Gyulai Hírlap, 1989. január-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1989-01-06 / 1. szám
GYULAI A demokratizmusnak a nyilvánosság és a nyitottság az élettere Beszélgetés Klampeczki Károllyal, a városi pártbizottság titkárával Hosszabb előkészítés után az alapszervezetek párttagságának véleményét figyelembe véve, döntöttek arról, hogy az MSZMP Gyulai Városi Bizottsága pártértekezletet tart. Erre a jövő hét szombatján kerül sor, január 14-én. Az előkészületekről, valamint a pártértekezlet összehívásának szükségességéről Klampeczki Károllyal, a városi pártbizottság titkárával beszélgettünk. * * * — Miért került napirendre a pártértekezlet megtartásának gondolata? — 1988-ban a párttagsággal országosan is kezdeményezett párbeszéd és véleménycsere után jól érzékelhetvé vált a város és vonzáskörzetének közhangulatában, a párttagság körében bekövetkezett negatív hangulati elemek felerősödése. Ennek okát abban látom, hogy az a bizalom, amit a XIII. kongresszus után az MSZMP magáénak tudhatott — 2 év után — már meggyengült. Pártrendezvényeinken a szenvedélyes viták lettek úrrá. A vita és a bírálat középpontjába a létező szocializmus gyakorlata és a pártmunka került. Az eddig idealizált szocializmuskép devalválódott , a jövő szocializmusa megrajzolásával pedig ming adósak vagyunk. Az MSZMP a gyakorlati pártmunkában pedig eltávolodott a lenini munkastílustól. Ennek kedvezőtlen következményeként pártbizottságunk tömegbázisa is gyengült, növekedett a párton belüli elbizonytalanodás. Párttagságunk felelősséget érezve a jövőért, bízva a párt megújulási törekvésében, helyileg is indokoltnak tartott egy számvetést, megmérettetést, mely alapjául szolgálhat egy új, alulról építkező, demokratikusabb, a feszültségek kezelésére érzékenyebben reagáló, politizáló pártmunka gyakorlati kialakítására. Pártbizottságunk jogosnak ítélte meg ezt az igényt, és ez az igény az alapja a pártértekezlet összehívásának. Befejezésül e kérdés kapcsán azt szeretném megjegyezni, hogy törvényszerűnek tartom a társadalom és a párt jelenlegi helyzetében a pártértekezlet megtartását. A bevezetőben már részben utaltam rá, kell, szükségszerű az ilyen formában is érvényesülő kontroll. Ez bírálat, kritika tárgyává teheti, vagy éppen erősítheti, de mindkét esetben segíti egy testület munkáját. Mi mindkét alternatívával számolunk — isőt, én úgy gondolom, hogy a kritika, ha pártszerű keretek között kerül felszínre, az egység megteremtésének nélkülözhetetlen eleme lehet. Ma pedig a párt jövője szempontjából döntő kérdéssé válik a látszategység helyett a viták, a nézetek ütköztetése során, szükségszerint megújuló egység. — Mit vár a párttagság a pártértekezlettől? — Párttagságunk elvárása a pártértekezlettől — a viták során általánossá vált, és ezzel a pártértekezletünk alapgondolata lett —, hogy n nem csak végrehajtói akarnak lenni a központi akaratnak, hanem annak megteremtői is. Ez a gondolat kifejezi a demokratizmus szélesítésének igényét az élet minden területére, és párttagságunk cselekvő szándékát a központi és a helyi politikai döntések kialakításában és végrehajtásában. De óva intenek a régi, rossz beidegződés gyakorlat folytatásától, helyette azt kérik, hogy az önállóság feltételei biztosítottak legyenek, és ezzel együtt a pártnak eddig is deklarált ez irányú szándéka végre kapjon rangot és érvényesülési lehetőséget. Ebben a műhelymunkában az alapszervezetek váljanak az aktívabb politizálás színterévé, ahol az eltérő véleményeket is pártszerűen lehet kezelni. — A demokratizmusnak a nyilvánosság és a nyitottság az élettere. Ezért a jövőben egy olyan gyakorlat kialakítását várja tőlünk a párttagságunk, amelyben a pártbizottság nem elszigetelten, a párttagságtól elkülönülten tevékenykedik, hanem törekszik a nyilvánosság és a nyitottság szélesítésére, felhasználva a rendelkezésére álló lehetőségeket. Ehhez hozzátenném, hogy nemcsak párttagságunk, hanem a szélesebb közvélemény is azt várja tőlünk, hogy egy közvetlenebb, nyíltabb politikai gyakorlatot alakítsunk ki. — A várospolitikai kérdések az érdeklődés előterébe kerültek, a pártértekezletet