Gyulai Hírlap, 1975. július-december (16. évfolyam, 50-101. szám)

1975-12-12 / 97. szám

A közművelődés 15 éves terve Kedden ülést tartott­ a váro­si tanács végrehajtó bizottsága, amelyen — számíthattak a hosszan tartó eszmecserére — mindössze egyetlen napirend szerepelt: Gyula város közmű­velődésének 1á éves — 1976— 1990 — távlati fejlesztési terve. Mint ez várható volt — és ez egyúttal jelzi a téma közérde­kűségét, fontosságát, majdnem valamennyi vb-tag elmondotta észrevételét az anyaggal kapcso­latban. A városi tanács vb művelő­désügyi osztályának vezetője, Székely Jánosné alaposan elő­készített, írásos beszámolót ter­jesztett a testület elé. Ez beve­zetőjében elemzi a város föld­rajzi, gazdaságpolitikai és de­mográfiai helyzetét. Itt említi meg, hogy 1990-ben Gyula la­kossága várhatóan 30 000 lesz. Az anyag részletesen taglalja az elkövetkező 15 év közművelő­dési feladatait. Megkülönbözte­tett fontosságot tulajdonít a munkásművelődés ügyének, a munkássá válás elősegítésének. Előírja többek között, hogy a következő tizenöt év alatt­ 1 200 dolgozó végezze el az általános iskolát, ezzel is növelve a mun­kások iskolázottsági szintjét. Nem kisebb fontosságot tulajdo­nít a nők szakképzettségének, iskolai­­ végzettségének. Fontos feladatnak tekinti az ifjúság ak­tívabb bevonását a közművelő­désbe. A terv részletesen fog­lalkozik azzal is, milyen tenni­valókat kell végrehajtani a kor­szerű közművelődési munka fejlesztésére. Megállapítása sze­rint — sok egyéb tennivaló mel­lett — szorgalmazni kell alkotó művészek letelepítését, műter­mes lakások építését, és tovább kell fejleszteni a már gazdag hagyománnyal rendelkező mű­­vésztelepet. Létre kell hozni egy ifjúmunkás kórust és egy váro­si irodalmi színpadot. Gondos­kodni kell a három új lakóte­lepen, a Népkertben képzőmű­vészeti alkotások elhelyezéséről, és tovább kell gazdagítani a szoborsétányt. Mindezen kívül számos intézkedés, javaslat sze­repel a tervben, olyanok, ame­lyek a közművelődés már meg­levő és új formáit igyekszenek továbbfejleszteni, illetve kiala­kítani. A végrehajtó bizottsági ülésen elmondotta véleményét a megvitatott anyaggal kapcso­latban: Pécsi Lajos, Csomós István, Zám András, Banadics Márton, Albel Andor, dr. Mar­si Gyula, Csende Béla, Moldo­ván János és Mészár József. Az ülés bejelentésekkel ért véget. —, ÖTEZER FENYŐFA. A ker­tészeti vállalat ötezer fenyőfát, főleg gyökereset biztosított a gyulai üzleteknek, ezenkívül me­gyei ellátásra, amit a hét elején kezdtek árusítani. — GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍ­TÁS. December 14-én a Dürer Teremben kerül sor Koszta Ro­zália festőművész gyűjteményes kiállításának megnyitására. Véleménycsere a munkáról Készülődés a beszámoló taggyűlésekre Az elmúlt napokban az MSZMP városi bizottsága érte­kezletet rendezett az alapszer­­vezeteket patronálók részére. A megbeszélésen , amelyet a pártszékházban tartottak, dr. Marsi Gyula, az MSZMP városi bizottságának első titkára adott tájékoztatót a közelgő beszámo­ló taggyűlések, és a tagkönyv­­csere előkészítéséről, lebonyolí­tásáról. Elmondotta a résztvevőknek, hogy a januárban—februárban sorra kerülő beszámoló taggyű­lések jó előkészítése, zavartalan lebonyolítása az egyik fő fel­adat. Ezeken a taggyűléseken értékelni kell az alapszerveze­teknek 1975-ben végzett munká­ját, tevékenységét és meghatá­rozni a jövő év feladatait. Nem kevésbé fontos témája kell, hogy legyen a taggyűléseknek, a tagkönyvcserével kapcsolatos tájékoztatás. Kitért az előadó arra is, milyen okok tették szük­ségessé a t­agkönyvcserét. Meg­állapította, amellett, hogy a cse­re meghatározott időnként ese­dékes, most különösen az is in­­dokolja, hogy a tagságnak ös­­­szetettebb, bonyolultabb felada­tokat kell megoldani, nevezete­sen a fejlett szocialista társada­lom