Gyulai Hírlap, 1974. július-december (15. évfolyam, 50-99. szám)
1974-07-02 / 50. szám
Harminc év alatt: Hatszor a Föld körül —156 tonna postai küldeménnyel A békéscsabai főposta dolgozói az elmúlt napokban két munkatársukat búcsúztatták nyugdíjba vonulásaik alkalmából. Mind a ketten 30 esztendőt töltöttek a Magyar Posta szolgálatában. A kereki tanyavilágban élők kedves mindennapi vendégüktől köszöntek el a közelmúltban. 1943-ban, testvérével együtt öltötte magára a postás uniformist Vantara Mihály, s azóta egy körzetben teljesített szolgálatot. A hozzá tartozó területen naponta 35 kilométert is megtett gyalog, kerékpáron, lóháton. Fáradságot nem ismerve, hóban, sárban, hőségben, zuhogó esőben ment, hogy a küldeményeket eljuttassa a címzetthez. Sokszor ő jelentette a tanyavilág és a város között az élő kapcsolatot. A terveinkkel, különféle értékcikkekkel megrakott hatalmas postási táskája reggeli induláskor bakran 30 kilót is nyomott. Vitte a híreket, gyűjtötte a takarékbetétet, árulta az értékcikkeket. Szóval, amolyan élő postahivatal volt. Látta telcseperedni a tanyasi gyereket, megöregedni a parasztgazdát, szemtanúja, olykor segítője volt a mezőgazdaság szocialista átalakulásának. Jó munkájával, példamutató magatartásával kétszer is rászolgált a „Kiváló Dolgozó" kitüntetésre. Beszélgetésünk »0, rán a 30 év örömeiről és nehézségeiről beszélt. — A legszomorúbb emlékem a világháborúhoz kapcsolódik. Hordtam a frontbehívókat és a szomorú híreket. . . Nem szívesen emlékszem még vissza az 1953-as, 34-es télre sem. A nagy hóviharban jól ismert utakon eltévedtem, s volt olyan nap, hogy négyszer-ötször is elestem a lovammal. Nagyon kemény, tél volt. — Kellemesen emlékszem vissza a felszabadulás első napjaira, amikor minden megváltozott .Nekünk is könnyebb lett az életünk és a munkánk. Taán legkedvesebb emlékem a múlt évhez fűződik. Tavaly ugyanis 530 ezer forintot gyűjtöttem körzetemben a takarékba, s ezzel a megyében a második lettem. Nyugodtan mondhatom, tartalmas 30 évet dolgoztam. Ha még egyszer fiatal lennék, és elölről kellene kezdenem az életemet,ugyanezt tenném, mint amit tettem. ” Szikora János rovatóló 1944 március 20-tól postás. Kézbesítőként kezdett, majd elvégezte a munkájához szükséges szaktanfolyamokat. Az utóbbi években már segédtisztként dolgozott. A Békéscsabára érkező könyvelt küldeményeket osztja szét osztályonként és az ilyen jellegű küldeményeket irányítja. Kezében naponta múlyos nagyságban fordulnak meg a bankjegyek és egyéb küldemények. Feladatát nagy szeretettel és pontossággal végezte. Amikor az utolsó munkanapon beszélgettünk, már csak a szépre emlékezett. Áttekintette azt a mérhetetlen fejlődést, amit az elmúlt 30 év magával hozott. —Jó kollektívában, kellemes éveket töltöttem el. Miost átadom a helyemet a fiatalságnak. Ez az élet rendje. Nekik már lényegesen könnyebb, mint mikor én kezdtem, és ez a jó . A kis háziünnepségen a szalu, szervezet és a kollégák ajándékokkal kedveskedtek a nyugidíjba vonulóknak, s kellemes pihenést kívántak nekik. Szekeres András Szikora János rovatolé (Fotó: Gál Edit) Vajia''* Mihály levő aranykészletet ne a 42,2 dolláros hivatalos áron, hanem a szabadpiaci áron, tehát ennek négyszereséért lehessen értékesíteni. Az olaszoknak ezt a követelését Franciaország is támogatta, s végül a Közös Piac kilenc országa olyan javaslatot terjesztett a Nemzetközi Pénzügyi Alap elé, hogy az aranytartalékokat szabadpiaci áron lehessen felhasználni. Az amerikaiak nem akarták elfogadni ezt a javaslatot. Végül kompromisszum született. Ennek lényege, hogy a központi bankok páncélkamráiban levő aranyat nem lehet ugyan szabadpiaci áron