Gyulai Hírlap, 1988. július-december (29. évfolyam, 2-27. szám)

1988-07-08 / 2. szám

G GYULAI HÍRLAP Impressziók Gáspár Margit darabjáról (Folytatás az 1-es oldalról) A kora demokratikus értelmiségét képviselő Ráby, belerokkanva magyarországi szélmalomharcába, mint a mindenkori haladás híve boldogan hull a nagy francia forradalom katonáinak a karjába. Hittel hiszi, elérkezett a szabadság földjére. Ám csalódnia kell. Hiszen a forradalmak vérrel, igazságtalansággal, kegyetlenséggel is járnak, és gyakran legelszántabb híveiket pusztítják el. A történelem számtalan példát tud erre. Korunk, a nagy rehabilitációk kora is bizonyítja ezt. Mindig szükség van mártírokra ahhoz, hogy előre haladjon a történelem kereke? A történelmi tapasztalatok ezt bizonyítják, bár nem hiszem, hogy szükségszerűség lenne .. . Bevallom — micsoda történelmietlen gondolat! — Ráby honi politikai szereplése olykor már bosszantott. Egyoldalú, II. Józsefhez fűződő imádata, a magyar hazafias érdekekkel szembeni érzéketlensége, e reformgondolatban megbújó germanizáló törekvések figyelmen kívül hagyása bizonyítja: nem volt reálpolitikus. Álmodozó volt, aki nem ismerte a bölcs kompromisszumokat, és kora bonyolult társadalmi, politikai összetevőit sem. De voltak és lesznek is ilyen politizáló emberek. Akik ugyan lehetnek emberileg szimpatikusak, de eredményesek már kevésbé. (Eredményes a komisszárius, aki világosan látta az erőviszonyokat, s azokat az eszközöket, amelyek az akkori magyar érdekek képviseletének megfeleltek.) A történelem és az ember viszonyáról még órákon át lehetne filozofálgatni. Arról, hogy milyenné tesz bennünket, embereket egy adott történelmi helyzet. Régen és most, de a jövőben is. Nos, éppen ez a ,,parttalanság" talán Gáspár Margit darabjának a legnagyobb hibája. Túl sokat markol. Amit a rendező Iglódi István szélesen áradó fantáziája csak tetéz. (Például a bűnösök megfizettetése hosszúra sikeredett, és el is hagyható.) Ráby Mátyás története, harca a magyar feudális világgal, szerelme, kapcsolata a császárral, talákozása a francia forradalommal, két dráma anyagára is elegendő lenne. Viszont kétségtelen, hogy kitűnő figurákat is alkotott a dús mondanivaló átéléséhez. A Figurást játszó Szakácsi Sándor remekel. S ugyanilyen kiemelkedő alakítást nyújt a makacs, mély érzelmekre és áldozatra is képes szerelmes szerepében Bánsági Ildikó. A Rábyt alakító Rátóti Zoltán — talán mert figurája nem annyira kidolgozott, s mert túl egyszínűre sikeredett — már kevésbé tudta elhitetni harcának jogosságát. Alakításában nem átütő erejű. Ujréti László a komisszárius bonyolult szerepében jól érzékeltette a ,,profi” politikus kíméletlen „szakmai” célratörését. Iglódi István rendező Szlávik István egyszerű és praktikus díszletei között jól mozgatta színészeit, és szerencsére nem esett a vár adta lehetőségek kiaknázásában — a ló túlsó oldalára. Kemenes Fanny jelmezei korhűek, mégsem „magyarkodók”. Selmeczy György zenéje pedig jól aláhúzta Dalos László dalszövegeinek mély mondanivalóját. B. SAJTI EMESE „Próbaegyetem” volt 1962-ben Az Eszperantó Nyári Egyetemen elhangzott előadásaim során igen sok alkalommal utaltam Gyula város kulturális szerepére, kihangsúlyozottan megjegyezve, hogy a város a hosszú évszázadok alatt nem csak hadi szempontból volt fontos, hanem egyidejűleg, de főként a török idők után vált a környék kultúrközpontjává. A sok évszázados kulturális hagyomány szinte kötelezte a város lakosságát és vezetőit, hogy ne csak megőrizzék, de fejlesszék is a korábbi idők kulturális eredményeit, kincseit. A városért harcoló, törekvő vezetés sohasem volt új a város életében és ez jellemezte is mindig. Ezt bizonyítja az a bátor gondolat is, hogy létesítsünk nyári eszperantó egyetemet Gyulán, kettős céllal: tisztelettel áldozni a kultúrának a nemzetközi nyelv segítségével, és kialakítani, pontosabban növelni, erősíteni, sokoldalúbbá tenni a város idegenforgalmát. A városvezetés — elsősorban a városi tanács akkori elnökének, Enyedi G. Sándornak — gondolata találkozott az eszperantó mozgalom illetékes helyi képviselőinek elképzeléseivel, kívánságaival és — természetesen — aktivitásával. Csak rövid visszapillantásként annyit, hogy 