Gyulai Hírlap, 1974. január-június (15. évfolyam, 1-49. szám)
1974-04-23 / 30. szám
Felszabadulásunk 30. évfordulójára tervezett ünnepségek programjáról tárgyalt a NZVF városi elnöksége A Hazafias Népfront városi bizottságának elnöksége csütörtök délután Banadics Márton öldöklésével ülést tartott. Megnyitójában az elnök beszámolt a tavaszi politikai ünnepségekről, az azok iránt megnyilvánult lelkes érdeklődésről és kifejezte az elnökség köszönetét az ünnepségek szervezésében, lebonyolításában résztvevőknek. Napirenden szerepelt Havasi István alelnök előadásában a 30. s évforduló megünneplésének programtervezete. A program, mint arról korábbi tudósításaiinkban már hírt adtunk, 1974.január 1-től 1975. április 4-ig tart. Az évforduló előkészítését, a rendezvények, a munkafelajánlások egybehangolását a városi pártbizottság irányításával az ünnepségeket előkészítő bizottság végzi, bevonva a tanácsot, a KISZ-t, a HNF-et, a Szakszervezeteket és a többi társadalmi szervezeteket, az MSZBT-szakcsoportokat, a termelőegységeket, az oktatási és közművelődési intézményeket a tervek előkészítésébe és az egyéb tennivalók biztosításába. A május 1-i ünnepségek is már az évforduló jegyében kerülnek megrendezésre. Augusztus 20-án ünnepeljük ankotmányunk 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból nyílik meg a gyulai üzemek termékbemutatója és kiállítása, rendezik meg a Penzában, illetve a Szovjetunióban járt magyar turisták találkozóját Az ünnepségeket a munkás-paraszt szövetség, a szocialista nemzeti egység jegyében rendezzük meg. Október S-án koszorúzási ünnepségekre kerül sor a felszabadulási emlékműnél, a felszabadulási ligetben és a szovjet hősök temetőjében, megemlékezünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulójáról is. Jövő év április 4-én kibővített ünnepi tanácsülést rendeznek, amelyen a párt, a tömegszervezetek, mozgalmak képviselői vesznek részt és emlékeznek meg a történelmi évfordulóról. Elmondotta az előadó, hogy az év folyamán megrendezésre kerülő kiállítások, mozgalmak mind az évforduló jegyében történnek. A HNF a városi tanáccsal közösen feleleveníti a „Szép Gyuláért” mozgalmat, a KISZ városi bizottsága pedig „Egy nap a városért” akciót kezdeményez, illetve teljesíti a felajánlott 30 000 társadalmi munkai órát. Megrendezik a Gyuláról elszármazott művészek önálló hangversenyét az őszi tárlatra pedig meghívják valamennyi, a városban élő és az innét elszármazott művészt Szerepelnek a programban országos rendezvények is, amelyeknek ismertetésére csakúgy, mint az egyes megnyilatkozásokra, megfelelő időben visszatérünk. Éjjel-nappali ügyelet a tangazdaság gyümölcsösében Amint várt tető volt, a januári ás februári ,,tavaszt” már márciusban és főként, ami még rosszabb, áprilisban kedvezőtlen időjárás követte. Éjszakai fagyveszélyekre figyelmeztetett a meteorológia, ez különösen a gyümölcsfákra jelentett veszélyt tekövetkezése esetén. Kopogjuk le, a szakembereik szerint eddig csak az ország északi részén telepített szőlők sínylették meg a tavaszi telet A hét második felében Pepó Pál gazdasági igazgatóhelyettessel kint jártunk a tangazdaság Sarkadi úti gyümölcsösében. A hivatalos munkaidő már lejárt, mégsem volt magára hagyatott a gondosan ápolt, sok hektárnyi, tavaszi virágpompába borult kert Mint kiderült, eddig a legkritikusabb időpont az almásban április 15-e volt, amikor fagypont alá ment le a hőmérséklet, aminek