HELIKON - IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 57. ÉVFOLYAM (2011)
2011 / 4. sz. - TANULMÁNYOK - HITES SÁNDOR: Gazdaság, pénz,piac, üzlet,irodalom : a New Economic Criticism
TANULMÁNYOK hozó narratívákról és figuratív kereteikről, az egyes magyarázatok érvényessége pedig nem prediktív pontosságuk, hanem a metaforák és a tények közt létrehozott viszony megítélésén múlik. A szakértelem benyomását az érvelés retorikája kelti föl, a közgazdász ezzel tesz szert autoritásra, az alkalmazott beszédalakzatok ugyanakkor nem csupán a meggyőzést szolgálják, hanem preferenciákat, előfeltevéseket fednek el. Azzal az állítással, hogy a gazdaságtan a matematizáltság ellenére is legalább annyira retorikai, mint szigorúan tudományos természetű, McCloskey nem az általa is művelt diszciplína hasznavehetetlenségét állította (ekkor még, hiszen későbbi műveiben egyre inkább ebbe az irányba fordult), hanem módszertani önreflexióra szólította a saját gyakorlatát logikai axiómákon alapuló, objektív matematikai tudománynak látó és láttató neoklasszikus közgazdaságtan.10 McCloskey olykor szellemes, gyakran hevenyészett, de mindig provokatív meglátásait a gazdaságtan mint nyelvi megnyilatkozás referencialitásának és retorizáltságának a dilemmáiról az elkövetkező évtizedben követői és bírálói egyrészt tovább radikalizálták, másrészt pedig szisztematikusan igyekeztek föltárni ennek a figurativitásnak a történeti típusait: például a természeti képek szerepét a „piac" vagy a „tőke" antropomorfizációjában, vagy a XIX. századi fizikából származó metaforák hatását a gazdaságtan társadalomképére.11 Többen arra mutattak rá, hogy a beszédalakzatok vizsgálata nem csupán a gazdaságtudományi érvelést rejtetten támogató nyelvi eszközöket tárhatja föl, hanem azt is jelezheti, hogy az adott érvet elgondoló szubjektumot magát is a retorika (nem-intencionális) működése létesíti, vagyis a szubjektum nem létezik mintegy előzetesen, mielőtt a „gazdaság valóságával" interakcióba lépne. Innen nézve a McCloskey által (úton-útfélen) tetten ért 9 „Economics is a collection of literary forms, some of them expressed in mathematics, not a Science". DEIRDRE N. MCCLOSKEY: The Rhetoric of Economics. Second Edition. Madison, University of Wisconsin Press, 1998, 21. 10 A McCloskey-t övező viták egyik fő kérdése az volt, hogy ez az önreflexivitás vajon csakugyan fejleszti-e a közgazdaságtant mint tudományt. Kétségtelen, hogy ha a gazdaságtan történetmondás, akkor az, hogy melyik történetet tartjuk igaznak, befolyásolja gazdasági döntéseinket, ezek a döntések pedig következményekkel bírnak anyagi viszonyainkra. A retorikai modell ugyanakkor annyiban nem elemző módszer, amennyiben körkörösséget feltételez: azt a történetet hisszük el, amelyről eleve azt gondoljuk, hogy a metaforái illeszkednek a valósághoz. Ezért a retorikai analízisnek legfeljebb diagnosztikai és terapeutikus szerepe lehet: a felismerés, hogy minden érvelés retorikai, még nem segít a gazdaság működését jobbítani, sőt, az efféle meglátások felbukkanása éppen a módszertani alapelvek megrendülésére mutat. Vagyis: lehet dekonstruálni a közgazdaságtant, de abból még nem következnek érvényes gazdaságpolitikai döntések. vö. HOWARD HORWITZ: The Toggling Sensibility. Formalism, selfconsciousness, and the improvement of economics . The New Economic Criticism, i. e., 138,144. 11 VÖ. MLROWSKI, PHILIP: More Heat Than Light. Economics as social physics, physics as nature's economics. Cambridge, Cambridge University Press, 1989. Natural Images in Economic Thought: „Markets Read in Tooth and Claw". Ed. Philip Mirowksi, Cambridge, Cambridge University Press, 1994. Irodalomtudományi tanulmányban McCloskey egyetlen magyar nyelvű említéséről tudok. TAKÁTS JÓZSEF: Megfigyelt megfigyelők. IUD.: Ismerős idegen terepen. Irodalomtörténeti tanulmányok és bírálatok. Budapest, Kijárat, 2007,92-95.