1962-ben, július 4-én Szabad Eszperantó Egyetemet rendeztünk, mindössze négy napra. Ezt a ,,próbaegyetemet” még csak belföldiek számára hirdettük meg belföldi előadókkal. A további évekre adott indító erőt az akkori siker, hiszen már az első alkalommal 120-an hallgatták az előadásokat és vettek részt rendezvényeinken. A teljes mértékben sikeres első, kísérleti év bebizonyította törekvésünk helyességét, ugyanis 1963-tól az egyetemi napok már igazán nemzetközivé váltak. Ekkor első alkalommal használtuk, mint hivatalos elnevezést: „Eszperantó Nyári Egyetem”. Az eltelt 25 év mindmáig bizonyította, hogy választott témáink bel- és külföldön mindenkor érdeklődésre tarhattak számot. Kiváló bel- és külföldi előadóktól irodalmi, történelmi, nyelvészeti, szociális, technikai, népművészeti előadások hangzottak el. Nem szabad elfeledkeznünk arról a fontos tényről, hogy tulajdonképpen a II. SEU utáni visszhang alapozta meg a — bátran állíthatjuk — nyári egyetemünk eddigi 25 éves sikersorozatát. Számunkra rendkívül sokat jelentő tény volt, hogy külföldön a legkülönbözőbb eszperantó nyelvű lapok, folyóiratok cikkekben, beszámolókban ismerték el rendezvényünket. E cikk keretében nincs lehetőség arra, hogy 25 éves múlt után értékeljünk valamennyi évet és kiemeljük valamennyi világhírű előadónkat. Mégis, csak néhányat közülük: Dr. Ortutay Gyula, Dr. Kalocsay Kálmán, Baghy Gyula, Ungár Imre, a gyulai származású Szathmári Sándor, s a külföldiek közül csak két világhírű név: Assen Grigorov, Ademaro Barbiellini... Nem állhat szándékomban az eddigi évek és egyben a huszonötödik egyetemi rendezvény programját, szereplőit, eseménygazdagságát ismertetni. Annyit azonban feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy városunk kulturális vállalkozása sikerült. Ezt az eltelt évek bizonyítják. Idetartozónak kívánom még megjegyezni, hogy eddig több ezer eszperantista öt kontinensről, mintegy 40 országból vett részt rendezvényeinken. Megtisztelő volt számunkra, hogy megjelent közöttük, sőt előadásaival gazdagította egyik rendezvényünket az Eszperantó Világszövetség elnöke, prof. Ivó Lappena. A búcsúszavaiból idézek: „Viszontlátásra kedves város, az Eszperantó Nyári Egyetem székhelye! Egészséget és boldogságot a város lakosságának, sok sikert a vezetőségnek!” KÁDÁR IMRE Új levéltári kiadvány A Békés Megyei Levéltár „A közlemények Békés megye és környéke történetéből” címmel újabb sorozatot indított, amelynek 2. köteteként a napokban lát napvilágot Kissné Ábrahám Katalin: „A gyógyszertári hálózat kialakulása és fejlődése Békés megyében 1770—1950” című munka. A szerző az Aranykereszt gyógyszertár vezetője. Több éves kutatómunkájának eredményeként született meg a kiadvány, amely több dokumentumot és sok képmellékletet tartalmaz. A kötet első részében hazánk, megyénk, városunk egészségügyi helyzetét ismerhetjük meg a 18. századtól a 20. század derekáig. Megyénk és városunk első gyógyszertára, a „Megváltó” 1770-ben nyílt meg a mai Városház utcában, melynek forgalma elenyésző volt, ezt bizonyítja az évi 40 arany megyei támogatás megszavazása is. A város második nyilvános patikája az „Oroszlány” volt, ezt követte a „Szentháromság” a Megyeház utcában 1851-ben. Száz esztendővel ezelőtt nyílt meg az „Aranykereszt”, majd a „Szent József” és 1931- ben a „Szeretet” a Kálvin utcában. Megállapítható, hogy a patikákat a fő utcában, templom, piac közelébe, míg később a köves utak „úri utcák” környékén nyitották meg. Közel egy évszázadon át tartott az a régi és öröklött szokás, hogy a két gyógyszertár Húsvét előestéjén, nagyszombaton görögtüzet gyújtott a patika előtt. A „Megváltó” vöröset, a „Szentháromság” zöldet. Érdemes kézbe venni ezt a könyvet, amely segítségével megismerhetjük városunk patikáinak történetét. — ORMOSZ — 1988. JÚLIUS 8. Alkatrészgyártástól a hőlégballonos táborig A. Dürer Idegenforgalmi és Kulturális Szolgáltató Kisszövetkezet Az elmúlt hónap elején új kisszövetkezet alakult Gyulán, A. Dürer Idegenforgalmi és Kulturális Szolgáltató Kisszövetkezet néven. A 21 tag Bagyinszki Zoltánt választotta meg elnöknek, vele beszélgettünk céljaikról, elképzeléseikről. Egyik fő tevékenységi körük, az elnevezésből is adódik, a kultúra. Ezt