HELIKON - IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 59. ÉVFOLYAM (2013)
2013 / 3. sz. - TANULMÁNYOK - JAY GELLER: A fetisizált zsidó fiziognomikus epidemológiája felé
252 TANULMÁNYOK egy másik oppozícióval, a gyarmatosítóéval és a gyarmatosítottéval.35 Ezek a különbségek a genderkódolta társadalmi test különálló szféráiban és szférái által jelöltettek meg (a maszkulin, a nyilvános szférát az éssszerűség, azaz a vágyaktól mentes szabadság, az autonómia és az egészség fogalmai jellemezték, szemben a női, a privát szférával, melyet a szexualitás, a függőség és a betegség határoztak meg), továbbá a fiziológiai értelemben vett test fiziognómiája által.36 A nemzet fogalmának, a történelmileg, területileg homogénként megtestesülő ethnosznak a megjelenése a zsidókérdés megjelenését is magával hozta: vajon hogyan határozható meg az idegen testű (Fremdkörper) Judentum, és hogyan határozható meg idegen testtel a Judentum, introjekció vagy abjekció útján? Ez a kérdés végigkísérte a zsidóság emancipációjáról szóló vitákat, melyek arról szóltak, hogy a zsidóként meghatározott személy mikor és milyen feltételek mellett válhatott állampolgárrá a nemzet politikai megtestesülésében, azaz az államban. A zsidókat egyre kevésbé azonosították a hitük és a vallási gyakorlatuk alapján, és a róluk szóló diskurzus egyre kevésbé irányult a választhatóságra, vagy az olyasféle zsidó dogmákra, mint a kiválasztottság. Helyette mindinkább egy episztemikus diskurzus szállt harcba azokkal a ténylegesen kitartókkal, akik valamilyen formában továbbra is a Judentumból eredeztették a zsidóságot. Ott voltak tehát a zsidó testek,37 de szükség volt a megítélésükre és a pozició- 35 Jonathan Hess Michaelis Dohm ellen írott könyvének elemzése során az 1780-as évekre vonatkozólag a zsidóság polgári előmenetele kapcsán megállapítja, egyfajta gyarmatosítás működött mind a nemzetállamok határain belül, mind azokon kívül. Ld. JONATHAN HESS: Johann David Michaelis and the Colonial Imaginary: Orientalism and the Emergence of Racial Antisemitism in Eighteenth-Century Germany. Jewish Social Studies 16, 2 (2000), 56-101., illetve: JOHANN DAVID MICHAELIS: Arguments against Dohm. Orientalische und Exegetische Bibliothek 19 (1782), 1-40. 36 Az egymástól elkülönített szférákkal számos munka foglalkozik. Például HAUSEN: Family..., i. m.; LINDA J. NICHOLSON: Gender and History: The Limits of Social Theory in the Age of the Family. New York, Columbia University Press, 1986. JOAN B. LANDES: Women and the Public Sphere in the Age of the French Revolution. Ithaca, New York, Cornell University Press, 1988. Frevert Einleitung Carl Wecker 1847-es lexikoncikkét vizsgálva paradigmatikusnak gondolja a férfi-női viszony intim vonatkozásainak polgári értelmezését, és a tevékenységek gender-specifikus alapon különválasztott szféráinak legitimálását: „a legegyetemesebb és legfontosabb kapcsolat az emberi társadalomban",, „egy olyan viszony, amelynek bölcs szabályozása a társadalmi fejlődést teljes mértékben meghatározza". Frevert, az általa szerkesztett Bürgerinnen és Bürger című könyv bevezetőjében azt írja, illetve az ugyanezen kötet végén bizonyos következtetéseket levonó Gerhard ugyancsak úgy gondolja, hogy a szexuális egyenlőtlenség a polgári társadalom szükséges velejárója annak kialakulásától kezdve, s a polgári társadalom alapjaként kinyilvánított formális jogi egyenlőség rejtett ellenoldalát képviseli (UTE GERHARD: Andere Ergebnisse. In: FREVERT: Bürgerinnen und Bürger, 211-215.). 37 A zsidó testet - vagyis a megjelenített zsidó testet általában és a társadalmi és biológiai nemmel ellátott testet, nem is szólva a faji jelleggel ellátott testről - a történelmi elemzések tárgyává kell tenni, mint ahogy ez jelen van például Barbara Kirschenblatt, Ann Pellegrini, Naomi Seidmann munkáiban, illetve számos más, ebben a kötetben is hivatkozott szerző (Daniel Biale, Daniel Bogarin, Bryan Cheyette, Howard Enberg-Schwartz, Sander Gilman, Klaus Hödl, Jacques Le Rider) szövegeiben.