Gyulai Hírlap, 1975. január-június (16. évfolyam, 1-49. szám)
1975-01-03 / 1. szám
TV-jegyet Csak tévénézőknek. Odáig márr eljutottunk, hogy megszűnt élet-halál kérdése lenni a szilveszteri tévéműsor. Egyszóval, hogy nem dől össze a világ körülöttünk, ha ez a műsor rosszul sikerül. (Pedig haj, de sokszor összedőlhetett volna!) És akkor sem történik semmi, ha jól sikerül, hacsak annyi nem, hogy jó magyar szokás szerint mégis találunk benne valami bosszankodnivalót, például azt, hogy ha a sok millió néző a fontos igazán, és nem a „modern művészi kísérletnek” szánt zavaros önmutogatás, mint történt volt az 1974-es munkaesztendő karácsonyán „Örök giccs fehérben-feketében” címmel azonnal más a helyzet Most viszont mégis az a kérdés, hogy hová soroljuk és hogyan értékeljük a szilveszteri műsort, melyet roppant ötletgazdagon, „csak tévénézőknek” ajánlottak. (Igaz is, hiába próbáltam zsebrádión nézni, nem tehettem, mert hetek óta hiánycikk — a ceruzaelem.) Ha emlékeznek — és ha én is jól emlékszem — a Kalap kúra utca 4-gyel kezdődött, ahol egy szocialista brigád vállalta, hogy a tévéműsor ideje alatt egyetlen kortyot sem iszik, ahol egy másik lakásban a szilveszteri lábasból kimenekült halacska csinos meztelen nővé változott és keringett ide-oda a házban, míg végül a műsort kitartóan figyelő kritikusnő repülős fiúja el nem vitte egy másik hangárba, ahol nincs tévéműsor, de van ágyika. A világító udvart takarító házfelügyelőék és a szívére gyanakvó idősebb úr kalandjait láttuk még a Kalap-kúra utcából, miközben a IV-es stúdióból színesben pergett a műsor. Nem volt rossz, ezt nyugodt és főleg józan ésszel kijelenthetjük. Már az alapötlet — hogy a nézőket is bemutatják a Kalap-kúra utcából — telitalálat. Ezek a rövid képsorok jellemeztek, embereket és helyzeteket egyaránt kitűnően. Az igazi attrakció — ahol színes készülék volt — a színesben megjelenő IV-es stúdióban kezdődött a nyitó dallal, s 1974 szilvesztere tánccal, any éjféli finálé is volt később: Holnaptól mindent jobban csinálunk, nem bosszanko • dunk és egymással nem rosszal • kódunk” fogadkozással — hang- • ütésnek nem volt éppen megve tendő. Aztán Komlós gesztikulá cióiban gyönyörködhettünk, mi • közben mondott is valamit, de nem lényegeset; majd ügyesen s szerkesztve váltakozott egymásssal a Kalap-kúra utca és a stúdió. A harmadik vagy a negyedik jelenet után azonban kiütközött a talán egyetlen szembetűnő fogyatékosság: az egyébként jól pergő, érdekes és szellemes jj jeleneteik végén sorra bediliztek a hőseink. Sándor György hurmorista is, aztán Márkus a „Mi a melasz”-ban kapott idegrohamot, aztán Szuhay Balázst gyötörték a delíriumos álmok az általa parodizált figurák képében, akiknek többsége szintén bedilizett, mint Sinkovits is a közvéle ■ménykutatás című tévé-öniróniájában, melynek a valóságban egy jj vetélkedőn éppen Békéscsaba és a szegedi főiskolás csapat volt a szenvedő alanya. Később aztán a » szerkesztés is kialakult — hármain is voltak fő-fő megbízottak ! —, közben Antal Imre produkálta nemzetközi stábját, tetszett Bárdy egyszemélyes színháza, a Garas, Schütz, Tahi-Tóth trió a 160 ezer forintos jelenetben, Ach- s med, az oroszlán néhány preamier-planbam, mire Hofi is meggérkezett egy remek, jó érzéseket keltő paródiával, és ez a paródia, és az, hogy volt — jellemzi ; talán a legjobban azt az időszaot, melyben annyi reménnyel és tettvággyal köszönthettük s 1975-öt, az új esztendőt. Mértéktartó, ötletes szilveszter volt és kacagások közepette • figyelmeztetett arra, hogy jobban vigyázzunk egymásra, hogy : kíméljük egymást, legyünk igaszán