építését. Bár ehhez minden — politikai, gazdasági — felté­tel megvan, nem jelenti azt, hogy végrehajtása kevesebb erőfeszítést igényel. Hangsúlyoz­ta azt is, hogy ez a csere nem valamiféle tagrevíziót jelent, hi­szen nem az a cél, hogy keve­sebb legyen a párttagok száma, hanem az, hogy erősödjön a párt egysége. Vagyis olyan kom­munisták kellenek, akikre min­dig mindenben lehet számítani, akik nem formálisan vesznek részt a pártéletben, pártmunká­ban. A tagkönyvcsere oka és fel­adatai után arról szólt, hogy a beszámoló taggyűléseken tájé­koztassák a tagságot a Központi Bizottság határozatairól Ismer­tetni kell azt is, hogy a beszá­moló taggyűléseket megelőző egyéni beszélgetésekre kivel, mikor kerül sor, és azt is, hogy az új, összetettebb, bonyolultabb feladatok megkövetelik a párt­tagság felkészítését, egységének erősítését, aktivitása, fokozását. Ezért a tagkönyvcsere előkészí­tése során minden párttaggal egyéni beszélgetést folytat a pártszervezetek vezetősége. El­mondotta, hogy az új tagköny­veket 1976. november—decem­berben adják át ünnepi taggyű­léseken, és a beszámoló taggyű­léseken kell minősíteni az alap­szervezetek egy évi munkáját. Párbeszéd a tanácsi munkáról • Válaszol: Csoór István Az elmondottak sze­rint lakása hivatallá változott. Nem oko­zott ez túl sok zakla­tást? — Nem. Egyáltalán nem vált kellemetlen­né. Hiszen nem arról van szó, hogy a ta­nácstag a körzet „ki­futófiúja”. Olyan problémával termé­szetesen nem foglal­koztam, ami egyéni­leg is elintézhető. Ta­nácsot mindenkinek minden ügyben ad­tam. Megmondtam ho­va kell menni, ki­nek az „asztala” és csak akkor kapcso­lódtam bele a mun­kába, ha valami va­lahol elakadt. Került olyan szívességből,­ barátságból adódó tennivaló is, amit nemcsak én, hanem a körzet bármelyik lakója megcsinált vol­na. Egy egy kérvény megírása és ehhez ha­sonló . ■ ■ _ Mi volt a legel­ső tanácstagi munká­ja? Emlékszik még? — örökké. Nagyon bonyolultnak látszó családi perpatvar ke­rült az asztalomra. Rokonsági viszonyban álló lakó és lakásadó késhegyig menő „vi­táját” kellett elintéz­nem. Ez valóban „mélyvíz” volt és máris nyakig voltam benne. Míg a pana­szos előadta panaszát, keresgettem magam­ban az utat. Legyek békebíró? Menjek ki a lakásra és próbál­jak ott igazságot ten­ni? Vagy más utat keressek? Azt tud­tam, hogy valaho­gyan el kell indítani, mert ha itt akad el nálam, abból csak baj lehet. A panasz teljes szövegét fel­jegyzésbe vettem, alá­írattam a panaszossal és a tanácsnál a tit­kárságon leadtam. El­indult. Utána már csak figyelemmel kel­lett kisérnem és követni a nyo­mokat. A lovagiasság szabályai szerint az első ügyem teljes si­kerrel ért véget. A mélyvíz nem is volt olyan mély . . . — Egyszóval simán indult és simán foly­tatódott .. . — Nem teljesen. Kerültek azután olyan közösségi ügyek is, amelyeknél már nem volt elég egy rö­vid feljegyzés. „Ta­posni" is kellett. Sok­szor az értetlenség, a megmerevedés nehéz fókdba ütközött az ember. Érvek nélkül alátámasztott kifogá­sok, a pillanat szülte „nehézségek”, mind olyanok, amelyek az ügyintéző rossz han­gulatának szülöttei... — Hallhatnánk ilyen­ről is ? — Nagyon szívesen, de erről majd legkö­zelebb .,. — SIBELIUS. Tegnap, csütörtö­kön este a Mogyoróssy Könyv­tárban tartotta találkozóját a Zenebarátok Klubja. Ezúttal Herbály András zeneiskolai igaz­gató, Sibelius finn zeneszerző munkásságát méltatta. — A BADACSONYI HEGY „fol­tozása” befejeződött. A régi kő­bányák okozta sérüléseken több mint 800 000 facsemetét ültettek el. A hegytetőn jelenleg 220 hek­tárnyi erdő diszlik, és 13 kilo­méternyi turistautat alakítottak ki, új kilátótornyot avattak. — A TÉLI VAKÁCIÓRA kel­lemes meglepetést tartogat a rádió. Érdekes hangjátékokat tűztek műsorra. Pl.: „Minden egér szereti a sajtot”, mesejáté­kot. „Utazás