közvetlenül megelőző időszakban. Ezért a párértekezletnek felelősséggel fel kell készülnie néhány feszítő kérdés megválaszolására, illetve ezek jövőbeni kezelésére, így például az állami támogatások leépítése a mezőgazdasági és élelmiszergyártó üzemekben, az új jogszabályok megjelenése feszültségek forrásaivá válhatnak, amik a munkanélküliek számának növekedését idézhetik elő. A költségvetés támogatásának csökkenése a tanácsi gazdálkodásban, a szociálpolitikai ellátásra szorulók nagyszámú emelkedése, az infrastruktúra, az idegenforgalom, a szolgáltatások fejlesztése a megújulás előtt álló tanácsi vezetésre komoly feladatként hárul. — Milyen a viszonyuk az alternatív szervezetekhez? — Elismerjük a demokratikus törekvések létjogosultságát városunkban is. Együttműködésre törekszünk minden csoportosulással, akik elfogadják a szocializmus építését, mint célt. Hisszük, hogy a felelősen gondolkodó emberek döntő többsége úgy akar változást és megújulást, hogy nem a szocializmust tagadja, elismeri eddigi értékeinket. Ezekkel az erőkkel szövetséget keresünk, hiszen szándékaink is egybeesnek, mi is más, jobb szocializmust akarunk. E szervezetek megjelenése eddigi munkánk kritikáját is jelentik. A MDF programismertető alakuló ülésén a résztvevők többsége a különböző értelmiségi rétegek soraiból tevődött össze. Ez annak az eredménye, hogy a párt egy rosszul felfogott és gyakorolt értelmiségi politikája nem válhat itt vonzóvá számukra. Szerencsére ma már változott ez a helyzet, felismerve, hogy kibontakozás az értelmiség alkotó szellemi közreműködése nélkül nem lehetséges Épp ezért úgy gondolom, hogy nekünk helyileg is támogatnunk kell ezeket a progresszív erőket, melyek szocialista céljainkat, a demokratizmus kibontakozását szolgálják. — Milyen a párttestületek egymáshoz való viszonya és az apparátus szerepe a megújuló pártmunkában? — Az egytestületes üzemi, ágazati pártbizottság munkájának kedvező tapasztalatai alapján sokan javasolták, hogy a városi párt-végrehajtó bizottság szűnjön meg. A pártbizottság is vizsgálta a bizottság és a végrehajtó bizottság közötti munkamegosztást, és azt nem tartotta jónak. Azt a véleményt fogadták el, hogy a végrehajtó bizottság az legyen, aminek nevezik. Ne legyen kt pártbizottsági ülés !.•.özött a pártbizottságot helyettesítő, döntéshozó testület. A végrehajtó bizottság ne terjesszen általa minősített jelentéseket a pártbizottság elé. A döntések előkészítésében kapjanak nagyobb szerepet az alapszervezetek, a pártbizottsági tagokból, szakemberekből — ha szükséges akár pártonkívüliek bevonásával is létrehozott ideiglenes munkabizottságok. A végrehajtó bizottság ehhez a munkához biztosítja az apparátus tevékenységével a szükséges feltételeket, szervezi, segíti a pártbizottság döntéseinek végrehajtását. A cél az, hogy a pártbizottság legyen a döntéshozó , a végrehajtó bizottság pedig a végrehajtás menetét segítő ellenőrző testület. — A kérdések során megfogalmazott tennivalóink mellett, a pártértekezletre természetesen részletesebb helyzetelemzést és feladattervezetet terjeszt be a pártbizottság. Röviden összefoglalva ezek lényegét emelném ki. Az országos pártértekezlet szellemében pártbizottságunk számbavette és már hozzáfogott több szervezeti kérdés megoldásához. Kialakította a testület megújulásának elveit és mechanizmusát. Állást foglalt a párttestületek és az apparátus viszonyának legfontosabb elvi és gyakorlati tennivalóiban. Olyan munkamódszert és munkastílust javasol elfogadásra, mely lehetővé teszi a pártélet lenini normáinak érvényesülését. Átfogó programot javasol a pártértekezletnek az ideológiai munkánk továbbfejlesztésére, gazdasági és várospolitikai feladataink megoldására. — A pártértekezletre készülő állásfoglalás-tervezetek szelleme érzékelteti, hogy pártbizottságunk nem csak kész a megújulásra, hanem ennek érdekében kialakítja és megszervezi annak feltételrendszerét is. — A pártértekezletünk alapvető célja az egységteremtés. Ennek kialakítása érdekében kérjük párttagságunk támogatását, és városunk lakosságának bizalmát. BÉLA OTTÓ /■ /V ' 'bOGm KÖNYVTÁR 1 ►14 Bf* ft. um