Gyulai Hírlap, 1975. július-december (16. évfolyam, 50-101. szám)
1975-12-12 / 97. szám
A közművelődés 15 éves terve Kedden ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága, amelyen — számíthattak a hosszan tartó eszmecserére — mindössze egyetlen napirend szerepelt: Gyula város közművelődésének 1á éves — 1976— 1990 — távlati fejlesztési terve. Mint ez várható volt — és ez egyúttal jelzi a téma közérdekűségét, fontosságát, majdnem valamennyi vb-tag elmondotta észrevételét az anyaggal kapcsolatban. A városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, Székely Jánosné alaposan előkészített, írásos beszámolót terjesztett a testület elé. Ez bevezetőjében elemzi a város földrajzi, gazdaságpolitikai és demográfiai helyzetét. Itt említi meg, hogy 1990-ben Gyula lakossága várhatóan 30 000 lesz. Az anyag részletesen taglalja az elkövetkező 15 év közművelődési feladatait. Megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a munkásművelődés ügyének, a munkássá válás elősegítésének. Előírja többek között, hogy a következő tizenöt év alatt 1 200 dolgozó végezze el az általános iskolát, ezzel is növelve a munkások iskolázottsági szintjét. Nem kisebb fontosságot tulajdonít a nők szakképzettségének, iskolai végzettségének. Fontos feladatnak tekinti az ifjúság aktívabb bevonását a közművelődésbe. A terv részletesen foglalkozik azzal is, milyen tennivalókat kell végrehajtani a korszerű közművelődési munka fejlesztésére. Megállapítása szerint — sok egyéb tennivaló mellett — szorgalmazni kell alkotó művészek letelepítését, műtermes lakások építését, és tovább kell fejleszteni a már gazdag hagyománnyal rendelkező művésztelepet. Létre kell hozni egy ifjúmunkás kórust és egy városi irodalmi színpadot. Gondoskodni kell a három új lakótelepen, a Népkertben képzőművészeti alkotások elhelyezéséről, és tovább kell gazdagítani a szoborsétányt. Mindezen kívül számos intézkedés, javaslat szerepel a tervben, olyanok, amelyek a közművelődés már meglevő és új formáit igyekszenek továbbfejleszteni, illetve kialakítani. A végrehajtó bizottsági ülésen elmondotta véleményét a megvitatott anyaggal kapcsolatban: Pécsi Lajos, Csomós István, Zám András, Banadics Márton, Albel Andor, dr. Marsi Gyula, Csende Béla, Moldován János és Mészár József. Az ülés bejelentésekkel ért véget. —, ÖTEZER FENYŐFA. A kertészeti vállalat ötezer fenyőfát, főleg gyökereset biztosított a gyulai üzleteknek, ezenkívül megyei ellátásra, amit a hét elején kezdtek árusítani. — GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁS. December 14-én a Dürer Teremben kerül sor Koszta Rozália festőművész gyűjteményes kiállításának megnyitására. Véleménycsere a munkáról Készülődés a beszámoló taggyűlésekre Az elmúlt napokban az MSZMP városi bizottsága értekezletet rendezett az alapszervezeteket patronálók részére. A megbeszélésen , amelyet a pártszékházban tartottak, dr. Marsi Gyula, az MSZMP városi bizottságának első titkára adott tájékoztatót a közelgő beszámoló taggyűlések, és a tagkönyvcsere előkészítéséről, lebonyolításáról. Elmondotta a résztvevőknek, hogy a januárban—februárban sorra kerülő beszámoló taggyűlések jó előkészítése, zavartalan lebonyolítása az egyik fő feladat. Ezeken a taggyűléseken értékelni kell az alapszervezeteknek 1975-ben végzett munkáját, tevékenységét és meghatározni a jövő év feladatait. Nem kevésbé fontos témája kell, hogy legyen a taggyűléseknek, a tagkönyvcserével kapcsolatos tájékoztatás. Kitért az előadó arra is, milyen okok tették szükségessé a tagkönyvcserét. Megállapította, amellett, hogy a csere meghatározott időnként esedékes, most különösen az is indokolja, hogy a tagságnak összetettebb, bonyolultabb feladatokat kell megoldani, nevezetesen a fejlett