eladni — de fel lehet használni letétként, ha a szóban forgó ország nemzetközi hitelt akar felvenni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha az adott ország a hitelt nem tudja határidőre visszafizetni, akkor szabadpiaci áron számított aranyat utalhat át tartozása fejében a hitelezőnek. Az intézkedés közvetlen politikai hatása az, hogy Olaszország és Franciaország pénzügyi mérlege „erősítő injekciót” kapott, Nagy-Britannia csak nagyon kevés arannyal rendelkezik, számára az új intézkedés nem jelent különösebb kedvezményt. A legerősebb pénzügyi helyzetben levő NSZK pedig alig , hanem a hitelező szerepét fogja játszani. Így a Kilencek országait nagyon különböző módon érinti az új aranyfordulat, ami azt jelenti, hogy pénzügyi ellentéteik fokozódhatnak. Az új aranyrendelkezés két nagy vesztese: Japán és az olajat nem termelő fejlődő országok. Japán minden csepp olajat importálni kénytelen és pénzügyi tartalékainak mindössze 7 százaléka fekszik • aranyban. Így az új rendelkezés számára semmiféle • előnyt nem jelent. Ami pedig a harmadik világ olajat nem termelő országait illeti, azoknak sem devizájuk, sem ■ aranyuk nincs — viszont a felemelt olajárat ki kell fizetniük. Mint már annyiszor « — a legszegényebb országért hát ismét az arany-országot, [ szélére lökték. ~-i —e. i Nyereménybetétkönyvsorsolás Az Országos Takarékpénztár hétfőn Budapesten tartotta a nyeremény betétkönyvek 1974. második negyedévi sorsolását. A húzáson az 1974. június 39-is váltott és a sorsolás napján forgalomban levő nyereménybetétkönyvek vettek részt. Mindazok a betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1974 második negyedévi átlagbetétjüiknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító OTP-fiók vagy posttúvatal július 19-től fizeti ki. Két téma azonos tanulság A napirendet tekintve, két átfogó, nagy témakörről tanácskozott az országgyűlés. Megtárgyalta a múlt évi költségvetés végrehajtását s ezzel összefüggésben a fizetési mérleg, a gazdasági és pénzügyi egyensúly alakulását, majd áttekintette a népgazdaság egyik fontos területének, a könnyűiparnak a helyzetét, különös tekintettel az iparág nagyszabású korszerűsítési programjára. Valójában két különálló kérdéscsoport ez, kapcsolatuk azonban magától értetődő, különösen ha egyik-másik képviselő hozzászólásának tükrében vizsgáljuk őket. Azért említjük ezt, mert kitűnik belőle, hogy még a teljes egyetértés esetében is milyen sok színnel, lényeges momentummal gazdagíthatja a helyi viszonyokat tüzetesen ismerő, egyszersmind a népgazdasági összefüggéseket jól értő ember a napirendre tűzött kérdések tárgyalását és a döntést felőlük. Az ülésen felszólalt Tolna megye egyik képviselője, aki „civilben” a simontornyai bőrgyárat igazgatja, és elmondotta, milyen óriási fejlődés előtt áll üzemük. Bárki azt hihetné, hogy az erősen iparosodott község, amely újabb, kiemelkedően nagy beruházásra számíthat, általában is fejlett, korszerű viszonyokat tud biztosítani lakóinak. A képviselőnő szavaiból kiderült, hogy nem egészen így áll a helyzet. Hasonló nehézségekkel küzdenek más ipari községek is. Egy másik képviselőnő — könnyűiparról lévén szó, a nők felettébb aktívak voltak ezen az ülésszakon —, aki történetesen egy ruhagyárban dolgozik, most fogyasztóként a szebb, jobb s lehetőleg olcsóbb gyermekruhák gyártásáért szállt síkra; ugyanakkor mint konfekcióipari munkás arra a következtetésre jutott, hogy bár roppant fontos feladatok ezek, megvalósításuk igen nagy nehézségekbe ütközik. E nehézségek egyike -másika pedig a megváltozott világiés események következménye, amin aligha tudunk változtatni. A népi ellenőrzés országos vezetője, aki