Gyulai Hírlap, 1976. január-június (17. évfolyam, 1-50. szám)

1976-01-06 / 1. szám

A határozatok végrehajtásáért Az eltelt hónapokban a dol­gozók körében végzett párt­munkánk középpontjában a kongresszus dokumentumainak ismertetése állt. A következők­ben a fő hangsúlyt a kongres­­­szus határozatainak megvalósí­tására, a határozatok végrehaj­tásának segítésére, ellenőrzésére kell fordítanunk. A kongres­­­szusi dokumentumokban meg­fogalmazott tennivalók megva­lósításán túl gyorsítani kell a két kongresszus között hozott és ma is érvényben levő hatá­rozatok végrehajtását. Minde­nekelőtt a Központi Bizottság 1974. december 5-i és 1975. jú­lius 2-i, a gazdasági élet fel­lendítésére vonatkozó határoza­tainak végrehajtására kell moz­gósítani minden erőnket. A XI. kongresszus beszámoló­ja az elért eredmények mel­lett szóvá teszi: „ ... különö­sen fontos, hogy a mindenna­pi munkában nagyobb figyel­met fordítsunk a párthatároza­tok egységes értelmezésére és következetes képviseletére”. A határozatok egységes értel­mezése a végrehajtás alapja. A döntések után nincs helye a kétértelműségnek, az ingado­zásnak. Az­ ilyen magatartás a vegrenajtas emu­,óvasal, fejszült­­ségek kialakítását jelentené. A végrehajtásban persze adódhat­nak viták, amelyeknek meg­van a fontos és nélkülözhetet­len szerepük is. Az azonban egyértelmű, hogy ezek a viták nem gátolhatják meg a cselek­vést. A figyelemnek a meglevő vitában is a határozatok to­vábbi megértésére, a tudatos, a megvalósítás mikéntjére kell irányulnia, s a határozatok végrehajtásának szervezését, az ellenőrzést, a megvalósítást kell szolgálnia. Az eszmei, politikai munka, az ideológiai nevelő tevékeny­ség megerősítése, fellendítése kétségtelenül szükséges eszkö­ze a kongresszusi határozatok végrehajtásának. A kommunis­táknak kötelességük, hogy pár­tunk határozatait ne csak hir­dessék, hanem ha kell, kiállja­­nak védelmükben a munkahe­lyükön és környezetükben, nyílt fórumon és négyszemközt egyaránt. Politikai munkánk a valóságból induljon ki. A té­ves nézeteket vallókkal bátrab­ban, személyekre és konkrét témákra vonatkoztatva vitat­kozzunk. A vitákban azonban meggyőző érvekre van szükség, s ezek hiteles kifejezéséhez — a tények bizonyító erején túl — nélkülözhetetlen a meggyő­ződés és az optimizmus is. ■ A pártszervek igényeljék a tömegszervezetektől és mozgal­maktól, hogy egy-egy határo­zat végrehajtásában önálló fel­adatokat lássanak el és jel­legüknek megfelelően mozgósít­sák tömegeiket. Mindenki ala­kítsa ki a maga területén a tennivalókat, ne várják min­dig a pártszervek „külön” ha­­tározatát. A párthatározatok szellemében mindenki meg tud­ja találni sajátos közegeiben végzendő feladatát. Erősítsük azt a szemléletet, hogy minden­ki a saját területén, a kapott megbízatások végrehajtásáért felel elsősorban. Azt vizsgál­ják, hogy kinek hogyan lehet­ne jobban teljesíteni, a reá eső feladatokat és ne a „külső” okokra való hivatkozással akar­ják magyarázni a hiányosságu­kat. A jelenlegi időszakban leg­fontosabb feladatunk, hogy a gazdasági építőmunkánkban kö­vetkezetes, határozott cselekvé­si egység érvényesüljön, hogy a gazdasági célkitűzéseink vég­rehajtásához megnyerjük a