szocialista társadalom építését. Bár ehhez minden — politikai, gazdasági — feltétel megvan, nem jelenti azt, hogy végrehajtása kevesebb erőfeszítést igényel. Hangsúlyozta azt is, hogy ez a csere nem valamiféle tagrevíziót jelent, hiszen nem az a cél, hogy kevesebb legyen a párttagok száma, hanem az, hogy erősödjön a párt egysége. Vagyis olyan kommunisták kellenek, akikre mindig mindenben lehet számítani, akik nem formálisan vesznek részt a pártéletben, pártmunkában. A tagkönyvcsere oka és feladatai után arról szólt, hogy a beszámoló taggyűléseken tájékoztassák a tagságot a Központi Bizottság határozatairól Ismertetni kell azt is, hogy a beszámoló taggyűléseket megelőző egyéni beszélgetésekre kivel, mikor kerül sor, és azt is, hogy az új, összetettebb, bonyolultabb feladatok megkövetelik a párttagság felkészítését, egységének erősítését, aktivitása, fokozását. Ezért a tagkönyvcsere előkészítése során minden párttaggal egyéni beszélgetést folytat a pártszervezetek vezetősége. Elmondotta, hogy az új tagkönyveket 1976. november—decemberben adják át ünnepi taggyűléseken, és a beszámoló taggyűléseken kell minősíteni az alapszervezetek egy évi munkáját. Párbeszéd a tanácsi munkáról • Válaszol: Csoór István Az elmondottak szerint lakása hivatallá változott. Nem okozott ez túl sok zaklatást? — Nem. Egyáltalán nem vált kellemetlenné. Hiszen nem arról van szó, hogy a tanácstag a körzet „kifutófiúja”. Olyan problémával természetesen nem foglalkoztam, ami egyénileg is elintézhető. Tanácsot mindenkinek minden ügyben adtam. Megmondtam hova kell menni, kinek az „asztala” és csak akkor kapcsolódtam bele a munkába, ha valami valahol elakadt. Került olyan szívességből, barátságból adódó tennivaló is, amit nemcsak én, hanem a körzet bármelyik lakója megcsinált volna. Egy egy kérvény megírása és ehhez hasonló . ■ ■ _ Mi volt a legelső tanácstagi munkája? Emlékszik még? — örökké. Nagyon bonyolultnak látszó családi perpatvar került az asztalomra. Rokonsági viszonyban álló lakó és lakásadó késhegyig menő „vitáját” kellett elintéznem. Ez valóban „mélyvíz” volt és máris nyakig voltam benne. Míg a panaszos előadta panaszát, keresgettem magamban az utat. Legyek békebíró? Menjek ki a lakásra és próbáljak ott igazságot tenni? Vagy más utat keressek? Azt tudtam, hogy valahogyan el kell indítani, mert ha itt akad el nálam, abból csak baj lehet. A panasz teljes szövegét feljegyzésbe vettem, aláírattam a panaszossal és a tanácsnál a titkárságon leadtam. Elindult. Utána már csak figyelemmel kellett kisérnem és követni a nyomokat. A lovagiasság szabályai szerint az első ügyem teljes sikerrel ért véget. A mélyvíz nem is volt olyan mély . . . — Egyszóval simán indult és simán folytatódott .. . — Nem teljesen. Kerültek azután olyan közösségi ügyek is, amelyeknél már nem volt elég egy rövid feljegyzés. „Taposni" is kellett. Sokszor az értetlenség, a megmerevedés nehéz fókdba ütközött az ember. Érvek nélkül alátámasztott kifogások, a pillanat szülte „nehézségek”, mind olyanok, amelyek az ügyintéző rossz hangulatának szülöttei... — Hallhatnánk ilyenről is ? — Nagyon szívesen, de erről majd legközelebb .,. — SIBELIUS. Tegnap, csütörtökön este a Mogyoróssy Könyvtárban tartotta találkozóját a Zenebarátok Klubja. Ezúttal Herbály András zeneiskolai igazgató, Sibelius finn zeneszerző munkásságát méltatta. — A BADACSONYI HEGY „foltozása” befejeződött. A régi kőbányák okozta sérüléseken több mint 800 000 facsemetét ültettek el. A hegytetőn jelenleg 220 hektárnyi erdő diszlik, és 13 kilométernyi turistautat alakítottak ki, új kilátótornyot avattak. — A TÉLI VAKÁCIÓRA kellemes meglepetést tartogat a rádió. Érdekes hangjátékokat tűztek műsorra. Pl.: „Minden egér szereti a sajtot”, mesejátékot. „Utazás