Hadi és más nevezetes történetek, 2. kötet (1790)

Mutató

Kovácsok és Átsok nem igen hevernek. A­ Királyi Palota már el ké fai tietet­t, a’ Felsé­geknek illendőképpen való bé fogadására. Konyha is van építve. — Szívemnek nagy örömével írhatom, hogy Hazánk’ Naggyal közzűl igen sokan hajlanak immár a’ Magyar Nyelv* bé hozására. (Bártsak azt is meg adná hamar az Ég­érnünk, hogy ezt írhat­nánk Által látván Magyar Országnak ösz­­ve sereglett Rendjei , hogy nem másképpen lehet a’ Magyar Nemzet igazán Magyar Nemzet, *s ollyan Nemz#, a’ me­­lynek szúlte Öt* a* Természet — hanem egyedül tsak a* Nemzeti Nyelvnek olly virágozta­tása által, mint az Anglusok virágoztatak: az An­glas, és a’ Franciák a’ Francia Nyel­vet — azt végezik változhatatlanúl, hogy ezentúl a’Magyar Nyelv legyen mind osko­lai Fő Nyelv, mind mindennemű Polgári és Törvény Székeknek Nyelve. Ezen óhajtott Végezésnek Napja lenne bizonnyára Magyar Hazánk* újjonnan való szültésének; a* késő Maradéktól Innep gyanánt szentelendő Nagy Napja;’ és az említett Végezél’ ki­jelentkezé­­sének Napja; a’mi, köz haszonra szentelt? életünknek leg szebb , *s leg szerentsés­ebb Napja.) — A* és Győr, Komárom és Mo­­sony Vármegyék’ Zászlóa­lját követte a’ Ko­rona Őrzésben, és Posony Vármegye* Zász~

Next