dol­gozók széles tömegeit. A dolgozókkal öntudatukra támaszkodva értessük meg: azért, hogy jobban éljünk, hogy a közös javakból többet kapjunk vissza, ahhoz először olcsón, korszerűen, gyorsan kell termelnünk. Közismert: elosz­tani csak azt­ lehet, amit meg­termeltünk. Az igények egyre bővebb kielégítésének, az élet­­színvonal emelésének alapja a fegyelmezett, jó munka, a ter­melés és a termelékenység eme­lése, a költségek csökkentése, amelyek nem egyszerű kam­pányfeladatok, hanem követke­zetes, a gazdaságot teljes egé­szében átfogó, hatékonyabb te­vékenységet kívánnak. Bíró József A MAGYAR BIOLÓGIA 30 ÉVE (4. old.) EGY Ü,T SZOLGÁLTATÓ­EGYSÉG ELSŐ NAPJAI (5. old.) MA: APÁCAI KERTÉSZEK (3. old.) Megkezdődött a második félév az általános és középiskolákban Csaknem másfél millió diák számára szólalt meg hétfőn új­ra az iskolacsengő, véget ért a téli vakáció, megkezdődött a második félév. Az általános és középiskolákban az első tanítási napon — az ellenőrző könyv út­ján — hozták a tanulók és a szülők tudomására az első fél­évben elért eredményeket. (A téli szünetben mindenütt meg­tartották az osztályozó értekez­leteket, a december 20-i helyzet­nek megfelelően „lezárták” a diákok érdemjegyeit). Az érvényben lévő rendelke­zések szerint az általános isko­lák első és ötödik osztályaiban félévkor nem osztályozzák a ta­nulókat. Az első osztályokban a tanév folyamán és a tanév vé­gén is a tantervi követelmények alapján kell elbírálni a tanuló­kat, azonban a­­ továbbhaladás szempontjából a­­ környezetisme­ret, a gyakorlati foglalkozás, az ének-zene, a testnevelés eset­leges elégtelen osztályzatát fi­gyelmen kívül kell hagyni. Nem kell osztályozni félévkor­ az egyes osztályokban az újonnan ,,belépő” , vagyis a második osztályban a nyelv­tan-helyesírást és rajzot, a har­madikban a fogalmazást, a ha­todikban a fizikát, a hetedikben pedig a kémiát. A szakemberek aláhúzzák: a félévi osztályzatok a diákok szaktárgyankénti össz­teljesítményét tükrözik. Az egyes osztályzatokat gondos pe­dagógiai mérlegelés útján álla­pították meg, nem pedig gépies számolási művelet révén. A januári további munka­rendhez tartozik, hogy az ötödik osztályos diákok szüleit minde­nütt tájékoztatják gyermekeik első félévi munkájáról. A most végző nyolcadikosok és szüleik számára pedig megkezdődik a szokásos pályaválasztási tájé­koztatás, tanácsadás. A tovább­tanulási jelentkezési lapokat — akár középiskolába, akár szak­munkásképző intézetekbe törté­nik, a jelentkezés —, márc. 20-ig küldik majd tovább az általános iskolák vezetői a középfokú ok­tatási intézményekhez. A középiskolák február 10. és 25. között fogadják el a felső­­oktatási intézmények nappali tagozataira történő jelentkezése­ket, a felsőoktatási intézmények pedig március 30-ig. Az Oktatási Minisztérium ebben az eszten­dőben is közreadja — a Tan­könyvkiadó révén — azt a tá­jékoztató füzetét, amely részle­tezi valamennyi felsőoktatási in­tézmény felvételi követelményét és rendjét. A tájékoztató hama­rosan a könyvesboltokba kerül. A következő évi felvételi vizs­gákon — egyik új vonásként — a matematikán és fizikán kívül a biológiát is azok közé a tan­tárgyak közé sorolják, amelyek a közös írásbeli