a következtében pillanatnyilag a nyári fontosnál volt tapasztalható kisebb kár, a télieknél, a jonatánnál és a húsvéti rozmaringnál akkor még nem. A virágzás alapján a szakemberek a kedvezőtlen időjárás ellenére is úgy vélekednek, hogy jó termés ígérkezik. Persze, azért tesznek Sg egymimást Éjjel-nappal ügyeletet tart a Bogár József vezette szocialista brigád és kinnt tölti az éjszakákat a gyümölcsös vezetője, Gedő Mihály főkertész is. Eddig a már említett kritikus éjszakán, április 15-én látták szükségesnek, hogy az ígérkező termés megóvása céljából nedves szalma égetésével füstöljenek. A brigád készen áll, hogy a fenyegető veszélyt tőle telhetően időben elhárítsa^ A víztorony femyékére javasolják a gyermek KRESZ-parkot A közelmúltban megalakult városi-járási közlekedésbiztonsági tanács ifjúsági közlekedési szakbizottsága április 17-én a TIT helyiségében megtartotta első ülését Farkas István főmérnök elnöklésével. A bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy eltérően az elnökségi munkaprogramtól, a mostani évre három és egy jövő évre áthúzódó feladat végrehajtására dolgoz ki részletes munkaprogramot A célkitűzései egyike, hogy a városi KISZ-alapszervezetek és oktatási intézmények fiataljaiból a városi és a járási KISZ-bizottság támogatásával 30-as létszámú, Ifjú Gárda-tagból álló közlekedési szakaszt alakítanak, amely bevonható segítségnyújtásba a közlekedési és az ezzel foglalkozó belügyi szervek munkájába. Ezek közül szándékoznak kinevelni olyan fiatalt, aki a város csúcsforgalmát figyelve, a közlekedésben előforduló, kirívó eseteket fényképdokumentációval rögzíti és ezeket a képeket a város különböző pontjain tanulságul elhelyezik. A kiválasztott fiatalokat olyan oktatásban részesítik, hogy igénybevételükkor maradéktalanul helyt tudjanak állni Ebben a vonatkozásban nagy feladat hárul elsősorban a városi KISZ-bizottságra, az Ifjú Gárdára, az ifjúsági ház vezetőségére, nem utolsósorban magára a szakbizottságra. A második igen fontos munkaprogramja volt a szakbizottságnak, hogy társadalmi munkában megvalósítják az ifjúság számára a KRESZ-parkot. Egyöntetűen alakult ki az a vélemény, hogy erre legmegfelelőbb terület lenne a víztorony mellett jelenleg játszótérnek vagy még annak sem használt környék. Az elképzelés mellett szól, hogy központi fekvésű, mindegyik oktatási intézményből, gondolva a legkisebbekre is, könnyen megközelíthető és az, hogy csak itt adódik lehetőség arra, hogy osztályfőnöki és más kérdésekkel foglalkozó órákon vizuálisan is el lehetne sajátíttatni a gyermekekkel az alapvető közlekedési szabályokat. Ez a KRESZ-park pillanatnyilag fontosabbnak látszik, mint a felnőttek oktatását célzó tanpálya, bár az sem mellőzhető A szakbizottság az elgondolás mielőbbi megvalósításáért igyekszik megszerezni a város politikai és gazdasági vezetőinek hozzájárulását. Ezt a célt szolgálná tapasztalatszerzésre olyan városok felkeresése, ahol a gyermek KRESZ-park már megvalósult, ami a kivitelezésre és a költségekre is hasznos tapasztalatokat nyújtana. Szükségesnek tartja a szakbizottság a széles körű társadalmi munka meghirdetését, elsősorban a városi KISZ-alapszervezetek között a KISZ-bizottság védnökségével, hogy a tervezett park városunkban mielőbb megépülhessen. Végül foglalkozott a szakbizottság az ifjúság körében a jövő év április 30-ig megrendezésre kerülő KRESZ-vetélkedők megszervezésével. Ennek döntőjét nagy nyilvánosság előtt az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács segítségével és bevonásával rendezi meg. V« m V * v Emlékezés Lenin születésnapjára Április 22-én ünnepelte a haladó világ Lenin születésének 104. évfordulóját. Az évforduló napján délelőtt 10 órakor a hagyományokhoz hijven elhelyezték a párt, a t»* ! «ács és a KISZ koszorúját a Lenin-szobornál a megemlékezés és tiszteletadás jeleként. ^Hol kínálkoznék biztos foglalkozás*.