánál, a tejtrágyázást 336 hektár lucer­nánál, 284 hektár vörös- és 221 hektár füvesherénél, 121 hek­táron a műtrágyázást a cukor­répaföldeken és 600 hektáron az alapműtrágyázást a kukori­cához, a pillangósok fogasolá­sát 901 hektáron, 135 hektár ritka búzánál ugyancsak elvé­gezték a felülvetést tavaszi ár­pával. Jól áll a szövetkezet a vegy­szerezéssel is, a vetésterület fe­lén ezekben a napokban, a má­sik felén pedig már ősszel el­végezték, a fejes káposzta alá pedig mintegy 20 hektáron. Jelenleg 18 különféle gép dolgozik a Köröstáj földjein. Legfontosabb tennivaló most a gazdaságban a cukorrépavetés és a lucernatelepítés. A két termelőszövetkezetben a csapa­dékhiány kivételével engedet­tek mind az idő­járással, mind­­ pedig az eddig elvégzett mun­­­­kával­ Megalakult a városi és járási Közlekedésbiztonsági Tanács Szerdán délelőtt a járási hiva­tal kultúrtermében megalakult a Gyula városi és járási Köz­lekedésbiztonsági Tanács. Az alakuló ülésen Gyuláról és a járás területéről mintegy negy­venen jelentek meg. A megnyi­tót dr. Csaba Mihály nyugalma­zott járásbírósági elnök, a ta­nács társelnöke tartotta. Ismer­tette, hogy a közúti közlekedés biztonságának kérdésével foglal­kozó minisztertanácsi határozat alapján dr. Grúz László rendőr őrnagy, kapitányságvezető el­nökletével megalakult és már­cius­b­­an megtartotta első ülé­sét a Közlekedésbiztonsági Tanács­­ elnöksége, amelynek tagjai a már említetteken kívül Mile Im­re rendőr százados, ügyvezető el­nök, Kálmán János rendőrfő­hadnagy titkár, valamint dr. Lud­­vigh József, a járási hi­vatal elnökhelyettese, dr. Csaná­­losi Árpád­, a városi-járási ügyészség vezetője és Vigh Jó­zsef osztályvezető főmérnök. A megnyitó után dr. Grúz László elnök megtartotta tájé­koztatóját, áttekintést adott a közúti közlekedés országos, me­gyei és járási helyzetéről. Ezt követően Kálmán János titkár ismertette az ügyrendet és az ez évi munkaprogramot. Ebben sze­repel többek között a közleke­dési fegyelem normáinak továb­bi szilárdítása, a szabálysérté­sek, ezzel a balesetek számának csökkentése, az év második felé­ben az új KRESZ szabályainak széles körben való oktatása, sza­bály- és helyzetm­agyarázó okta­tó-nevelő és felvilágosító tevé­kenység végzése gyermekek és felnőttek, valamint járműveze­tők körében a TIT-tel és az Autóklubbal közös célpropagan­da kifejtésével. A munkaterv részletezi az ez­után megalakításra kerülő szak­bizottság ifjúsági gépjárműve­zető közlekedési-nevelési és ál­talános közlekedési-nevelési főbb feladatait. A szakbizott­ságok vezetői az elnökség javas­latára: Farkas István főmérnök, Csipke Sándor, a gyulai Volán főnökség vezetője és Misikó Géza, a tangazdaság főmérnöke. Az ülésen szó volt KRESZ­­­ parfé létesítéséről, közlekedés­­biztonsági filmek vetítéséről az ifjúsági előadásokkal egybeköt­ve, a „Vezess baleset nélkül!” mozgalom kiszélesítéséről, a fi­gyelem ráirányításáról a tv-ben és a rádióban elhangzó közle­kedésre vonatkozó műsorokra. A járművezetők körében a gyógyszer- és az alkoholfogyasz­tás káros következményeiről, a tanácstagi beszámolókon elhang­zott javaslatok, ötletek feldol­gozásáról, az óvodások KRESZ- oktatásáról, konzultációk tartá­sáról az óvónőkkel, az úttörő közlekedési járőrök, valamint az Ifjú Gárda közlekedési alegysé­gei számának növeléséről. «SQBBaOO8OBQOBOOOQBOB0ea9a8 ® 8e#S89$e ® fflaseei2eSQSQ0SBaQfi­a ® BiOa0QGIG5aSlSB8 ® B«ffl«Q09aCBafflOBB ® B«aB Ueíindult » tavasz! vegetáció Csat­a» rsaKxhuak .. Megnyitásának 15 éves évfordulójára készül a Várfürdő Rekord­látogatás az év első három hónapjában A Várfürdő parkjában javá­ban folyik a tavaszi készülő­dés, hogy az április végére ter­vezett nyitásra teljes pompá­jában várhassa a vendégeket. A füves részeken több helyen esőztető szórja a vizet, hogy pótolja az annyira hiányzó csapadékot, a pétisót már egy hónapja kiszórták. Füvesítenek is, mintegy 2­500 négyzetméte­­­res területen a gyermekjátszó­­ tér helyén, amelyet feltöltöttek.­­ Néhány, körülbelül 15 geszte­ 1­nyefa hiányzik majd a park­ból, ezek egy részét szél dön­tötte ki, belül annyira korhad­ta­k voltak. Ültettek viszont he­­lyükre 150 törökmogyorót,­ mezei juhart, cserszömölcét, fenyőt. Ezeket Szombathelyről, Szegedről és Szarvasról szé­­rezték be, egy részüket föld­­labdával telepítették át. Ró­zsaszín és fehér virágköntös­ben pompáznak a díszszilva- és egyéb fák, nyírják a füvet, új ivókutakat, gyümölcsmosó­kat szerelnek fel, frissítik a virágágyakat, az Erkel-fa újabb betonbeöntést kapott, leöntöt­­ték faseb-kátránnyal. Mellette már­ ott az öt-hat évvel ez­előtt magból ültetett, védett helyen nevelt utód. Különböző é­pítőmunkák is tanúskodnak az idényre való készülődésről. Lassan kialakul a 600 négyzetméter alapterüle­tű büfé és fedett pihenő, ame­lyet augusztus 20-án, a 15 éves évforduló megünneplése alkal­mával helyeznek üzembe. Ez az építkezés azonban nem zavar­ja majd a gyógymedencék lá­togatását, amire húsvétkor már, amennyiben az időjárás is egyetért vele, sor kerülhet. A strandot egyébként a tavalyi­hoz hasonlóan május 1. ellőtt­ nyitják meg. Felújították az 50 méteres uszoda környékét, szilárd be­­tonutakkal vették körül. Az el­bontott egykori „bagolyvár” helyére új vendégházat építe­nek, egyelőre a környék csa­tornázásán dolgoznak. Hama­rosan hozzákezdenek a kisökör­­járási új termálkút vizének be­vezetéséhez, miután ennek több milliós anyagi kiadásának fe­dezését biztosítottnak látják. Télen már az új kút vizét használják fel létesítmények fűtésére, és ennek vizével téli időben is lehetővé teszik a szabadban történő úszóedzése­ket. Közben fontos tárgyaláso­kat folytat a fürdő vezetősége a vendéglátás még jobb meg­szervezésére. Az idén háromnegyedmillió látogatót vár a Várfürdő. A terv teljesítéséihez biztató ala­pot ad, hogy az év első három hónapá­b­an eddig 110 000 ven­déget fogadtak, ami csúcsnak számít, az 1959. május 1-én megnyitott fürdő törtédeteba" r..

Next