embertársak, mert könnyen úgy járhatunk, mint az alap : viccbeli trabantos: árokba fordul, mert nem tudja, hol a fék. Mert az is hozzátartozik a jó vezetéshez. Erre koccintottunk, g Sass Ervin g 8fi [UNK]M nsfia: Békésussatandrási mozaik A Békésszentandrási Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet eddigi legnagyobb beruházásának, a 3 millió 600 ezer forintos költséggel épülő ABC-áruháznak az építése lassan befejeződik. Az új kereskedelmi centrum megnyitásával a község áruellátásának jelentős javulása várható. Az áruházban helyet kap egy élelmiszer önkiszolgáló osztály, valamint megtalálható lesz a vas- és edény-, kultúrcikk- , és húsáru- bolt is. A csaknem 500 négyzetméter alapterületű ABC-ben lesz egy nagy befogadóképességű hűtőpult, mely a mirelité, valamint a félkész- és készáruellátást javítja és nem utolsósorban bővebb választékot nyújt majd a háziasszonyoknak. Remélhető, hogy hamarosan átadják az új üzletet. A község lakói már nagyon várak. A nagyközségben az elmúlt két év alatt csaknem hét kilométer utat újítottak fel. Az 1973-as évben a tanács és a termelőszövetkezetek közösen egy négy kilométeres útszakaszt építettek csaknem négymillió forintos költséggel. Az elmúlt év nyarán pedig a November 7-e utcát és a Hunyadi utcát újították fel. A járdaépítés is jól halad a községben. Az új utcarészeken, ahol a múlt évben felépültek a családi házak, fokozatsan járdát kapnak a lakók. *** A Gyomai Sütőipari Vállalat békésszentandrási sütödéjében rekonstrukciót hajtanak végre. A tervekben szerepel új kemence építése, valamint a sütőüzem bővítése. Az építkezések 1974 novemberében kezdődik és eőreláthatólag február elejéig tartanak. Addig néha kisebb-nagyobb zavarok várhatók a kenyér- és péksütemény-ellátásban. Az építési munkák ideje alatt Szarvasról és Kondorosról számítanak hasonló minőségű kenyeret a sütöde mellett levő kenyérboltba és a község üzleteibe is. A Tessedik és a Zalka Máté Termelőszövetkezet közösen épülő terményszárító és takarmánykeverő telepének építése a terveknek megfelelően, jól halad. A szárítóberendezés a múlt évben teljes kapacitással dolgozott. Az itteni termények szárítása után szomszédos tszeknek és állami gazdaságoknak is segítséget nyújtottak. A takarmánykeverő üzemet még építik, de ha az idő kedvez a munkáknak, akkor a nyár elejére befejeződik ez az építkezés is. (Ambrua GyJ i A pofefa a neves humanista, Alice Schweitzer születésének 100. évfordulója alkalmából hét értékből álló bélyegsorozatot ad ki január 14-én. Az új esztendő első bélyegeit Légirády Sándor grafikusművész tervei alapján az Állami Nyomda készítette. A 40 filléres bélyeg a Schweitzer által alapított őserdei kórház építési munkálatait, a 60 filléres kórházi ápolási jelenetet, a 80 filléres az Qgowe folyón történő betegszállítást, az 1 forintos pedig a kórház számára érkező szállítmány átvételét ábrázolja. A 2 forintos bélyeg képe a misszionárius orvosnak a kórházzal kapcsolatos kiterjedt levelezését szimbolizálja. A 4 forintos bélyegen a Nobel békedíj plakettje, s a díj átadásának éve, a 6 forintoson pedig Albert Schweitzer portréja, kézaláírása, valamint orgonaművészi és Bach-kutató tevékenységére utaló rajz látható. IkSzmfivel fűtési határozat sellemében Irodalmi estek, vetélkedők a szarvasi könyvtárban Tessedik városában, Szarvason. a könyv mindig megbecsült portéka volt. Első könyvtára a múlt század közepén jött létre Vajda Péter — a kiváló tudós és pedagógus — hagyatékából, a lakosság számára azonban nem volt hozzáférhető e szellemi kincsesbánya, mivel a főgimnázium féltő gonddal őrködött a hagyaték