«?’* Táncsics Mihály születésének 175. évfordulójáról nemcsak a szülőföld, Ácsteszér, hanem a főváros, Mohács és többek között Gyulavári község lakossága is megemlékezett. A tanácsháza homlokzatán ugyanis 1966. október 25. óta olvasható az Erkel Ferenc Múzeum által elhelyezett emléktáblán az alábbi szöveg : „Ebben a forradalmi hagyományokban gazdag községben bujdosott 1848—49-ben Táncsics Mihály családjával együtt”. Folytatásként az idézet az írótól: „Gyulaváriba költöztünk, mint bujdosók más néven, hol a bíró, de főképp a jegyző, Dede János jó ismerőseim voltak. Családomat Gyulaváriban hagyva, a vidéken szétnéztem, hol kínálkoznék biztos foglalkozás”. Az évforduló alkalmából az emléktáblán koszorúkat helyeztek el Eredményesen zárult a megyei orvostovábbképző tanfolyam Korábban, hírül adtuk, hogy az Orvostovábbképző Intézet II. sz. Belgyógyászati Tanszéke és a Gyulai Megyei Kórház közösen orvostovábbképző tanfolyamot szervezett Békés megye orvosai számára. A tanfolyamot a közelmúltban bonyolították le a megye három kórházában. Az előadássorozat „A belgyógyászati akut ellátás kérdései” címet viselte, előadói részben az Orvostovábbképző Intézet munkatársaiból: dr. Schwarczmann Pál tanszékvezető docens, dr. Kárpáti Pál, dr. Mózer István és dr. Ács Éva, résziben megyén kívüli orvosokból: dr. Giaeinto Miklós orvosalezredes, dr. Tass Gyula főorvos, dr. Gál György egyetemi docens, dr. Szabó Árpád igazgató főorvos és Békés megye orvosaiból: dr. Lakatos Antal, dr. Révész István, dr. Deli László, dr. Dobi Sándor, dr. Ábrándi Endre és dr. Iványi János kerültek ki. Szerepelt az előadók között az intenzív betegellátást végző nővérek szakoktatója, Várhelyi Józsefné is, aki nemcsak előadást tartott, hanem filmvetítést is végzett az intenzív osztályon dolgozó nővérek munkájáról. A programot 18 előadás és egy kerekasztal-konferencia alkotta, amely címének megfelelően csaknem az egész belgyógyászati intenzív betegellátás problémakörét: a só- és folyadékháztartás zavarát, a szívelégtelenség különböző formáit, a szívinfarktus kérdését, a szívbetegségek elektromos terápiáját, mérgezések, anyagcsere-katasztrófák, heveny veseelégtelenség, heveny neurológiai kórképek s végül az újjáélesztés időszerű kérdéseit. A tanfolyam egyes előadásait 80—120 főnyi hallgatóság kísérte mindig nagy figyelemmel s utazott minden alkalommal az előadás színhelyére. Igen sok kérdés is hangzott el, a válaszokat a kérdéssel foglalkozó szakemberek igyekeztek a legfrissebb ismeretek alapján megadni. Az Orvostovábbképző Intézet mindazon orvosok számára, akik legfeljebb két előadásról maradtak csak távol, hivatalos továbbképzést ismert el. Ezek alapján összesen 74 orvos részesült most ebből a rendkívül fontos anyagból hivatalos továbbképzésben anélkül, hogy a megye területét el kellett volna hagyniuk. A tanfolyam jelentőségére mutat, hogy a résztvevők között rendszeresen jelentek meg orvosok a karcagi és a szentesi kórházból m,