Hadi és más nevezetes történetek, 2. kötet (1790)
Mutató
Kovácsok és Átsok nem igen hevernek. A Királyi Palota már el ké fai tietett, a’ Felségeknek illendőképpen való bé fogadására. Konyha is van építve. — Szívemnek nagy örömével írhatom, hogy Hazánk’ Naggyal közzűl igen sokan hajlanak immár a’ Magyar Nyelv* bé hozására. (Bártsak azt is meg adná hamar az Égérnünk, hogy ezt írhatnánk Által látván Magyar Országnak öszve sereglett Rendjei , hogy nem másképpen lehet a’ Magyar Nemzet igazán Magyar Nemzet, *s ollyan Nemz#, a’ melynek szúlte Öt* a* Természet — hanem egyedül tsak a* Nemzeti Nyelvnek olly virágoztatása által, mint az Anglusok virágoztatak: az Anglas, és a’ Franciák a’ Francia Nyelvet — azt végezik változhatatlanúl, hogy ezentúl a’Magyar Nyelv legyen mind oskolai Fő Nyelv, mind mindennemű Polgári és Törvény Székeknek Nyelve. Ezen óhajtott Végezésnek Napja lenne bizonnyára Magyar Hazánk* újjonnan való szültésének; a* késő Maradéktól Innep gyanánt szentelendő Nagy Napja;’ és az említett Végezél’ kijelentkezésének Napja; a’mi, köz haszonra szentelt? életünknek leg szebb , *s leg szerentsésebb Napja.) — A* és Győr, Komárom és Mosony Vármegyék’ Zászlóalját követte a’ Korona Őrzésben, és Posony Vármegye* Zász~