a szempillám mögött”, majd „Gyere haza, mikkamakka!” című díjnyertes műveket hallhatják a gyerekek. I Első a megyében Érdekes formájú, diszkoszra hasonló víztornyot állítanak fel a jövő héten a Gyulai Kórház területén. A 300 köbméteres, acélszerkezetes víztorony a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyáregységének munkája és a megyében az első ilyen szerkezeti megoldással épült víztorony lesz Sajtóankét a gyárban Nemrégiben sajtóankétot rendeztek Gyulán, a harisnyagyárban, amelyen a Harisnyagyári Dolgozó című üzemi lap gyulai tudósítói és szervezői vettek részt. A több mint 2000 példányban megjelenő lap főszerkesztője, Csizmárné Bártfai Mária adott tájékoztatást az üzemi lapról, a szerkesztőség munkájáról és vázolta az elkövetkező évek feladatait. Az értekezlet befejezéseként jutalmakat adott át a szervezésben legjobb munkát végzőknek. — TÁTRAI VONÓSNÉGYES. A kamarabérlet keretében december 16-án, kedden a Tátrai vonósnégyes ad hangversenyt a zeneiskola hangversenytermében — ROMÁN VENDÉGEK. A téliesre fordult időjárás ellenére is élénk az idegenforgalom városunkban. A szinte mindennapos szovjet turistacsoportok mellett szép számmal érkeznek jugoszlávok és csehszlovákok is. A jövő hét elején 40 tagú román turistacsoport érkezik kétnapos látogatásra. — KÉTSZÁZ OLVASÓ. A Mogyoróssy Könyvtár Kuznyecklakótelepi fiókkönyvtárában több mint 200 beiratkozott olvasót tartanak nyilván. A fiókkönyvtárban 1500 kötet és 50 folyóirat várja az olvasókat. — TIT ELNÖKSÉGI CI,ÉS. A hét elején ülést tartott a TIT városi-járási elnöksége. Ekkor választották meg a társulat elnökhelyettesének dr. Fábry Károlyt, a járási hivatal elnökhelyettesét. — KLUBFOGLALKOZÁS. Ma, pénteken este tartja első foglalkozását a nemrégiben megalakult alkotók klubja. Az összejövetelen ismerkedési estet rendeznek. A debreceni Csokonai Színház előadásában: Hunyadi László Egressy Béni szövegére Erkel Ferenc 1844-ben alkotta meg a Hunyadi László operát, amit teljes egészében Gyulán a Krecsányi-társulat 1901. július 1űén az Erkel Színkör avatásakor adott elő. Erről a bemutatóról Ady Endre írt riportot a Nagyváradi Naplóban és így innen tudunk tájékozódni erről az első gyulai előadásról. Az Erkel-bérlet keretében a Debreceni Csokonai Színház operatársulata, balettegyüttese és kibővített énekkara, valamint a debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar kíséretében Nádasdy Kálmán átdolgozásában, Brada Rezső koreográfiájával mutatták be az előadást. Kertész Gyula rendező nagyon leegyszerűsítette a lényeget. Ezzel a megoldással nem érthetüink egyet, mert a színhely éppen a Hunyadi László operánál nem közömbös. A szereposztásnál is éreztünk nehézséget, Hegyes Gabi Mátyás szerepében nem volt jó.■ Csákó Mária Liszt-díjas Szilágyi Erzsébetje és a La Grange-ária megérdemelten kapott nyíltszíni tapsot, Marsay Magda érdemes művész Gara Máriája is sikeres volt, Csongor József a címszerepet, Tréfás György Liszt-díjas Cillei Ulrik szerepét, Kocsmáros Péter V. László szerepét jól énekelte. A közönség ismételten hívta függöny elé az említett szereplőket és Tarnay György karnagyot, akinek érdeme, hogy az Erkel-muzsika szépsége és varázsa valóban érvényesült. A palotást meg kellett ismételni. M. Gy A Békés meevei Neouista svulaj kiadása Főszerkesztő• Enyedi G Sándor FőszerkesztőMielyettes: Deák Gyula Szerkesztőség* 5700 Gyula Pártszékház Telefon: 340 Kiadja a Békés megvei Lapkiadó Vállalat 5601 Békéscsaba. Postafiók: U1 Telefon: 11-021. u-051 Feleli»: kiadó* Lehoczky Mihály Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a posta hivataloknál és a kézbesítőknél Előfizetési ditel v nónaóra 20-- Ft GYLAI HÍRLAP Dürer Nyomda Békéscsaba Igazgató* Háromszéki Pál Index* 259«»