számos jelentős vizsgálat tapasztalatainak birtokában szólt hozzá, arra mutatott rá, hogy a könnyűipar gyártmányaitól, különösen a ruházati cikkektől a vásárlók elsősorban a tartósságot kérik számon. Mások szemében viszont, akik ugyancsak sokan vannak , a divat gyors követése a fontosabb, aligha szorul bizonyításra, hogy ez a két követelmény gyakori ellentét a szóban forgó szakmákban. Még egy példa, ugyancsak a könnyűiparból. A textilgyárakban igen elterjedt a két- és háromműszakos munkarend. Az éjszakai műszaktól azonban sokan idegenkednek, s ez a körülmény — a munkaerő-hiány közepette — bizony nem növeli a textilaakma, illetve egyes munkakörök vonzó erejét. De családvédelmi és szociális okokból is korlátozni igyekszik az ipar a harmadik műszakot. A nagy teljesítményű, drága berendezések jobb kihasználása viszont a népgazdaságnak, a gyárnak és az ott dolgozóknak is érdeke. Az országgyűlésen elhangzottak nyilvánvalóan hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt az ellentmondást még szőkébb térre szorítsák vissza. Mindezt azért említjük, hogy ízelítőt adjunk abból, még az ilyen, alapjában és egészében jelentős eredményeket összefoglaló országgyűlési tanácskozások is jó alkalmat adnak az előadóknak és hozzászólóknak a téma sokoldalú megvitatására. A képviselők többnyire élnek ezzel az alkalommal. Mert» hogy ezzel fejezzük be összefoglalónkat — a mostani tanácskozás valóban biztató. Örömteljes eredményekről adhatott számot. Az elmúlt esztendő — a költségvetés adatai ezt kézzelfoghatóan bizonyítják — a termelés, a külkereskedelem, a pénzügyi helyzet alakulása és nem utolsósorban a lakosság jövedelmi és életviszonyai szempontjából kiemelkedően sikeresnek mondható. Mindenesetre, a legjobb eredményeket felmutató esztendő eddig a jelenlegi tervidőszakban, amelyek nem lebecsülhető nehézségek közepette születtek. Ami pedig a könnyűipart, annak folyamatban levő lendületes korszerűsítését illeti, a textil- és ruházati ipar a bútor, gyártás a kereskedelmi kínálatban mindenki által tapasztalható gyors fejlődése mindennél többet mond. Ez a folyamat pedig, mint a könnyűipari miniszter hangsúlyozta, csupán jó kezdetnek tekinthető, ■ Tokaji borkiállítás Vasárnap délelőtt a mezőgazdasági múzeumban dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára megnyitotta a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Tokajhegyaljai Állami Gazdaságok borkombinátja, a hegyaljai termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek területi szövetsége, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, valamint a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat által Tokaj-hegyalja borgazdaságáról rendezett kiállítást. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, képviseltette magát a történelmi borvidék szinte minden gazdasága, termelőszövetkezete- valamint a kereskedelem is. A termelő gazdaságok és a kereskedelem együttműködésének jelentőségét egyebek között az is illusztrálja, hogy napjainkban 70 külföldi országba jut el a tokaji bor. A kiállítás látogatói megismerkedhetnek a tokaj-hegyaljai szőlőtermelés, a borászat történetével témák szerinti csoportosításában a híres szőlőterület termőföldjével, az ott termelt fajtákkal , a művelési módokkal és eszközökkel, képet kapnak a tokaj-hegyaljai szüretekről, a feldolgozásról és 45 értékesítésről. 16. A kiállítás augusztus 21-ig hétfő kivételével mindennap 10— 17 óra között tekinthető meg. (MTI) A Békés megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat kedvező feltételek mellett megvételre felajánl 1 DB TAKARMÁNYKEVERŐ BERENDEZÉST. Ügyintéző: Kacsala János Telefon: Békéscsaba 11 868 300 135