a szempillám mö­gött”, majd „Gyere haza, mikka­­makka!” című díjnyertes műve­ket hallhatják a gyerekek. I Első a megyében Érdekes formájú, diszkoszra hasonló víztornyot állítanak fel a jövő héten a Gyulai Kórház területén. A 300 köbméteres, acélszerkezetes víztorony a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyáregységének munkája és a megyében az első ilyen szerke­zeti megoldással épült víztorony lesz Sajtóankét a gyárban Nemrégiben sajtóankétot ren­deztek Gyulán, a harisnyagyár­ban, amelyen a Harisnyagyári Dolgozó című üzemi lap gyulai tudósítói és szervezői vettek részt. A több mint 2000 pél­dányban megjelenő lap főszer­kesztője, Csizmárné Bártfai Má­ria adott tájékoztatást az üzemi lapról, a szerkesztőség munká­járól és vázolta az elkövetkező évek feladatait. Az értekezlet befejezéseként jutalmakat adott át a szervezés­ben legjobb munkát végzőknek. — TÁTRAI VONÓSNÉGYES. A kamarabérlet keretében decem­ber 16-án, kedden a Tátrai vo­nósnégyes ad hangversenyt a zeneiskola hangversenytermé­ben — ROMÁN VENDÉGEK. A té­liesre fordult időjárás ellenére is élénk az idegenforgalom váro­sunkban. A szinte mindennapos szovjet turistacsoportok mellett szép számmal érkeznek jugo­­szlávok és csehszlovákok is. A jövő hét elején 40 tagú román turistacsoport érkezik kétnapos látogatásra. — KÉTSZÁZ OLVASÓ. A Mo­gyoróssy Könyvtár Kuznyeck­­lakótelepi fiókkönyvtárában több mint 200 beiratkozott olva­sót tartanak nyilván. A fiók­­könyvtárban 1500 kötet és 50 fo­lyóirat várja az olvasókat. — TIT ELNÖKSÉGI CI,ÉS. A hét elején ülést tartott a TIT vá­rosi-járási elnöksége. Ekkor vá­lasztották meg a társulat elnök­­helyettesének dr. Fábry Károlyt, a járási hivatal elnökhelyette­sét. — KLUBFOGLALKOZÁS. Ma, pénteken este tartja első foglal­kozását a nemrégiben megala­kult alkotók klubja. Az összejö­vetelen ismerkedési estet ren­deznek. A debreceni Csokonai Színház előadásában: Hunyadi László Egressy Béni szövegére Erkel Ferenc 1844-ben alkotta meg a Hunyadi László operát, amit teljes egészében Gyulán a Kre­­csányi-társulat 1901. július 1ű­én az Erkel Színkör avatásakor adott elő. Erről a bemutatóról Ady Endre írt riportot a Nagy­váradi Naplóban és így innen tudunk tájékozódni erről az el­ső gyulai előadásról. Az Erkel-bérlet keretében a Debreceni Csokonai Színház operatársulata, bale­ttegyüt­tese és kibővített énekkara, valamint a debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar kíséretében Nádasdy Kálmán átdolgozásában, Brada Rezső koreográfiájával mutat­ták be az előadást. Kertész Gyu­la rendező nagyon leegyszerűsí­tette a lényeget. Ezzel a megol­dással nem érthetüink egyet, mert a színhely éppen a Hu­nyadi László operánál nem kö­zömbös. A szereposztásnál is éreztünk nehézséget, Hegyes Gabi Mátyás szerepében nem volt jó.■ Csákó Mária Liszt-díjas Szilágyi Erzsébetje és a La Grange-ária megérdemelten ka­pott nyíltszíni tapsot, Marsay Magda érdemes művész Gara Máriája is sikeres volt, Cson­gor József a címszerepet, Tré­fás György Liszt-díjas Cillei Ulrik szerepét, Kocsmáros Pé­ter V. László szerepét jól éne­kelte. A közönség ismételten hívta függöny elé az említett szereplőket és Tarnay György karnagyot, akinek érdeme, hogy az Erkel-muzsika szépsége és varázsa valóban érvényesült. A palotást meg kellett ismételni. M. Gy A Békés meevei Neouista svulaj kiadása Főszerkesztő• Enyedi G Sándor FőszerkesztőMielyettes: Deák Gyula Szerkesztősé­g* 5700 Gyula Pártszékház Telefon: 340 Kiadja a Békés megvei La­pkiad­ó Vállalat 5601 Békéscsaba. Postafiók: U1 Telefon: 11-021. u-051 Feleli»: kiadó* Lehoczky Mihály Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a posta hivataloknál és a kézbesítőknél Előfizetési dit­el v nónaóra 20-- Ft GY­­LAI HÍRLAP Dürer Nyomda Békéscsaba Igazgató* Háromszéki Pál Index* 25­9«»

Next