Új gyártmányok a Mezőgépnél Munkásgyűléssel kezdődött az új esztendő a Mezőgép gyulai Gyárában. Az igazgató, Megyebíró István a délutáni műszakváltáskor összegyűlt kollektíva előtt részletesen ismertette az elmúlt gazdasági év várható alakulását, eredményét, nagyobb teret szentelt az idei évi célkitűzéseknek. Csak fél évre terveztek azzal a megokolással, hogy könnyebben tudnak alkalmazkodni a most még előre nem látható és talán nem is sejthető változásokhoz. Az viszont egyértelmű, és fel kell rá készülni, hogy ebben a gyárban is szükség van a szerkezetváltásra, a piaci viszonyokhoz való rugalmasabb igazodáshoz, a talpon maradás érdekében. Visszatérve az elmúlt esztendőhöz: talán soha nem fektettek még annyi energiát a műszaki fejlesztésre, új gyártmányok előállítására, mint tavaly. Komolyan vették a sokat hangoztatott műszaki fejlesztést, szerkezetátalakítást. Sajnos számításaikat keresztülhúzta egy nem várt és előre ki nem számítható esemény, nevezetesen a szocialista piacokra irányuló export megadóztatása. Ezért aztán az elkészült fejlesztési tervek egyelőre a rajzasztalon maradtak. Mindezek arra késztették a gyár vezetőit, hogy „visszarendeződjenek" a régebbi termékekhez és újra azokat folytatták, amit korábban abbahagytak. A nehézségek ellenére mégis eredményesnek tekinthető a maguk mögött hagyott esztendő, hiszen több mint öt millió forintos nyereséget értek el. Az új esztendőben még komolyabb feladatok várnak a Mezőgép kollektívájára. Egyrészt termékátcsoportosítással 100 Flexi kaszálót kell legyártaniuk, mintegy 4 ezer töltögető ekét, ezer fűnyírógépet, tőkés exportra mintegy százezer NSZK márka értékben 70 repülőtéri csomaghordó kocsit elkészíteni, és ugyancsak új termékként az Áfor megrendelésére az első hat hónap alatt 100 személygépkocsi utánfutót. Hogy jellemezzük a feladat nagyságát a tavalyi évben 68 millió forint árbevételük volt, most fél év alatt kell 40 milliót produkálni. Kép, szöveg: B. O. Tőkés exporta gyártatlak repülőtéri csomaghordó kocsit Látogatási tilalom Az elmúlt napokban az influenza minden klasszikus tünetével tört ránk és oly erővel, mintha a vírusok eddigi „tartozásukat” szeretnék leróni rajtunk embereken. Városunkban már évek óta nem volt influenzajárvány. Talán ezért is érte váratlanul a kórházban fekvő betegeket és látogatókat az a tény, hogy a járvány idején szünetel a látogatás. A portások „hadakozásai” is azt igazolják, hogy igen nehéz elfogadtatni a hozzátartozókkal azt, hogy nem mehetnek fel szeretteikhez. Tudjuk, hogy erre legérzékenyebben a betegek reagálnak. De ez az intézkedés éppen az ő érdekükben történt. A kórház vezetősége e nehéz időszakra egy áthidaló megoldást dolgozott ki szakdolgozói ügyeletet szervezett. Ennek megfelelően mindennap 10—18 óráig ápolónők biztosítják az üzenetek és csomagok átvételét-átadását a látogatóktól a betegekig. Még így is nehéz minden egyes igényeknek és kérésekenk eleget tenni, ezért türelmet és megértést kérnek. Meddig tart a tilalom? Sajnos erre egyértelmű választ nehéz adni, hiszen egyelőre a megbetegedések száma folyamatosan növekszik, nemcsak a gyerme a kórházban, de... kék, hanem a felnőttek körében is. Mit tehetünk a megelőzés érdekében? — erről kérdeztük dr. Kamarás Gézát, a Pándy Kálmán Megyei Kórház csoportvezető főorvosát: — Mivel a betegség egyik fő tünete a magas láz, célszerű, ha az emberek felkészülnek és tartanak otthon lázcsillapító tablettát. Nagyon fontos, hogy ebben az időszakban fogyasszanak sok „C” vitamint, citromot, savanyú káposztát. Mivel a szövődmények száma nagy, kérjük, hogy mindenki, aki a betegség tüneteit észleli magán, forduljon orvoshoz! Mindenképpen megkönnyíti a körzeti orvosi munkát, ha kihíváskor a pontos cím mellett közlil a beteg panaszát és észlelt tüneteit is. A kihívások csak indokolt esetben történjenek. A fentjáró betegek ellátása a rendelőintézetben történik. A járvány terjedése szempontjából az egyén felelőssége nagy: a beteg ember lehetőleg ne menjen közösségbe, óvja közvetlen környezetének egészségét is, gyakori, alapos kézmosással, szájkendő, zsebkendő használatával. HALMOS MIKLÓSNÉ