egy kicsit furcsállom, hiszen ma ez a terület - egyelőre - nem kecsegtet valami nagy haszonnal... Akkor talán az elején kell rögtön leszögeznem, mi nem mindenáron akarunk — és nem minden területen — nagy hasznot elerni. Természetesen alapvető célunk az, hogy mindenfajta tevékenységünk nyereséges legyen. E két dolog nem mond elent egymásnak, úgy hiszem. Milyen elképzelések foglalkoztatják a tagságot? Egyöntetű a vélemény, hogy Gyulán a kulturális szolgáltatások terén is sok lehetőség van Szeretnénk, többek között, egy oktatási stúdiót létrehozni Jelenleg a feltételeink arra adottak, hogy egy NSZK szabadalom alapján a Relaxa elnevezésű nyelvtanulási módszerrel lépjünk a nagyközönség elé. E módszer szerint a kiscsoportokban (4—6 fő) igen rövid idő alatt van lehetőség komoly szókincs megszerzésére. A beszédre koncentráló módszert olyan üzemeknek, inter,?1"-eknek ajánljuk, melyek külföldi üzleti kapcsolatokkal rendelkeznek. Kívánságra akár az adott helyen bonyolítjuk le a tanfolyamot. Más, de még mindig kultúra. Kis szövekezetünk, felajánlotta a városi tanácsnak, hogy augusztustól — kísérleti jelleggel — az év végéig saját technikával, havi egy alkalommal egy órás szerkesztett kábelelevíziós adást készít és sugároz, kereskedelmi jelleggel. Ez utóbbi annyit jelent, hogy tíz percnyi reklámot is tartalmazna. Az elképzeléseinket elmondtuk, illetve leadtuk, várjuk a tanács válaszát. Mindezeken túl különböző, tömeg-, illetve rétegigényeket kielégítő kulturális rendezvények szervezésére és lebonyolítására is vállalkozunk. — Ismert az Europarty nevű játék, melyet Bagyinszki Zoltán készített, s a Békéscsabai Állami Gazdaság forgalmazott. Készülnek-e újabb játékok? — Tulajdonképpen az Europarty adta az ötletet a kisszövetkezet megalakulásához. Úgy éreztük többen, hogy ilyen formában elő tudjuk állítani, s forgalmazni is. Természetesen vannak újabb játékötletek a tarsolyunkban. A hónap közepén érkezik Magyarországra egy USA- beli játékgyáros, s az sem lehetetlen, hogy valamiféle együttműködést sikerül kialakítanunk vele. — A másik nagyobb alaptevékenységi területük az idegenforgalom. Egyre több az idegenforgalmi szervezet, nem tartanak a konkurenciától? — Megpróbálunk mást csinálni, mint a többiek. S van egy biztos üzleti körünk is. Keveset, de minőségit, s mindezt gyorsan, jól, pontosan — talán ez lehetne a mottó. Rengeteg ötletünk van, hadd ne mondjam el mindet. Dédelgetett tervünk, hogy megépítjük Békés megyét kicsiben. Vagyis egy helyen mutatnánk be a megyei nevezetességeit — az épületeket arányosan kicsinyített makettekkel —, természeti értékeit. E kis park turisztikai látványossága mellett az iskolásoknak is jó ismeretszerző lehetőséget biztosíthat. — Úgy tudom, sporttal is foglalkoznak. — Tervezünk ilyen rendezvényeket is. Például pénzdíjas versenyekre gondolunk. Legközelebb azonban 12—16 éveseknek szervezünk hőlégballonos repülőtábort a békéscsabai reptéren. Úgy tudjuk, ilyen még nem volt hazánkban. — Egyet talán nehezen lehet első hallásra elhinni, ipari tevékenységgel is próbálkoznak. Miért? — A manapság lépten-nyomon hangoztatott „több lábon állás”, úgy hiszem, még ha elkoptatott is a szóhasználat, szükséges. Nagyméretű ipari gumik felújítása mellett, például hiánycikkek gyártására, illetve azok megszervezésére vállakozunk. Vagyis kisszériás alkatrészekre gondolunk, olyanokra, melyekkel nagyobb cégek nem foglakoznak, illetve nem éri meg nekik. — Végezetül: kik a kisszövetkezet tagjai, s milyen az érdekeltségük? — Pedagógusok, népművelők, idegenforgalmi és műszaki szakemberek többségükben. S hogy miért vállalkoztunk? Bízunk egymásban, a közösség erejében. S nem titok az sem, némi — tisztességes — többletkeresetre is szeretnénk szert tenni. Egyébként a fix jövedelem mellett, ha bárki megvalósítható ötlettel jelentkezik, annak hasznából 15 százalékot megkap, legyen a haszon 20 forint, avagy akár egy millió. P. F. Mintegy 10 millió forintos költséggel felújítják a Remetei Nevelőotthon régi épületét. Várhatóan a második félévben készülnek el a munkálatokkal. Nemcsak a külsejét, homlokzatát frissítik fel, de korszerűsítik is az épületet, amivel kényelmesebbé, komfortosabbá válik az intézet. Fotó: B. O.