érettségi-felvé­teli tárgyak között szerepelnek. Ezt az írásbeli dolgozatot min­den jelentkezőnek meg kell ír­nia, aki olyan felsőoktatási in­tézménybe pályázik, ahol a bio­lógia írásbeli felvételi vizsga­tárgy. A másik változás, hogy a pályázók kérésére — azokat a tárgyakat is ideszámítják a kö­zépiskolai pontok meghatározá­sakor, amit a középiskolában a tanulók úgynevezett választható, vagy rendkívüli tantárgyként tanultak, amennyiben ebből a tárgyból felvételi vizsgát kell tenniük. Az iskolák második félévi munkarendjében a tavalyi tan­évhez képest ugyancsak nem lesz lényeges változás. Az utolsó tanítási nap az általános isko­lákban június 5-e lesz. Azokban az általános iskolákban, ame­lyekben az előírt 198 tanítási na­pot teljesítették, június 1-től a fennmaradó időt tanévi tevé­kenységet kiegészítő, társadal­milag hasznos munkával, kirán­dulással, sport- és kulturális foglalkozásokkal tölthetik el, ta­nítás nélküli munkanapok kere­tében. A középiskolák negyedik osztályaiban május 8-a, az el­ső—harmadik osztályokban pe­dig június 8-a az utolsó tanítási nap. A tanévzáró ünnepségeket — az igazgatók által kijelölt na­pon — június 12-e és 17-e között tartják. A tavaszi szünet április 5 és 13 között lesz, és szünetel a tanítás március 15-én, már­cius 21-én, április 4-én, ső­t hétfőn, valamint május 1-én is. Tízezer vasúti kocsi, 13 ezer autó ém 400000 személygépkocsi A közlekedés az ötödik ötéves tervben A közlekedés — eltekintve egy-két esztendő, különösen az 1974. év áruszállítási nehézségei­től — sikerrel zárta a IV. ötéves tervidőszakot, mind a személy­szállításban, mind az árufuvaro­zásban jelentősen túlteljesítette előirányzatait. A társadalmi és gazdasági fejlődés, valamint a külgazdasági kapcsolatok bőví­­tése erőteljesen növeli a szállí­tási igényeket az ötödik ötéves tervben is. A legfontosabb fel­adatokról és a megoldásukra rendelkezésre álló anyagi esz­közökről tájékoztatták a Közle­kedés- és Postaügyi Minisztéri­umban Kovács Ferencet, az MTI munkatársát. Az ágazat jellemzője a terv­időszakban, hogy a közlekedés­­politikai koncepcióval összhang­ban tovább módosul a közleke­dési munkamegosztás, korszerű­södik a szállítás szerkezete, meg­gyorsul a városi és a közúti köz­lekedés és a csővezetékes szál­lítás fejlődése, s különösen az árufuvarozásban a vasút to­vábbra is megtartja alapvető szerepét. A személyszállításban a vas­úti közlekedés részaránya 1930- ra 58 százalékról 53 százalékra csökken, a közúti közlekedésé (Folytatás a 3. oldalon) Izgalmas percek az iskolában Békéscsabán, a 11-es számú Általános Iskolában 688 tanulóból 511-en vették át tegnap a félévi értesítőjüket Az 1. és 5. osztályosok ellenőrzőjébe nem került félévi jegy, ám a több éves gyakorlatnak megfelelően, a szaktanárok az idén is szülői értekezleten értékelik az anyukák és anokák előtt gyermekeik teljesítményét, eredményeit. Képünk a 2. a. osztályban készült azokban az izgalmas percekben, amikor Fábián Ferencné, az osztály vezetője átadta az értesítőket. Az osztály az elmúlt évi­hez hasonlóan, az idén is 4,1-es átlagot ért el. Burkus Ágit bi­zonyára örömmel fogadták otthon, hiszen ő a legjobb tanuló­­ az osztályban, kitűnő lett

Next