megőrzésén és gyarapításán. A mai járási és városi könyvtár őse, a népkönyvtár, 1903- ban alakult Ebben a formájában 1945-ig működött. Miként neve is jelzi, feladata a lakosság kulturális igényének kielégítése volt Az alapítás évében mindössze 692 kötet könyvvel rendelkezett, beiratkozott olvasóinak száma pedig 108 volt A felszabadulást követően községi könyvtárrá alakult át majd 1958- ban járási könyvtárként folytatta tevékenységét Szarvas várossá alakulásával a könyvtár is városi kezelésbe került de megtartotta járási funkcióit. így született meg 1966-ban a Szarvasi járási és városi könyvtár. A könyvtár fejlődése lényegében csak 1958 óta folyamatos. Az elmúlt 16 év alatt jelentősen növekedett a könyvállomány nagysága, bővült a választék, s egyre több szépirodalmi és szakkönyv közül válogathatnak az olvasók. A kötetek száma ma meghaladja már a 35 ezer darabot (1958-ban hétezer) s a beiratkozott olvasók száma a háromezret, (1958-ban 149" beiratkozott olvasó volt). A könyvtárosok kiemelkedő és jó szervező munkáját dicséri az a tény, hogy a televízió rohamos térhódításának időszakában is sikerült fokozniuk az olvasá iránti igényt. A szarvasi példa is ellentmond annak a nézetnek, amely szerint a tv-nézőkövetkeztében csökken az olvasottság. A számok világosan bizonyítják ennek az ellenkezőjét: amíg 1958-ban a város lakosságának 7,9 százaléka volt beiratkozott olvasó, addig jelenleg már a lakosság 18,5 százaléka rendelkezik olvasójeggyel és látogatja rendszeresen a megszépült bibliotékát Az olvasóközönség soraiban megtalálhatók az oktatási intézmények diákjai, tanárai és dolgozói, a város szövetkezeti dolgozói, kutatói. Megállapítható, hogy a lakosság valamennyi rétege képviselve van a könyvtári tagság soraiban. Ugyanakkor nem titkolt a könyvtár célja: minél több fizikai dolgozó bevonása a könyvtár olvasói körébe. Ennek érdekében komoly propagandát folytatnak a könyvtárosok az ipari és mezőgazdasági üzemekben. A könyvtárosok szerint a legjobb propaganda az irodalom megismertetése, eljuttatása az üzemekbe, munkahelyekre. Ebből az elvből kiindulva neveztek be a „Játék a könyvtárban” országos rádiós vetélkedőbe, melyet a könyvtár csapata nyert meg. A vetélkedő kiváló propagandát jelentett a könyvtár számára. A győzelem után nagyon sok új olvasó kereste fel a könyvek birodalmát, és vált rendszeres látogatóvá. Ezenkívül az országos elismerés nagy lehetőséget biztosított az íróolvasó találkozók rendszeresebbé tételére. Kiemelkedik ezek közül a rádió szervezésében lebonyolított irodalmi est, melynek vendégei Karinthy Ferenc író, Mensáros László, Huszti Péter és Piros Ildikó színművészek voltak. A műsort a rádió ismert riportere, Czigány György vezette. (Az adás januárban lesz.) Nagy sikert hozott a december 5-i irodalmi vetélkedő, melyet Rapcsányi László vezetett. Ezt egyenesben közvetítette a Kossuth adó. A könyvtár vendégei voltak: Latinovita Zoltán, Csengery Adrienne, Berek Katalin, Horváth Ferenc, Czeglédi Edit Az irodalmi estek nagy népszerűségére jellemző, hogy mindkét alkalommal zsúfolásig megtelt a könyvtár helyisége, a mindkét műsor jelentős visszhangot váltott ki a városban. A könyvtár sikereinek titka abban a szívós, kitartó munkában kereshető, amely egész tevékenységet jellemzi. Minden lehetőséget megragadva igyekeznek egyre több szarvasival megismertetni az olvasás szépségeit felismertetni a művelődés szükségességét. Ezt tették 1974-ben, s ezt várják tőlük a szarvasiak 1975-ben is. Dr. Pilishegyi József A művész vendégek: Mensáros László, Huszti Péter és Piros Ildikó (Fotó: Malmos) Hemuimé 1975. JANUA3, X